FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (7978)



3.Kpkf.27.104/2003/2.

A Fővárosi Ítélőtábla a Győri 7. sz. Ügyvédi Iroda (9027 Győr, Budai út 1., ügyintéző dr. Magyarlaki Éva ügyvéd) által képviselt Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat (9021 Győr, Árpád u. 32.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2002. október 7. napján kelt 13.K.32.040/2002/3. számú végzése ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

VÉGZÉST:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú eljárási költséget.
A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS

Az alperes D.325/16/2002. számú - a felperes jogorvoslati kérelmét elutasító - határozatát a felperes 2002. július 1-jén vette át. A határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetét 2002. július 15-én terjesztette elő a Fővárosi Bíróságnál, amely a keresetet 2002. július 22-én továbbította az alpereshez. Az iratok az alperes nyilatkozatával együtt 2002. július 30-án érkeztek meg a Fővárosi Bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 90. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A felperes a keresetlevelet nem az alpereshez, hanem közvetlenül a bírósághoz nyújtotta be, az a bíróság intézkedése folytán 2002. július 25-én érkezett meg az alpereshez. A 15 napos keresetindítási határidő 2002. július 16-án lejárt. A felperes keresetindítása elkésettnek tekinthető, ezért elutasításának volt helye.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság eljárás lefolytatására és érdemi döntés hozatalára kötelezése iránt.
Arra hivatkozott, hogy a keresetlevelet az alperes határozatával szemben a Fővárosi Bírósághoz címezte és közvetlenül ott nyújtotta be. Fellebbezéséhez csatolt egy a Fővárosi Bíróságnak címzett ajánlott feladóvevényt, amelyen a feladás időpontjaként 2002. július 11. van feltüntetve. Utalt arra, hogy a Pp. alapelvi szinten meghatározza, a bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevői jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. Álláspontja szerint ezzel az alapelvvel összhangban az elsőfokú bíróság alkalmazta az áttétel szabályait, és a keresetlevelet megküldte a közigazgatási határozatot hozó hatóságnak. Ezzel az eljárásban alkalmazásra került a Pp. 129. § (3) bekezdése, amely rögzíti, hogy az (1) bekezdés értelmében áttett keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál, illetve hatóságnál terjesztették volna elő, amelyhez azt áttették.
Az alperes észrevétele a fellebbezés elutasítására irányult. Érvelése szerint a felperes a keresetlevelet a benyújtás helyére és idejére vonatkozó figyelmeztetés ellenére nem megfelelően nyújtotta be. Annak az alpereshez történő megérkezése időpontjában már a nyitva álló 15 napos határidő eltelt, az tehát elkésett. Miután a keresetlevelet nem a Kbt. 90. § (1) bekezdésében megjelölt szervhez címezte, nem vehetők figyelembe az áttétel szabályai.
A felperes fellebbezése nem alapos.
A Pp. 130. § (1) bekezdésének h) pontja alapján a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának van helye, ha külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.
A perbeli esetben a külön jogszabály a Kbt., amelynek 90. § (1) bekezdése értelmében a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell a bizottsághoz benyújtani.
A keresetlevél benyújtása nem az alpereshez, hanem a bírósághoz történt, s mire azt a bíróság továbbította az alperesnek, a keresetindításra meghatározott törvényi határidő eltelt. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresetlevele elkésett, és idézés kibocsátása nélküli elutasításának volt helye.
Nem osztotta a másodfokú bíróság a felperesnek a fellebbezésben elfoglalt, az ügy áttételére vonatkozó álláspontját. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetlevelét nem a Pp. 129. § (1) bekezdésének alkalmazásával áttétel folytán küldte meg az alperesnek, hanem egy - a Pp. 331. §-ra utalással - nyilatkozattételre felhívó végzéssel. Az áttétel alkalmazásának azért nem lehet helye, mert a Fővárosi Bíróság sem hatáskörének, sem illetékességének hiányát nem állapíthatta volna meg, mivel a kereset elbírálása - lévén az a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per - a Pp. 23. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik, illetékességét pedig a Pp. 326. § (1) bekezdése szerint az alperes budapesti székhelye alapozza meg.
A Pp. 129. § (1) bekezdésének alkalmazására azért sem volt lehetőség, mert az ügy elbírálása bírósági hatáskörbe, nevezetesen a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. Nem befolyásolja a bírósági hatáskört a Kbt. 90. § (1) bekezdésében foglalt azon speciális szabálya, amely a keresetlevél előterjesztésének helyére és idejére vonatkozik. A felperesi érvelés elfogadása azt jelentené, hogy a hatásköri és illetékességi szabályok figyelembevételével a Fővárosi Bíróság a Fővárosi Bírósághoz tehette volna át a keresetlevelet, amely nyilvánvalóan értelmetlen rendelkezést jelentene.
Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. § folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alperes költségének viselésére a felperes a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján köteles.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 47. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel az 5. § (1) bekezdésének b) pontján alapuló felperesi személyes illetékmentessségre, a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése szerint az állam viseli.

Budapest, 2003. szeptember 10.

Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró

Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró