KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7659)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.402/18/2003.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme Budapest Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Szűcs Imre Zoltán ügyvéd által képviselt Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29-31., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a dr. Pátzay János jogtanácsos által képviselt Budapest Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (1033 Budapest, Fő tér 3., továbbiakban: ajánlatkérő) az önkormányzat által fenntartott intézményekben étkeztetési szolgáltatás ellátása az önkormányzat tulajdonában lévő konyhák bérlésével és működtetésével tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. április 9-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából, felhívását május 14-én módosította.
A felhívás 3. b) pontja szerint ellátási körzetenként - Belső-Óbuda, Kaszásdűlő-Római-Csillaghegy, Békásmegyer területe - lehetett részajánlatot tenni.
A dokumentáció része volt a "bérelhető konyhák címjegyzéke, a helyiségek alapterületére vonatkozó adatok és a tálalókonyhák személyzetéből a volt közalkalmazottak létszáma körzetenként" című 1. sz. melléklet, amelyik mindhárom körzetre tartalmazta az ellátási címeket.
A felhívás 16. pontja szerint az ajánlattevőnek nyilatkozni kellett a konyhák bérleti szerződésének és a vállalkozási szerződésnek az elfogadásáról.
A 11. af) pontban az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő kérte a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazásának bemutatását és igazolását. A 11. b) pont nyolcadik bekezdésében közölte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazását nem igazolja.
A június 24-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a Herdlicska Kft. és a Sodexho Mo. Kft. nyújtott be ajánlatot. A június 24-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Sodexho Mo. Kft. ajánlata nyertességét, a Herdlicska Kft. ajánlata érvénytelenségét, valamint a kérelmező ajánlata érvénytelenségét és kérelmezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát hirdette ki.
Kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítása indoka az volt, hogy a szerződéstervezetet csak részben fogadta el, az alkalmatlanná nyilvánításé pedig az, hogy a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazását kérelmező nem igazolta.
Kérelmező augusztus 6-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, sérelmezte ajánlatkérő rá vonatkozó döntését.
Ajánlata érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban előadta, hogy a kiírás nem tette kötelezővé a dokumentáció 5. sz. melléklete szerinti bérleti szerződéstervezet és a 6. sz. melléklete szerinti szolgáltatási szerződéstervezet elfogadását. A "tervezet" szóból is az következik, hogy az nem végleges, tehát nem kötelező tartalmú.
Az alkalmatlanná minősítése okát abban látja, hogy nyilatkozata szerint a HACCP-rendszert az ISO 9002:1994 minőségbiztosítási rendszer keretén belül működteti és ajánlatkérő megkeresésére az ISO rendszerét tanúsító SGS Hungária Kft. úgy nyilatkozott, hogy a HACCP-rendszernek vannak olyan követelményei, melyeket az ISO minősítés során nem vizsgált és így a HACCP-rendszernek való megfelelés nem igazolt. Ajánlatkérő azonban eltekintett attól, hogy ajánlatában nyilatkozott, hogy rendelkezik a HACCP nemzetközi élelmiszer-biztonsági rendszerrel, valamint arról is, hogy dolgozói minőségügyi tréningek keretében elsajátították az ISO 9002 és a HACCP alaptanfolyam ismereteit. Előadta továbbá, hogy a HACCP-rendszer alkalmazása az SGS Hungária Kft. minőségtanúsító levele szerint még nem kötelező.
A jogorvoslati eljárásban augusztus 27-én tartott tárgyaláson kérelmét kiegészítve kifogásolta, hogy ajánlatkérő részére nem engedte meg a szerződéstervezettől való eltérést, a nyertes ajánlatát viszont érvényesnek minősítette annak ellenére, hogy a nyertes a szerződéstervezetben feltüntetett konyhák közül csak hét konyha bérbevételére tett ajánlatot.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatban előadta, hogy a szerződéstervezet a dokumentáció része, amit a Kbt. 48. § (1) bekezdése értelmében csak új hirdetmény közzétételével lehetett volna módosítani. Ez nem történt meg, tehát kötve volt a szerződéstervezetben előírt feltételeihez.
Állította, hogy kérelmező alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mert nem igazolta tanúsítvánnyal a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazását. Kétségtelen, hogy az ajánlata 29. oldalán szerepelteti a Cons-Act, mint a HACCP-rendszer előminősítését végző szervezetet, a sikeres auditról viszont nem csatolt tanúsítványt.
A tárgyaláson előadott kérelemkiegészítésre közölte, hogy a szerződéstervezetben nem tette kötelezővé valamennyi konyha átvételét, a Sodexho Kft.-nek joga volt választani, hogy a megjelölt 13 konyha közül melyiket veszi bérbe.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az e feltételeknek nem megfelelő ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezet 9. pontjának szövege a következő: "A bérlet tárgyát képező főzőkonyhákat magában foglaló épületek felújítási munkálatainak költsége a bérbeadót terheli. Az egyes főzőkonyhákat magában foglaló helyiségcsoportok falon belüli víz-, elektromos, gáz- és gőzvezetékek, kommunális csőhálózat, falfelületek, nyílászáró szerkezetek és padozat állagmegóvásával, természetes elhasználódásból adódó felújításával és karbantartásával felmerülő költségek bérlőt terhelik. Bérlő értéknövelő beruházást e körben bérbeadó előzetes hozzájárulásával végezhet."
A kérelmező ajánlatának vonatkozó része így szól: "Társaságunk a dokumentációban meghatározott bérleti szerződés (tervezetet) elfogadja, azzal a megkötéssel, hogy az egyes főzőkonyhákat magába foglaló helyiségcsoportok falon belüli víz-, elektromos, gáz- és gőzvezetékek, kommunális csőhálózat, falfelületek, nyílászáró szerkezetek és a padozat állagmegóvásával, felújításával és karbantartásával felmerülő költségek bérbeadót terhelik. A bejáráskor feltárt műszaki hiányosságok, valamint a jelenleg bezárt főzőkonyhák műszaki felújítása ezek értelmében ajánlatkérőt terhelik."
Az ajánlat 160. oldalán, a nyilatkozatok 12. pontjában kérelmező közölte, hogy a bérleti szerződéstervezetet az ajánlatában foglaltak szerint fogadja el.
Kérelmező az érvénytelenné nyilvánítással szemben arra hivatkozott, hogy csak szerződéstervezetről van szó és nem szerződésről és egyébként sem kötötte ki sem a felhívás, sem a dokumentáció az ajánlat érvényességi feltételeként a szerződéstervezet változtatás nélküli elfogadását.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező érvelését.
A kiírásban ajánlatkérőnek nem kell külön felhívni az ajánlattevőket arra, hogy csak a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén érvényes az ajánlat, mert ezt a Kbt. fent idézett 43. § (1) bekezdése előírja.
A Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyokra kétségtelenül igaz, hogy a tervezettel szemben lehet véleményeltérést közölni, a szerződés csak a véleménykülönbségek egyeztetése és a felek általi közös álláspont kialakítása által jön létre.
A Kbt. szerint viszont a dokumentáció részét képező szerződésben foglaltakhoz - még ha az szerződéstervezetként is van megnevezve - az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata alapján kötve van, az ajánlattevő pedig a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján csak az abban rögzített feltételeknek megfelelően nyújthatja be ajánlatát. A Kbt. tehát quasi szerződéskötési kötelezettséget keletkeztet az ajánlatkérői kiírásban meghatározott feltételeket illetően, miután a Kbt. 62. § (1) bekezdés szerint a szerződést a nyertessel "a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően" kell megkötni.
A jogvita tárgyát képező esetben ajánlatkérő csak olyan ajánlattevővel kívánt szerződni, aki/amelyik a bérleti szerződéstervezet 9. pontjában meghatározott költségviselési feltételeket elfogadja. Ehhez a feltételmeghatározáshoz kötve volt, tehát nem fogadhatta el a kérelmezőnek a szerződéstervezet 9. pontjában foglaltaktól eltérő ajánlatát.
Az ajánlattétel nem kötelező, az ajánlattevőnek csak olyan kiírásra kell ajánlatot benyújtani, melynek feltételeit vállalni akarja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelennek, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Kbt. 44. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek milyen módon kell igazolnia műszaki alkalmasságát.
A 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmasság igazolására szolgáló adatokkal, tényekkel összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti alkalmatlannak az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására a felhívás 11. af) pontjában előírta a 44. § g) pontja szerinti minőségbiztosítási rendszerrel - HACCP - való rendelkezés igazolását és az alkalmazás bemutatását.
A 11. b) pont nyolcadik bekezdésében kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére az ajánlattevőt, ha nem igazolja a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer alkalmazását.
Kérelmező a rendszer bemutatása kötelezettségének eleget tett. A rendszer alkalmazásának tényét azonban nem igazolta, mert nem csatolta a HACCP rendszer - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsítását. Az ajánlat bemutató részéből sem tudta ajánlatkérő kétséget kizáróan megállapítani, hogy kérelmező rendelkezik HACCP minőségtanúsítvánnyal. Az ISO tanúsítója, az SGS Hungária Kft. úgy nyilatkozott, hogy e rendszernek vannak az ISO-n túlmutató követelményei, így nem vizsgálta az ISO rendszernek való megfelelés körében a HACCP rendszernek való megfelelést. Az ajánlat utal továbbá a ConsAct Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda Kft.-re (mely cég a HACCP élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végzi), azonban sikeres auditról nem csatolt tanúsítványt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította alkalmatlannak kérelmezőt a szerződés teljesítésére, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező a jogorvoslati eljárásban augusztus 28-án tartott tárgyaláson előterjesztett kiegészítő kérelmében vitatta a nyertes ajánlat érvényességét azzal az indokkal, hogy a nyertes nem tett ajánlatot a bérleti szerződéstervezet 2. pontjában megjelölt valamennyi konyha bérbevételére. Úgy nyilatkozott, hogy erről a tényről ajánlatkérő polgármestere augusztus 26-i közléséből értesült.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelem elkésett, mert kérelmező a részére augusztus 1-jén megküldött levélből már értesült arról, hogy a nyertes csak hét konyhát kíván bérbe venni.
Hivatkozott továbbá arra is, hogy kérelmezővel, mint a tevékenységet korábban ellátó vállalkozóval 2003. április 28-án kötött szerződésből kérelmező már tudomást szerzett arról, hogy a közbeszerzési eljárásban nem kell mindegyik konyhát bérbe venni.
Ajánlatkérő polgármestere a Döntőbizottság felhívására akként nyilatkozott, hogy augusztus 26-án nem közölte kérelmezővel, hogy a nyertes csak hét konyha bérbevételére tett ajánlatot, miután kérelmezőnek erről a tényről már tudomása volt.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy kérelmező határidőben előterjesztette-e ez irányú kérelmét.
Ajánlatkérő és kérelmező az ajánlatkérő augusztus 1-jén írt levele kézhezvételét illetően egyezően úgy nyilatkozott, hogy kérelmező a levelet augusztus 12-én vette át.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.
A Döntőbizottság leszögezi, hogy nem fogadta el ajánlatkérő érvelését, miszerint a 2003. április 28-án kötött szerződésből kérelmező értesülhetett a bérbevételi lehetőségről. A szerződés egy másik jogviszonyra vonatkozik, a jogvita tárgyát képező közbeszerzési eljárásra kiható hatálya nincs.
Kérelmező augusztus 27-én, az ajánlatkérő augusztus 1-jén kelt levele kézhezvételétől számított 15 napon belül terjesztette elő kérelmét, azt tehát határidőben előterjesztettnek kellene tekinteni, ha abból egyértelműen megállapítható lenne, hogy a nyertes csak a levélben megjelölt hét konyha bérbevételére tett ajánlatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a levélbe foglalt felkérés, miszerint kérelmező tegye lehetővé a felsorolt hét konyhának a nyertes általi birtokba vételét, nem meríti ki a nyertes által bérbeveendő konyhák felsorolását, mert szóba jöhetett volna egy ütemes birtokba vétel is.
Az viszont kétségtelen, hogy a részleges bérbevételéről való tudomásszerzés ezen levél kézhezvételét követően történt, ezt követően merülhetett fel kétség kérelmezőben azt illetően, hogy a nyertes megajánlotta-e mindegyik konyha bérbevételét.
A Döntőbizottság ezért érdemben vizsgálta a kérelmet.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát és mennyiségét ekként határozta meg: "az önkormányzat által fenntartott intézmények étkeztetése az önkormányzat tulajdonában lévő konyhák bérlésével és működtetésével a dokumentációban részletezettek szerint, a d) pontban szereplő mennyiségben".
A d) pontban ajánlatkérő felsorolta az ellátandó 3 körzetet, a dokumentáció 1. sz. melléklete szerinti címjegyzékben pedig a konyhák címeit (ezt a címjegyzéket módosította a május 14-én megjelent felhívásban).
Önmagában a felhívás szövegéből tehát az következne, hogy az ajánlattevőnek teljes körű ajánlattétel esetén az összes, részajánlattétel esetén pedig az adott körzetbe sorolt valamennyi konyhát bérbevétel által kell működtetni, azaz bérbe kell venni.
A felhívás 3. a) pontja azonban a bérléssel és működtetéssel kapcsolatos kérdések részletezését a dokumentáció általi szabályozásra utalja.
A dokumentáció 1. sz. mellékletének címe így fogalmaz: "A bérelhető konyhák címjegyzéke...". A bérleti szerződés (tervezet) 2. pontja is "lehetséges bérletek tárgya" megfogalmazást használ és nem körzetenkénti csoportosításban sorolja fel a konyhákat.
Ajánlatkérő ezáltal kinyilvánította, hogy sem teljes körű ajánlattétel, sem részajánlattétel esetén nem várja el az összes, illetőleg az adott körzethez tartozó valamennyi konyha bérbevételét.
Ezért nem érvénytelen a nyertes ajánlata a részleges bérbevétel miatt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően azáltal, hogy a csak részleges bérbevétel miatt nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2003. szeptember 15.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Becké Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
