KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8558)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.420/21/2003.
Tárgy: a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme a BKÁE közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Középületépítő Rt. (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli: dr. Pozsgai Mária ügyvéd, 1056 Budapest, Molnár u. 19., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem (1083 Budapest, Fővám tér 8., képviseli: dr. ifj. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "BKÁE oktatási, kutatási, irodai, kollégiumi és egyéb kiegészítő tevékenység ellátását biztosító létesítmény műszaki üzemeltetése, gondnoksági, biztonsági feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek a jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. június 25-én ajánlati felhívást jelentetett meg nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 26. számában.
Az ajánlati felhívás 3. c) pont szerint a részajánlat tételére, a 14. pont szerint pedig többváltozatú ajánlat tételére nem volt lehetőség.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a műszaki alkalmasság körében az első francia bekezdés szerint mind az ajánlattevő, mind a 10%-on felüli alvállalkozó vonatkozásában ajánlatkérő előírta az elmúlt három évben (2000-2002.) üzemeltetésre vonatkozó referenciák bemutatását (megadva a teljesítés évét, a szerződéskötő másik fél megnevezését, az ellenszolgáltatás összegét, az üzemeltetett terület nagyságát).
Az ajánlati felhívás 11. b) pont harmadik francia bekezdésében az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánításának szempontjaként a fenti körben ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, aki az elmúlt három évben legalább kettő, egyenként nettó 50 M Ft értékű üzemeltetésre vonatkozó referenciával nem rendelkezik.
E pont utolsó francia bekezdésében az ajánlatkérő előírta, hogy amennyiben ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben kíván alvállalkozót igénybe venni, akkor az alkalmassági feltételeknek az első francia bekezdést kivéve együttesen kell megfelelni.
Az ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat, előírásokat, a műszaki specifikációt (üzemeltetési feladatok), formanyomtatványokat, a szerződésmintát, valamint az egyes teljesítési helyekre vonatkozó konkrét feladatmeghatározást.
Az ajánlati felhívás 16.11. pontja szerint a hiánypótlásra nem volt lehetőség.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. augusztus 5-re a VAMED Hungária Kft., a HM El Rt., a City Service Rt., a Kraftszer Kft. és a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Az eredményhirdetés elhalasztásra került 2003. augusztus 19-re a 2003. augusztus 12-i értesítés szerint.
2003. augusztus 18-án az OKFON Rt. lebonyolító a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felhívta a kérelmezőt, hogy az ajánlatában foglalt szakemberek közül nevezze meg az üzemeltetésvezetőket a Fővám téri és Könyves Kálmán krt.-i épület vonatkozásában.
A 2003. augusztus 19-i eredményhirdetésen az ajánlatkérő - az eredményhirdetési jegyzőkönyv szerint - az ajánlatok alapos műszaki tartalmi vizsgálata alapján a nem megfelelő referenciák miatt a kérelmezőt kizárta azzal az indokkal, hogy nem jelölte meg teljeskörűen az ajánlatkérő által előírtakat, így a referenciákra vonatkozó alkalmassági feltétel megléte nem nyert igazolást.
A kérelmező a 2003. augusztus 22-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ideiglenes intézkedés keretében a szerződéskötés megtiltását, az ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Kérelme indokaként előadta, hogy a Kbt. 52. § (1) bekezdésébe és a Kbt. 54. §-ába ütköző módon az ajánlatkérő a kizárásukról nem készített jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatok felbontásakor nem közölte az érvénytelenséget a kérelmezővel. Álláspontja szerint az általa megadott referenciák közül a MOL Rt. és a QBS Kft., mint 10%-on felüli alvállalkozó referenciája megfelelő volt, tehát az ajánlatkérő azzal, hogy az eljárásból a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva kizárta, jogsértést követett el.
A kérelmező hivatkozott a Kbt. 57. § (1) bekezdésének sérelmére is, mivel az ajánlatkérőnek további tájékoztatást kellett volna kérnie tőle az ajánlatukban a referenciákkal kapcsolatban megjelölt nem egyértelmű adatközlésekkel kapcsolatban. Továbbá hivatkozott arra, hogy amennyiben az eljárásból történő kizárása jogsértő volt, akkor a Kbt. 59. § (1) bekezdése is sérült, mivel az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő nyújtotta be.
A kérelmező a tárgyaláson becsatolt nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció csak úgy értelmezhető, hogy az elmúlt 3 évben összesen 2 db nettó 50 M Ft-ot meghaladó referencia már elégséges az ajánlattevő alkalmasságának a bizonyításához. Az ajánlatuk 285. oldalán felsorolt referencialista a komplex üzemeltetésre vonatkozóan a kérelmező és a 10%-on felüli alvállalkozója, a QBS Kft. közös referencialistája.
Becsatolta a kérelmező és a QBS Kft. között létrejött vállalkozási szerződést és annak módosítását, valamint a QBS Kft. 2001. január-november havi teljesítései alapján kiállított vállalkozói számlákat, továbbá e cég 2002. évre benyújtott nem teljes körű számláit, mellyel bizonyítani kívánta, hogy a QBS Kft. 2001-ben és 2002-ben is 50 M Ft nettó értéket meghaladó referenciamunkával rendelkezett. A kérelmező becsatolta a közte és a MOL Rt. között 2000. december 15-én létrejött vállalkozási szerződést, mellyel bizonyítani kívánta, hogy 2002-ben az üzemeltetésre kifizetett vállalkozói díj a nettó 50 M Ft-ot meghaladta.
Álláspontja szerint az üzemeltetés tág kategória, mely magában foglalja a karbantartást, a műszaki felügyeletet, és a hibajavítást is. A dokumentáció a műszaki üzemeltetésen belül a tervszerű megelőző karbantartásra, a műszaki ügyeletre és üzemeltetésre, valamint a hibajavításra is kért árajánlatot. Tehát a MOL Rt. referenciája akkor is megfelelő, ha az üzemeltetés kifejezés nem szerepel benne. Egyébként is az ajánlati felhívás és dokumentáció csak a referenciák bemutatását írta elő, azok igazolását nem.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás referenciára vonatkozó előírása akként értelmezendő, hogy az elmúlt 3 év mindegyikében az ajánlattevők rendelkeznek-e 2, egyenként nettó 50 M Ft-os referenciával. Ennek a kérelmező által hivatkozott, a MOL Rt. és a 10%-on felüli alvállalkozója által adott referencia nem felel meg, mivel a 2000. évben csak 1 referenciája van (alvállalkozó részéről). A kérelmező és az Acro-Safe Rt. referenciája átfedi egymást a Budapest VIII. ker., Kerepesi út 27/A. sz. épület vonatkozásában, utóbbi referenciáját nem lehetett figyelembe venni, mivel a referencialistán nem került feltüntetésre, nem lehetett megtudni, hogy a kérelmező milyen nagyságú területen végez az Acro-Safe Rt. részére üzemeltetési tevékenységet.
A kérelmező részletes referencialistája és a KÖZÉV Rt. által adott referencianyilatkozat ellentmondó. A kérelmező által megadott részletes referencialistán megjelölt helyiségek (összesen 120 100 m2) üzemeltetésének ellenértékét évi 60 M Ft-ban jelölte meg a kérelmező. A kérelmező KÖZÉV Rt. referencianyilatkozatában megjelölt székhelye és telephelyének alapterülete együttesen 78 000 m2, melyből a kérelmező 38 000 m2 üzemeltetését látja el. A fennmaradó helyiségek alapterületének arányában csökkentve az éves díjat, az nem haladhatja meg az évi 50 M Ft-ot.
A MOL Rt.-re vonatkozó referenciabemutatás pedig azért nem vehető figyelembe, mivel az felújítási, átalakítási munkákra is vonatkozik. Nem lehet megállapítani, hogy az üzemeltetési rész ellenértéke meghaladja-e az évi 50 M Ft-ot, mivel a megadott érték magában foglalja a felújítási és átalakítási munkák ellenértékét. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok felbontásakor csak az e körben észlelhető érvénytelenségi okokat kell megállapítania, minden más tekintetében az eredményhirdetésig lehetséges ezt megtenni. A kérelmezőnek a Kbt. 54. §-ra alapított és a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó kérelmi eleme szintén alaptalan, mivel a Kbt.-nek a rendelkezése kizárólag az ajánlatok felbontására vonatkozik.
Az egyéb érdekeltek közül a HM EI Rt. észrevételében indítványozta annak hivatalból történő vizsgálatát, hogy az értékel és az árindex mértéke részszempontot tekintve megfelelő volt-e az ő és a VAMED Kft. vonatkozásában, valamint a nyertes ajánlattevő által megajánlott árindex - 20%-kal csökkentett éves vállalási ár megfelel-e a Kbt. 24. § (1) bekezdése szerinti verseny tisztasága követelménynek. Kérte arra nézve a nyertes nyilatkoztatását, hogy a - 20%-os árnövekedés mértékét a következő években közzétett árindexhez hogyan értik.
A City Service Rt., mint egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy az ajánlattevőket az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai alapján a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettség nem terhelte, csak a referencia bemutatására volt előírás.
Álláspontja szerint a kérelmező által adott referencia a kérelmező 100%-os tulajdonában lévő QBS Kft. vonatkozásában önmagában kifogásolható a tulajdonosi összefonódás miatt.
A kérelmező mérlegadatainak figyelembevételével kérdéses szerinte, hogy üzemeltetői tevékenységet egyáltalán végzett-e az elmúlt három évben. Kifejtette, hogy az eljárást lebonyolító OKFON Rt. részéről a kérelmezőhöz intézett tájékozódó kérdés az üzemeltetési vezetők személyére nézve valójában hiánypótlásnak minősül. Mivel a hiánypótlásra a jelen közbeszerzési eljárásban nem volt lehetőség, ezért a kérelmező ajánlatának ezen hiányossága az ajánlata érvénytelenségét okozza.
A Döntőbizottság szükségesnek tartotta, hogy megkeresések útján tisztázza a kérelmező, illetve alvállalkozója a QBS Kft. által adott és a referenciára vonatkozó adatok közötti ellentmondásokat, valamint a MOL Rt. vonatkozásában adott referenciabemutatás tekintetében is.
A Döntőbizottság megkereste a kérelmezőt, az Acro Safe Rt.-t, továbbá a MOL Rt.-t az általuk adott referencia pontosítása végett, figyelemmel az ajánlati felhívás 11. a) pontjában megadott és a referenciákra vonatkozó tartalmi ismérvekre (teljesítés éve, szerződést kötő másik fél megnevezése, az ellenszolgáltatás összege, az üzemeltett terület nagysága).
A KÖZÉV Rt. a megkeresésre adott nyilatkozatában közölte, hogy a tulajdonát képező Budapest VIII. ker., Kerepesi út 27/A. sz. alatti ingatlanon található irodaház egyik emeletét bérli tőle az Acro-Safe Rt., azonban ennek területét nem adta meg.
A kérelmező által adott és a QBS Kft. üzemeltetési szolgáltatására vonatkozó referenciaigazolás a Budapest VIII. kerület, Kerepesi út 27/A. sz. alatti székhelyére vonatkozik.
Az Acro-Safe Rt. a megkeresésre adott nyilatkozatában előadta, hogy a Budapest VIII. kerület, Kerepesi út 27/A. sz. ingatlan egy részét bérli csak telephely céljára a KÖZÉV Rt.-től, azonban a referenciaigazolásában megjelölt és a KÖZÉV Rt. által üzemeltetett terület nagyságát nem tudja pontosan meghatározni, mivel annak mértéke évente változó.
A MOL Rt. a megkeresésre adott nyilatkozatában megadta, hogy részére a részleges üzemeltetési és karbantartási tevékenységet a KÖZÉV Rt. a MOL Rt. székházának 30 051 m2 területén, 1456 m2 zöldterületén és 5171 m2 burkolt területén látja el, valamint az üzemeltetési költségek értéke a 2002. évben nettó 155 273 925 Ft volt.
Ideiglenes intézkedés keretében a Döntőbizottság D.420/3/2003. számú határozatával megtiltotta a szerződéskötést.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek szóbeli és írásbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés első fordulata szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint a tájékoztatás kérése az ajánlattevők által megadott és a referenciára vonatkozó adatok, valamint a referenciaigazolások kibocsátói nyilatkozatai közötti ellentmondás esetén csak lehetőség, azonban nem kifejezett jogi kötelezettség. Az ajánlati felhívás szerint nem referencialevél-igazolás került előírásra, hanem kizárólag az ajánlattevőt terhelő, a referencia adataira vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség képezte az ajánlati felhívás előírását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása körében az ajánlattevőre és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójára vonatkozóan együttesen írta elő a referenciára vonatkozó alkalmassági követelményeket.
Az alkalmassági követelmények e körben az ajánlati felhívásban és a dokumentációban azonosan kerültek megjelölésre.
A referencia vizsgálatával kapcsolatos előírást az ajánlatkérő dokumentációjának I. kötetének 13. oldala tartalmazza, mely szerint "a dokumentációban megadottak szerinti ellenőrzés alapján nem megfelelő műszaki alkalmasságú ajánlatok esetében Ajánlatkérő a beszerzés további szakaszából ezen pályázatokat, illetve pályázókat kizárja".
A Döntőbizottság ennek megfelelően az ajánlatkérő eljárását a műszaki alkalmasság körében benyújtott referenciákra vonatkozóan az előírásnak megfelelően értékelte, figyelembe véve azt is, hogy az ajánlati felhívás szerint az ajánlattevőknek a referenciák bemutatására vonatkozott a kötelezettsége.
Az ajánlatkérőnek a referenciák bemutatására vonatkozó tartalmi elvárása minden ajánlattevő számára egyértelmű volt. Az ajánlatkérő egyébként nem zárkózott eleve el a Kbt. 57. § (1) bekezdés szerinti tájékozódás kérésétől, ezt más vonatkozásban a kérelmezőtől kérte is. Az ajánlatkérő ugyanakkor a Kbt. 55. § (2) bekezdése alapján egy alkalommal már elhalasztotta az eredményhirdetés időpontját - az ajánlatok összetett műszaki tartalma miatt -, újabb halasztásra már nem volt lehetősége. A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő nyilatkozatát, hogy az eredményhirdetés 2003. augusztus 19-i halasztott időpontját közvetlenül megelőzően is még foglalkozott az ajánlatok vizsgálatával, amit bizonyít a kérelmezőnek 2003. augusztus 18-án megküldött tájékoztatás megadására irányuló megkeresése.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy helyes-e ajánlatkérő értelmezése, hogy az ajánlati felhívás szerint meghatározott módon az előző 3 évben (2000-2002.), az ajánlattevőknek mindegyik évben rendelkezniük kellett 2 db, egyenként 50 M Ft értékű üzemeltetésre vonatkozó referenciával.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás egyértelműen csak arra vonatkozott, hogy az ajánlattevőnek, illetve 10%-on felüli alvállalkozójának az elmúlt 3 évben kellett rendelkeznie a két referenciával, nem pedig évenként. A Döntőbizottság a megkeresések eredményeképpen megállapította, hogy a MOL Rt. által adott referencia a 100 M Ft-os évi nagyságrend megadásával megfelel a referenciára vonatkozó 50 M Ft-os nettó értékhatárra vonatkozó követelménynek, tekintettel arra, hogy az üzemeltetői tevékenységre vonatkozóan 2002. évben 155 273 920 Ft értékű teljesítést igazolt a MOL Rt. A megkeresés során tisztázódott, hogy az üzemeltetés körébe nem tartozó felújítás, átépítés értéke a 2002. évben a fenti összegtől elkülönült 124 726 080 Ft volt.
A Döntőbizottság vizsgálta a MOL Rt. referenciája vonatkozásában is, hogy az az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció I. kötete szerinti körben tartalmazza-e az üzemeltetési tevékenység bemutatást.
A dokumentáció I. kötet 11-12. oldalán szerepelnek a műszaki ajánlati elemekre vonatkozó rendelkezések, mely szerint az magában foglalja a műszaki üzemeltetést, a gondnoksági feladatokat, valamint a biztonsági, portaszolgálati és ruhatárosi tevékenységeket.
Következésképpen a referenciák vonatkozásában az üzemeltetés tartalmát illetően az ajánlatkérőnek ezeknek az előírásoknak a figyelembevételével kellett dönteni az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmassága körében.
A dokumentáció II. kötete 9. oldalán az ajánlatkérő meghatározta, hogy a műszaki üzemeltetés során mely tevékenységek képezik az üzemeltető feladatát, nevezetesen a felügyeleti, karbantartási és hibajavítási tevékenység.
Az ajánlatkérő meghatározta a 9. oldal hatodik bekezdésében, hogy a felújítási tevékenység nem része az üzemeltetési feladatoknak, azt az ajánlatkérő végezteti el felújítási tervei alapján.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a MOL Rt. vonatkozásában a referenciában, illetve a megkeresés eredményeként közölt adatok alapján az abban szereplő műszaki karbantartási munkák megfelelnek a beszerzés tárgyát képező és a 3. a) pontban foglalt előírásoknak, illetve a referencia körében előírt üzemeltetésre vonatkozó előírásnak. A kérelmező által becsatolt részletes referencialistán komplex üzemeltetés is szerepel, tehát a MOL Rt. referencianyilatkozatában közölt tevékenység és a referencialistán megadott tevékenység egymást kiegészíti, és így megfelel a referenciában foglalt üzemeltetéssel kapcsolatos előírásnak.
Azonban a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy sem a KÖZÉV Rt. sem az Acro-Safe Kft. által adott nyilatkozatok alapján nem tisztázódott, hogy a Budapest VIII. kerület, Kerepesi u. 27/A. sz. alatti ingatlan mely része képezi a referencia tárgyát. A KÖZÉV Rt. és az Acro-Safe Kft. is nyilatkozatukban nem határozták meg, hogy a fenti ingatlannak az Acro-Safe Kft. által bérelt része hány m2. A KÖZÉV Rt. ajánlatának 285. oldalán ezen a címen irodaház és műhelyek szerepelnek 38 000 m2 területtel. A 306. oldalon adott referenciaigazolásban viszont irodaházak, raktárak és parkolóhelyek szerepelnek 43 200 m2 terület megjelöléssel.
A Döntőbizottság megkeresésére a KÖZÉV Rt. által adott 2003. szeptember 16. nyilatkozatban pedig irodaház, műhely és raktárépületek kerültek megjelölésre területi adat megjelölése nélkül.
A kérelmező által az ajánlatában megjelölt részletes referencialista és a KÖZÉV Rt. által a QBS Kft.-nek adott referenciaigazolás eltérő terület nagyságot tartalmaz, valamint ezen ellentmondást a kérelmező a megkeresés során adott nyilatkozatában sem oldotta fel. A referencia bemutatása az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerinti, a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó első francia bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek nem felelt meg az üzemeltetett terület nagysága vonatkozásában. Úgyszintén nem volt megállapítható pontosan az ellenszolgáltatás összege sem, mivel a kérelmező által becsatolt vállalkozási szerződés 2002-re vonatkozóan a 2.1. pontban megjelölt öt ingatlant (Budapest V., Molnár u. 19. irodaház és parkoló; Budapest VIII., Kerepesi út 27/A. irodaház és üzemi telephely, Stróbl Alajos úti telephely; Budapest X., Fertő u. 1/D. irodaház és üzemi telephely, valamint Balkán utca) tartalmazza csak. A kérelmező ajánlatában viszont a részletes referencialistán a saját maga, illetve a QBS Kft. vonatkozásában hat ingatlant jelölt meg összesen évi 60 M Ft-os vállalkozói díjjal (üzemeltetési átalány az összes ingatlanra évi 60 M Ft + anyagköltség/év).
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kérelmező és a QBS Kft. között létrejött vállalkozási szerződések tartalmaznak-e pontosító adatokat a referenciaelőírásban szereplő ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan, illetve a 11. b) pont harmadik francia bekezdésében foglalt alkalmassági feltételek vonatkozásában. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által becsatolt, a QBS Kft.-vel kötött 1999. június 25-én kelt vállalkozási szerződés tartalmazza a részletes referencialistán nem szereplő Csömör, Határ úti ingatlant is. A Döntőbizottság a szerződési érték vonatkozásában csak a részletes referencialistán is szereplő - a QBS Kft. által üzemeltetett - öt ingatlan vonatkozásában vehette figyelembe az adatokat, mely érték azonban figyelembe véve a becsatolt számlák adatait is 2001. évben nem haladja meg a 43 M Ft-ot.
A Döntőbizottság a 2002. január 7-én kelt vállalkozási szerződés adatai alapján a részletes referencialistán is feltüntetett öt ingatlan vonatkozásában a nettó 3 850 000 Ft havi vállalkozói díjat, illetve annak a később csökkentett mértékét havi 3 465 000 Ft vállalkozói díjat vehette figyelembe. A becsatolt számlaértékeket is figyelembe véve még a magasabb havi díjjal számolva is a referenciaérték nem haladja meg a 46 200 000 Ft-ot a 2002. évre. A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy az ajánlatkérői előírások közül a terület nagyságának megadására vonatkozó követelmény, valamint az 50 M Ft-os nettó értékhatárra vonatkozó követelmény a kérelmező által hivatkozott és általa a QBS Kft. részére adott referencia vonatkozásában nem teljesült.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen zárta ki a kérelmezőt az eljárás további szakaszából, illetve az ajánlatok értékeléséből, mivel nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. b) pont harmadik francia bekezdésében meghatározott két referenciára vonatkozó előírásnak, ugyanis a kérelmező által adott referenciák közül csak a MOL Rt. referenciabemutatása felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentációban foglalt előírásoknak.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy jogszerűen zárta ki a kérelmezőt az eljárás további részéből ajánlatának érvénytelenségére tekintettel, ebből következően az értékelés tárgyát sem képezhette a kérelmező ajánlata.
A Döntőbizottság nem tartotta alaposnak a kérelmező hivatkozását a tekintetben sem, mely az ajánlatkérő szabálytalan eljárására hivatkozott a Kbt. 52. § (1) bekezdés és a Kbt. 54. § vonatkozásában.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 54. § szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az ajánlatok felbontásakor az ajánlatkérőnek csak lehetősége van azonnal megállapítani bármely ajánlat érvénytelenségét, azonban a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján ezt az ajánlattételi határidőt követően egészen az eredményhirdetésig megteheti, figyelembe véve a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Szintén nem sérült a Kbt. 54. §-a az ajánlatkérő eljárása során, ugyanis ez a rendelkezés az ajánlatok felbontásakor esetlegesen megállapítandó érvénytelen ajánlatok jegyzőkönyvi rögzítését tartalmazó törvényi kötelezettségre vonatkozik.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 23.
Dr. Csanádi Péter s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos