A Közbeszerzések Tanácsa elnökének
t á j é k o z t a t ó j a
a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról
A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. §-a meghatározza az ajánlatokhoz, illetve a részvételi jelentkezésekhez csatolandó hatósági igazolások körét, valamint az erre vonatkozó részletszabályokat.
Előzetesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 43. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 46. §-át az ajánlattevőre és a teljesítéshez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra (a továbbiakban: alvállalkozó) is alkalmazni kell, az ajánlatkérő külön előírása nélkül is.
I. A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosításijárulék- vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha a hatóság az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult.
A Kbt. 46. § (3) bekezdésére tekintettel, amennyiben az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi települési önkormányzati, vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati, illetve részvételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő, valamint az alvállalkozó csatoljon hatósági igazolást az önkormányzati adóhatóságtól is. Ebben az esetben azonban csak az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságtól kell hatósági igazolást beszerezni.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig csatolnia kell saját maga és alvállalkozója vonatkozásában a 46. § (1) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésében előírt igazolásokat.
Előzőeken túl az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a Kbt. 46. § (4) bekezdésére figyelemmel az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy mely alap irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. A Kbt.-nek való teljes megfelelés érdekében célszerű egyrészt arról nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy mely alappal szemben nem áll fenn, másrészt arról, hogy mely alappal szemben áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége. Azt, hogy az elkülönített állami pénzalapokkal szemben mely szervezeteknek (személyeknek) áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettségük, az alapokra irányadó jogszabályok - jelenleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény [a továbbiakban: Flt., illetve e törvény 39/C. § (1) bekezdés d) pontjának hivatkozása alapján a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény], valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény - vonatkozó rendelkezései állapítják meg.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint a fenti nyilatkozatot az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez kell csatolni. Ezzel egyidejűleg a Kbt. 46. § (6) bekezdésére tekintettel az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak azon alap kezelőjétől igazolást is kell csatolnia, amellyel szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság kapcsolódó ítélete szerint speciális szabályok érvényesek a Munkaerő-piaci Alap vonatkozásában a jogszabály alapján fennálló fizetési kötelezettségekre, melyeket jelenleg két külön szervezet - az APEH, illetve a munkaügyi központ - tart nyilván.
Mivel az ítéletből következően e fizetési kötelezettségek jellege eltérő, ezekről az ajánlattevőnek (alvállalkozónak) a következő bontásban célszerű nyilatkoznia:
- az Alap APEH által nyilvántartott részével (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, rehabilitációs hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás) összefüggésben fennáll-e fizetési kötelezettsége, azaz az Flt. 42. § (2)-(3) bekezdései és a 42/A. § (1) bekezdése értelmében mint fizetésre kötelezett munkaadónak, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény 2. §-a értelmében mint az ott meghatározott szervezetnek a jogszabályok alapján kell-e befizetést teljesítenie az Alap javára; illetve
- van-e tényleges fizetési kötelezettsége az Alap munkaügyi központ által nyilvántartott részét illetően, azaz az Alapból nyújtott támogatások visszafizetésével és/vagy bírságfizetéssel kapcsolatban.
Fentieknek megfelelően a csatolandó igazolások a következők:
A) 1. A területileg illetékes APEH igazolása a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában.
2. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának igazolása a VPOP mint központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettség és a vámtartozások vonatkozásában.
B) 1. Az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Munkaerő-piaci Alap vonatkozásában igazolást kell beszereznie
- az APEH-től, ha az általa nyilvántartott rész tekintetében a jelzett jogszabályok értelmében fizetési kötelezettsége áll fenn, illetve
- a munkaügyi központtól, ha az Alapból nyújtott támogatások visszafizetésével és/vagy bírságfizetéssel kapcsolatban tényleges fizetési kötelezettsége áll fenn.
[Megjegyezzük, hogy az APEH egy igazolást ad ki mind az A) 1. pontban írt tartozások, mind az általa nyilvántartott, a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos fizetési kötelezettségek tekintetében.]
2. Ha az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat mellett az Alap kezelőjétől, az Országos Atomenergiai Hivataltól kell hatósági igazolást beszereznie, függetlenül attól, hogy van-e tartozása.
C) Abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, kisebbségi települési önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, és a felhívásban külön előírja, az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak az ajánlatkérő székhelye szerint illetékes helyi önkormányzati adóhatóság igazolását is csatolnia kell.
II. Felhívjuk az ajánlattevők és az alvállalkozók figyelmét arra, hogy a közbeszerzési eljáráshoz igényelt hatósági igazolások esetében az igazolás megkérésekor egyértelműen meg kell jelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérik. A hatósági igazolás felhasználási céljának pontos meghatározása ugyanis kihatással van a hatósági igazolás tartalmára. (Ennek hiányában pl. az APEH által kiadott igazolás nem feltétlenül terjed ki valamennyi, a közbeszerzési eljáráshoz szükséges és az APEH által nyilvántartott fizetési kötelezettség igazolására.)
III. Az igazolások benyújtásának módjával kapcsolatban kiemeljük, hogy azok a Kbt. 46. § (5) bekezdése alapján egyszerű másolati formában is benyújthatóak. A Kbt. 46. § (5) bekezdésében foglaltakból következik továbbá az is, hogy az ajánlatkérő sem írhat elő ennél szigorúbb feltételeket a felhívásában (pl. azt, hogy eredeti hatósági igazolást kell csatolni).
IV. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 46. §-ára és a 25. §-ára figyelemmel nem bővítheti a csatolandó hatósági igazolások körét (így nem lehet például illetékhivatali igazolás csatolását előírni).
V. A Kbt. 46. § (8) bekezdése értelmében a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a székhelye szerinti ország jogrendszerében milyen köztartozások felelnek meg a fent részletezetteknek, illetve arról is, hogy azokat mely szervezet tartja nyilván. (A jogviták elkerülése érdekében célszerű, ha az ajánlattevő nyilatkozik arról is, ha valamely, a Kbt. 46. §-a szerinti köztartozás az adott jogrendszerben nem létezik.) A kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a nyilatkozatban megjelölt köztartozások vonatkozásában kell a székhelye szerinti ország hatóságaitól igazolásokat beszereznie és a részvételi jelentkezéshez/ajánlathoz csatolnia.
Hangsúlyozandó, amennyiben a közbeszerzési eljárásban az ajánlattétel nyelve magyar, akkor ezen igazolásokat és nyilatkozatokat is az ajánlatkérő által előírt fordításban kell csatolni.
A Közbeszerzések Tanácsa közleménye a 2004. évi minősített ajánlattevői jegyzék összeállításáról
A hatályos közbeszerzési törvény (a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény; a továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a Közbeszerzések Tanácsa évente - rendszerint októberben - közzétett hivatalos lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben a Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pontja szerinti meghívásos eljárásban való részvételre felkérhető gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: minősített ajánlattevők) jegyzékének összeállítására szolgáló pályázati lapot.
Tekintettel arra, hogy az új - jelenleg egyeztetés alatt álló - közbeszerzési törvény a minősített ajánlattevői jegyzékkel összefüggő feltételeket, a lista alkalmazási körét és a pályázás módját jelentős mértékben módosítja, a Közbeszerzések Tanácsa a 2004. évi hivatalos jegyzék összeállításához szükséges minősítési szempontokat az új törvény elfogadását követően teszi közzé. A 2003. évre szóló minősített ajánlattevők jegyzéke 2003. december 31-ig marad érvényben.
FELHÍVÁS
A Közbeszerzések Tanácsa felhívja a közbeszerzési eljárások résztvevőinek figyelmét, hogy a Kbt. 46. §-a szerinti hatósági igazolásokról kiadott elnöki tájékoztató a Legfelsőbb Bíróságnak a kérdéskört érintő döntése nyomán módosult. A felülvizsgált elnöki tájékoztatót a Közbeszerzések Tanácsa első alkalommal ezúton bocsátja a Közbeszerzési Értesítő olvasói rendelkezésére.