KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8464)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.396/13/2003.
Tárgy: SADE Magyarország Mélyépítő Kft. jogorvoslati kérelme Telkibánya Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Óvári Judit (6721. Szeged; Vadász u. 8. fszt. 1.) ügyvéd által képviselt SADE Magyarország Mélyépítő Kft. (1117. Budapest, Budafoki út 72-74., a továbbiakban: kelmező), dr. Bíró György ügyvéd (3515. Miskolc, Egyetemváros) által képviselt Telkibánya Község Önkormányzata (3896. Telkibánya, Nagy u. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Telkibánya Község szennyvízcsatorna hálózat és tisztító telepének átépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság 100 000 Ft, azaz egyszázezer forint bírságot szab ki Dobos Miklóssal szemben, egyben kötelezi, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszáz-ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, az ajánlatkérő érdemi észrevételei, a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, valamint a D. 60/2003., D. 111/2003., D. 241/2003., D. 263/2003. sz. jogorvoslati eljárások iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő nyílt előminősítéses eljárásra szóló hirdetményt tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 29. napján megjelent 5. számában, majd ezt módosította 2003. február 19. napján megjelent Közbeszerzési Értesítő 8. számában a rendelkező részben foglalt tárgyban.
Az első felhívást 2003. március 7. napján jogorvoslati kérelemmel támadta a Keleti Pont Kft. és a Döntőbizottság D. 111/17/2003. számú határozatával a fent rögzített részvételi felhívást és az azt követő valamennyi ajánlatkérői döntést megsemmisítette, és 1 000 000 Ft bírság megfizetésére kötelezte ajánlatkérőt.
Ezt követően az ajánlatkérő a Közbeszerzési értesítő 2003. április 30-án megjelent 18. számában újból nyílt előminősítéses eljárásra vonatkozó részvételi felhívást tett közzé. Ezen részvételi felhívása szerint a beszerzés tárgya és mennyisége a következő volt: Telkibánya község szennyvízcsatorna-hálózatának és
-tisztító telepének átépítése:
Szennyvízcsatorna-hálózat:
- gravitációs csatorna:
- DN 200 KG PVC 8672 fm
- DN 150 KG PVC 2730 fm
- nyomott vezeték:
- D63 2674 fm
- D90 2761 fm
- közterületi átemelő 7 db
A felhívásban rögzítette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint választja ki a nyertes ajánlattevőt: A részvételi felhívás jogszerűségét vitatta a Sarnen Kft., valamint a Depona Kft. A Döntőbizottság ezen jogorvoslati kérelmeket D. 241/19/2003. és D. 263/8/2003. számú határozatával elutasította.
Jelen jogorvoslati kérelemmel vitatott közbeszerzési eljárásban részvételi jelentkezést nyújtott be a kérelmező és a "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt.
Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezők részvételi jelentkezését értékelte, a fenti két jelentkezőt pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmasnak ítélte és közvetlenül felhívta őket ajánlattételre. Az ajánlattétel megkönnyítése érdekében ajánlati dokumentációt bocsátott a rendelkezésükre.
Az ajánlati dokumentáció 13-14. oldal 8.4. pontja körében rögzítette az ajánlatok értékelésének részletszabályait, és meghatározta a részszempontokat, azok súlyszámait és az adható pontszámokat, melyek a következők voltak:
részszempontok: súlyszám adható pontszám
- jánlati ár 6 1-10
- teljesítési határidő 2 1-10
- teljesítési biztosíték 3 1-10
- jólteljesítési biztosíték 3 1-10
- jótállási kötelezettség csatornaépítésre 5 1-10
- jótállási kötelezettség gépi berendezésre 4 1-10
- jótállási kötelezettség úthelyreállításra 4 1-10
- ütemterv kidolgozottsága 2 1-10
- kötbér 3 l-10
Előírta, hogy a legkedvezőbb ajánlat részszempontonként 10 pontot, a legkedvezőtlenebb ajánlat részszempontonként 1 pontot kap, és a közbenső tartományban lévő ajánlatok pontszámainak meghatározása arányosítással történik.
Az ajánlati dokumentáció 11. oldalának 5.3. pontjában kívánalmait fogalmazta meg az építési ütemtervvel kapcsolatosan, mely egyébként részszempont volt az értékelés során.
Eszerint az "ajánlattevőnek az ajánlathoz részletes műszaki és pénzügyi ütemtervet kell csatolnia, az ütemtervnek tartalmaznia kell a létesítmény megvalósításához igénybe venni tervezett élő- és holtmunka-ráfordításokat (munkaerő, gépek). Műszaki és pénzügyi ütemterveknek összhangban kell lennie. Az ütemtervek kidolgozottságát az ajánlatkérő külön értékeli."
A beszerzéssel kapcsolatos forrás lehetőségeit pontosan körülhatárolta ajánlatkérő az alábbiak szerint.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő megjelölte a beruházás pontos forrását, valamint azt, hogy az ajánlatkérő részére mindösszesen 460 millió forint áll rendelkezésére a beruházás megvalósítása körében. A felhívásban továbbá rögzítésre került az is, hogy a kivitelezési határidő 2004. november 30., de előteljesítést is elfogad, melyet az értékelésnél figyelembe vesz, az előteljesítés azonban nem lehet korábbi, mint 2004. június 30-a.
Kérelmező és a "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt. nyújtott be ajánlatot az ajánlattételi határidőig. A részszempontokra figyelemmel azonos színvonalú ajánlatot nyújtott be mind a két ajánlattevő, egy különbség jelentkezett, ez pedig az ütemterv kidolgozottságára vonatkozó ajánlatrész.
A "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt. ajánlata e részszempont vonatkozásában a 31-től a 114. oldalig tartalmazza a kivitelezési munkálatok műszaki teljesítésének ütemezését, valamint az ahhoz kapcsolódó pénzügyi ütemezést.
A nyertes ajánlattevő külön-külön dolgozta ki részletesen a szennyvízcsatorna építésére, valamint a szennyvíztelep megvalósítására vonatkozó ütemterveket.
Az ajánlat 35-42. oldaláig a szennyvízcsatorna építésének utcánkénti vonalas ütemtervét csatolta, ezen belül az ajánlattevő meghatározta az egyes munkafolyamatok kezdésének és befejezésének időpontjait, valamint vízszintes intervallumvonalakkal ábrázolta vonalasan is a műszaki ütemezést. Az ajánlat a vonalas ütemterveken kívül részletes technológiai folyamatábrákat is tartalmaz, amelyben az egyes munkafolyamatok ütemezése is jól nyomon követhető. Ezenkívül az ajánlatban megtalálhatóak az emberierőforrás-igény és a gépi ütemterv megfelelően kidolgozott részei is. A pénzügyi ütemezés az ajánlat szerint szoros összefüggésben jelenik meg a műszaki ütemezéssel.
Az ajánlat 89. és 113. oldalán találhatóak a pénzügyi ütemtervek, amely a részszámlázáshoz kapcsolódóan megépítendő létesítmények műszaki tartalmát határozzák meg.
Az ajánlat 91-92. oldala tételesen meghatározza az ütemtervvel összhangban a szennyvíztisztító telep próbaüzemének beindításához szükséges csatornaszakaszok megépítésének ütemezését.
Kérelmező ajánlatában ugyancsak megtalálható a 33. oldaltól a 193. oldalig az építési ütemezés műszaki és pénzügyi ütemtervei. A kérelmező is vonalasan ábrázolta a kezdési és befejezési időpontok feltüntetésével az egyes csatornaszakaszok, valamint a szennyvíztisztító telep építésének műszaki ütemezését. Ugyancsak csatolta az erőforrásigényt és a gépi eszközök igénybevételének tervezetét. Az egyes szennyvízátemelők műszaki ütemezésénél megkülönbözteti az építés, gépészet, energia és irányítás munkafolyamatait. Az átemelők műszaki ütemezését a vonalas ütemterv alapján minden esetben úgy tervezik, hogy az irányítás munkafolyamat az építési munkák megkezdésével egy időben indul, és az építési, gépészeti és energia munkarészek befejezése előtt le is zárul.
A kérelmező által kidolgozott, a szennyvíztisztító telepre vonatkozó műszaki ütemezés egyetlen folyamatként került ábrázolásra, azaz abból nem lehet megkülönböztetni a szennyvíztisztító telep egyes műtárgyainak kivitelezési folyamatait.
Az ajánlatokat értékelőbizottság értékelte az alábbiak szerint:
SADE Magyarország Kft.:
az ajánlat részei: súlyszám adható pontszám adott pontszám
- ajánlati ár 6 1-10 60
- teljesítési határidő 2 1-10 20
- teljesítési biztosíték 3 1-10 30
- jólteljesítési biztosíték 3 1-10 30
- jótállási kötelezettség csatornaépítés 5 1-10 50
- jótállási kötelezettség gépi berendezés 4 1-10 40
- jótállási kötelezettség úthelyreállítás 4 1-10 40
- ütemterv kidolgozottsága 2 1-10 2
- kötbér 3 1-10 30
Adott pontszám összesen 302
"KE-VÍZ 21" Építőipari Rt.
az ajánlat részei: súlyszám adható adott
pontszám pontszám
- ajánlati ár 6 1-10 60
- teljesítési határidő 2 1-10 20
- teljesítési biztosíték 3 1-10 30
- jólteljesítési biztosíték 3 1-10 30
- jótállási kötelezettség csatornaépítés 5 1-10 50
- jótállási kötelezettség gépi berendezés 4 1-10 40
- jótállási kötelezettség úthelyreállítás 4 1-10 40
- ütemterv kidolgozottsága 2 1-10 20
- kötbér 3 1-10 30
Adott pontszám összesen 320
Az értékelőbizottság a fenti táblázatra figyelemmel a "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt. ajánlatát tartotta összességében legelőnyösebb ajánlatnak. Ezen javaslatot az ajánlatkérő képviselőtestülete megvitatta, azt elfogadta. Az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő polgármestere hozta meg. Erre tekintettel 2003. július 29. napján nyilvánosan ez az eredmény kihirdetésre került.
Az ajánlatkérő az eredményhirdetésen átadta a jelenlevőknek a "tájékoztató az eljárás eredményéről" elnevezésű iratot, melynek mellékleteként az ajánlatok tartalmi elemeit, az adott pontszámokat tartalmazó táblázatokat is csatolta.
A kérelmező 2003. augusztus 4. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy állapítsa meg a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő ajánlatokkal kapcsolatos értékelése nem volt a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvénynek (a továbbiakban: Kbt.) megfelelő, hiszen nem az összességében legkedvezőbb ajánlat tevőjét hirdette ki nyertesnek, ezért indítványozta az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és kérte ajánlatkérő marasztalását az eljárás során felmerült költségek viselésében. Ezen túlmenően vitatta az ajánlati felhívás jogszerűségét, valamint sérelmezte, hogy az eljárás eredményéről szóló összegzés nem felelt meg a közbeszerzési törvény előírásainak. Indítványozta ideiglenes intézkedés alkalmazását. Indokaként előadta, hogy a Kbt. 5. sz. mellékletének 2. c) pontja szerint az eljárásról szóló összegzésben az egyes értékelési pontszámokat indokolni kell, ajánlatkérő a 8. részszempontra, az "ütemterv kidolgozottságára" adott pontszámokat az összegezésben nem indokolta, s ezzel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Álláspontja szerint ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 24. §-ában meghatározott közbeszerzési eljárás alapelveit, nevezetesen a verseny tisztaságát, a nyilvánosságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
Hivatkozott arra is, hogy a 8. részszempont tekintetében kérelmező a legkedvezőbb ajánlatot tette, így megítélése szerint jogszabálysértően állapított meg ajánlatkérő ezen részszempont értékelése során kérelmező ajánlatára 1 pontot, mely a részszemponthoz rendelt 2 súlyszám alapján az értékelésben a lehetséges 20 pontból 2 pontot jelentett.
Álláspontja szerint a különböző tervezési dokumentációk összehasonlításának két lehetséges szempont alapján kellene megtörténnie. Az első a dokumentációban fellelhető ütemtervek fajtái és azok szakmai minősítése. A második az ütemtervek külső-belső konzisztenciája, egymásraépültsége vagy éppen esetlegessége.
Álláspontja szerint ajánlatának ütemterve az összes lényeges ütemtervtípust tartalmazza, és az azokban feldolgozott adatok igen áttekinthető formában, tevékenységcsoporthoz és objektumhoz kötve egyaránt megjelenítésre kerültek. A két szemléletmód összhangja így értékelhetővé vált. Az általa alkalmazott Gant-diagram, amelyben ez a kettős ábrázolási technika megtalálható (objektum és tevékenység) értékesebb azoknál a típusoknál, amelyekben csak a technológiai láncra koncentrálnak. Fontos eleme az építéskivitelezésnek az is, hogy megfelelő szinten a logisztikai koordinációstevékenység-sorozat is megtervezésre és szinkronizálásra kerüljön a logikai és naptári időtervekben. A részletes kidolgozottság mellett a különböző ütemtervek közötti összhangot is biztosította.
Kifejtette, hogy feltételezi azt, hogy ajánlatkérő a 8. részszempontot nem az ajánlati dokumentációban meghatározott értékelés alapján bírálta el, hanem a két ajánlati tartalmat hasonlította össze és az azokban szereplő különböző adatok alapján végezte el az értékelést, amellyel a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározottakat sértette meg. Felvetette továbbá a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét is, mert az nézete szerint nem felelt meg az ajánlati dokumentációban rögzített kívánalmaknak.
A 8. részszempont vonatkozásában álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontját azáltal, hogy nem mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapuló értékelést kívánt végezni.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában jogszerűnek tartotta az eljárását és az általa meghozott döntést, kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elkésettségre és alaptalanságra hivatkozással.
Indokaként előadta, hogy az ajánlati felhívás jogszerűségére alapított jogorvoslati kérelem elkésett, hiszen a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül lehet kérelmezni. Ez a határidő jogvesztő.
Kérelmező az ajánlati felhívást 2003. június 11-én átvette, így annak tartalmáról tudomást szerzett, és az ebben szereplő részszempontokkal szembeni jogorvoslati határidő számára 2003. június 26-án lejárt. Ebből következően a részszempont jogellenességének megállapítására irányuló jogorvoslati kérelme elkésett.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kérelmező által beterjesztett ütemterv nem alkalmas a beruházó által elvárt azon alapfeladat megvalósítására, hogy ellenőrizhetővé tegye a kivitelezés bármely időpontjában a megvalósulás időbeli ütemét és konkrét, kézzel fogható műszaki tartalmát.
Nézete szerint kérelmező ütemterve alapvetően két fogyatékosságban szenved. Megmarad az általánosság szintjén, és ezzel nem teljesíti a részletességre vonatkozó elvárást. Nem állapítható meg az ütemtervből, hogy az egyes létesítmények építésénél az adott időpontban, milyen építési és technológiai szerelési munkálatoknak kell az ütemterv szerint folyamatban lenniük.
A műtárgyankénti és építésszerelési fázisonként történő adott időpontra vonatkozó konkretizálása nem biztosított. Ennek következtében ajánlatkérő, illetőleg megbízottja nem tudja egy adott konkrét időpontra vonatkozóan ellenőrizni, hogy a teljesítés valóban ütemterv szerint történik-e, mind időbelileg, mind műszaki tartalmát tekintve. Másrészt szakmailag téves, megvalósíthatatlan ütemezéseket foglal magában. A kérelmező ajánlatának 41., 43., 45., 47. oldalain szereplő ütemezés szerint a szennyvízátemelők iránytechnikai munkáinak kivitelezését azonosnak veszi az építési munkák kezdetével, majd az irányítástechnikai munkák befejezésekor a gépészeti, csőszerelési munkák még el sem kezdődtek. Ez az ütemezés teljességgel irreális.
A Transdowell Rt. lebonyolító észrevételében megerősítette azt, hogy a nyertes ajánlat műtárgyankénti és munkanemenkénti bontásban került kidolgozásra, mely alapján a beruházás megvalósulásának folyamata naprakészen ellenőrizhető, a kivitelező által elvégzett munkák műszaki és pénzügyi teljesítésének arányosítása naprakészen nyomon követhető. Kérelmező ajánlata pedig rendkívül szűkszavúan, röviden dokumentálta a szennyvíztisztító telep megvalósítását összevontan, műtárgyankénti bontás nélkül.
Kérelmező ütemterve alapján a kivitelezés folyamata nem ellenőrizhető tételesen. Hivatkozott az ajánlatkérő által felhozott szakmai hibára is.
A "KE-VÍZ 21" Építőipari Rt. ajánlattevő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem megalapozatlanság miatti elutasítását. Álláspontja szerint ajánlatkérő döntése jogszerű volt.
A Döntőbizottság 2003. augusztus 4-én kelt ideiglenes intézkedésével a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését az érdemi határozat meghozataláig megtiltotta.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben elkésett, illetve részben alaptalan az alábbiak szerint.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalma 2003. június első felében jutott a tudomására. Így ettől számított 15 nap állt volna a kérelmező rendelkezésére, hogy az ajánlati felhívás, illetőleg a dokumentáció jogszerűségével kapcsolatban jogvitát kezdeményezzen. Ehhez képest a jogorvoslati kérelmet a 15 napos jogvesztő határidőn túl, az eljárást lezáró döntés meghozatalát követően, 2003. augusztus 4. napján nyújtotta be, elkésetten.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati felhívás és dokumentáció jogszerűségét vitató részét, figyelemmel a 79. § (7) bekezdésére mint elkésettet - szem előtt tartva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontját - elutasította.
Ezt követően a Döntőbizottság a mindenki által elfogadott, jogorvoslati eljárással nem érintett ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmának vizsgálatából indult ki. Tényként rögzíti a Döntőbizottság, hogy sem az ajánlati felhívásnak, sem a dokumentációnak nem volt olyan előírása az ütemtervekkel összefüggésben, amely alapján az ajánlatok érvényessége vizsgálható lett volna e körben. Az ütemtervek kidolgozottságának kérdése az ajánlatok értékelése vonatkozásában merülhet fel, és semmi esetre sem az érvénytelenség tekintetében.
Jogszabálysértően járt volna el ajánlatkérő, ha ajánlati felhívásától eltérően az ütemtervvel kapcsolatosan elvégzett vizsgálatokból érvénytelenségi jogkövetkezményeket alkalmazott volna annak ellenére, hogy az ütemterv kidolgozottságát értékelési részszempontként kívánja figyelembe venni. Így a Döntőbizottság sem vizsgálhatta azt, hogy az ütemtervek minősége eredményezheti-e az ajánlatok érvénytelenségét, hiszen az ajánlatok érdemi összehasonlításában volt ennek lényegi szerepe.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálata tárgyává tette, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásánák megfelelően értékelte-e a beadott ajánlatokat.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján elbírálni. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerint tartalmi elemére pedig, a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja.
A Döntőbizottságnak az ütemterv kidolgozottsága részszempont vonatkozásában kellett az ajánlatkérő értékelésének helyességét megvizsgálni, hiszen kérelmező csak ezen részszemponttal kapcsolatos ajánlatkérői döntést vitatta.
A Döntőbizottság e körben összehasonlította a kérelmező és a nyertes ajánlatában fellelhető, az ütemterv kidolgozottsága vonatkozásában figyelembe veendő ajánlattevői nyilatkozatokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ütemtervvel szemben támasztott követelmény az, hogy részletezze, hogy az építési, szerelési munkák elvégzésére mikor kerül sor, az egyes munkafolyamatok mennyi időt vesznek igénybe, valamint tükröződjön az építési sorrend szerinti munkanemenkénti bontás, amelyhez szükség szerint igazodjon megfelelő pénzügyi ütemezés, melyekből megállapítható, hogy a rész-, illetve szakaszszámlák mikor - a műszaki teljesítés mely szakaszaihoz igazodóan - kerülnek benyújtásra. Ezek összhangja testesítheti meg az ütemterv kidolgozottságának lényegét.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában, az ütemtervben a megvalósulás szakaszai műtárgyanként kerültek kidolgozásra, ahol nyomon követhető a pontos megvalósulás. Így lehetősége mutatkozik az ajánlatkérőnek arra, hogy pontosan nyomon követhető módon ellenőrizhető legyen a munkafolyamatok elvégzése.
Az ajánlatkérő az ütemtervben nem a vállalkozó működését, annak belső erőforrás-felhasználását kérte átláthatóbbá tenni, hanem a megrendelő oldalán fennálló, a teljesítés biztonságának és ellenőrizhetőségének szempontjait akarta érvényesíteni. Az ütemtervből azt kívánta megállapítani, hogy egyes létesítmények építésénél az adott időpontban milyen építési és technológiai, szerelési munkálatoknak kell az ütemterv szerint folyamatban lenniük.
Kérelmező ütemterve alapján a műtárgyankénti és építési- szerelési fázisonként történő ellenőrzés tekintetében a Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérői nyilatkozatot, mely szerint az nem biztosított a kivitelezés folyamatában tételesen, minthogy az a nyertes ajánlattevő ajánlatából nyomon követhető.
Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azon álláspontját is, melyet kérelmező sem vitatott, hogy ajánlatának 41. oldalán 16-19. sorokban rögzített munkafázisok sorrendjére szakmailag nem megfelelő vállalást tesz az ajánlattevő. Ugyanis az átemelő megvalósításának befejező fázisaként kellett volna megjelölni az ütemtervben szereplő 19. sort, ami az irányítástechnikával összefüggő munkálatokat tartalmazza.
Az átemelőket előbb meg kell valósítani ahhoz, hogy ez az ún. irányítás megvalósítható legyen, azonban az ütemtervben ez a befejező munkafolyamat a korábbiakat megelőzi. Ez az ütemezési hiba még a további átemelők esetében ismétlődik. Az ajánlatkérő az előbbiek alapján jogszerűen állapította meg a kérelmező által kidolgozott ütemterv hibáit, amely jogszerűen vezethetett a részszempont szerinti értékelés eredményéhez.
A kérelmező által csatolt ütemterv abban a tekintetben is kétségtelenül kedvezőtlenebb, hogy a szennyvíztisztító telep vonatkozásában az egyes munkafolyamatok, műszaki létesítmények megvalósításának ütemezése részleteiben nem tekinthető át.
Kérelmező hivatkozott ugyan arra, hogy ajánlatában pontosan meghatározta érték tekintetében is az egyes munkarészek bekerülési költségét, azonban a Döntőbizottság álláspontja ajánlatkérővel megegyezően az, hogy az ütemtervnek ez a része nem tette ezt előnyösebbé és nem vezethetett magasabb pontszám eléréséhez.
Az ajánlatkérő ugyanis nem kérte és a kivitelezés szempontjából számára többletértéket nem is képviselt a vállalkozó működésének, belső erőforrásai felhasználásának a részletes kidolgozása. Mindezek a részletek a szerződés teljesítése kapcsán a vállalkozó érdekkörében játszanak szerepet, míg a megrendelő szempontjából a teljesítés biztonsága tekintetében nem bírnak relevanciával.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata "az ütemterv kidolgozottsága" (8.) részszempont tekintetében a nyertesével összehasonlítva részben kevésbé volt részletes, részben pedig a kidolgozottság minőségében jelentkezett az ütemterv megítélését hátrányosan befolyásoló elem.
Az eljárás résztvevői által nem vitatott részszempont tartalma és az értékelési módszer alapján - miután összesen két érvényes ajánlatot kellett összehasonlítani - a jobb ajánlatra maximális pontszámot, az ettől kedvezőtlenebb ajánlatra pedig - az eltérés mértékére tekintet nélkül - minimális pontszámot kellett adni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján az összességében legkedvezőbb ajánlatot tette. Miután a két ajánlattevő az ütemterv kidolgozottságát kivéve valamennyi részszempont tekintetében azonos ajánlatot tett és ezért azonos pontszámokat kapott, az ajánlattevők közötti verseny végeredményére döntő kihatással volt az ütemterv kidolgozottsága részszempont minősítése. Az ajánlatkérő a fent kifejtettek alapján helyesen állapította meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot és az eljárás nyertesét.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. sz. mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról. Az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Kérelmező által sem vitatottan 2003. július 29-én az eredmény nyilvánosan kihirdetésre került ezen fenti törvényhelyre figyelemmel, majd ezt követő 5 munkanapon belül megküldte az ajánlatkérő az eredményről szóló összegzést, amely alapját a Kbt. 6. sz. melléklete képezte. A melléklet kitöltése mellett azonban az ajánlatkérő táblázatos formában csatolta az ajánlattevők ajánlatában közölt, az elbírálási részszempontok szerinti tartalmi elemeket, valamint az értékelés során kiosztott pontszámokat is.
A kérelmező maga is azt állítja, hogy az ajánlati tartalmi elemek önmagukban indokául szolgálnak az ajánlatkérő által adott pontozásos értékelésnek, kivéve a jogvitával érintett részszempontot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azzal nem sértette meg a jogszabályt, hogy nem az 5. számú mellékletet, hanem a 6. sz. mellékletet alkalmazta kiegészítésekkel, mivel tartalmában eleget tett a törvény elvárásainak, mely szerint az ajánlatok értékelésével kapcsolatos fontos tartalmi elemekről érdemben tájékoztatást adott. Azonban ez a tájékoztatás az értékelés egy elemét tekintve - ütemterv kidolgozottsága - hiányos volt. A kérelmező sem szóbeli, sem írásbeli tájékoztatást nem kapott arra vonatkozóan, hogy ebben a részszempontban az ajánlatok közötti különbségek mennyiben határozták meg a pontszámok közötti eltérést.
Ezért a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő szervezettel, illetve a jogsértésért felelős személlyel szemben. A Döntőbizottság észlelte, hogy az elkövetett jogsértés súlya rendkívül csekély, tekintettel azonban az előbb idézett törvényhelyre a jogszabálysértés megállapítása mellett köteles a jelenlegi törvényi szabályozás mellett bírságot alkalmazni. A becsatolt, ajánlatkérő és a közbeszerzési eljárás lefolytatásával megbízott közötti szerződés szerint a megbízott feladata a Kbt. előírása szerinti "kidokumentálás". Az iratokból megállapíthatóan e tekintetben a megbízott és a szerződést is aláíró személy Dobos Miklós volt.
Az elkövetett jogsértés súlyára tekintettel a Döntőbizottság a legalacsonyabb mértékű bírságot tartotta arányban állónak, arra figyelemmel, hogy ez az eljárásjogi szabálysértés semmiféle kihatással nem volt az eljárást lezáró döntés helyességére.
A Döntőbizottság a rendelkező rész szerint határozott az eljárási költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 2.
Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos