KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7706)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.414/9/2003.
Tárgy: az ÉKISZ Rt. jogorvoslati kérelme Tiszaföldvár Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÉKISZ Építőipari Rt. (6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 16., a továbbiakban: kérelmező) által Tiszaföldvár Város Önkormányzata (5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tiszaföldvár város belterületén gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése" tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: a Kbt.) 44. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (8) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. június 25-én a Közbeszerzési Értesítő 26. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. c) pontjában meghatározta az alábbiakat is:
"A dokumentáció megvásárlása az ajánlat benyújtásának feltétele. A dokumentáció másra nem ruházható át."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 10. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"10. A nyertes közös ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozásának megkövetelése: az ajánlatkérő nem követeli meg az ajánlattevőktől gazdasági társaság létrehozását. Ha azonban több ajánlattevő tesz közös ajánlatot, az ajánlatkérő akkor is csak egyetlen vállalkozási szerződést köt ajánlattevőkkel, mégpedig egyetemleges felelősség kikötése mellett."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények között az alábbiakat tüntette fel:
- "ajánlattevő fizetőképességére vonatkozó, a számláját vezető pénzintézettől származó bankinformáció (számláján volt-e az elmúlt 1 évben sorban állás)
- megelőző 3 évben teljesült nyomvonal jellegű csatornaépítési beruházásainak ismertetése, bemutatása,
- műszaki-technikai felszereltségének ismertetése,
- azoknak a műszaki szakembereknek a megnevezése, beosztása, végzettsége, akik a munkák irányításáért, illetve a minőség-ellenőrzésért felelősek".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az alábbiakat tüntette fel:
- "számláján az elmúlt 1 évben sorban állás volt,
- 2 legalább nettó 30 millió forint értékű csatornaépítés, -kivitelezés tárgyában meglévő referencia hiányában,
- saját tulajdonú földmunkagépek hiányában,
- ajánlattevő nem rendelkezik a vízügyi igazgatóság névjegyzékében szereplő felelős műszaki vezetővel."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta azt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat és megadta a bírálati részszempontokat a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, valamint az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. "Egyéb információk" című részének i) pontjában meghatározta, hogy az ajánlattevők részére a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint hiánypótlási lehetőséget biztosít az ajánlattételi határidőt követő 5. nappal bezárólag.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely az ajánlat elkészítéséhez adott útmutatót az ajánlattevők részére.
Ajánlatkérő 2003. július 16-án tartotta a helyszíni bejárást.
Ajánlatkérő a dokumentációt megvásárlók által feltett kérdéseket megválaszolta. Ennek során felmerült az alábbi kérdés is:
"SCHKIBT Kft. kérdése: Két cég konzorciumként kíván beadni pályázatot. Mi a tartalmi és formai követelmény?
Válasz: a Kbt.-ben, illetve az ajánlati felhívásban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat mindkét cégtől be kell adni az ajánlatban. Be kell adni továbbá a hitelesített konzorciumi megállapodást."
2003. augusztus 5-ig, az ajánlattételi határidőig 7 db ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a kérelmező, a FOREX Kft., a Hoffmann Rt., a VAKOND Kft., a VEGYÉPSZER Rt., a NEPTUN-BAU Kft., valamint közös ajánlatot nyújtott be az ÉPUNIO-BAU Kft. és a SCHKIBT Kft.
Kérelmező 2003. augusztus 6-án kérdést tett fel ajánlatkérőnek arról, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. megvásárolta-e a dokumentációt. Ajánlatkérő azt a választ adta, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. nem vásárolta meg a dokumentációt.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő valamennyi ajánlatot hiányosnak tartotta és 2003. augusztus 7-én hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőket. Hiánypótlásra hívta fel a közös ajánlatot tevő konzorcium egyik tagját, a SCHKIBT Kft.-t is, míg az ÉPUNIO-BAU Kft.-től nem kérte hiánypótlását.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 13-án tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese az ÉPUNIO-BAU Kft. és a SCHKIBT Kft. közös ajánlata, míg a következő legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette.
Kérelmező 2003. augusztus 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolta ajánlatkérő eljárását, mert álláspontja szerint a nyertes konzorcium egyik tagja nem lehetne ajánlattevő, hiszen a dokumentációt nem vásárolta meg, pedig ez az ajánlati felhívás szerint feltétele az eljárásban való részvételnek. A konzorcium kialakítására a dokumentáció kiváltási határidejének letelte után tartott helyszíni konzultációt követően került sor, ez az ott elhangzottakból megállapítható. Ennek alapján a dokumentációt csak a SCHKIBT Kft. váltotta ki. Ezzel sérült az esélyegyenlőség, mert olyan cég vesz részt az eljárásban, amely a dokumentációt nem váltotta ki. Vitatta továbbá, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. alkalmas-e az eljárásban való részvételre, mert a rendelkezésére álló adatok szerint a cég tevékenysége építőeszközök kölcsönzése és eddig mindig alvállalkozóként tevékenykedett, illetve az árbevételéből és mérlegadataiból is arra lehet következtetni, hogy kétséges az, hogy önállóan megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, vagyis, hogy van-e megfelelő gépparkja, rendelkezik-e az ott előírt referenciamunkákkal, valamint van-e megfelelő felelős műszaki vezetője. A fentiek alapján kérte a közös ajánlattevők ajánlatának érvénytelenítését, illetve alkalmatlanná nyilvánítását, valamint az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az egy beadandó ajánlathoz egy megvásárolt dokumentáció szükséges és ennek a követelménynek a konzorcium eleget tett, hiszen a SCHKIBT Kft. megvásárolta a dokumentációt és ő volt a konzorcium egyik tagja. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság szempontjából a konzorcium egy ajánlattevőnek minősül és a konzorcium tagjai együttesen megfelelnek a felhívásban meghatározott követelményeknek, mert a konzorcium egyik tagja a SCHKIBT Kft. ajánlatában csatolta a felelős műszaki vezető névjegyzékbe való felvételről az igazolást, továbbá rendelkezik a szükséges referenciával és gépekkel. Kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottsága D.414/5/2003. számú határozatával 2003. augusztus 19-én a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott.
A Döntőbizottságnak az eljárás során elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen-e azért, mert nem azt az ajánlatot benyújtó konzorcium, hanem annak egyik tagja a konzorcium megalakítása előtt vásárolta meg az ajánlati dokumentációt, másodsorban pedig vizsgálnia kellett azt, hogy a nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevők alkalmatlanok-e a szerződés teljesítésére azért, mert az egyik tagja a konzorciumnak a kérelmező által vélelmezetten alkalmatlan a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció megvásárlásával kapcsolatban az ajánlati felhívás 5. c) pontjának utolsó két mondatával úgy rendelkezett, hogy csak az ajánlatkérőktől megvásárolt ajánlati dokumentáció birtokában lehet érvényes ajánlatot benyújtani.
Az ajánlattételi idő alatt a SCHKIBT Kft. megvásárolta az ajánlati dokumentációt, majd ezt követően az ÉPUNIO-BAU Kft.-vel közösen nyújtott be ajánlatot úgy, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. nem vásárolta meg külön az ajánlati dokumentációt.
Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy egy benyújtott ajánlathoz az ajánlati felhívás feltétele alapján elegendő egy ajánlati dokumentáció megvásárlása ahhoz, hogy az ajánlat érvényes legyen, függetlenül az ajánlatot benyújtók számától, a Döntőbizottság elfogadta tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlati dokumentációt előíró feltétel nem az egyes ajánlattevőkkel, hanem magával az ajánlattal függ össze. A több közös ajánlattevő által benyújtott ajánlat is egy ajánlatnak minősül és ajánlatkérő olyan feltételt nem határozott meg az ajánlati felhívásában, illetve a dokumentációjában, hogy valamennyi ajánlatot benyújtónak, illetve több ajánlattevő közös ajánlata esetén valamennyi ajánlattevőnek meg kell vásárolni az ajánlati dokumentációt.
A közös ajánlatot benyújtó cégek egyike megvásárolta az ajánlati dokumentációt és ezt a dokumentációt a továbbiakban nem adta tovább az ÉPUNIO-BAU-val közösen létrehozott "konzorcium" részére, hanem abban, mint egyik tag szerepelt, ennek megfelelően mint közös ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot. Ennek következtében az eredeti dokumentáció átruházásra nem került, hanem a közös ajánlattétel során az egyik közös ajánlatkérő által megvásárolt dokumentáció birtokában nyújtottak be ajánlatot a cégek.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlattétel szempontjából erre vonatkozó külön előírás hiányában nincs jelentősége annak, hogy az ajánlati dokumentációt egy már létrejött konzorcium, illetve egy még létre nem jött későbbi konzorcium egyik tagja vásárolja meg és ennek alapján kerül benyújtásra az ajánlat.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. és a SCHKIBT Kft. által közösen benyújtott ajánlathoz kapcsolódik az ajánlattevő által megvásárolt ajánlati dokumentáció, így az megfelel az ajánlati felhívás 5. c) pontjában meghatározott feltételnek, ezért a nyertes ajánlat e szempontból nem érvénytelen, ennek következtében a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmasságát vitató kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 44. § (5) bekezdése szerint, ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, valamennyi ajánlattevőnek egyenként kell megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha az ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A nyertes ajánlat 225. oldalán az alábbi szöveg található:
"NYILATKOZAT!
Az ÉPUNIO-BAU Kft. a megalakulása óta csak különböző bontási, szállítási és útépítési munkálatokat végzett.
Azért hoztuk létre a konzorciumot, hogy a SCHKIBT Kft. referenciáival és szakmai hozzáértésével, valamint az ÉPUNIO-BAU Kft. európai színvonalat képviselő eszközeivel ezt a csatornázási munkát a legtökéletesebben kivitelezze."
Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a konzorcium egy olyan gazdasági szerveződés, amely egy ajánlattevőnek minősül és e tekintetben nem vonatkozik rá a Kbt. 44. § (5) bekezdésének rendelkezése, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy sem a Gt. sem a Ctv. sem pedig a Kbt. rendelkezései nem ismerik a konzorcium fogalmát, sőt a Kbt. 44. § (5) bekezdése kifejezetten több ajánlattevő által közösen benyújtott ajánlat esetére tartalmaz rendelkezést.
A Kbt. több cég együttműködését egy ajánlat benyújtása esetén két esetben szabályozza. Az egyik a közös ajánlattétel, amikor több cég együttesen vállalkozik a beszerzés tárgyának megvalósítására és szolgáltatására, mely esetben tipikusan egyetemleges felelősséget vállalnak a szerződés teljesítéséért és az ajánlattevők megállapodása alapján a képviselőként megjelölt cég a közös ajánlattételben részt vevő többi céget is kötelező nyilatkozatokat tehet. A másik lehetőség egy ajánlattevő által benyújtott ajánlat és általa alvállalkozó(k) igénybevétele a szerződés teljesítése során. Ebben az esetben csak az ajánlattevő áll jogviszonyban az ajánlatkérővel és az alvállalkozó csak az ajánlattevő (mint fővállalkozó) felé tartozik felelősséggel.
A nyertes ajánlat 299. oldalán az alábbi szövegrész is megtalálható:
"Konzorciumi megállapodás
Az ÉPUNIO-BAU Kft. (1044 Budapest, Váci út 102/IV.) és a SCHKIBT Fővállalkozási Kft. (1044 Budapest, Váci út 102/IV.) képviselői kijelentik, hogy a
Tiszaföldvár város belterületén szennyvízcsatorna-generálkivitelezés munkálatai
pályázaton együttesen kívánnak részt venni.
A munkák elvégzésére konzorciumot hoznak létre, melynek vezető cége az
ÉPUNIO-BAU Kft.
Tagjai: ÉPUNIO-BAU Kft.
SCHKIBT Kft."
Jelen esetben a fenti megállapodás alapján a nyertes ajánlatot nem alvállalkozót igénybe vevő egy ajánlattevő által benyújtott ajánlatnak, hanem több ajánlattevő által közösen tett ajánlatnak kell tekinteni.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. E jogszabályi rendelkezésnek a Kbt. 44. § (5) bekezdésének szabályával való együttes értelmezése alapján a közös ajánlattevőknek egyenként kell megfelelniük az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételeknek, ha ajánlatkérő eltérően nem rendelkezett felhívásában, vagy dokumentációjában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban a több ajánlattevő által benyújtott közös ajánlat lehetőségével, szabályaival kapcsolatban nem rendelkezett.
Az ajánlatkérő által a SCHKIBT Kft. kérdésére adott válasz szerint, ha két cég "konzorciumként" kíván beadni pályázatot, akkor a Kbt.-ben, illetve az ajánlati felhívásban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat mindkét cégtől be kell adni az ajánlatban. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlati felhívásra vonatkozó rész kifejezetten csak az ajánlati felhívás 16. pontjának d) alpontjára vonatkozik, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy erre vonatkozó rendelkezés, utalás vagy megjegyzés sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban, sem pedig a kérdésekre adott válaszok között nem található. Ennek alapján tehát az ajánlatai felhívásban előírt valamennyi igazolást, nyilatkozatot mindkét cégnek be kellett csatolni, vagyis az ajánlatkérő nem állapított meg külön feltételeket a többes ajánlattétel esetére, tehát a közös ajánlatot benyújtók esetén a több ajánlattevőnek külön-külön kellett igazolnia alkalmasságát, illetve megfelelnie az ajánlatkérő által előírt alkalmatlansági követelményeknek. Ez azonban azt is jelenti, hogy a közös jelentkezés mindkét tagjának alkalmassága is szükséges a közös jelentkezők alkalmasságához, hiszen a közösen jelentkezők egy tagjának kiesésével a közös jelentkezés oszthatatlansága következtében a másik tag sem vehet részt a továbbiakban az eljárásban. Ennek megfelelően a nyertes ajánlatot benyújtó alkalmasságával kapcsolatban ajánlatkérőnek nem állt módjában az ajánlatot benyújtók alkalmassági feltételeit együttesen vizsgálni, hanem azt külön-külön a két cégre kellett elvégezni oly módon, hogy figyelembe kellett venni azt is, ha valamelyik tag alkalmatlan, akkor az azt az ajánlatot benyújtók alkalmatlanságát, illetve az eljárásból való kizárását eredményezi, vagyis az egyik ajánlattevő kiesése magával vonja a többi közös ajánlatot benyújtó ajánlattevő kiesését. Ennek megfelelően a Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatot benyújtók szerződés teljesítésére alkalmasságát az ajánlati felhívás 11. b) pontja alapján.
SCHKIBT Kft.
I. Banki nyilatkozat:
Az ajánlat 247. oldalán található banki nyilatkozat alapján az elmúlt egy évben sorban állás nem volt a számláján, így a SCHKIBT Kft. ezen alkalmatlansági feltételnek megfelel.
II. Referenciák:
Az ajánlat 249. oldalán található a SCHKIBT Kft. referencialistája, mely 11 referenciamunkát sorol fel, melyek között 5 db nettó 30 millió forintot meghaladó értékű csatornázási munka található, így a SCHKIBT Kft. ennek az alkalmatlansági feltételnek is megfelel.
III. Földmunkagépek:
Az ajánlat 261. oldalán található a SCHKIBT Kft. géplistája, mely több földmunkagépet illetve speciális gépet, egyéb, a munkákhoz szükséges kisgépeket, berendezéseket tartalmaz. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban, illetve ajánlati felhívásában nem határozta meg azt, hogy konkrétan milyen típusú, teljesítményű földmunkagépek meglétét követeli meg alkalmatlansági feltételként, ezért a Döntőbizottság a több gép megléte alapján megállapította, hogy a SCHKIBT Kft. ennek az alkalmatlansági feltételnek is megfelel.
IV. Felelős műszaki vezető:
Az ajánlat 279. oldalán található a SCHKIBT Kft.-vel munkaviszonyban álló Horváth János, az ajánlat 281. oldalán található a SCHKIBT Kft.-vel munkaviszonyban álló Szmetella Miklós, és az ajánlat 283. oldalán található a SCHKIBT Kft.-vel munkaviszonyban álló Wendl Róbert bejegyző határozata a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe való felvételről, melyet a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezet, vagyis a SCHKIBT Kft. rendelkezik a vízügyi igazgatóság által vezetett névjegyzékben szereplő felelős műszaki vezetővel, így ennek az alkalmatlansági feltételnek is megfelel.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a SCHKIBT Kft. önállóan megfelel az ajánlati felhívásban megjelölt alkalmatlansági feltételeknek, így a szerződés teljesítésére alkalmas.
ÉPUNIO-BAU Kft.
I. Banki nyilatkozat:
Az ajánlat 224. és 223. oldalán találhatók az ÉPUNIO-BAU Kft. banki nyilatkozatai, melyek szerint az eltelt időszak alatt számláján sorban álló tétel nem volt, így ennek alapján az ÉPUNIO-BAU Kft. ennek az alkalmatlansági feltételnek megfelel.
II. Referencia:
Az ajánlat 225. oldalán szereplő nyilatkozaton túl az ajánlat nem tartalmaz az ÉPUNIO-BAU Kft. referenciáival kapcsolatos adatot vagy iratot. E nyilatkozat alapján csatornaépítés kivitelezése tárgyú munkákat az ÉPUNIO-BAU Kft. a korábbiakban nem végzett, ennek következtében a felhívásban meghatározott csatornaépítési referenciával nem rendelkezik. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. ezen alkalmatlansági feltételnek nem felel meg.
III. Földmunkagépek:
Az ajánlat 227. és 229. oldalán található az ÉPUNIO-BAU Kft. géplistája, melyben szállítójárművek, kifejezetten csatornázási munkákhoz alkalmazható földmunkagépek, egyéb gépek, valamint csatornázási és földmunkákhoz használatos kézi gépek találhatók.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem határozta meg azt, hogy milyen típusú, milyen teljesítményű, fajtájú földmunkagépek meglétét követeli meg az ajánlattevőktől, így a Döntőbizottság a több gép meglétét jelölő lista alapján megállapította, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. ennek az alkalmatlansági feltételnek megfelel.
IV. Felelős műszaki vezető:
Az ÉPUNIO-BAU Kft. felelős műszaki vezetésével kapcsolatban az ajánlat 225. oldalán tett azon nyilatkozaton túl, hogy "azért hoztuk létre a konzorciumot, hogy a SCHKIBT Kft. referenciáival és szakmai hozzáértésével, valamint az ÉPUNIO-BAU Kft. európai színvonalú eszközeivel ezt a csatornázási munkát a legtökéletesebben kivitelezzük", egyéb adat, vagy irat nem található. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. ezen alkalmatlansági feltételnek nem felel meg, hiszen nem jelölt meg a vízügyi igazgatóság által vezetett névjegyzékben szereplő felelős műszaki vezetőt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ÉPUNIO-BAU Kft. két alkalmatlansági feltételnek sem felel meg (referencia, felelős műszaki vezető) - bár már egy alkalmatlansági ok fennállása is alkalmatlanná teszi az ajánlattevőt a szerződés teljesítésére -, ennek alapján az ÉPUNIO-BAU Kft. a szerződés teljesítésére alkalmatlan.
Figyelembe véve azt, hogy több ajánlattevő által tett közös ajánlat lett az eljárás nyertese, melyek közül az ÉPUNIO-BAU Kft. esetében alkalmatlansági okok állnak fenn, az előzőekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 44. § (5) bekezdésére tekintettel megállapította, hogy ezt az ajánlatot benyújtó egyik cég alkalmatlansága miatt az ezt az ajánlatot benyújtó közös ajánlattevőket a szerződés teljesítésére alkalmatlanná kell nyilvánítani. E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az ajánlatot közösen valamely munkamegosztás alapján tették, melyből azonban az egyik tag és az általa képviselt munkák alkalmatlanság miatt kiesnek, ennek következtében a másik önállóan alkalmas tag nem nyújtott be teljes körű ajánlatot, hiszen az ajánlatban megtalálható konzorciumi megállapodás alapján a SCHKIBT Kft. és az ÉPUNIO-BAU Kft. közösen kívánta megvalósítani a jelen beszerzés tárgyát képező beruházást. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevők a szerződés teljesítésére alkalmatlanok és ajánlatkérőnek azon döntése, mellyel ezt az ajánlatot alkalmasnak nyilvánította, sérti a Kbt. 44. § (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (8) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A szerződés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevő(k) által benyújtott ajánlat az ajánlatok értékelésében az alkalmatlanság megállapítását követően már nem vehet részt, ennek következtében már nem is lehet az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő akkor, amikor nyertessé nyilvánította az ÉPUNIO-BAU Kft.-SCHKIBT Kft. által benyújtott ajánlatot - melyekkel kapcsolatban a szerződés teljesítésére alkalmatlanságot Döntőbizottság az előzőekben kifejtettek alapján megállapította - megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, amikor olyan ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének, melynek benyújtó(i) a szerződés teljesítésére alkalmatlanok.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottság a jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására - a testületi döntésre tekintettel - nincs lehetőség.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte a közbeszerzés tárgyát, sajátosságait, valamint annak max. nettó 78 330 966 Ft-os értékét, továbbá azt, hogy a bírság mértékének meghatározásánál figyelembe vehető az eljárást segítő együttműködő magatartást ajánlatkérő - a jogszabályi kötelezettségek teljesítésén túl - nem tanúsított.
Figyelembe vette a Döntőbizottság azt is, hogy ajánlatkérőnek a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásban először állapította meg és azt, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés reparálható, valamint értékelte a Döntőbizottság azt is, hogy a jogsértés miatt kiszabható bírság 1 000 000 Ft-tól a jelen beszerzés értékének 30%-áig terjedhet.
Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni és az ajánlatkérővel, mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 8.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
