KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8465)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.456/8/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Rácalmás Nagyközség Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által Rácalmás Nagyközség Önkormányzata (2459 Rácalmás, Széchenyi tér 19., a továbbiakban: ajánlatkérő) "587 fm szárító szivárgó építése bányakőből, átlagosan 3,75 m3/fm szelvénnyel, geotextil borítással, alul fóliafolyókával, valamint kapcsolódó munkák elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003 március elején a község Duna-parti területén a Bruck-köz - Rácz-köz - Szávó-köz által érintett területen felszínmozgást észlelt. Március közepére a károsodás több mint 200 m-es sávban jelentkezett. Az épületek, utak, kerítések megrepedtek, a repedések folyamatosan tágultak. Az elmozdulás átlagban 15-20 cm, de a legnagyobb felszínmozgás napjainkra elérte a 30 cm-t is.
Az önkormányzat ezen körülményről 2003. március 10-én értesítette a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely elrendelte a repedések tágasságának folyamatos figyelését, ellenőrzését, továbbá szakértői felmérést a károk kiváltó okáról, mely alapjául szolgál a szükséges stabilizációs beavatkozások meghatározásához. Az elkészített vizsgálatok eredményeként a terület instabil minősítést kapott. A károsodást kiváltó ok a talaj elvizesedése volt, melynek következtében a talaj fizikai jellemzők leromlottak. A 2003. május végére elkészített mérnöki javaslat a talaj kiszárítására, illetve a talajvíz nyomásának csökkentésére szárító szivárgó kőbordák létesítését ajánlotta. Az azonnali szükséges munkálatok becsült költsége 50-70 millió forint, a védendő érték meghaladja a 300 millió forintot is. A kárcsökkentés megvalósítására a nagy összegű pénzügyi fedezet nem állt rendelkezésre, ezért ajánlatkérő a Belügyminisztérium vis maior központi keretéből támogatást kért. A Belügyminisztérium 2003. augusztus 5-én tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a támogatást részére biztosítja. A munkálatokat építéstechnológiai okokból a fagyos idő beálltáig rendelkezésre álló rövid idő alatt kell elvégezni azért, hogy a tél végi olvadásból bizonyosan bekövetkező újabb vízterhelés ne okozza a terület Dunába csúszását.
Ezen előzményeket követően ajánlatkérő 2003. augusztus 28-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással.
Az eljárásfajta választását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy 2003. augusztus 5-én értesült arról, hogy a beszerzéshez szükséges pénzügyi forrás rendelkezésére áll. Ekkor volt abban a helyzetben, hogy a közbeszerzési eljárást megindítsa. A fagyos idő beálltáig szükséges a munkák elvégzése.
Más eljárásfajta választása esetén a tél beállta előtt a munkák nem lennének elvégezhetők. Ennek alapján ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, amelyet az alábbi ajánlattevők részére küldött meg:
Épvízkör Kft., Alisca-Bau Építő Kft., Barnes-Bau Kft., Konstruktor 2001 Kft., Sycons Kft., Dunaújváros Vízi Társulat és Bartos Gábor.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban pontosan meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét. A szerződés teljesítésének határidejeként 2003. november 30-át írta elő. Meghatározta ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására többek között előírta, hogy ajánlatkérő ismertesse a 2000-2002. legjelentősebb építési beruházásait.
Ehhez kapcsolódóan ajánlatkérő az alkalmassá minősítés szempontjaként írta elő a 2000-2002. évben 50 millió forintot elérő volumenű mélyépítési generálkivitelezési referencia meglétét.
A szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontja volt e körben, ha az ajánlattevő nem rendelkezik 2000-2002. évben legalább 100 millió forintot elérő vagy azt meghaladó mélyépítési generál kivitelezési referenciával, melyet pozitív tartalmú referencialevél támaszt alá.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni, melyhez megadta a részszempontokat és azok súlyszámát, valamint hogy az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10-ig terjedhet. A tényleges pontszám meghatározása a minimum- és maximumrésznek megfelelően egyenes arányosítással történik.
Ajánlatkérő e körben értékelési szempontként írta elő a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését, illetve ezek bevonását 0,5 súlyszámmal. Az ajánlatkérő ezt a részszempontot akként kívánta értékelni, hogy a kis- és középvállalkozások esetén a vállalási értékhez viszonyítottan a teljesítésbe való bevonás mértékét veszi figyelembe.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. szeptember 11-ig ajánlatot nyújtott be az Épvízkör Kft., az Alisca-Bau Építő Kft. és a Sycons Kft. A nettó vállalási árak 47-55 millió Ft között mozogtak.
A Döntőbizottság elnöke 2003. szeptember 11-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint az ajánlati felhívás egyes előírásai (referencia, kis- és középvállalkozások értékelése) nem felelnek meg a Kbt. szabályainak, ennek alapján indítványozta az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte az eljárás megszüntetését.
Indoklásként előadta, hogy nem vitatható, hogy a műszaki alkalmasság körében a szerződés teljesítésére alkalmassá minősítés szempontja volt a 2000-2002. évben 50 millió forintot elérő mélyépítési generálkivitelezési referencia megléte, ugyanakkor ezzel összhangban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjaként szerepelt, hogy alkalmatlannak minősíti azt az ajánlattevőt, aki nem rendelkezik 2000-2002. évben legalább 100 millió forintot elérő vagy azt meghaladó mélyépítési generálkivitelezési referenciával. Ajánlatkérő szándéka az alkalmatlanná minősítés körében az 50 millió forintot el nem érő referencia hiányának szerepeltetése volt, gépelési hiba történt. Ez az elírás azonban a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők részéről kifogást nem eredményezett. Három ajánlattevő nyújtott be a felhívás alapján ajánlatot, és mindhárom ajánlattevő megfelelt az előírt magasabb követelménynek.
A közbeszerzési eljárás során hasonlóan nem merült fel probléma a kis- és középvállalkozások elbírálási részszempont vonatkozásában sem az ajánlattevők részéről.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása nem jogsértő, a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek jelen esetben fennállnak.
A Döntőbizottság a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított közbeszerzési eljárás jogalapját nem vizsgálta, hiszen a Döntőbizottság elnöke részére megküldött iratokból egyértelműen kitűnt, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása nem jogsértő.
A kezdeményező irat kizárólag az ajánlati felhívás jogszerűségének felülvizsgálatát indítványozta.
A Kbt. 44. § (1), illetve (2) bekezdése határozza meg, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevő, illetve alvállalkozó szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságát hogyan, milyen módon követelheti meg.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmasság igazolható az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződéskötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította - ajánlatkérő által is elismerten - hogy az alkalmassá minősítés körében a referenciák értékére vonatkozóan 50 millió forintos értékhatárt írt elő, ugyanakkor az alkalmatlanná minősítés körében 100 millió forint értékű referencia hiányát rögzítette. Ez utóbbi előírás sérti a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakat, hiszen a beszerzés értéke a benyújtott árajánlatok alapján is igazoltan 50 millió Ft körül volt, így a beszerzés becsült értékére tekintettel a 100 millió forint referencia hiányának megkövetelése túlzott mértékű. Ez az elírás a közbeszerzési eljárás során azonban a közbeszerzési eljárás résztvevői számára jogsérelmet nem okozott. A három benyújtott ajánlattevő mindegyike 100 millió forintot meghaladó referenciamunkát igazolt. Jog és érdeksérelem hiányára tekintettel a Döntőbizottság mellőzte a Kbt. 44. § (7) bekezdés megsértésének megállapítását.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
A Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján ez esetben az ellenérték súlyszáma legfeljebb 10%-a lehet.
Ennek a követelménynek pedig az ajánlati felhívás megfelelt, hiszen a vállalási ár 5 súlyszámmal szerepelt, míg a "kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése, illetve ezek bevonása esetén" részszempont 0,5 súlyszámmal. E körben ajánlatkérő megadta az értékelés módját is.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 79. § (1) bekezdésére tekintettel az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 1.
Dr. Engler Magdolna s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos