KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8165)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.401/4/2003.

Tárgy: a Bull Magyarország Kft. és a VT-SOFT Kft. I. sz. kérelmezők és a Navigátor Kft. II. sz. kérelmező kérelmei a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a BULL Magyarország Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi út 43.) és a VT-SOFT Kft. (1036 Budapest, Pacsirtamező u. 41., képv.: dr. Rozsályi Ágota ügyvéd, 1052 Budapest, Fehér hajó u. 12., továbbiakban: I. sz. kérelmező) valamint a Navigátor Informatikai és Tanácsadó Kft. (1138 Budapest, Váci út. 141., képv.: dr. Kádár Kinga ügyvéd, 1127 Budapest, Kléh István u. 4., továbbiakban: II. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmeit, melyet a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (9021 Győr, Városház tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "integrált pénzügyi-gazdasági rendszer bevezetése szoftver, rendszerszervezői szolgáltatás, a hardverállomány frissítésével" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. június 25. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 26. számában közzétett részvételi felhívással a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított, tárgyalásos eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. pontjában rögzítette, hogy a felhívás 8.1. és 8.2. pontjaiban felsorolt dokumentumokat mind a jelentkezőknek, mind alvállalkozóknak be kell nyújtaniuk.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8.2. pontja - műszaki alkalmasság igazolására kért adatok és tények körében - 3. francia bekezdésben előírta, hogy csatolni kell az ajánlattevő teljes körű minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatát.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. a) pontjában meghatározta, hogy a minőségtanúsítási rendszerrel való rendelkezés a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontja, ezzel összefüggésben a felhívás 9. b) pontjának 7. francia bekezdésében a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjaként határozta meg azt a körülményt, ha a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata hiányzik.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. pontjában rögzítette, hogy az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlatevők keretszáma öt.
A részvételi felhívás 13.5. pontjában ajánlatkérő lehetővé tette a hiánypótlást a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolásokra és nyilatkozatokra.
Ajánlatkérő a jelentkezések összeállításához segédletet is készített, amelyet a jelentkezők rendelkezésére bocsátott.
A részvételi jelentkezési határidejére, 2003. július 21. napjára 17 jelentkező nyújtotta be a jelentkezéseket köztük kérelmezők is. A BULL Magyarország Kft. és a VT-SOFT Kft. kérelmező közös jelentkezést nyújtott be.
Ajánlatkérő a jelentkezések bontása során tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy legkésőbb 2003. július 23. napjának 15.00 órájáig jelzi a jelentkezőknek a megállapított hiányokat, és azok pótlására 2003. július 25. napjának 12.00 órájáig biztosít lehetőséget.
Ajánlatkérő a bontáson jelen nem lévő BULL Magyarország és VT-SOFT Kft. közös jelentkező részére a bontási jegyzőkönyvet 2003. július 21. napján 16.42 perckor fax útján is megküldte.
Ajánlatkérő 2003. július 23-án hiánypótlást rendelt el, a részvételre jelentkezők részére e-mailen megküldte a hiánypótlásra történő felszólítást azzal, hogy annak 2003. július 25. 12.00 óráig tegyenek eleget a felszólított jelentkezők.
Ajánlatkérő rögzítette, hogy a hiánypótlás eljuttatható személyesen, postai úton, faxon és e-mailen is.
A VT-SOFT Kft. jelentkező részére szóló hiánypótlási felhívás 3. francia bekezdés alatt az alábbi szöveg került megfogalmazásra
"...Teljes körű minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata [Kbt. 44. § (2) bek.] (mert nem egyértelmű, hogy meddig hatályos a tanúsítvány)".
I. sz. kérelmező a hiánypótlásban foglalt hiányokat ajánlatkérő által megadott határidőre fax útján továbbította akként, hogy a minőségtanúsítási rendszer tanúsítvánnyal kapcsolatban csatolta a DNV Magyarország Kft. nyilatkozatát a minőségbiztosítási rendszer érvényességi idejére vonatkozóan.
Az I. sz. kérelmező hiánypótlási iratait postai úton szintén 2003. július 25. napján küldte meg, amely ajánlatkérő iktatása szerint 2003. július 28. napján érkezett meg. A postai küldeményben az I. sz. kérelmező a minőségbiztosítási rendszer érvényességére vonatkozóan a DNV Magyarország Kft. nyilatkozatának egy eredeti példányát és egy másolati példányát is megküldte.
Ajánlatkérő a hiánypótlások beérkezését követően megvizsgálta az ajánlatokat, és 2003. június 28. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette a részvételi szakasz eredményét, mely szerint ajánlatkérő 9 jelentkezőt minősített a szerződés teljesítésére alkalmasnak, míg a többi 7 jelentkező ajánlatát érvénytelennek, illetőleg alkalmatlannak minősítette, 1 jelentkező pedig visszavonta jelentkezését.
Az I. sz. kérelmezőt ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette azzal az indokkal, hogy a VT-SOFT Kft.-nél a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata hiányzott.
Ajánlatkérő a 9 alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőből a - felhívás 10. pontjában meghatározottak szerint - 5 jelentkezőt felhívott ajánlattételre, az ajánlattételre felhívott jelentkezők között nem szerepelt a II. sz. kérelmező.
Az I. sz. kérelmező 2003. augusztus 6. napján terjesztett elő jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő döntése ellen. Kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette a szerződés teljesítésére a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatának hiánya miatt.
Előadta, hogy a részvételi jelentkezéshez a VT-SOFT Kft. minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata csatolásra került. Hivatkozott arra, hogy amikor ajánlatkérő 2003. július 23. napján hiánypótlást intézett hozzájuk a tanúsítvány hatályossági dátuma miatt, alapvetően jogsértőnek tartották, de a jogviták elkerülése miatt megpróbáltak eleget tenni a felhívásnak. Ennek keretében a minőségtanúsítási intézménytől nyilatkozatot kért a tanúsítvány érvényességi idejére vonatkozóan.
Az eredményhirdetésen azonban, annak ellenére, hogy a hiánypótlás keretében nyilatkozatot csatolt az érvényességi idő tekintetében, ajánlatkérő alkalmatlannak minősítette a tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatának hiánya miatt. Kérelmező megítélés szerint ajánlatkérő döntése jogsértő, mivel a felhívás 8.2. pontjában azt írta elő, hogy a minőségbiztosítási tanúsítványt kell csatolni, azonban a tanúsítvány pontos tartalmát nem határozta meg, valamint nem fogalmazott meg azzal szemben tartalmi vagy formai előírásokat. Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő jogszerűen nem állapíthat meg olyan feltételeket, amelyek a részvételi felhívás nem tartalmazott.
Kérelmező a fentieken túl ajánlatkérő hiánypótlását formai hibásnak ítéli, mivel azt ajánlatkérő nem írta alá, másrészt pedig taralmilag is kifogásolható, hiszen félrevezető volt, mert megjelöli a hiányok pótlásának módját, amit később nem fogad el.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg ajánlatkérő döntését, valamint alkalmazzon ideiglenes intézkedést és függessze fel a közbeszerzési eljárást.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében az I. sz. kérelmező kérelmének elutasítását kérte megalapozatlanság okán.
Előadta, hogy az I. sz. kérelmező nem tanúsítványt csatolt, hanem egy igazolást, amely a sikeres tanúsító felülvizsgálat lefolytatásának igazolására szolgált. Ezért hiánypótlásra hívták fel a tanúsítvány benyújtására vonatkozóan, amelyben meg is jelölték, hogy olyan igazolás csatolását kérik, amelyben szerepel az érvényességi határidő. Ajánlatkérő véleménye szerint a kiállított igazolások minőségbiztosítási tanúsítványként való minősítése is kérdéses, azonban mivel az igazolást közjegyzővel nem hitelesítették, azt nem fogadhatták el.
Kifejtette továbbá, hogy a hiánypótlást e-mail útján juttatták el a jelentkezőkhöz, de a hiánypótlás kibocsátójának személye felől a jelentkezőknek nem lehetett kétsége. Megjegyzi, hogy ezen közlési forma a kézjegy elhelyezésére nem ad lehetőséget, valamint előadta, hogy a hiánypótlásban megjelölt elküldési formák nem kötelezték annak igénybevételére.
A II. sz. kérelmező 2003. augusztus 12. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
Kérelmében kifogásolta, hogy annak ellenére nem szerepel az ajánlatra felhívott jelentkezők között, hogy a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette ajánlatkérő. Álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 24. § (1), (2) és 71/A. § (2) bekezdésébe ütközően járt el, amikor döntött az ajánlattételre felkért jelentkezőkről. Megítélése szerint az alkalmassági szempontoknak való legjobb megfelelés sorrendjében kellett volna ajánlatkérőnek kiválasztania az öt ajánlattevőt. Miután a kiválasztásról semmilyen információ nem került ismertetésre, ezért feltételezhető az önkényes kiválasztás, így az sérti a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget.
Kérte a döntés megsemmisítését, jogsértés megállapítását, és ajánlatkérő kötelezését a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a II. sz. kérelmező kérelmének elutasítását. Előadta, hogy az 5 jelentkező kiválasztása nem önkényesen történt, a véleményező bizottság a pénzügyi-gazdasági alkalmassági sorrend alapján választotta ki az ajánlatételre felhívandók körét, a II. sz. kérelmezőt a negatív forgótőkearány miatt nem hívták fel ajánlattételre.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a törvény nem írja elő, hogy ajánlatkérőnek meg kell indokolnia, hogy kiket kíván az ajánlati szakaszba meghívni.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott a jogorvoslati eljárásban.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva - az I. sz. kérelmező kérelmének keretei között - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jelentkezésben a VT-SOFT Kft. részéről csatolt irattal a minőségbiztosítási rendszerről, illetve a hiánypótlásként csatolt nyilatkozattal eleget tett-e ajánlatkérő által a felhívás 8.2. pontjában írt elvárásnak, amely a minőségbiztosítási tanúsítvány csatolását kérte.
A kérelem keretei között abban is állást kellett foglalnia a Döntőbizottságnak, hogy ajánlatkérő a hiánypótlás kiküldése körében követett-e el jogsértést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok szerint:
Elsődlegesen a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az I. sz. kérelmező részvételi jelentkezésében eleget tett-e ajánlatkérő előírásának, azaz a részvételi felhívásban meghatározott irat került-e csatolásra a minőségirányítási rendszer tekintetében.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése értelmében a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 63. § (1) bekezdése első fordulata kimondja, hogy két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
Ajánlatkérő jelen esetben a részvételi felhívás 8.2. pontjának 3. francia bekezdésében rögzítette, hogy az ajánlattevő teljes körű minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatát kell a műszaki alkalmasság körében csatolni.
A minőségtanúsító intézmények tevékenységére vonatkozóan az MSZ EN ISO 45012:2000 szabvány - a minősítésügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálást végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények - tartalmaz előírásokat. Ezen szabvány szerint a tanúsítási/regisztrálási dokumentum az, amely tartalmazza, hogy egy szállító minőségügyi rendszere megfelel meghatározott minőségügyi rendszerszabványoknak és a rendszerben megkívánt mindennemű kiegészítő dokumentációnak. Ezen szabvány rendelkezik arról is, hogy a minőségügyi rendszert tanúsító dokumentumnak milyen adatokat kell tartalmazniuk. Ezek között szerepel a tanúsítás/regisztrálás érvénybelépési időpontja és az a határidő, ameddig a tanúsítás/regisztrálás érvényes.
Az I. sz. kérelmező részvételi jelentkezésében a VT-SOFT Kft. vonatkozásában a Döntőbizottság megítélése szerint nem a minőségirányítási rendszerének tanúsítványa, azaz nem egy olyan dokumentum került csatolásra, amely azt igazolná, hogy a minőségügyi rendszere megfelel meghatározott minőségügyi rendszerszabványoknak és a rendszerben megkívánt mindennemű kiegészítő dokumentációnak. A csatolt dokumentum kizárólag egy felülvizsgálat lefolytatását igazolja, az nem tekinthető a minőségirányítási rendszerről kiadott tanúsítványnak.
Miután a törvény fent hivatkozott 63. § (7) bekezdése és ajánlatkérő kiírása értelmében a műszaki alkalmasság körében a minőségtanúsítási rendszerről tanúsítási/regisztrálási dokumentumot (tanúsítványt) követelt meg ajánlatkérő és és nem adott lehetőséget ettől eltérő más dokumentumok, nyilatkozatok benyújtására, így a jelentkezők ezen, a tanúsított/regisztrált minőségirányítási rendszerről kiadott dokumentum (tanúsítvány) csatolásával tehettek eleget.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező részvételi jelentkezésében a VT-SOFT Kft. tekintetében nem a minőségirányítási rendszerének megfelelőségéről a tanúsító intézménytől származó dokumentumot (tanúsítványt) csatolta, hanem a minőségirányítási rendszere átvizsgálásának tényét tartalmazó dokumentumot, amely rögzíti is, hogy csak a felülvizsgálat lefolytatásának igazolására szolgál.
A fentiek értelmében tehát az I. sz. kérelmező részvételi jelentkezésében a VT-SOFT Kft. vonatkozásában nem az ajánlatkérő által előírt dokumentum került csatolásra, így ennek hiányát ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a közbeszerzési eljárásában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogvita elbírálásánál nem bír relevanciával az a körülmény, ezért azt nem is vizsgálta, hogy az I. sz. kérelmező milyen dokumentumot kapott a minőségtanúsító intézménytől. A minőségbiztosítási rendszer auditálásának eredményeként a szabványnak való megfelelőségről tanúsítványt kell kiadni. Ezzel az okirattal igazolja, hogy a nevezett szabványnak megfelelően működik. Az, hogy milyen okok miatt nem csatolta ezt a jelentkezéshez a jelentkező érdekkörébe tartozó kérdés és nem befolyásolja azt a tényt, hogy a jelentkezéshez nem került becsatolásra a kért irat.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a hiánypótlás elrendelése körében megsértette-e a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdését, valamint, az I. sz. kérelmező a hiánypótlás keretében csatolt dokumentummal kielégítette-e a részvételi felhívás 8.2. pont 3. francia bekezdésében rögzítetteket.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Kbt. 43. § (4)-(6) bekezdései az alábbiakat rögzítik a hiánypótlással kapcsolatban:
"A Kbt. 43. § (4) Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
(5) A (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
(6) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni."
Jelen ügyben ajánlatkérő élt a hiánypótlás biztosításának lehetőségével és 2003. július 23. napján e-mail útján a megállapított hiányokról, a hiánypótlási határidő megjelölésével tájékoztatta a jelentkezőket. Az I. sz. kérelmező esetében a 3. francia bekezdésben ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszer bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatát jelölte meg, mint hiányt. A hiány megjelölése mellett zárójelben rögzítette annak indokát is, azaz azt, hogy a tanúsítvány hatályossága nem egyértelmű.
A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő tehát a hiánypótlás körében a Kbt. vonatkozó 43. § (4)-(5)-(6) bekezdéseiben foglaltak betartásával járt el, egyrészt pontosan megjelölte a megállapított hiányokat, a hiánypótlási határidőt megjelölte. A Kbt. 43. § (4) bekezdése csak annyit rögzít, hogy hiánypótlási határidő legfeljebb 10 nap lehet, ajánlatkérő ezen rendelkezést nem sértve állapította meg a hiánypótlás idejét, valamennyi jelentkező számára azonos módon, 2 napban, így ajánlatkérő részéről a hiánypótlási határidő megállapítása nem tekinthető jogsértőnek. Ugyancsak nem minősül jogsértőnek a hiánypótlás elrendelése azon kérelmező által hivatkozott okból, hogy az e-mail útján megküldött hiánypótlást nem írták alá, a törvény ugyanis azon túl, hogy a hiánypótlásnak a jelentkezőket írásban kell tájékoztatni, más formai követelményt nem támaszt. Az ajánlatkérő a hiánypótlásnak e-mail útján történő megküldésével teljesítette a törvénynek az írásbeliségre vonatkozó elvárását.
A Döntőbizottság rámutat arra is, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölte, hogy a hiánypótlást milyen módon lehet eljuttatni a megadott határidőre, kizárólag lehetőségként értelmezhető. Az adott jelentkező kötelezettsége és érdeke is, hogy a részére megállapított hiányok ismeretében és azok jellege alapján megválassza, hogy melyik az a mód, amelynek kiválasztása mellett jelentkezésének hiányait úgy tudja pótolni, hogy azzal megfeleljen a kiírás, illetve a hiánypótlás előírásainak, és így jelentkezését érvényessé tudja tenni.
A Döntőbizottság nem osztotta továbbá az I. sz. kérelmezőnek a hiánypótlás tartalmára vonatkozó kifogásait, ugyanis a megküldött iratban az I. sz. kérelmező tekintetében egyértelműen a minőségbiztosítási rendszer tanúsítványa került hiányként megjelölésre, ajánlatkérő ezen tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatát kérte pótolni, megjelölve, hogy a tanúsítvány érvényességi ideje szerepeljen rajta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a hiánypótlás körében nem állapított meg olyan feltételeket, amelyek a részvételi felhívásban nem szerepeltek, a felhívásban is tanúsítvány csatolását kérte, amelynek a fent már hivatkozott szabvány előírásai szerint alapvetően tartalmaznia kell többek között az érvényességének időpontját is. Ajánlatkérő így a hiánypótlásban azt a körülményt jelölte meg, amely hiánya miatt a csatolt irat nem elégíti ki ajánlatkérői elvárást.
Az I. sz. kérelmező a hiánypótlási felhívásra a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozóan a minőségtanúsító intézmény nyilatkozatát csatolta a minőségbiztosítási rendszer érvényességére vonatkozóan.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8.2. pont 3. francia bekezdésében, valamint a hiánypótlási felhívásban is minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatát kérte igazolni a műszaki alkalmasságot, nem tette lehetővé, hogy a minőségbiztosítási rendszert a tanúsítványon kívül más irattal, nyilatkozattal igazolhassák a jelentkezők. Téves tehát azon kérelmezői állítás, miszerint a jelentkezésben csatolt irat és a hiánypótlásként csatolt nyilatkozat az érvényességről együttesen kielégíti ajánlatkérői elvárását, mivel sem a jelentkezésben csatolt, a felülvizsgálat elvégzéséről szóló igazolás, sem pedig a pótlólag csatolt nyilatkozat nem a minőségbiztosítási rendszer szabványnak való megfelelésről a minőségtanúsító intézmény által kiállított tanúsítvány.
Az I. sz. kérelmező tehát a hiánypótlást követően sem pótolta a jelentkezésének azon hiányát, hogy hiányzik a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata.
Miután pedig ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pont 7. francia bekezdésében alkalmatlanná minősítési szempontként a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolatának hiányát jelölte meg, ajánlatkérő jogszerűen döntött az I. sz. kérelmező tekintetében a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságáról és zárta ki az eljárás további szakaszából.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érvelését arra vonatkozóan, hogy elfogadható lett volna a felhívás feltételének teljesítésére együttesen a csatolt igazolás és a hiánypótlásként csatolt nyilatkozat.
Ajánlatkérő a felhívásában és a hiánypótló iratában is minőségbiztosítási tanúsítványt írt elő és kért csatolni, nem fogalmazott meg olyan igazolási módokat, amelyek helyettesíthetik a tanúsítványt a minőségbiztosítási rendszer meglétének igazolása körében.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése értelmében ugyanis ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban előírt feltételekhez kötve van, azon nem áll módjában változtatni az ajánlattételi határidőt követően, így az a körülmény, hogy ajánlatkérő hozzájárulna a felhívástól való eltérésre, nem teszi jogszerűvé és érvényessé az olyan ajánlatot, amely nem teljesíti ajánlatkérő elvárását.
A Döntőbizottság nem osztotta azon kérelmezői kifogást sem, hogy ajánlatkérő nem jelölte meg az alkalmatlanná minősítés indokát. Az ajánlatkérő által elkészített összegzés ugyanis az I. sz. kérelmező esetében pontosan azt rögzíti az alkalmatlanság indokaként, hogy a VT-SOFT Kft.-nél a minőségbiztosítási tanúsítvány közjegyzővel hitelesített másolata hiányzik. A fentiek alapján ajánlatkérő a kizárás indokainak közlése körében sem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok szerint:
A Kbt. 71/A. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő már a hirdetményben megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni, és a megjelöltek számát meghaladó keretszámot előírva meghatározhatja a tárgyalásra meghívottak létszámát is. A keretszám nem lehet kisebb háromnál.
A fent idézett jogszabályhely lehetőséget ad ajánlatkérőnek, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás választása esetén egyrészt megjelölje, kit kíván meghívni az eljárásra, másrészt megadhatja, hogy a meghívottakon kívül milyen számú ajánlattevőnek ad lehetőséget a tárgyalásokon való részvételre.
Jelen ügyben ajánlatkérő a részvételi felhívásban ugyan nem határozta meg, hogy kiket hív meg az eljárásra, azonban a részvételi felhívás 10. pontjában meghatározta, hogy az általa meghívni kívánt ajánlatevők keretszáma öt.
Ezzel ajánlatkérő egyértelműen kifejezte azon szándékát, hogy függetlenül a részvételi szakaszban alkalmasnak minősített jelentkezők számától öt ajánlattevővel kíván az eljárás ajánlati szakaszában tárgyalni.
Ajánlatkérő sem a részvételi felhívásban, sem pedig a dokumentációban nem határozott meg semmilyen eljárási módot az öt ajánlattevő kiválasztására vonatkozóan, arra az esetre, ha az alkalmas jelentkezők száma meghaladja a keretszámot, ennek hiányát egyik jelentkező sem vitatta a részvételi felhívás és dokumentáció kiváltását követően.
Rámutat arra a Döntőbizottság, hogy a Kbt. sem tartalmaz kötelező előírást arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérőnek a keretszám szerinti ajánlattevők kiválasztására milyen eljárást kell alkalmazni, illetőleg, hogy milyen szempontok szerint kell a meghívottakat kiválasztani. Arról sem rendelkezik a törvény, hogy kötelezően ismertetnie kellene a felhívásban, dokumentációban a kiválasztás szempontjait. Ugyancsak nem írja elő a törvény, hogy a keretszámnak megfelelő számú ajánlattevő kiválasztását kötelezően indokolnia kellene ajánlatkérőnek.
A Kbt. 71/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a hirdetményben megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a hirdetmény alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. A tárgyalásra az előírt keretszámnak megfelelő számú - a részvételi felhívásban meghatározott alkalmassági szempontok alapján kiválasztott - ajánlattevőt kell egyidejűleg közvetlenül, írásban meghívni, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített ajánlattevők száma lehetővé teszi.
Ezen rendelkezés második fordulata akként értelmezhető csupán, hogy a tárgyalásra a keretszámnak megfelelő számú alkalmasnak minősített ajánlattevőt lehet meghívni, tehát az alkalmassági feltételeknek nem megfelelő jelentkező nem hívható meg az ajánlati szakaszban.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérő nyilatkozott arról, hogy az öt felhívott jelentkező kiválasztásánál a pénzügyi-gazdasági elemzés alapján felállított sorrend alapján választottak.
A fent előadottak alapján a meghívni kívánt ajánlattevők meghatározása körében nem sértette meg a kérelmező által hivatkozott Kbt. 24. § (1), (2) bekezdését, sem pedig a Kbt. 71/A. § (2) bekezdését, mivel sem a törvény, sem pedig ajánlatkérő felhívása, dokumentációja nem tartalmaz rendelkezést a kiválasztás szempontjait tekintve. Ezért ajánlatkérő által kiválasztott és alkalmazott technika - amely a pénzügyi és gazdasági rangsorolást jelent - a tárgyalásra meghívandókról nem ütközhet sem a Kbt. rendelkezésébe, sem ajánlatkérő felhívásába és dokumentációjába.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította, ajánlatkérő döntése nem volt jogsértő, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. szeptember 16.

Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos