KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8475)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.445/8/2003.
Tárgy: a LUROTEX Textilipari Kft. jogorvoslati kérelme a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatal (Budapest X. ker., Salgótarjáni út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kabát, köpeny, bélés és csapadék elleni védőöltözet", ezen belül a "16. 93M esővédő kabát húzózáras, 17. 93M esővédő nadrág" beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen a LUROTEX Textilipari Kft. (9970 Szentgotthárd, Hunyadi u. 33., a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő felhívás közzétételével a rendelkező közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
2003. június 25-i számában ajánlati részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontja alapján a részajánlat tételét lehetővé tette, mégpedig cikkenként a megjelölt teljes mennyiségre.
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárását, illetve ennek során hozott döntéseit kérelmező csak a 16. és 17. tétel vonatkozásában kifogásolta, ezért a Döntőbizottság csak e két tétel tekintetében járt el.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának bevezető szövegében és 3., valamint 4. nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"11. a) Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények:
- A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat a beszerzés tárgyára vonatkozó termékek szállításairól az előző kétéves (2001, 2002) időszakban. A nyilatkozatnak minimálisan tartalmaznia kell a szerződés tárgyát, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerződést kötő másik fél megnevezését.
- A Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelően termékenként 2 db mintadarab benyújtása a dokumentáció szerint, valamint a felhasznált alap- és bélésanyagokból típusonként akkreditált laboratórium által kiadott, egy évnél nem régebbi, a műszaki dokumentációban előírt paraméterek igazolásáról szóló vizsgálati jegyzőkönyv benyújtása a dokumentációban meghatározottak szerint."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontja bevezető szövegében és 3., valamint 4. nagy francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"b) Az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai:
- az utóbbi 2 évben (2001, 2002) a beszerzés tárgyára vonatkozó termékek szállítására vonatkozó két referenciát bemutatni nem tud,
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelően a benyújtott mintadarabok, alap- és bélésanyagok nem felelnek meg a műszaki dokumentációban előírt követelményeknek."
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont "Egyéb információk" első és második francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"A Kbt. 46. § (2), (4), (6) bekezdésében előírt nyilatkozatokat és igazolásokat az ajánlattevőnek és az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe kívánt alvállalkozóknak csatolniuk kell.
- Az ajánlattevő nyilatkozzon a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról, vagy azok nemlétéről."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont "Egyéb információk" című részében a 9., 10. és 11. francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg:
"- Ajánlattevő nyújtson be 2-2 mintadarabot.
- A termékek alapanyagáról akkreditált minőség-ellenőrző laboratórium egy évnél nem régebbi vizsgálati lapját kell benyújtani.
- Az ajánlatkérő nem biztosít alapanyagot a mintadarabok előállításához sem."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített. A termékdokumentációk tartalmazták a cikkek műszaki leírását.
Az esővédő zubbony műszaki leírásában az alábbi előírások is szerepeltek:
1. A külalak leírásában a kabát eleje leírásában:
1-1 db egyszegélyes, húzózáras, bevágott zsebekkel kialakított, amely körbe tűzött. A bélés leírása szerint a viselés szerinti bal oldalon vízszintes, húzózáras két paszpólos bevágott zsebbel.
2. A felhasználható anyagok, anyaghányad között az anyag megnevezése szerint 3,0 cm szélességű plüssgumit írt elő ajánlatkérő az ujja aljába.
5.1. A tűzés helye és tűzés szélessége előírások között ajánlatkérő megjelölte a bevágott zsebek széleinek 0,2 cm körbetűzését.
A termékdokumentáció 9.1.1. gyártmány rajzán elölnézetben a zsebszél kétoldali tűzésére vonatkozó rajzelemek azonosíthatók.
Az esővédő nadrág külalakjára vonatkozóan többek között előírás volt, hogy az alja gumis (4,0 cm széles), a szára a húzózár alatt békanyelvvel kialakított. A bélésben a viselés szerinti jobb oldalon a kötősáv felvarrás vonala alatt vízszintes, húzózáras, két paszpólos bevágott zsebbel. A felhasználható anyagok között a nadrág aljában 4,0 cm széles fehér plüssgumi volt az előírás.
Ajánlatkérő a dokumentáció 6.2. pontjában a részméretek között előírta az alábbiakat:
- A bélészseb helye eleje középvonaltól 4,5 cm, ±0
- Békanyelv hossza törésvonalon 30,0 cm ±0
- Gumiház szélessége alján, kantáron 4,0 cm +0
Mindkét termék alapanyagának műszaki követelményei között szerepelt a szín előírása, melyben négyszínű tereptarka szín került megjelölésre.
A 2003. július 22-i ajánlattételi határidőig a kérelmező, a Napsugár Rt., a JeansTex Rt., a Tóth és Társa Kft. és a Ciklámen Rt. nyújtott be ajánlatot a 16. és 17. cikkekre vonatkozóan.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 28-án tartotta az eredményhirdetést, melyen a 16. és 17. cikkre vonatkozóan kihirdette, hogy ezekben az eljárás nyertese a Tóth és Társa Kft. ajánlata, míg a kérelmező, a Napsugár Rt., a Jeans Tex Kft. és a Ciklámen Rt. ajánlatát érvénytelennek minősítette ajánlatkérő.
Az "Összegezés az eljárásról" című irat a kérelmező ajánlatára vonatkozóan a következőket tartalmazta:
"Az utóbbi két évben a beszerzés tárgyára vonatkozó két referenciát nem tud bemutatni, ezért az ajánlati felhívás 11. b) pontjának harmadik bekezdése értelmében ajánlata érvénytelen."
Az "Összegezés az eljárásról" című irat alapján a műszaki megfelelőség szempontjából a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtott be a kérelmező az alábbi termékekre (a hibák rövid felsorolásával):
"93 M esővédő zubbony
- a zsebszegő széle nincs letűzve,
- a belső zseb széle nincs letűzve,
- ujja aljában a gumi nem megfelelő,
- a négyszínű tereptarka anyag zöld és drapp színe pöttyös, melír hatású.
93 M esővédő nadrág
- nadrág szárában a gumi nem megfelelő,
- a négyszínű tereptarka anyag zöld és drapp színe pöttyös, melír hatású - bélészseb helye az eleje középvonaltól,
- békanyelv hossza törésvonalon,
- gumiház szélessége alján nem megfelelő."
Kérelmező 2003. szeptember 5-én nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és a szerződéskötés ideiglenes intézkedéssel történő megtiltását.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül járt el akkor, amikor érvénytelenné nyilvánította ajánlatát.
Álláspontja szerint a Kbt. 44. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő azonos igazolási módot írt elő a szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolásra az ajánlattevőknek és az alvállalkozóknak, ezért együttesen kell megfelelniük az előírt alkalmassági követelményeknek. Ajánlatában csatolta a 4-14. oldalon a két alvállalkozó referencianyilatkozatait, közötte az 5-6. oldalon alvállalkozójának az ajánlatkérő mindkét évre szóló megfelelő nagyságrendű igazolását is. Ennek alapján álláspontja szerint e tekintetben ajánlata érvényes volt.
Az alapanyaggal és a konfekcionálással kapcsolatos műszaki érvénytelenséggel kapcsolatban előadta, hogy terméke megfelelő volt, azt előzetesen a KERMI Minőség-ellenőrzési Szolgáltató Kft. bevizsgálta és a szakvéleményt, mely megfelelőnek minősítette mind az alapanyagot, mind pedig a konfekcionált termékeket. Ez utóbbit a jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottságnak becsatolta, illetve az alapanyagra vonatkozóan a szakvéleményt az ajánlatának 152-157. oldalán is becsatolta. Előadta, hogy mivel ajánlatkérő színmintát nem biztosított, az alapanyagot a dokumentáció előírásai szerint gyártotta le.
A konfekcionálással kapcsolatban előadta, hogy a KERMI Minőség-ellenőrzési Szolgáló Kft. szakvéleménye alapján mind az esővédő zubbony, mind az esővédő nadrág megfelel a HM Hadtápanyag-ellátó Központ 93M esővédő zubbonyra és esővédő nadrágra vonatkozó műszaki leírásának. A KERMI vizsgálata után ezeket a termékeket csatolták be az ajánlatukhoz mint mintadarabokat.
Hivatkozott rá, hogy alvállalkozója, aki ténylegesen a konfekcionálást végezte 2001. és 2002. években az ajánlatkérő részére összesen 27 675 db esővédő nadrágot és 17 695 db esővédő zubbonyt szállított, magas szintű gyártástechnológiával és a technológiai előírásoknak megfelelően, az arról kiadott igazolás szerint.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Előadta, hogy kérelmező ajánlatában alvállalkozója, a Napsugár Rt. referenciáját csatolta be. Álláspontja szerint ajánlatkérő alvállalkozó tekintetében a Kbt. 44. § (1)-(2) bekezdése alá tartozó igazolási módot az ajánlati felhívásban nem írt elő, kizárólag ajánlattevő alkalmasságát vizsgálta az ajánlati felhívás 11. pontjában. Amennyiben ajánlatkérő azonos igazolási módot ír elő az ajánlattevő és alvállalkozó tekintetében, akkor egyértelmű, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmassá minősítéshez együttesen kell megfelelniük, de ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban ettől eltérően rendelkezett. Mivel ajánlatkérő jelen esetben kifejezetten az ajánlattevők alkalmasságát vizsgálta és ajánlattevőkre vonatkozóan határozta meg a beszerzés tárgyára vonatkozó 2 db referenciát, ezért ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálata során nem térhetett el az ajánlati felhívásban meghatározott követelményektől, és nem vehette figyelembe az alvállalkozó referenciáit. A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban kell meghatározni, hogy mely a Kbt. 44. (1) és (2) bekezdésével összefüggő körülmények miatt minősíti ajánlatkérő az ajánlattevőt, alvállalkozót alkalmatlanná a szerződés teljesítésére. Ajánlatkérő a jogorvoslat tárgyát képező közbeszerzési eljárásban alvállalkozóra vonatkozó alkalmatlansági feltételt nem határozott meg.
A kérelmező által ajánlatához csatolt KERMI-szakvélemény az esővédő termékek alapanyagát megfelelően ítélte meg. Ajánlatkérő az értékelés során észlelte, hogy az alapanyag egyes színei (zöld, drapp) nem homogének, a színeken foltok láthatók. A "katonai ruházati anyagok" vonatkozó MSZ 820-4: 1991. szabvány, valamint a "szövethibák fogalom meghatározásai" MSZ 410-85 szabvány írja elő, hogy a nyomott felületen a szín erősségének egyenletesnek kell lennie. Szakmai szempontból fontos, hogy a színeken ne legyen eltérés, ezért ajánlatkérő e pont tekintetében is jogszerűen állapította meg az érvénytelenséget.
Előadta, hogy a mintatermékekre vonatkozóan nem írta elő minőség-ellenőrző szerv szakvéleményének csatolását, illetve a kérelmező az általa hivatkozott KERMI Kft. szakvéleményt nem nyújtotta be ajánlatában. Ajánlatkérő a műszaki dokumentációban előírt paramétereknek megfelelően ellenőrizte a mintatermék mérési pontjait, egyéb részeit és ennek megfelelően állapította meg az érvénytelenséget.
Az esővédő zubbony tekintetében a zsebszegő, a belső zseb szélével kapcsolatos feltételeket a műszaki dokumentáció
5.1. "Tűzések" pontja írja elő. Kérelmező fenti pontnak nem tett eleget, nem tűzte le a termékmintán a zsebszéleket, ezért jogszerűen nyilvánította ajánlatát érvénytelennek. A dokumentáció 2. "Felhasználható anyagok, anyaghányad" pontja tartalmazza a plüssgumi előírást, kérelmező azonban nem plüssgumit varrt a termékbe, tehát e tekintetben sem felel meg e termék a műszaki előírásnak.
Az esővédő nadrág vonatkozásában a plüssgumi előírást a műszaki dokumentáció 2. "Felhasználható anyagok, anyaghányad" pontja írja elő. A termékbe kérelmező nem plüssgumit varrt. A békanyelv hosszát a törésvonalon a dokumentáció 6.2. "Részméretek" pontja tartalmazza, ami tűrés nélkül 30 cm lehet. A kérelmező ezzel szemben 29,5 cm hosszúra varrta a békanyelvet a mintatermékben.
A bélészseb helye a dokumentáció szerint tűrés nélkül 4,5 cm, kérelmező 3,8 cm-re varrta a bélészsebet a középvonaltól.
A gumiház szélessége tűrés nélkül 4,0 cm, kérelmező 3,2 cm- 3,6 cm széles gumiházat varrt a termékre.
Mivel ajánlatkérő észlelte a hibákat, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné kellett nyilvánítani az ajánlatot.
Egyéb érdekeltek közül a Tóth és Társai Kft. úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a közbeszerzési eljárások során az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott valamennyi műszaki előírást betartva kell az ajánlatokat megtenni, mert ellenkező esetben azokat érvénytelenné kell nyilvánítani.
A Döntőbizottság e két tétel tekintetében a D.445/3/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlattevőre és az alvállalkozójára egymástól eltérő alkalmassági igazolási módot is előírhat. Ha ajánlatkérő azonos igazolási módot ír elő, akkor a szerződés teljesítésére való alkalmasság minősítéshez az ajánlattevő és az alvállalkozó együttes kell hogy megfeleljenek az alkalmassági követelményeknek, kivéve, ha ajánlatkérő ettől eltérően rendelkezik.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az érvénytelenség, vagy az alkalmatlanság bármelyikének fennállása esetén a kérelmező ajánlata az eljárás további szakaszában már nem vehet részt.
Ennek megfelelően a Döntőbizottságnak azt kellett megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő döntése a referenciák, illetve a műszaki megfelelőség szempontjából helytálló volt-e.
A Döntőbizottság először a referenciával kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A közbeszerzési eljárás során az ajánlati felhívás 11. a) és b) pontjának bevezető szövege kifejezetten az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságára kért adatokat és tényeket, illetve az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait határozta meg. Az ajánlati felhívásban, illetve annak 11. pontjában nincs utalás arra vonatkozóan, hogy az alvállalkozókkal kapcsolatban ajánlatkérő meghatározna-e az alkalmasságuk igazolására vonatkozóan bármely feltételt.
Ezen túlmenően ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 44. §-ában meghatározott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság körében az alvállalkozókra vonatkozóan nem is kért benyújtani semmilyen iratot, illetve erre irányuló előírást nem határozott meg. Ajánlatkérő az alvállalkozókkal kapcsolatban kizárólag a 10%-ot meghaladóan alvállalkozók igénybevételéről, illetve nemlétéről szóló ajánlattevői nyilatkozat becsatolását és a Kbt. 46. § (2), (4), (6) bekezdéseiben előírt nyilatkozatot és igazolások becsatolását kérte a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlati felhívásban ajánlatkérő az alvállalkozókkal kapcsolatos alkalmassági előírásokat, követelményeket nem határozott meg, illetve csupán az ajánlattevőkre vonatkozóan írt elő alkalmassági igazolásra bizonyos iratok csatolását, illetve az ajánlattevőkkel kapcsolatban állapított meg alkalmatlanná minősítési szempontot. Ennek megfelelően ajánlatkérő az alkalmasság igazolására vonatkozóan ténylegesen eltérő módot határozott meg, hiszen az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban meghatározott módon kellett alkalmasságukat igazolni, míg az alvállalkozóknak alkalmasságukat nem kellett igazolni. Ennek alapján csupán az ajánlattevő alkalmassága vizsgálható az alkalmasság körében, hiszen nem azonos alkalmassági feltételeket határoztak meg az ajánlattevőkre, az alvállalkozókra, így az alkalmassági feltételeket az ajánlattevők és alvállalkozóik nem teljesíthetik együttesen. Jelen esetben csupán az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatát írta elő ajánlatkérő, ezért csupán az ajánlattevőkre vonatkozó iratokat, igazolásokat, nyilatkozatokat vehette figyelembe az ajánlati felhívás 11. pontjának körében az ajánlatkérő. Erre tekintettel nem vehette figyelembe ajánlatkérő a kérelmező által az ajánlatában becsatolt alvállalkozói referenciát, ugyanakkor észlelte azt - kérelmező által sem vitatottan -, hogy a kérelmező ajánlatában nincs saját (ajánlattevői) referencia, az csupán alvállalkozói referenciát tartalmaz a konfekcionálásra vonatkozóan. Erre tekintettel az ajánlati felhívás 11. b) pontjának utolsó előtti francia bekezdésében meghatározott alkalmatlanná minősítési szempontnak a kérelmező ajánlata nem felelt meg, így az ezzel kapcsolatos ajánlatkérői döntés, amely alapján kizárta az eljárásból kérelmező ajánlatát összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a műszaki előírásoktól való eltérésekkel kapcsolatos kérelmi elemek megalapozottságát vizsgálata.
Alapanyag színe:
A dokumentációban a szövetjellemzők között a 8. pontban szerepelt az alapanyag színmeghatározása, mely "négyszínű tereptarka" volt. Az eltérésre, tűrésre és a vonatkozó szabványra előírást a dokumentáció nem tartalmazott. A dokumentáció az alapanyagra, a műszaki követelményre előírta a vizsgálatok megnevezését, az előírt paramétereket, a tűrést és a vonatkozó szabványosító jelzetet. A kabátra és nadrágra a jóváhagyási szám 2003/70.
A kérelmező ajánlata a 152-155. oldalán csatolta a KERMI Kft. által készített szakvéleményt az alapanyagra vonatkozóan, mely alapján az alapanyagot megfelelőnek minősítette a KERMI, a színe a dokumentációnak megfelelő, illetve rögzítette, hogy az "négyszínű tereptarka".
A szakvélemény tartalmazza, hogy az alkalmazott jogszabályok, előírások, szabványok: a Magyar Honvédség Ellátó Központ 2003/70 jóváhagyási számú alapanyag műszaki követelményei.
Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az MSZ 820:1991 és az MSZ 410-85 szabványok meghatározzák azt, hogy a színeknek a négyszínű termékekben is egyszínűeknek, foltmenteseknek kell lenniük, illetve a szövet színhibákra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a Döntőbizottság nem fogadta el. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e körben az általa a jogorvoslati eljárás során hivatkozott szabványokra sem az ajánlati felhívásban, sem az ajánlati dokumentációban a műszaki előírások között nem tett kötelező jellegű előírást, illetve azok alkalmazására nem utalt.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján 2002. január 1-jétől a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Ennek alapján a szabványok előírásait közbeszerzési eljárás során csak akkor veheti a műszaki tartalom vizsgálatánál figyelembe ajánlatkérő, ha azt az ajánlati felhívásban, vagy dokumentációban meghatározta, illetve előzetesen arra utalt.
Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a színnel kapcsolatban az általa hivatkozott szabványokra az ajánlati felhívásban, dokumentációban nem utalt, nem hivatkozott, azokat nem határozta meg, mint az eljárás során alkalmazandó, illetve figyelembe veendő előírásokat, így azokra utólag az eljárás során sem hivatkozhat.
Ennek alapján az alapanyaggal kapcsolatos rész tekintetében ajánlatkérő azon döntése, hogy előre meg nem határozott szabványok rendelkezésének alkalmazásával nem megfelelőnek minősíti valamely okból a megajánlott mintaterméket, nincs összhangban a Kbt. rendelkezéseivel.
II. Konfekcionálás, megfelelősége
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a Döntőbizottság az ajánlatkérő és a kérelmező képviselői közösen megvizsgálták a kérelmező által benyújtott mintadarabokat, és annak alapján megállapították az alábbiakat:
93M esővédő kabát húzózáras
- a zsebszegő széle csak az egyik oldalon van tűzve, míg az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint mind a két oldalán le kellett volna tűzni,
- a belső zseb széle csak az egyik oldalon van letűzve, míg az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint mind a két oldalon le kellett volna tűzni,
- a zubbony bal ujjának alján található gumiházban a varrás felfejtése után látható volt, hogy a gumi nem plüssgumi, míg az ajánlati dokumentációban az előírás plüssgumi volt.
93M esővédő nadrág
- a nadrág bal szárának alján a gumiház felfejtése alapján megállapítható volt, hogy a benne lévő gumi nem plüssgumi, míg a dokumentációban meghatározott műszaki előírás plüssgumi alkalmazása volt,
- bélészseb eleje a középvonaltól mérve 3,5,-3,7 cm, míg az ajánlati dokumentációban meghatározott előírás 4,5 cm volt,
- a békanyelv hossza 29-29,5 cm, míg az előírás a dokumentációban meghatározottak szerint 30 cm volt,
- a szár alján lévő gumiház szélessége 3,2-3,6 cm, míg az előírás az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint 4,0 cm volt.
Az egyes anyagokra a zsebek, a békanyelv, a gumiház elhelyezésére, illetve hosszára, szélességére vonatkozóan a dokumentációban eltérésre ajánlatkérő lehetőséget nem adott.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által e két tétel tekintetében benyújtott mintadarab nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki feltételeknek, ennek megfelelően a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a benyújtott ajánlat érvénytelen.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjának utolsó francia bekezdésében meghatározta, hogy amennyiben a benyújtott mintadarabok nem felelnek meg a műszaki dokumentációban előírt követelményeknek, akkor az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy mind az alkalmatlanság, mind az érvénytelenség azzal a joghatással jár, hogy az ajánlatot ki kell zárni az eljárás további szakaszaiból, így ajánlatkérő azon döntése, hogy kérelmező ajánlatát a 16. és a 17. tétel tekintetében kizárta az eljárásból, jogszerű volt, az összhangban van a Kbt. rendelkezéseivel és ezt nem érinti az, hogy ajánlatkérő pontatlan jogcímet tüntetett fel a döntésében, erre tekintettel a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy már egyetlen érvénytelenségi, vagy alkalmatlansági ok fennállása is megalapozza az ajánlat kizárását az eljárás további szakaszából, így az alapanyag színével kapcsolatos jogszerűtlen ajánlatkérői megállapítás - a többi jogszerűen fennálló alkalmatlansági ok fennállása következtében - nem befolyásolja az ajánlatkérő döntésének jogszerűségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 3.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos