KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8411)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.444/10/2003.
Tárgy: a Fashion-Trade Kft. jogorvoslati kérelme a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Fashion-Trade Kft. (4400 Nyíregyháza, Báthory u. 5., a továbbiakban: kérelmező, képviseli: dr. Marssó Péter ügyvéd, 4400 Nyíregyháza, Szent István u. 2/B. II/3.) kérelmének, melyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. (4400 Nyíregyháza, Búza tér 20-21., a továbbiakban: ajánlatkérő) "5000 t útszóró só beszerzése és leszállítása az ajánlatkérő telephelyeire" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette közbeszerzésekről szóló - a többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizessék be.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. július 16-án tette közzé ajánlati felhívását nyílt közbeszerzési eljárásra a Közbeszerzési Értesítő 29. számában 5151/2003. szám alatt a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás 2. b) pontja szerint az ajánlat tárgyát képező szerződés szállítási szerződés.
Az ajánlatkérő a részajánlat tételét az ajánlati felhívás 3. c) pontban, a többváltozatú ajánlat tételét a 14. pontban kizárta.
Az ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körében a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint előírta az ajánlati felhívás 11. a) pont első francia bekezdésben az ajánlattevő 2002. évi - könyvvizsgáló által hitelesített - éves beszámolóját.
Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint a 11. a) pont 3. francia bekezdésben előírta a szállítandó só akkreditált hazai minőségtanúsító szervezet által kiállított minőségi tanúsítványát.
Az ajánlati felhívás 11. b) pont 5. francia bekezdése szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan, ha nem rendelkezik a szállítandó útszóró só minőségi tanúsítványával.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Az ajánlati felhívás 16. pont "Egyéb információk" 6. bekezdésében az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította.
Az ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely tartalmazta az ajánlattevők részére megadott információkat, a vállalkozásiszerződés-mintát, nyilatkozatmintákat. A műszaki paraméterek tartalmazták, hogy a szállítandó sónak meg kell felelnie az ÚT 2-2.401:1999 számú útügyi műszaki előírásnak, valamint összeállásgátlóval kezeltnek kell lennie.
Az ajánlattételi határidőig 2003. augusztus 11-ig a kérelmező, a Solinwest 2000 Kft., az Octopus Kft., a Szabolcs Mag 98 Kft., Bacsó István egyéni vállalkozó és a Magyar Plastiroute Kft. nyújtotta be ajánlatát.
Az ajánlatkérő 2003. augusztus 22-én értékelte az ajánlatokat érvényességi szempontból, az erről felvett jegyzőkönyvet megküldte az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő a kérelmező, az Octopus Kft. és Bacsó István ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlata érvénytelenségének okaként megjelölte, hogy a benyújtott éves beszámoló nem felel meg az ajánlati felhívás 11. a) pont első francia bekezdésében foglalt előírásnak, mivel a könyvvizsgálói hitelesítés hiányzik. Továbbá nem csatolta a szállítandó útszóró só akkreditált hazai minőségtanúsító szervezet által kiállított minőségtanúsító bizonyítványát.
A 2003. augusztus 26-i eredményhirdetésen az ajánlatkérő a Solinwest Kft.-t hirdette ki nyertesnek, a második legkedvezőbb ajánlattevő a Magyar Plastiroute Kft.
A kérelmező 2003. szeptember 4-i kérelmében, - melyet hiánypótlás keretében szeptember 8-án kiegészített - kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy az ajánlatkérőnek hiánypótlásra kellett volna felhívnia. Az ajánlatkérő nem állapíthatta volna meg az ajánlata érvénytelenségét, mivel a 10 napos
hiánypótlási határidő részükre 2003. szeptember 1-jén járt volna le. A hitelesített mérleget és a minőségi tanúsítványt 2003. augusztus 26-án még az eredményhirdetés előtt elvitte az ajánlatkérőnek, aki ezek átvételét megtagadta azzal, hogy már döntés született az ajánlat érvénytelenítéséről. Megjegyezte, hogy a nyertes ajánlattevő, valamint a Plastirute Kft. ajánlatában sem volt minőségi tanúsítvány. Az ajánlatkérő az ő ajánlatuk szerinti árnál több mint 1 M Ft-tal magasabb árú ajánlatot hirdetett ki nyertesnek.
Álláspontja szerint az ajánlatához csatolt vizsgálati jegyzőkönyv a dokumentációban előírt műszaki előírásnak megfelelően készült, a vizsgálati eredmények alapján a műszaki előírásnak való megfelelőség megállapítható. A kérelmező a vizsgálati jegyzőkönyvhöz csatolt saját nyilatkozatát a megfelelőségről a más közbeszerzési eljárásokban tett előírások alapján, rutinszerűen tette meg.
A kérelmező a tárgyaláson nyilatkozott, hogy csak a hiánypótlás elmaradását sérelmezi, jogorvoslati kérelmét kizárólag erre vonatkozóan tartja fenn.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a kérelmező ajánlatában lévő hiányosságok nem minősülnek a Kbt. 44-46. §-ai körébe tartozó hiányosságoknak, mivel ezek nem formai, hanem tartalmi hiányok. A kérelmező által benyújtott egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálóval nem került hitelesítésre.
Az ajánlatkérő csak az ÁKMI Minőségvizsgálati Osztály Laboratóriuma által készített vizsgálati jegyzőkönyvet csatolta be ukrajnai eredetű só vizsgálatáról. A jegyzőkönyv minősítést nem tartalmaz a dokumentáció által előírt ÚT 22.401:1999 számú útügyi műszaki előírás szerint, csak maga a kérelmező nyilatkozatát tartalmazza, hogy az általa forgalmazott só megfelel az előírásnak. A becsatolt vizsgálati jegyzőkönyvben közölt 5 vizsgálati paraméterrel kapcsolatos értékek közül kettő olyan köztes érték, mely a műszaki előírásnak való megfelelőség megállapítását nem teszi lehetővé. A tartalmi hiányosságra tekintettel került az érvénytelenség megállapítására sor, az átadni kívánt dokumentumokat már nem vizsgálta, mivel 2003. augusztus 22-én az ajánlat érvénytelenségét már megállapította.
Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy bár a kérelmező ajánlatának érvénytelensége megállapításakor nem hivatkozott erre a körülményre, de a kérelmező nem csatolta az ajánlatában megjelölt alkalmazottjára tekintettel a Munkaerő-piaci Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségükkel kapcsolatos igazolást.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerinti 5 napos határidőben a kérelmezőnek az ajánlata érvénytelenítésével, illetve az eljárásból való kizárásával kapcsolatos döntést megküldték.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel a szállítási szerződést időközben megkötötték.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította; hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetve az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának, vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával.
A Kbt. 43 . § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. §-ok szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás szerint előírt könyvvizsgálói hitelesítéssel ellátott beszámoló a Kbt. által megengedett, a szerződés teljesítéséhez szükséges és a pénzügyi, gazdasági alkalmasság megállapítására szolgáló igazolások körébe tartozik. A mérleghez esetlegesen tartozó könyvvizsgálói hitelesítő nyilatkozat az ajánlati felhívás előírása alapján vált a beszámoló részévé. Mivel a beszámoló egésze a Kbt. fenti szabályai szerint a hiánypótlás tárgya lehet, ezért az annak adatait nem érintő, hanem a számviteli szabályoknak való megfelelőséget igazoló járulékos hitelesítő nyilatkozat is a hiánypótlás körébe tartozik.
A Döntőbizottság nem osztotta az ajánlatkérő érvelését, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő nyilatkozat tartalmi jellege miatt jogszerű volt a kérelmezőtől a hiánypótlás lehetőségének megtagadása. Amennyiben ugyanis az adott igazolás a Kbt. 44. §-a körébe tartozik, akkor nem is vizsgálandó annak tartalmi vagy formai jellege. A beszámoló egyértelműen a pénzügyi alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok körébe tartozik, tehát az azt kiegészítő könyvvizsgáló hitelesítő nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő köteles lett volna biztosítani a hiánypótlást. Az ajánlatkérő tehát csak a hiánypótlásra történő felszólítást követően állapíthatta volna meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, amennyiben a hitelesítő nyilatkozatot a hiánypótlási határidőben nem csatolja.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által becsatolt vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a szórósó vizsgálata az ajánlati dokumentációban megadott ÚT 2-2.401:1999 számú útügyi műszaki előírás alapján történt. E műszaki előírás megjelölésre került a kérelmező ajánlatához csatolt vizsgálati jegyzőkönyvben az ajánlat 108. oldalán.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a minőségtanúsító tanúsítvány szintén a Kbt. rendelkezése alapján a hiánypótlás körébe tartozó, az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmasságának megállapítására szolgáló dokumentum a műszaki alkalmasság körében. A tanúsítvány részét képező tanúsító nyilatkozat pótlására tehát szintén van lehetőség a hiánypótlás keretében, tekintettel arra, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv önmagában valóban nem elégséges az ajánlati felhívás ezen előírásának való megfelelőséghez.
A Döntőbizottság a kérelmező e kérelmi eleme tekintetében sem osztotta az ajánlatkérő álláspontját, hogy a minőségi tanúsítvány részét képező tanúsító nyilatkozat a műszaki előírásnak való megfelelőségről olyan tartalmi hiba, mely kizárja a hiánypótlás lehetőségét. Függetlenül a minőségi tanúsítvány hiányosságától, mivel maga a tanúsítvány - amennyiben ajánlatkérő hiánypótlásra lehetőséget biztosított a felhívásában - a hiánypótlás kötelező tárgya, ezért az annak részét képező tanúsító nyilatkozat utólagos benyújtására fel kellett volna hívnia az ajánlatkérőnek a kérelmezőt. A kérelmező saját nyilatkozata nem releváns a hiánypótlás megengedhetősége szempontjából, mivel a minőségi tanúsítvány részét képező tanúsító nyilatkozat csak az annak kiadására jogosult akkreditált minőségtanúsító szervezettől vehető figyelembe. Mivel az ajánlatkérő jogsértően nem biztosított hiánypótlást a kérelmezőnek, ezért az ajánlata érvénytelenségének a megállapítása és a kérelmezőnek a eljárásból való kizárása is jogsértő. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségének megállapítását és ennek következtében a kérelmezőnek az eljárásból való kizárását csak akkor állapíthatta volna meg, ha a hiánypótlás eredménytelen.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki.
A Döntőbizottság indokoltnak találta a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabását az ajánlatkérővel szemben az alábbiak szerint.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezettel szemben egymillió forint, személlyel szemben egyszázezer forint.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette, hogy a jogsértés nem reparálható a megkötött szerződésre tekintettel, a közbeszerzés értékét (36,5 M Ft), ugyanakkor az ajánlatkérő segítő, együttműködő magatartását is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről az ajánlatok elbírálása során kollektív döntés született az értékelőbizottság részéről az érvénytelenség megállapítása tekintetében. Figyelemmel a testületi döntésre a döntéshozó felelős személy vonatkozásában az ajánlatkérő részéről nem volt megállapítható a felelősség.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 7.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.