KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8349)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.430/19/2003.
Tárgy: a NEPTITN-BAU Rt. és a Servico Kft. jogorvoslati kérelme Vecsés Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A NEPTUN-BAU Rt. (3780 Edelény, József A. u. 3., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Servico Építő Kft. (1212 Budapest, Kossuth L. u. 30-46., a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet Vecsés Város Önkormányzata (2220 Vecsés, Szent I. tér 1., képviseli: a FŐBER Rt., 1075 Budapest, Rumbach S. u. 14. útján dr. Hajnal László ügyvéd, 1075 Budapest, Rumbach S. u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vecsés város elmaradt szennyvízcsatorna-hálózat kiegészítése, kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság az I. r. kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel az 52. § (1) és 59. § (1) bekezdéseit, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
Ezen túlmenően a II. r. kérelmező kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgálati díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
II. r. kérelmező a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeit maga viseli.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. június 2-án ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 27. számában nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 1. pontjában közölte, hogy nevében és megbízásából, mint mérnökszervezet jár el a FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztési és Mérnöki Rt. (a továbbiakban: megbízott). Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontja szerint a város különböző utcáiban húzódó gerincvezetékek és bekötővezetékek építésére kért ajánlatokat. Rész-, ill. többváltozatú ajánlatot nem kívánt elfogadni. A felhívásban meghatározta a szokásos előírásokat, előírta az alkalmasság vizsgálatának módját, közölte az ajánlatok elbírálásának szempontját, amely az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt.
Az ajánlati felhívás 13. a)-b) pontjai szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása az alábbi részszempontok alapján történik:
részszempontok súlyszámok
- vállalási ár 3
- kiírásban rögzítetten felüli többletvállalások 4
alszempontok:
- késedelmi kötbér 2
- törvényben előírtnál nagyobb jótállási idő vállalása 2
- a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése, illetve ezek bevonása esetén [a Kbt. 35. §
d) pontja szerint] 0,3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10.
A minimum- és maximumvállalkozás közötti résznek megfelelően egyenes arányosítással számolva. Ajánlatkérő a többletvállalásoknál kötbér esetén maximum 200 000 Ft/nap vállalást pontoz, jótállás tekintetében pedig maximum + 5 évet.
Kis- és középvállalkozások pontozása esetén a vállalási értékhez viszonyítottan a teljesítésbe való bevonás mértékének megfelelően.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az alábbi előírásokat is közölte többek között:
- a második francia bekezdésben kérte az ajánlattevő cégkivonatát és aláírási címpéldányát,
- az ötödik francia bekezdésben előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti elfogadó nyilatkozatot a felhívás valamennyi feltételére, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére,
- a hatodik francia bekezdésben megkövetelte az ajánlati dokumentáció részét képező vállalkozási szerződéstervezet csatolását, amelynek cégszerű aláírása, elfogadása és a vállalkozói feltételekkel való kiegészítése az ajánlat érvényességi feltétele,
- a hetedik francia bekezdésben az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített. A dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő részletes szerződési feltételeit vállalkozási szerződéstervezet formájában, továbbá tartalmazott egy ún. "Ajánlattételi lap"-ot, amelyen meghatározott formában kellett az ajánlattevőnek nyilatkoznia (neve, székhelye, vállalási ár, teljesítési határidő, KKVT szerinti besorolás). Az ajánlatkérő írásban számos kérdésre adott választ az ajánlattevőknek. Helyszíni konzultációt is tartott 2003. július 23-án.
A 2003. augusztus 12-i határidőre 18 ajánlat érkezett az ajánlatkérőhöz. Az ajánlattevők a következők voltak: I. és II. számú kérelmezők, továbbá ROK-La Kft., Schumann-Fischer Bt., DIAMIT Rt., Dupla Jakab Kft., Hídépítő Rt., Poligon Kft., Strabag Rt., Varpex Rt., Contar-Bau Rt., Átmérő Kft., Köz-Víz Kft., Betonút Rt., ÉP-GÉP 2002 Kft., ÉKISZ Kft., Vegyesipari Szövetkezet, Geosaurus Kft.
Ajánlatkérő a megbízott bevonásával elvégezte az ajánlatok értékelését. Eljárást lezáró döntését 2003. augusztus 18-án a felelősségi rend szerint hozta meg a Képviselő Testület. Eszerint nyolc ajánlatot érvénytelenség miatt kizártak. Ezek között volt mindkét kérelmező. További két ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítottak. A nyolc érvényes ajánlat pontozásos értékelése szerint az eljárás nyertese a Köz-Víz Kft. lett. Az eredményhirdetésre 2003. augusztus 19-én került sor. Az összegzés is elkészült és azt az ajánlattevők a törvényes határidőben megkapták.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a felhívásban megjelölt időpontban megkötötte.
I. r. kérelmező a 2003. augusztus 27-én faxon az 1-4. sz. mellékletek nélkül, majd 2003. augusztus 29-én eredetben a teljes körű mellékletekkel benyújtott jogorvoslati kérelmében a jogsértés tényének megállapítása mellett kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő 2003. augusztus 19-én kihirdetett döntése, mely szerint a kérelmező ajánlata érvénytelen, jogsértő. Előadta azt is, hogy az ajánlatkérő indokolása szerint az ajánlata nem tartalmazott a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, holott kérelmező ajánlatában csatolta a hiányolt nyilatkozatot az az ajánlati felhívás feltételeinek elfogadásáról. Álláspontja szerint nem helytálló ajánlatkérő azon megállapítása sem, hogy azért is érvénytelen volt az I. r. kérelmező ajánlata, mert az nem tartalmazta a cégszerűen aláírt szerződéstervezetet. Ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a cégjegyzés módjának megfelelt a szerződéstervezet, amennyiben annak első oldala tartalmazta a cégazonosító adatokat, míg az utolsó oldalon az aláírás a cégjegyzésre jogosult személytől származott.
Fentiek szerint ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és dokumentáció, továbbá a konzultáción rögzített feltételeknek, ezért az ajánlata érdemi elbírálása esetén az összességében legkedvezőbb ajánlat lett volna. Az írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta. Ennek keretében megerősítette azt a véleményét is, hogy álláspontja szerint, amennyiben nem zárták volna ki őket a közbeszerzési eljárásból, akkor ők lettek volna a közbeszerzési eljárás nyertesei.
II. r. kérelmező a 2003. szeptember 3-án benyújtott és a Döntőbizottság felhívására 2003. szeptember 8-án kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő 2003. augusztus 19-i eredményhirdetése során kihirdetett azon döntés, miszerint II. r. kérelmező ajánlata érvénytelen, jogsértő. Álláspontját arra alapozta, hogy nem helytálló azon ajánlatkérői megállapítás, hogy a kérelmező ajánlata nem tartalmazta a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert véleménye szerint az ajánlatához csatolt "Ajánlati levél" megnevezésű irattal a hiányolt nyilatkozatot a szerződési feltételek vállalásáról megadta. Ezen irat tartalmazza a szerződés feltételeire vonatkozó kifejezett nyilatkozatokat (ellenszolgáltatás, teljesítési határidő, kötbér, jótállás). Előadta továbbá azt is, hogy álláspontja szerint az ajánlat minden tekintetben megfelelt az ajánlati felhívás, a dokumentáció feltételeinek, továbbá a konzultáción elhangzott követelményeknek is.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azt is nyilatkozta, hogy helytálló azon ajánlatkérői észrevétel, hogy a teljesítési határidő nem volt értékelési szempont, ők viszont elsődlegesen erre alapozták a jogorvoslati kérelmüket. Álláspontjuk szerint az ajánlatuk 4. oldalán lévő nyilatkozat megfelel az ajánlatkérői elvárásoknak és a törvény szerinti nyilatkozattételnek is.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmek beérkezésekor rendelkezésére álló adatok és iratok alapján a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta a törvényi feltételek hiányában.
Ajánlatkérő a tárgyaláson is fenntartott írásos nyilatkozatában kérte mindkét megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
I. r. kérelmező beadványával kapcsolatosan előadta, hogy a felhívásban kizárták a hiánypótlást. A kérelmező aláírási címpéldánya szerint a cégjegyzés módja az, hogy a cégjegyzésre jogosult személy a társaság cégnevéhez saját névaláírását csatolja önállóan. A vállalkozási szerződést a kérelmező nem az előbbieknek megfelelően írta alá, mert a cégnév hiányzott az aláírás mellől. Ezzel szemben az ajánlat többi oldalán az aláírás mellett a cégnév is feltüntetésre került.
Azt is nyilatkozta, hogy mivel a két legolcsóbb ajánlat (I. r. kérelmező és a Dupla Jakab Kft. ajánlata) érvénytelen volt, ezért a Köz-Víz Kft. ajánlata lett a nyertes. Ajánlatkérő becsatolt nyilatkozatából az is megállapítható, hogy a felelősségi rendje szerint a döntés előkészítésért a megbízott felelős, míg az eljárást lezáró döntésért a képviselő-testület, aki e kérdéskörben kizárólagos jogosultsággal rendelkezik.
I. r. kérelmező beadványához a megbízott mint lebonyolító írásban úgy nyilatkozott, hogy kéri annak elutasítását. Ennek indokául előadta, hogy a kérelmező nem csatolta az ajánlatában a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mivel a 19. sz. alatt mellékelt nyilatkozata a kiírással ellentétben az ellenszolgáltatás összegét nem tartalmazta. A "vállalkozási szerződés" nem került cégszerűen aláírásra, ezért az nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. pontjának hatodik bekezdésében meghatározott feltételeknek, tehát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen volt.
II. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan ajánlatkérő írásban úgy nyilatkozott, és e nyilatkozatát a tárgyaláson változatlanul fenntartotta, hogy kéri azt is mint megalapozatlant elutasítani. Ennek indokául előadta, hogy II. r. kérelmező által az ajánlat 4. oldalán csatolt ajánlati levél, amely a Kbt. 43. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat, nem tartalmazza az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a szerződés feltételeire, a szerződés teljesítésére, ahogy azt a felhívás 16. pont ötödik bekezdésében az ajánlatkérő előírta.
Előbbiek miatt az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívás feltételeinek. Erre tekintettel II. r. kérelmező ajánlata még érvényessége esetén sem lehetett volna az összességében legelőnyösebb ajánlat, legfeljebb a harmadik az értékelési sorrendben.
Az ügyben érintett egyéb érdekeltek a szabályszerű értesítés ellenére érdemi észrevételt nem terjesztettek elő a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az I. r. kérelmező kérelme megalapozott az alábbiak miatt: I. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan a Döntőbizottságnak elsődlegesen a kérelmező ajánlatának érvényességét kellett megvizsgálnia, figyelemmel az ajánlatkérő által közölt érvénytelenségi okokra.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. E szerint a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy I. r. kérelmező ajánlata megfelel-e az ajánlati felhívás 16. pontjában ötödik és hatodik bekezdésében írt követelményeknek, nevezetesen hogy I. r. kérelmező ajánlatában nyilatkozott-e a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint a felhívás valamennyi feltételére, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére, valamint azt, hogy I. r. kérelmező által becsatolt szerződéstervezet cégszerű aláírása megtörtént-e, az megfelelt-e az aláírási címpéldányban foglaltaknak.
A nyilatkozat megtételével kapcsolatosan a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ugyan előírta a meghatározott tartalmú nyilatkozat csatolását, azonban erre vonatkozóan nem írt elő formakényszert, mintát nem csatolt, és nem mondta meg a nyilatkozat megtételének különös szabályait. Ennek következtében megállapítható, hogy az ajánlattevő az ajánlatában bármilyen formában jogosult volt ezen nyilatkozatokat megtenni akár egyetlen, akár több nyilatkozat formájában is, az I. r. kérelmező ajánlatában pedig a szerződési feltételekre nyilatkozatait megadta.
A Döntőbizottság nem tartotta elfogadhatónak azt az ajánlatkérői állítást, mely szerint a kérelmező nem nyilatkozott az ellenszolgáltatásról, hisz I. r. kérelmező ajánlatában több helyen is megtalálható az ellenszolgáltatás összegére vonatkozó kifejezett nyilatkozat: pl. az ajánlattételi lapon, az árajánlatban, melynek esetében a cégszerű aláírás is szerepel e helyeken. Fentiek alapján megállapítható, hogy az érvénytelenségi ok, melyet ajánlatkérő a nyilatkozat hiányára hivatkozva állapított meg, nem helytálló, tehát erre alapozott érvénytelenség és az ajánlat kizárása jogsértő.
Ugyanígy jogsértő ajánlatkérő azon hivatkozása is I. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan, hogy nem cégszerűen írta alá a szerződéstervezetet.
A Döntőbizottság megvizsgálta az aláírási címpéldányt I. r. kérelmező ajánlatában. Ezzel kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy ajánlatkérő az aláíró személy azonosságát nem vitatta, csak azt kifogásolta, hogy az aláírás mellett nem szerepel a cég neve valamilyen formában.
E kérdés vizsgálatánál a Döntőbizottság elfogadta I. r. kérelmező álláspontját, miszerint a cégjegyzés módjának megfelelt a szerződéstervezet. Az ajánlatban becsatolt 14. oldalas tervezetet ajánlatkérő arra jogosult vezetője - mint vállalkozó - aláírta az utolsó oldalon, míg a szerződéstervezet első oldala kimerítően tartalmazza a vállalkozó cég azonosító adatait. A közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányban az szerepel, hogy a cégjegyzés módja úgy történik, hogy a cégjegyzésre jogosult személy a társaság cégnevéhez saját névaláírását csatolja önállóan.
E kérdés vizsgálatánál a Döntőbizottság azt nem találta elfogadhatónak, hogy azért nem cégszerű az aláírás, mert az aláírás nem a cég nevével egy oldalon történt a szerződéstervezetben, ugyanis az aláírási címpéldány erre utaló kifejezést nem tartalmaz. Így elfogadható azon kérelmezői álláspont, hogy a szerződés első oldalán feltüntetett cégadatok és az utolsó oldalán ajánlatkérő által is elismert aláírás az aláírási címpéldánynak megfelelően történt, tehát emiatt érvénytelenség címén I. r. kérelmező ajánlata szintén nem lett volna kizárható a további eljárásból.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a hivatkozott Kbt.-rendelkezést, és jogsértő módon zárta ki I. r. kérelmezőt a további eljárásból - így az értékelésből is - az ajánlata érvénytelensége címén.
A Döntőbizottság összehasonlítva a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatát az I. r. kérelmező ajánlatával megállapította, hogy I. r. kérelmező ajánlati ára bruttó 80 692 613 Ft volt, míg a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőé 80 937 500 Ft, azaz a kérelmező, ha kismértékben is, de kedvezőbb árajánlatot adott a nyertesnek kihirdetett ajánlattevőnél. Az is megállapítható volt a jogorvoslati eljárás során, hogy az összes többi részszempont tekintetében a két ajánlat azonos tartalmi elemeket tartalmazott. Így a kötbér 200 000 Ft/nap, a jótállási idő 1 + 6 év volt mindkettő ajánlatban és mindkét ajánlattevő középvállalkozásnak minősült, tehát az I. r. kérelmező ajánlatának értékelése esetén a kedvezőbb árajánlatra tekintettel az ő ajánlata összességében előnyösebb lett volna, mint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata.
Fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatának jogsértő érvénytelenné nyilvánítása következtében nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő szervezetet hirdette ki az eljárás nyertesének, és ezért vele a szerződést ennek következtében meg sem köthette volna.
Erre tekintettel sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is, mely úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy II. r. kérelmező kérelme megalapozatlan az alábbiak miatt.
II. r. kérelmező által sem vitatottan ajánlatkérő az ajánlata érvénytelenségét a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányára utalva állapította meg, így a Döntőbizottságnak e körben kellett vizsgálódnia.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azért nyilvánította a II. r. kérelmező kérelmét érvénytelennek, mert annak ajánlata nem tartalmaz arra vonatkozóan nyilatkozatot, hogy elfogadja a felhívás feltételeit és a szerződés tervezet teljesítésére sem tett kifejezett nyilatkozatot.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A II. r. kérelmező ajánlatát megvizsgálva a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlata több helyen tartalmaz bizonyos nyilatkozatokat a szerződés feltételeire, az azonban tényként állapítható meg, hogy nincs az ajánlatban olyan általános nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő összességében vállalja a felhívás, illetve a szerződés feltételeit.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező kérelmének 4. oldalán - a kérelmező által hivatkozott - ajánlati levelet megvizsgálva megállapította, hogy az nem tartalmazza a fentebb hivatkozott Kbt. szerinti egyértelmű nyilatkozatot a feltételek vállalására.
Az ajánlati levél azt tartalmazza többek között, hogy "Rendelkezem mindazon személyi és tárgyi feltételekkel, melyekkel: "Vecsés város elmaradt szennyvízcsatorna-hálózat kiegészítése vállalkozási szerződés keretében kivitelezem."
Ugyanitt tartalmazza azt is az ajánlati levél, hogy: "Kijelentem, hogy a pályázati dokumentációban szereplő nyilatkozatok, adatok és információk a valóságnak mindenben megfelelnek." Az idézett nyilatkozatok tartalmilag nem fejezik ki a felhívás feltételeinek a kérelmezőre nézve kötelező erejű elfogadását és a szerződés teljesítésére való egyértelmű vállalkozás szándékát.
Ezen ajánlati levelet megvizsgálva megállapítható, hogy az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a törvényben írt feltételeknek, így II. r. kérelmező kérelme megalapozatlan, tehát ajánlatkérő az ajánlatát jogszerűen nyilvánította érvénytelennek.
A II. r. kérelmező ajánlata egyéb részében sem tette meg az elvárt nyilatkozatokat.
Erre tekintettel nincs relevanciája annak, hogy II. r. kérelmező ajánlata az értékelés esetén milyen pontszámot ért volna el, hisz érvénytelen ajánlat nem hasonlítható össze érvényes ajánlattal.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva I. r. kérelmező kérelmének helyt adva állapította meg a jogsértést a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint az ajánlatkérő terhére és ezért további jogkövetkezményként ugyanezen § (1) bekezdésének f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazta ajánlatkérővel szemben, figyelemmel a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdésében írtakra is.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét vizsgálva nagyobb súlyúnak ítélte a jogsértést tekintettel arra, hogy érvényes ajánlatot zárt ki ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásból, ezzel mellőzve annak értékelését és az esetleges nyertesként történő kihirdetését. Ennek következtében ajánlatkérő a szerződést olyan ajánlattevővel kötötte meg, akinek ajánlata összességében nem volt előnyösebb az I. r. kérelmező ajánlatánál, ami egyébként érvényes volt.
Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a Kbt. 80. § (4) bekezdésében írt keretek között a Döntőbizottság a súlyosnak ítélt jogsértésre tekintettel - figyelemmel a mintegy 80 millió forintos beszerzési értékre - megfelelő súlyúnak ítélte ajánlatkérővel szemben 3 millió forintos bírság kiszabását, ami 3,7%-át jelenti a beszerzés értékének, szemben a törvényben meghatározott 30%-os maximum lehetőséggel.
A Döntőbizottság II. r. kérelmező kérelmét megalapozatlannak találta, ezért azt a Kbt. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett, és ezért I. r. kérelmező esetében ajánlatkérőt kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj megtérítésére, míg II. r. kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj költségeit viselni köteles.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 2.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.