KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8466)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.448/6/2003.
Tárgy: a Pannon-Felszámoló Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelme az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pannon-Felszámoló Tanácsadó Kft. (1051 Budapest, Harmincad u. 3. II/7., képviseli: dr. Halmos Tamás ügyvéd 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1. I/3. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., képviseli: dr. Zudor Mónika jogtanácsos a továbbiakban: ajánlatkérő) "Privatizációt előkészítő és lebonyolító tanácsadói szolgáltatás elvégzése, dokumentáció összeállítása, átadása a Bácsalmási Agráripari Rt. Enyingi Agrár Rt. és Komáromi Mg. Rt. állami tulajdonú részvénytársaságok esetében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. június 25-én a Közbeszerzési Értesítő 26. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívásában a rész- illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában állapította meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
A műszaki alkalmasság igazolására - többek között - referenciamunkák bemutatását kérte az alábbi tartalommal: "az előző 3 év során a jelen ajánlati felhívás tárgyával azonos referenciamunkák (privatizáció előkészítése, privatizációs tanácsadás, privatizáció lebonyolítása, társaságátvilágítás, vagyonkezelés vagy társasági részesedés értékesítésében való szakértői közreműködés eladói vagy vevői oldalon, lezárt szerződés alapján) bemutatása, megadva az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés helyét, idejét, a szerződő fél nevét, a szerződő fél részéről nyilatkozattételre jogosult személy nevét és telefonszámát."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívása 11. b) pontjában állapította meg az alkalmatlanná minősítési szempontokat, melyek közül az alábbi három volt a referenciával kapcsolatos:
- ajánlattevőnek és 10% feletti alvállalkozójának együttesen a 11. a) pont szerint bemutatott referenciamunkák közül nincs legalább 3, a jelen pályázat tárgyát képező feladatok elvégzésével azonos tevékenység,
- ajánlattevőnek és 10% feletti alvállalkozójának a bemutatott referenciamunkái között nem szerepel együttesen legalább 1, a referenciamunka-végzés időpontjában 200 M Ft saját tőke összegű vagy 1, a munkavégzés időpontjában 200 M Ft árbevétellel rendelkező társaság,
- a bemutatott referenciák között legalább 1 mezőgazdasági, erdőgazdasági vagy élelmiszer-gazdasági tevékenységet folytató társaságnak kell szerepelnie.
Ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában közölte, hogy az ajánlatoknak a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás és a dokumentáció feltételeinek elfogadására, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás egyértelmű összegére. Kikötötte továbbá, hogy az ajánlattevőknek teljesíteniük kell a 16. pontban a betűvel jelzett pontokban foglaltakat.
Ajánlatkérő a 16. k) pontban előírta, hogy az ajánlattevők a referenciák keretében bemutatott társaságoknál nyilatkozzanak "a referenciamunka végzése időpontjában meglévő saját tőke összegéről és a nettó árbevétel mértékéről". Ajánlatkérő tájékoztatta arról az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdése alapján biztosítja részükre a hiánypótlás lehetőségét.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit, az ajánlott mintanyomtatványokat, a szerződéstervezetet, továbbá a két társaság gazdálkodásának bemutatását.
Ajánlatkérő a referenciamunkák bemutatására is készített ajánlott mintanyomtatványt, melyben megjelölte a referenciamunka vonatkozásában kért adatokat: a szerződést kötő másik fél neve, nyilatkozattételre jogosult képviselője, telefonszáma; a végzett tevékenység teljesítésének ideje, a teljesítés helye; az ellenszolgáltatás összege, továbbá "a munkavégzés időpontjában a referenciaként bemutatott társaság saját tőkéje és nettó árbevétele".
Az ajánlatkérő a dokumentációban javaslatot tett az ajánlat felépítésére is, külön megjelölve, hogy kéri a referenciákat az ajánlati felhívás 11. a) pontja alapján, továbbá a referenciaként bemutatott társaságok sajáttőke- és árbevéteadatait az ajánlati felhívás 16. k) pontja alapján.
Az ajánlatkérő írásban válaszolt az ajánlattevők kérdéseire, az ajánlati felhívás 16. k) pontjával kapcsolatban az ajánlattevők nem kértek felvilágosítást.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. július 21-re az Ernst & Young Tanácsadó Kft., a Reorg-Audit Kft., az Economix Rt., a KPMG Hungária Kft., a Mátraholding Rt. és a kérelmező nyújtotta be ajánlatát.
A kérelmező ajánlatának 28-31. oldalán mutatta be a referenciákat, az ajánlattevőt és az alvállalkozókat. E bemutatás nem tartalmazta az ajánlatkérő által a felhívása 11. a) és 16. k) pontjában a referenciák vonatkozásában támasztott követelményeket.
A kérelmező ajánlata 66. oldalán közölte, hogy 10%-os mértéket meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója a Pilwaxton Kereskedelmi és Tanácsadó Rt. Ezen az oldalon mutatta be alvállalkozója referenciamunkáit, konkrétan kettőt, mindkét referenciamunka vonatkozásában közölte a szerződést kötő másik fél nevét, a nyilatkozattételre jogosult képviselőjét, telefonszámát, a végzett tevékenységet, a teljesítés helyét és idejét, valamint az ellenszolgáltatás összegét. A két referenciamunka közül csak az egyik esetében közölték a referenciaként bemutatott társaság saját tőkéjét és nettó árbevételét, a másik referenciamunka vonatkozásában a táblázat ezen oszlopát kitöltetlenül hagyták.
A kérelmező ajánlata 73. oldalán közölte, hogy 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozója dr. Csilléry Alexandra ügyvéd, adószakértő. E helyen mutatta be alvállalkozója két referenciamunkáját. A bemutatás során a bemutatott társaság saját tőkéje és nettó árbevétele oszlopban csak egy számadatot tüntetett fel, külön megjelölés nélkül.
A kérelmező ajánlata 97. oldalán mutatta be a két saját referenciamunkáját. A bemutatás során a munkavégzés időpontjában a bemutatott társaság saját tőkéje és nettó árbevétele oszlopban csak egy számadatot tüntetett fel, külön megjelölés nélkül.
Ajánlatkérő több ajánlattevőt, köztük a kérelmezőt is hiánypótlásra hívta fel. Ajánlatkérő 2003. július 25-én 17.37 órakor faxolta el a kérelmező részére a hiánypótlási felhívását 2003. július 28-a 16.30 perc hiánypótlási határidő megállapítása mellett. Ajánlatkérő postai úton is kézbesítette a hiánypótlási felhívását, melyet a kérelmező 2003. július 29-én vett át.
A kérelmezőt több hiány pótlására hívta fel, az utolsó francia bekezdésben az alábbiakat közölte: "az ajánlati felhívás 16. pont k) bekezdése szerint az ajánlattevő nyilatkozata esetében nem állapítható meg, hogy az ott szereplő számadatok a sajáttőke-összeget vagy a nettó árbevételt jelenti. Tehát egy adat mindenképpen hiányzik a kettő közül. Kérjük a hiányzó adatok pótlását".
A kérelmező és a többi ajánlattevő az ajánlatkérő által előírt határidőre benyújtotta a hiánypótlását.
A kérelmező hiánypótlásában az ajánlati felhívás 16. k) pontjával kapcsolatban ismételten becsatolta egyrészt az ajánlatába már saját referenciaként bemutatott oldalt. Közölte, hogy a bemutatott társaságok esetében feltüntetett összegek a saját tőke összegét jelölik, és erre is módosította az oszlop megnevezését. Ugyanígy járt el alvállalkozója dr. Csilléry Alexandra referenciamunkáinak bemutatása vonatkozásában is. Rögzítette továbbá, hogy az ajánlati felhívás 11. b) pontjának negyedik bekezdésének megfelel a referenciabemutatás, mert e szakaszban vagylagosan került előírásra, hogy a referenciatársaság 200 M Ft saját tőkével vagy 200 M Ft árbevétellel rendelkezzen a munkavégzés időpontjában.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 8-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. az eljárás nyertese a Reorg-Audit Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a Mátraholding Rt. választották.
Ajánlatkérő az Ernst & Young Tanácsadó Kft., az Economix Rt., a KPMG Hungária Kft. és a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását az alábbiakkal indokolta: "Érvénytelenség oka: a referenciaként bemutatott munkák felsorolása nem tartalmazza az adott társaságok árbevételadatait."
Ajánlatkérő az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést 2003. augusztus 18-án megkötötte.
Kérelmező 2003. augusztus 25-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, a hiánypótlást követően a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság 2003. szeptember 8-án indította meg.
A kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
A kérelmező abban jelölte meg írásbeli kérelmében a jogsértést, hogy ajánlatkérő a felhívásától, valamint a hiánypótlási felhívásában foglaltaktól eltérően jogsértően minősítette ajánlatát érvénytelenné és a legkedvezőbb ajánlati ára ellenére más ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek.
Közölte, hogy a jogsértés tényéről - arról, hogy érvénytelenség miatt kizárták 2003. augusztus 8-án a szóbeli eredményhirdetésen, illetve 2003. augusztus 18-án az írásbeli összegzés kézbesítésekor szerzett tudomást.
A kérelmező álláspontja szerint az általa benyújtott ajánlat megfelel ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjának negyedik bekezdésében és a 11. b) pontjának 3-5. bekezdésében foglaltaknak. Az ajánlatában bemutatott referenciák alapján egyértelműen megállapítható, hogy alkalmas ajánlattevő, a bemutatott referenciák kielégítik az ajánlatkérő által támasztott követelményeket. Ajánlatkérő vagylagos követelményként támasztotta, hogy a referenciatársaság a referencia-munkavégzés időpontjában rendelkezzen vagy 200 M Ft saját tőkével, vagy 200 M Ft árbevétellel. E követelménynek a Pilwaxton Rt. egyik referenciája teljes egészében megfelel. Ajánlatkérő azt nem követelte meg, hogy az összes referencia feleljen meg a saját tőke nagysága, illetve a nettó árbevétel nagysága vonatkozásában támasztott 200 M Ft-os előírásnak. Erre tekintettel, ha van egy olyan referencia, amely megfelel a 200 M Ft-os előírásnak valamelyik adat vonatkozásában, akkor a többi referencia tekintetében e kérdés már nem bír relevanciával.
A jogorvoslati eljárás során tényként elismerte, hogy az ajánlatában bemutatott hat referencia közül egy esetében tüntette fel mind a két adatot (a saját tőke összegét és az árbevételt), egy esetben nem tüntetett fel adatot, a többi esetben pedig az egyik adatot közölte.
Jogorvoslati kérelmében hivatkozott arra, hogy ellentmondásos ajánlatkérő előírása, mert az ajánlati felhívás 11. b) pontjának negyedik bekezdése rendelkezése alapján elégséges a két adat közül egynek a megfelelősége méghozzá egy cég esetében. Ugyanakkor a felhívás 16. k) pontja szerint szükséges a referenciaként bemutatott társaságok esetében a saját tőke összegéről és a nettó árbevétel mértékéről nyilatkozni. Ez felveti azt a problémát, hogy akkor melyik pont szerint kellett volna eljárni, továbbá azt is, hogy amennyiben minden egyes referencia esetében szükséges mindkét adat megadása, akkor a felhívás 11. b) pontjának negyedik bekezdése nem helyes.
A kérelmező írásbeli jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem az előírásoknak megfelelően biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Álláspontja szerint kézbesítettnek a postán feladott és átvett küldemény minősül, a kérelmező a hiánypótlási felhívást postai úton csak a hiánypótlási határidő letelte után vette át. Kifogásolta továbbá, hogy a hiánypótlási határidőt ajánlatkérő rövidben állapította meg, pénteki napon, munkaidő letelte után küldte el a faxot, hétfő délutáni teljesítési határidővel. Erre tekintettel nem állapítható meg érvénytelenség a hiánypótlás nemteljesítése miatt.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét a 2003. szeptember 23-án tartott tárgyaláson kiegészítette több vonatkozásban.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő írásbeli összegezése nem felel meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A kérelmező az összegezés alapján nem tudta megállapítani, hogy mi miatt nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban: ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, alkalmatlannak minősítette vagy valamely okból kizárta.
A kérelmező hivatkozott arra, hogy ezen kérelmi elemét utaló jelleggel tartalmazza az írásban benyújtott jogorvoslati kérelme.
Kérelmező kifejtette, hogy egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaz az ajánlati felhívás, melyeket taglalt írásbeli jogorvoslati kérelmében. Önálló kérelmi elemként előterjesztette az ajánlati felhívás érintett pontjai jogsértő jellegének megállapítását. Álláspontja szerint e kérelmi eleme nem késett el, mert tényleges tudomásszerzési időpontnak ajánlata érvénytelenné nyilvánítása minősül.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát. Ajánlati felhívása 16. k) pontjában egyértelműen azt írta elő, hogy mind a saját tőke összegéről, mind a nettó árbevételről kell nyilatkozni a bemutatott referenciatársaságoknál. Ajánlatkérő az "és" kötőszót használta és nem a "vagy" kötőszót felhívása ezen pontjában. Ajánlatkérő előírása érvényességi előírás volt és ennek a kérelmező által benyújtott ajánlat nem felelt meg.
Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában is egyértelműen fogalmazott. Ajánlatkérő nem vitatta a kérelmező által megjelölt időpontokat a hiánypótlás kiküldése, kézbesítése vonatkozásában. Ugyanakkor ajánlatkérő szerint nem állapítható meg vele szemben jogsértés, a hiánypótlási eljárását az ajánlattevők nem kifogásolták, azt az előírt határidőre teljesítették. Hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő eljárására a Kbt. szabályai az irányadóak, melyek lehetővé teszik egyes esetekben a faxon történő továbbítást. E szerint járt el ajánlatkérő is azzal, hogy egyben megküldte postai úton is, a hiánypótlási felhívását.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy csak az írásban benyújtott jogorvoslati kérelemben foglaltak bírálhatók el, mivel a később előterjesztettek már túllépik a Kbt. által meghatározott 15 napos határidőt.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező nem kifogásolta korábban az írásbeli összegezését, illetőleg az megfelel az előírásoknak.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a kérelmező az egyes kérelmi elemeit a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott, a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos szubjektív határidőn belül nyújtotta-e be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy elkésett a kérelmezőnek az ajánlati felhívást, a hiánypótlási eljárást, továbbá az írásbeli összegzést kifogásoló kérelmi eleme.
Ajánlatkérő 2003. június 25-én tette közzé az ajánlati felhívását a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlattevőknek az ajánlatukat 2003. július 21-re kellett benyújtaniuk. A kérelmező 2003. augusztus 25-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem fogadható el a kérelmező azon hivatkozása, hogy ajánlata érvénytelenné minősítése a tudomásszerzés időpontja.
Ajánlatkérő felhívásában és dokumentációjában több helyen egyértelműen rendelkezett arról, miként kéri a nyilatkozatot a referenciatársaságok saját tőkéjéről és árbevételéről, illetve a referenciamunkák bemutatását.
Az ajánlattevőknek el kellett készíteniük ajánlatukat, többek között kitölteni azt az oszlopot is, melyben kérték mindkét adat közlését. Erre tekintettel ajánlattevők esetében - különösen ilyen egyértelmű előírások mellett - nincs arra vonatkozó körülmény, mely megalapozná, hogy ajánlattevő később csak az érvénytelenné nyilvánításkor szerzett tudomást az ajánlati felhívás e részének jogsértő jellegéről.
Maga a Kbt. is - a másik, a 90 napos objektív, a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított határidő esetében - a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontjában jogellenes tartalmú felhívás esetén az ajánlattételi határidő lejártát jelöli meg figyelembe veendő időpontként.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt.-ben megállapított szigorú és jogvesztő határidők mellett nem engedhető meg, hogy ajánlattevők utólag, több hónap elteltével sérelmezzék az ajánlati felhívást.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel nem fogadta el a kérelmező által hivatkozott - de alá nem támasztott - tudomásszerzési időpontot. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértő eseményről, az ajánlati felhívás jogsértő jellegéről a kérelmező legkésőbb az ajánlattételi határidőben tudomást szerzett. Így a 15 napos határidő letelte a több mint egy hónappal későbbi kérelem előterjesztésre tekintettel megállapítható.
Ajánlatkérő 2003. július 25-én hívta fel a kérelmezőt hiánypótlásra, 2003. július 28-i hiánypótlási határidő megállapítása mellett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint így amennyiben a kérelmező álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérő hiánypótlási eljárása, akkor a 15 napos határidőt legkésőbb a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőtől kell számítani. Ez az időpont 2003. július 28. volt, míg a kérelmező jogorvoslati kérelmét 2003. augusztus 25-én nyújtotta be. E kérelmi eleme is, erre tekintettel elkésett.
A kérelmező írásban benyújtott jogorvoslati kérelmében akként nyilatkozott, hogy jelen volt a szóbeli eredményhirdetésen, és részére az írásbeli összegezést 2003. augusztus 18-án kézbesítették.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező 2003. augusztus 25-én benyújtott jogorvoslati kérelmét és megállapította, hogy abban a kérelmező nem kifogásolta ajánlatkérő írásbeli összegzését. E kérelmi elemét a kérelmező a 2003. szeptember 23-án tartott tárgyaláson terjesztette elő. Így az írásbeli összegzés kézbesítésétől számított 15 napon túl sérelmezte azt a kérelmező, hogy ajánlatkérő összegzése - álláspontja szerint - nem felel meg az előírásoknak.
A Döntőbizottság a fenti kérelmi elemek vonatkozásában eljárásjogi akadály (elkésettség) miatt az érdemi vizsgálatot már nem folytatta le.
Ajánlatkérő írásbeli összegzése vonatkozásában ugyanakkor mélyebb vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy megfelel a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ajánlatkérő az összegzése 3. pontjában konkrétan nevesítette, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, és közölte az érvénytelenség indokát is.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmező kérelme.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezésre tekintettel azt vizsgálta, hogy a kérelmező ajánlata megfelel-e az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.
Ajánlatkérő felhívása - fentiekben idézett - 16. pontja bevezető részében előírta, hogy az ajánlatoknak mit kell tartalmaznia. Külön, kifejezetten utalt arra, hogy teljesíteniük kell a 16. pontnak betűvel jelzett alpontjaiban foglaltakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egyértelmű ajánlatkérő 16. k) pontban foglalt előírása. Ebben ajánlatkérő a referenciatársaságok "saját tőke összegéről és a nettó árbevétel mértékéről" kért nyilatkozatot a referenciamunka végzésének időpontjában. Ajánlatkérő ezen előírásának érvényességi szempontból az az ajánlat felel meg, amely az ajánlatban bemutatott minden referenciatársaság vonatkozásában feltünteti mind a saját tőke összegét, mind a nettó árbevétel mértékét. Az "és" kötőszó használata alapján egyértelmű, hogy ajánlatkérő mindkét adatra kért nyilatkozatot minden referenciatársaság esetében.
Ajánlatkérő ezen rendelkezése érvényességi követelmény.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának vizsgálata alapján megállapította, hogy nem felel meg a 16. k) pontban foglalt követelménynek.
A kérelmező ajánlatában összesen hat referenciamunkát mutatott be, és csak egy referenciatársaság esetén jelölte meg mind a két adatot.
A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen.
A Döntőbizottság a kérelmező hivatkozására tekintettel rámutat arra, hogy az érvényességi előírásoktól eltérő típusúak az alkalmassági követelmények. Ajánlatkérő az alkalmassági előírásait, köztük az alkalmatlansági szempontokat a 11. pontban határozta meg. Így attól függetlenül, hogy esetlegesen valamely ajánlattevő az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek megfelel, vizsgálni kell, hogy a benyújtott ajánlat érvényes-e.
Jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen, így a kérelmező a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 2.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos