KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7877)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.393/10/2003.
Tárgy: az ESRI Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a HM Térképészeti Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ESRI Magyarország Informatikai Műszaki Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. (1066 Budapest, Teréz krt. 46., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd által képviselt Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Kht. (1276 Budapest 22. Pf. 85, a továbbiakban: ajánlatkérő) állami topográfiai térképek előállítására kartográfiai szoftverrendszer telepítése munkahelyre tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 4-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Ajánlatkérő "Műszaki specifikációt" készített, melyben meghatározta a szállítandó rendszerre vonatkozó minimális követelményeit.
Az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérő felé, e kérdések és az ajánlatkérő válaszai a következők voltak:
1. Kérdés: Elegendő-e a műszaki specifikációnak való megfelelőséget nyilatkozattal igazolni?
Válasz: "A műszaki specifikációnak való megfelelőséget nem elegendő nyilatkozattal igazolni. A megfelelőséget a specifikációban szereplő minden pontra és alpontra vonatkozóan, a vonatkozó funkció és folyamat részletes leírásával, dokumentálásával kell igazolni."
2. Kérdés (kérelmező tette fel): "A 1.2. szerint "azonnali konverzió előtti ellenőrzést" kell biztosítani különböző ipari formátumban lévő adatállományokra. Ez azt jelenti, hogy a szoftver az összes megadott formátumot natív formátumban kellene hogy ellenőrizze. Ez a mai technológiai lehetőségek között nem valósul meg a piaci termékekben. Kérjük ezt a követelményt pontosítani vagy kihagyni."
Válasz: "A tervezett rendszernek rendkívül lényeges eleme az adatok konverzió nélküli, natív formátumban történő ellenőrzése. A követelményt törölni nem áll módunkban, a natív formában történő ellenőrzést a rendszernek biztosítania kell."
Az ajánlattételi határidőre, július 15-re a kérelmező és a graphIT Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a július 25-én tartott eredményhirdetésen a graphIT Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, döntését a következőkkel indokolta:
1. A "hibakeresés az előírt formátumok közül kizárólag az RDBMS-ben tárolt adatokra valósul meg, a specifikációban előírt többi formátumra nem. Az ajánlott rendszer nem teljesíti a Műszaki specifikáció 1.2. pontjában előírtakat."
2. A "verziókezelés nem RDBMS-eszközökkel történik. Az ajánlott rendszer nem teljesíti a Műszaki specifikáció 2.1. pontjában előírtakat.
3. Az ajánlattevő figyelmen kívül hagyta a konzultációs kérdéseire adott válaszokat, miszerint a 5.2. pontban a vonalszimbólum vastagságáról, míg az 5.8. pontban a szimbólum valós helyhez képest történő eltolásáról van szó. "A Műszaki specifikáció 5.2. pontjára kielégítő választ nem adott. Az ajánlott rendszer nem teljesíti a Műszaki specifikáció 5.2. pontjában előírtakat."
Kérelmező július 30-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a jogsértés megállapítását és az eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Elsődlegesen ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte, vitatta annak mindhárom indokát.
A specifikáció 1.2. pontjára vonatkozó érvénytelenségi indokra előadta, hogy ajánlatkérő a megállapítását az ajánlata 12. oldalán lévő bevezető részéből vonta le következtetését. A következtetés téves, mert az ajánlata 23-26. oldala foglalkozik a topográfiai ellenőrzésekkel, a 27-29. oldal pedig azzal, hogy mely adatformátumokban végezhető az ellenőrzés. Ezen oldalak tartalmából megállapítható, hogy az általa ajánlott rendszer az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi formátumban képes a hibakeresésre.
A specifikáció 2.1. pontjával kapcsolatos érvénytelenségi ok cáfolataként hivatkozott arra, hogy az ajánlata 49. oldalán lévő szövegből - ajánlatkérő következtetésével ellentétben - az állapítható meg, hogy a verziókezelés RDBMS-eszközökkel történik.
A jogorvoslati eljárásban augusztus 21-én tartott tárgyaláson ajánlatkérő visszavonta a Műszaki specifikáció 5.2. pontjával kapcsolatos érvénytelenségi indokot, kérelmező erre tekintettel kérelme ezen részétől elállt.
Kérelmező másodsorban vitatta a nyertes ajánlat érvényességét. Előadta, hogy a nyertes által csatolt felhasználói kézikönyv - annak kis terjedelménél fogva - nem lehet teljes körű.
A Döntőbizottság a D.393/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként megtiltotta a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy kérelmező csak két adatformátumban való lekérdezés lehetőségét adta meg ajánlatában, holott a specifikáció 1.2. pontja szerint több, szám szerint hét adatformátumban való lekérdezés (hibafelderítés) lehetőségét kell biztosítani a rendszernek.
A kérelmező ajánlata 49. oldalán lévő leírásban nem szerepel, hogy a verziókezelés RDBMS-eszközökkel történik. Az "ArcMap kezelői felület a verzió mentésekor csupán nyugtázó üzenetet ad" szövegezésből az következik, hogy kérelmező a folyamatba beiktatott egy másik - nem RDBMS - kezelőfelületet.
A nyertes felhasználói kézikönyvével kapcsolatos kifogásra előadta, hogy annak tartalmát az ajánlott rendszer használatához elegendőnek tartja.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A kérelmező által vitatott első érvénytelenítési indok volt, hogy az előírt formátumok közül a hibakeresés kérelmező ajánlata szerint csak az RDBMS-ben tárolt adatokra valósul meg.
Az érvénytelenítési indok nem helyálló.
A specifikáció 1.2. pontja szerint a rendszernek támogatnia kell az azonnali (konverzió előtti) ellenőrzést, ami minimálisan a
- túllógások és rövidebb vonalak,
- hibás csomópontok,
- egymást keresztező elemek eltörésének hiánya,
- nem jól illeszkedő egymást fedő elemek,
- közel egybeeső elemek.
Hibák felderítését jelenti az specifikáció 1.1. pontjában megjelölt
- Arc View shape,
- ArcInfo coverage,
- MicroStation DGN,
- AutoCAD DXF és DWG,
- MapInfo-táblák,
- MGE-adatstruktúrák,
- Oracle, Oracle Spatial (mind a relációs, mind az objektum kapcsolt adatsrtuktúrák)
adatformátumokban.
A másik érvénytelenítési indok szerint a kérelmező által ajánlatott rendszerben a verziókezelés nem RDBMS-eszközökkel történik. Állítása szerint a kérelmező ajánlata 49. oldalán 2.1. pont alatt található szöveg csak a vonatkozó ajánlati rész címének és nem vállalásnak tekinthető.
Kérelmező arra hivatkozott, hogy ajánlata 49. oldalán lévő vastagon szedett szövegből - miszerint az "adatok verziókezelése (adatok története) és az előforduló összeférhetetlenségek feloldása (Long Term Transactions többfelhasználós környezetben) az RDBMS-szinten, RDBMS-eszközök felhasználásával az RDBMS-adatstruktúrában" történik - megállapítható, hogy kérelmező vállalta ezen kiírási feltételnek való megfelelést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlata 49. oldala 2.1. pontja alatt lévő kijelentő mondat nyilatkozatnak, azaz vállalásnak minősül annak ellenére, hogy az megegyezik a specifikáció 2.1. pontjának szövegével.
Kérelmező azonban csak azáltal adott volna lehetőséget ajánlatkérő számára arra, hogy a meggyőződjön a nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmáról (és így ne csak a fejezet "címének tekintse azt), ha a nyilatkozatot követő (vékonyan szedett) szövegben ismerteti a megoldás folyamatát, azt, hogy hogyan épülnek fel egymásra az egyes szoftverszegmensek és azok milyen funkciót teljesítenek.
A kérelmező ajánlata mindezt nem tartalmazza. A nyilatkozatot követő mondatok csak a műveletek eredményét ismertetetik, mint pl.: "hatékony felhasználói felületet biztosít a feladatok hatékony elvégzése érdekében", az "összeférhetetlenségek feloldása, ha az hierarchiával vagy szabályrendszerrel egyértelműen kezelhető, megfelelő adatstruktúra kialakítása esetén nagyrészt automatikus".
Kérelmező, vélhetően a szerzői jogvédett szoftver termékei működési elvének ismertetése elmulasztása által nem hozta ajánlatkérőt abba a helyzetbe, hogy a specifikáció szerinti követelmény megismétlését a kérelmező vállalási nyilatkozatának tudja tekinteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatából nem állapíthatta meg, hogy kérelmező vállalja a specifikáció 2.1. pontjában meghatározott követelmény teljesítését, így ezen okból ajánlatkérő helytállóan nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.
Mivel az ajánlat érvénytelenségét egyetlen indok is megalapítja, a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a kérelmező ajánlata érvénytelenítését kifogásoló részében elutasította.
Kérelmező vitatta a nyertes ajánlat érvényességét felhasználói kézikönyvben foglaltak elégtelenségére hivatkozva. Az augusztus 22-én kelt beadványában foglaltak szerint a felhasználói kézikönyv csak akkor megfelelő, ha tartalmazza a telepítési útmutatót, útbaigazítást arra nézve, hogy konverzió nélküli közvetlen adatellenőrzés során milyen előzetes paramétersor-megadással választják ki az ellenőrzésbe bevonni kívánt térképi elemeket, részletes leírást tartalmaz az adatkészletek verziókövetéséről, útmutatást ad a többfelhasználós munka során a verziók között felmerülő esetleges ellentmondások feloldásának módjáról.
Ajánlatkérő előírta a magyar nyelvű felhasználói kézikönyv csatolását, azt viszont nem határozta meg, hogy a kézikönyvnek mit kell tartalmaznia. Ily módon a kérelmező augusztus 22-i beadványában foglalt megfelelőségi feltételek nem kérhetők számon a nyertes felhasználói kézikönyvével szemben.
Ajánlatkérő saját kockázata a kézikönyv tartalma meghatározásának mellőzése, mint ahogy az is, hogy esetlegesen olyan kézikönyvet fogad el, amelyik alapján majd nem tudja használni a megvásárolt rendszert.
A Döntőbizottság nem határozhatja meg ajánlatkérő helyett, hogy milyen tartalmú kézikönyvet fogadjon el, ha ajánlatkérő nem adta meg azokat a minimális kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni a kézikönyvnek. A Döntőbizottság csak a kiírási feltételek keretén belül végezheti el az ajánlat érvényességi vizsgálatát.
Mivel ajánlatkérő nem határozta meg a kézikönyvvel szemben támasztott követelményeit, a Döntőbizottság nem találhatott olyan hiányosságot, ami megalapozná a kérelmező által hivatkozott oknál fogva a nyertes ajánlat érvénytelenségét. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. augusztus 28.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László s. k.,
közbeszerzési biztos
