KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7827)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.413/17/2003.
Tárgy: a KÉSZ Kft. jogorvoslati kérelme Celldömölk Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. (6721 Szeged, Szilágyi u. 2., képviseli: dr. Balázs Péter ügyvéd, 6721 Szeged, Szilágyi u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Celldömölk Város Önkormányzata (9500 Celldömölk, Szabadság tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Celldömölk Vulkán fürdő építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) és 59. § (1) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmezőnek 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. március 5-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 10. számában előminősítési eljárás megindítására (1178/2003) a rendelkező részben írt tárgyban.
Az előminősítési eljárás részvételi szakaszának lezárását követően ajánlatkérő 2003. május 22-én ajánlati felhívást küldött a Középületépítő Rt., a Strabag Rt., az Alterra Kft., a Hoffmann Rt., a HÉROSZ Rt., a MÁVÉPCELL Kft., valamint kérelmező részére.
Ezen ajánlati felhívás f) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján fog bírálni az alábbi részszempontok szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 70
- az ajánlattevő által elvártnál kedvezőbb teljesítési határidő (üzembe helyezésre) 10
- helyi vállalkozó részvétele a kivitelezési munkában (a teljes vállalási ár arányában) 10
- az ajánlatkérő által meghatározottnál magasabb késedelmi kötbér (max. 1 000 000 Ft/nap) 5
- az ajánlatkérő által meghatározottnál kedvezőbb fizetési határidő (max. 90 nap) 5
Értékelési pontszám részszempontonként 1-10.
A számítás módszereként meghatározta, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, az azt követő ajánlatok pontszámai arányosítással kerülnek meghatározásra.
Ajánlatkérő 300 000 Ft + áfa ellenében dokumentációt is bocsátott az ajánlattételre felhívott ajánlattevők rendelkezésére, mely az értékelés szempontjából a 3. részszempont tekintetében tartalmazott a felhíváshoz képest többletinformációt.
A dokumentáció műszaki tartalmában "A" és "B" változatban készült, és mindkét változatra ajánlatot kellett tenni. Az ezektől eltérő további változat benyújtására ajánlatkérő nem adott lehetőséget.
Helyszíni konzultációra 2003. június 11-én került sor.
Ajánlattételi szakban jelentős mennyiségű kérdést intéztek ajánlatkérőhöz, melyet ajánlatkérő a Kbt. előírásai szerint megválaszolt. A második részszempont értékelésével kapcsolatban kérdés nem merült fel.
A 2003. július 17-re módosított ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be a KÖZÉPÜLET ÉPÍTŐ Rt., a Strabag Rt., a HÉROSZ Rt., a MÁVÉPCELL Kft., valamint kérelmező.
A bontási eljárásról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint ennek során valamennyi ajánlat esetén mindkét változat összes részszempont szerinti ajánlati elemét ismertették.
Ajánlatkérő értékelését követően a képviselő-testület eljárást lezáró döntését 2003. augusztus 7-én hirdették ki. E szerint valamennyi ajánlat érvényes. Az "A" változatok ajánlati ára meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet mértékét, ezért a "B" változatot fogadták el. Az eljárás nyertese a MÁVÉPCELL Kft. ajánlata 974,42 ponttal, az ezt követő legkedvezőbb ajánlat a kérelmezőé 972,55 ponttal.
Kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt.
Ajánlatkérő az Összegzés című iratot elkészítette, és azt az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt 2003. augusztus 14-én (5. munkanap) ajánlattevők részére faxon továbbította.
Kérelmező 2003. augusztus 13-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, mely kérelmet 2003. augusztus 18-án kiegészített, becsatolva ekkor a részére is megküldött az "Összegzés az eljárásról", "Tájékoztató az eljárás eredményéről", valamint "A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének jegyzőkönyve" című iratokat is.
Kérelmező az eredeti kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását, valamint ajánlatkérő költségekben marasztalását.
Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az értékelés során eltért a felhívásában meghatározottaktól, és ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, melynek következtében sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is. A kérelmét kiegészítő beadványban előadta azt is, hogy a részére utólag megküldött iratok megerősítették azon álláspontját, hogy ajánlatkérő jogsértően értékelte az ajánlatokat és sorolta a kérelmezőt a MÁVÉPCELL Kft. mögé.
A részére megküldött, az "Összegzés az eljárásról" elnevezésű iratból megállapítható, hogy a teljesítési határidő értékelésénél az ajánlatkérő nem az ajánlatokban szereplő tényleges teljesítési határidőket, hanem ehelyett az "átfutási időket" vizsgálta és értékelte.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő által követett módszer torz eredményt hozott és alkalmas volt arra, hogy a kérelmező és a MÁVÉPCELL Kft. ajánlata közötti különbséget, mely majd 1 hónapos különbségben testesül meg, a teljesítési véghatáridő tekintetében elmossa, és a valójában 76 pontnyi eltérést alig 7 pontos eltéréssé korrigálja, ezzel lehetőséget biztosított a MÁVÉPCELL Kft. ajánlatának nyertes ajánlatkénti kiválasztására. Ezen iratokból nyilvánvalóvá vált kérelmező számára az is, hogy ajánlatkérő a teljesítési határidő részszempont vizsgálatával valójában nem a teljesítési határidőt, hanem egy új értékelési szempontot, az "átfutási időt" vizsgálta és ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ugyanis ajánlatkérő az eljárása során az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján köteles eljárni. Az abban foglaltaktól eltérő új értékelési szempontokat nem határozhat meg és új értékelési szempont vizsgálatára nem térhet át.
Fentiekből fakadóan nyilvánvaló az is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésben foglaltakat is, mivel az eljárás alkalmatlan volt arra, hogy az ajánlatkérő kiválassza az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázót, így ennek eredményeképpen nem ez az ajánlattevő került kihirdetésre nyertes ajánlattevőként.
A Döntőbizottság a 2003. augusztus 13-án kelt D.413/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedés alkalmazása keretében a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében - amit a tárgyaláson változatlanul fenntartott - úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a teljesítési határidők értékelési szempontjainak meghatározásakor tévedett, amikor az átfutási határidők összehasonlítására szolgáló képlet alapján végezte el a pontozást. Észrevételében kérte azt is, hogy a Döntőbizottság biztosítson lehetőséget a döntést megalapozó tényezők ismételt mérlegelésére és új döntés meghozatalára.
Az ajánlatkérő megbízottjaként a közbeszerzési eljárás bonyolítójaként közreműködő FŐBER Rt. írásos észrevételében előadta, hogy a megbízási szerződésüknek megfelelően elkészítették az ajánlatok értékelését, melynek alapján a KÉSZ Kft. ajánlatának nyertességét javasolták. Ajánlatkérő ezt az értékelést nem fogadta el, és a MÁVÉPCELL Kft. ajánlatát hirdették ki az összességében legkedvezőbbnek, míg a KÉSZ Kft. ajánlatát az ezt követő második legjobbnak.
Előadta azt is, hogy tudomásul véve az ajánlatkérő - mint megbízó - döntését az eredményhirdetésen a döntésnek megfelelő eredményt hirdették ki.
Az ügyben érdekelt felek a jogorvoslati eljárás során érdemi észrevételt a Döntőbizottsághoz nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, a felek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak miatt:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kérelmező által sem vitatottan, sőt elismerten megállapította, hogy az ajánlati felhívás szerint a második részszempont az "ajánlattevő által elvártnál kedvezőbb teljesítési határidő" (üzembe helyezésre), míg ezzel szemben a felek részére megküldött "Összegzés" szerint a második értékelési részszempont az "átfutási idő" volt, és ezen utóbbi részszempont szerint végezte ajánlatkérő e kérdéskörben az értékelést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás második részszempontjának megfogalmazása egyértelmű és az csak a teljesítési határidő értékelésére ad lehetőséget ajánlatkérő számára.
Az is megállapítást nyert és azt maga ajánlatkérő is elismerte, hogy ezen részszempont esetében nem a felhívása szerint értékelt akkor, amikor az "átfutási időt" értékelte és pontozta.
A jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a fenti eltérésből fakadóan az ajánlatkérő értékelése nem felelt meg az ajánlati felhívásában írtaknak és ezáltal ajánlatkérő a második részszempont helytelen értékelése következtében olyan eredményre jutott, hogy a kérelmező összes pontszáma 972,5, míg a legtöbb pontszámot a MÁVÉPCELL Kft. érte el ezen számítás szerint a 974,42 pontot, és ezzel ajánlatkérő a MÁVÉPCELL Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének.
A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a második részszempont felhívás szerinti értékelése azt eredményezi, hogy a nyertesnek kihirdetett MÁVÉPCELL Kft. összes pontszáma 68,33 ponttal csökken. Ebből fakadóan az ajánlatkérő törvénysértő értékelése miatt nem az ajánlati felhívás szerinti összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki az eljárás nyerteseként.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
E kógens szabályra tekintettel megállapítható, hogy ajánlatkérő e rendelkezés alapján az ajánlati felhívásában meghatározottakhoz kötve van, attól semmilyen indokkal nem térhet el önkényesen, az ott meghatározottakat az értékelés során nem változtathatja meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azt a tárgyaláson előterjesztett érvelését, hogy a teljesítési határidő helyett az átfutási idő figyelembevételével akarta biztosítani az esélyegyenlőséget az ajánlattevőknek, mivel a szerződéskötési időpont az ajánlattételi határidő módosítása miatt a felhívásban közzétett időponthoz képest változott, és ezért ajánlattevők nem azonos kezdési időpontra tettek ajánlatot.
E kérdéskör vizsgálatánál a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a 2003. július 11-én tartott helyszíni bejáráson az ajánlattevők képviselői jelen voltak. Az ajánlattételi határidő módosítása az ajánlattevők kérésére történt és ajánlatkérő azzal a feltétellel egyezett bele a módosításba, hogy a végleges teljesítési határidő nem módosulhat, valamint, hogy a szerződéskötés határideje az ajánlattételi határidő módosításának megfelelően változik.
Ebből megállapítható, hogy ajánlattevők tisztában voltak azzal, hogy a kivitelezés eredetileg tervezett átfutási ideje rövidebb lesz és ennek tudatában egyenlő eséllyel tettek ajánlatot a teljesítési határidőre.
Az is megállapítható ezen túlmenően, hogy ajánlatkérő a felhívásában azt határozta meg, hogy az elvártnál kedvezőbb teljesítési határidőt értékelni fogja.
Fent leírtak alapján a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelése során eltért az általa előírtaktól és ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E rendelkezést összevetve a korábban írtakkal a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogsértő értékelést követően kialakult pontszámok alapján ajánlatkérő nem az összességében a legelőnyösebb ajánlattevőt hirdette ki az eljárás nyertesének, ezáltal sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is, ezért az időben hozott ideiglenes intézkedésre tekintettel a Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését is megsemmisítette biztosítva ezzel a reparálhatóságot.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, tekintettel a Kbt. 88. § (4), (5), valamint (7) bekezdéseire is.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint ajánlatkérővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, amennyiben jogsértést állapít meg. Ugyanezen § (5) bekezdése határozza meg, hogy a Döntőbizottságnak a bírság összegének megállapításánál miket kell figyelembe vennie. Erre tekintettel a bírság mértékének megállapítása körében a mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra, hogy az alkalmazott ideiglenes intézkedés következtében a szerződéskötés megakadályozható volt és az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés megsemmisítése után az elkövetett jogsértés reparálható.
Különös súllyal vette figyelembe a Döntőbizottság azt, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során felismerve a második részszempontnál alkalmazott jogsértő értékelését, azt a Döntőbizottság előtt feltárta és maga sem vitatta annak tényét.
Fenti körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor elegendőnek tartotta a törvényben meghatározott minimumösszeg alkalmazását ajánlatkérővel szemben.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett, mely szerint a jogsértőt kötelezi az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 10.
Dr. Bíró László s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
