KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8166)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.438/7/2003.
Tárgy: a DÉLÉPÍTŐ Rt. jogorvoslati kérelme a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DÉLÉPÍTŐ Építő és Szerelő Rt. (6721 Szeged, Bocskai út 10-12., képviseli: dr. Győry András ügyvéd, 6720 Szeged, Széchenyi tér 5., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a HM Beruházási és Ingatlanfejlesztési Iroda (1055 Budapest, Balaton u. 7-11., nevében eljár: MK Mérnökiroda Kft., 1032 Budapest, Zápor u. 78., továbbiakban: ajánlatkérő) hat épületből álló, épületenként 6-6 lakást tartalmazó kislakótelep épületeinek és közmű-, útcsatlakozásainak építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 4-i 49. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban 9689/2002 szám alatt.
Ajánlatkérő az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők részére ajánlati felhívást küldött 2003. február 19-én.
A felhívás 6. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az ajánlatok értékelése az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján történik.
Ajánlatkérő dokumentációt biztosított ajánlattevőknek, amely az ajánlattétellel kapcsolatos előírásokat és a kiviteli tervdokumentációt tartalmazta. Az ajánlattétellel kapcsolatos előírásokat a felhívással együtt megküldte ajánlattevőknek. A kiviteli tervdokumentációt ajánlattevők a dokumentációban meghatározott módon megvásárolhatták.
Ajánlatkérő a dokumentáció 9.3.1. pontjában meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati résszempontokat és súlyszámokat:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 5
2. vállalt szavatossági időtartam a jogszabályi kötelezettségen (3 év) felül (max. további 2 év) 1
3. teljesítési határidő 1
4. az egy éves szavatossági felülvizsgálatra adott bankgarancia mértéke - a nettó ajánlati ár %-ában (min. 5%) és Ft-ban kifejezve 3
5. vállalt véghatáridőre vonatkozó napi kötbér mértéke (max. 2 000 000 Ft) 2
Az adható pontszámokat 1-10 határozta meg ajánlatkérő.
Az értékelés szempontjaként megadta, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a legkedvezőtlenebb 1-et. A további ajánlatokra a min. és max. érték között a sorrend szerinti lineáris megosztás alapján történik a pontszám kiszámítása (az egyes pontszámok között a különbség állandó).
A 9.3.2. pontban ajánlatkérő meghatározta, hogy a bírálat során a Kbt. 59. § vonatkozó pontjait alkalmazza, azaz az
- 59. § (3) bek. szerint az ajánlatok közötti 10%-os eltérés esetén az ajánlatokat ajánlatkérő egyenértékűnek tekinti (50%-ot meghaladó belföldi foglalkoztattak, illetve belföldi beszállítók esetén)
- egyenértékű ajánlatok esetén a Kbt. 59. (4) és (5) bekezdése szerint jár el.
A dokumentáció tartalmazta még az ajánlat kitöltendő mellékleteit, valamint a szerződéstervezetet.
Helyszíni konzultációra 2003. március 20-án került sor, kérdéseket írásban lehetett feltenni, az azokra adott válaszokat ajánlatkérő írásban megküldte.
Ajánlattételi határidőre, 2003. április 15-ére kilenc ajánlat érkezett. Ajánlatot tett a BAYER-CENTER Kft., a KÉSZ Kft., az ALBA-REGIA Holding Rt., az ÉPÍTÉSZMESTER Rt., a BAUCONT Rt., a TOMA-BAU Rt., a MODINVEST Kft., a POLYDOM Rt., valamint a kérelmező.
Az ajánlatokat bizottság értékelte, eredményhirdetésre halasztott időpontban 2003. június 16-án került sor, mely szerint az eljárás nyertese a KÉSZ Kft. 106,5 ponttal, második legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette 102 ponttal. Ajánlatkérő elkészítette az Összegzés c. iratot, melyet minden ajánlattevőnek megküldött.
Kérelmező 2003. június 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az eljárást lezáró döntést sérelmezte.
A Döntőbizottság 2003. július 23-án hozott D.315/12/2003 számú jogerős határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az eljárást lezáró döntést megsemmisítette és ajánlatkérővel szemben 1 M Ft bírságot szabott ki.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel új döntést hozott. Ennek eredményét 2003. augusztus 25-én kihirdette. Az Összegzés c. iratot elkészítette, mely szerint az eljárás nyertese a KÉSZ Kft. 102 ponttal, második legkedvezőbb ajánlatot kérelmező tette szintén 102 ponttal.
Kérelmező 2003. szeptember 2-án új jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet szeptember 5-én kiegészített. Ezekben sérelmezte ajánlatkérő új döntését.
Előadta, hogy ajánlatkérő ajánlati dokumentációban az ajánlattétellel kapcsolatos előírások között meghatározza, hogy az "ajánlatok közül ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el" (9.3.).
A Kbt. 55. § (7) bekezdése kimondja, hogy azonos összpontszám esetén - ha azok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdése alapján ajánlattevő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat.
Álláspontja szerint jelen esetben azonban az ajánlati dokumentáció pontegyenlőség esetén ettől eltérő módon meghatározza a döntés módját akkor, amikor kimondja, hogy "egyenértékű ajánlatok esetén az 59. § (4) és (5) bekezdése szerint jár el", további szempontot nem állapít meg.
Megítélésük szerint a törvény különböző lehetőségeket kínál fel ajánlatkérők részére, hogy az elbírálási szempontokon túl bizonyos ajánlatokat előnyben részesítsenek, azonban ebben az esetben ezt a lehetőséget maga ajánlatkérő korlátozta, így ezért a Kbt. 55. § (7) bekezdése nem alkalmazható egyenlő értékelési pontszámok esetén sem.
Álláspontjuk szerint az ajánlatkérési dokumentáció, ill. felhívás rendelkezései és korlátai nemcsak ajánlattevőt, hanem ajánlatkérőt is kötik, azzal a különbséggel, hogy ajánlatkérő bizonyos korlátok között az ajánlatkérési dokumentumot módosíthatja, de ez most nem történt meg, és erre már nincs mód.
Utal még a Kbt. 59. § (3) bekezdésére, melynek értelmében építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb 10%-os eltérés esetén egyenértékűnek lehet tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének 50%-át meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték.
Jelen esetben a költségvetési kiírásból ez az arány megállapítható, és ebben az esetben az ajánlati árat is egyenlőnek kell tekinteni.
A fentiekből következően, amennyiben az ajánlatok elbírálása során megállapítható a pontegyenlőség, a dokumentumnak megfelelően a megjelölt szempontok alapján az ajánlattevők között különbség nem tehető, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.
Kérte jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 8-án tett észrevételében a kérelem elutasítását kéri, mert álláspontja szerint helytelen kérelmezőnek azon megállapítása, hogy egyenértékű ajánlatok esetén az ajánlatkérőnek a Kbt. 59. § (4) és (5) bekezdése szerint kell eljárnia. Jelen esetben ugyanis az ajánlattevők között a törvény fenti jogszabályhelyei alapján különbséget tenni nem lehetett; ezért ajánlatkérő a Kbt. 55. § (7) bekezdésére figyelemmel az azonos pontszámot elérő ajánlatok közül az eljárás nyerteseként az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlatot hirdette ki.
Szerinte logikailag téves a kérelmező azon álláspontja, mely szerint ha az ajánlattevők között különbség nem tehető, az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. A Kbt. 60. § (1) bekezdése kógens módon határozza meg az eredménytelenség okait, mely okok között beadványozó álláspontja nem szerepel.
A nyertes egyéb érdekelt KÉSZ Kft. észrevétele szerint ajánlatkérő a Döntőbizottság határozata és a Kbt. előírása szerint végezte el az újraértékelést, ezért kéri a kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése szerint építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve, amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése szerint az (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.
A Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:
a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket tartalmaz;
b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította.
A Kbt. 55. § (7) bekezdése szerint ha több ajánlatnak azonos a (6) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma és azok közül a 35. § (1) bekezdésére vagy az 59. § (4)-(5) bekezdésére tekintettel az ajánlatkérő nem köteles valamelyiket előnyben részesíteni, az eljárás nyertese az alacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat, azonos ellenérték esetén pedig az az ajánlat, mely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;
d) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;
e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésre vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött;
g) a bizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától.
A Kbt. 55. § (6) és (7) bekezdései tartalmazzák mindazon jogszerű lépéseket, amelyeket az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során az ajánlatkérőnek alkalmaznia lehet.
A kérelmező által sem vitatottan az ajánlatok részszempontok szerinti pontozásos értékelése a nyertes és az ő esetében azonos eredményre vezetett.
Ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta, hogy pontegyenlőség esetén nyertest a Kbt. 59. § (3), (4) és (5) bekezdés alapján választja ki.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes a Kbt. 59. § (2) és (3) bekezdésére vonatkozóan nyilatkozott, viszont kérelmező ajánlatában erre vonatkozó nyilatkozata, információ nem található. Ezért ajánlatkérőnek nem volt lehetősége az 59. § (3) és (4) bekezdése alapján történő összehasonlításra, valamint ezért végeredményt sem tudott ezen rendelkezések alkalmazásával megállapítani.
Az ajánlatokat azután a Kbt. 59 § (5) bekezdés alkalmazásával kell értékelni. Az ajánlatokban egyik ajánlattevő sem tett nyilatkozatot környezetbarát védjeggyel rendelkező termék alkalmazására, továbbá mindkét ajánlattevő rendelkezett - mint a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltétele - tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel. A Kbt. 59. § (5) bekezdése alkalmazása sem vezetett tehát a nyertes személyének megállapításához.
Kérelmező álláspontja szerint, amennyiben az 59. § alapján a nyertes nem állapítható meg, akkor az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.
Döntőbizottság álláspontja szerint ebben a kérdésben kérelmező jogértelmezése nem helytálló, mivel a Kbt. 60. § (1) bekezdése kógensen és tételesen felsorolva meghatározza az eredménytelenség eseteit. Ebben a felsorolásban nem szerepel az, hogy ha a Kbt. 59. § alapján nem lehet eredményt hirdetni, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Ajánlatkérő elbírálta az ajánlatokat és megállapította, hogy több ajánlattevő is érvényes ajánlatot tett. Az elbírálás során derült ki, hogy az első és második helyezett azonos pontszámot ért el. Mivel az eljárás eredményes volt - a Kbt.-ben előírtaknak megfelelően eredményt kellett hirdetnie. A jelen esetben kialakult helyzetben ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 55. § (7) bekezdését és ezért jogszerűen hirdetett végeredményt az alacsonyabb ellenérték figyelembevételével.
Kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 55. § (7) bekezdése nem alkalmazható egyenlő értékelési pontszámok esetén, mivel ajánlatkérő ezt a jogszabályi helyet az ajánlati felhívásában konkrétan nem jelölte meg, hanem csak a Kbt. 59. § (3), (4) és (5) bekezdését.
A Döntőbizottság álláspontja és a kialakult joggyakorlat szerint is egy jogszabályban előírt, így a Kbt.-ben is előírt rendelkezést a eljárásban részt vevő minden félnek alkalmaznia kell, és akkor is be kell tartania, ha azokat konkrétan nem nevesítették a közbeszerzési eljárásban. Ajánlatkérőnek a Kbt. 25. §-ára tekintettel jelen esetben sincs lehetősége a Kbt. szabályaitól való eltérésre, azaz a Kbt. 55. § (7) bekezdését a törvény erejénél fogva alkalmaznia kell akkor is, ha ezt a rendelkezést a felhívásában vagy a dokumentációjában külön nem nevezte meg.
Jelen eljárásban a KÉSZ Kft. 549 934 586 Ft-os, míg a kérelmező 565 541 000 Ft-os ajánlatot tett. Az ajánlati árakban számszerűen megmutatkozik a két ajánlat közötti különbség, így ajánlatkérő a Kbt. 55. § (7) bekezdésére támaszkodva jogszerűen hirdetette ki az alacsonyabb ajánlati árra ajánlatot tevő céget az eljárás nyertesének.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárásában jogsértést nem állapított meg, és ezért a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 12.
Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos