KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8559)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.437/17/2003.
Tárgy: a Délépítő Rt. I. sz. kérelmező, a Hídépítő Rt. II. sz. kérelmező és a Szeviép Rt. III. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei Ruzsa Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Délépítő Építő és Szerelő Rt. (6721 Szeged, Bocskai u. 10-12., képviseli: dr. Győry András ügyvéd, 6720 Szeged, Széchenyi tér 5., továbbiakban: I. sz. kérelmező) a HÍDÉPÍTŐ Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., továbbiakban: II. sz. kérelmező), valamint a SZEVIÉP Rt. (6727 Szeged, Irinyi utca 1., továbbiakban: III. sz. kérelmező) által Ruzsa Község Önkormányzata (6786 Ruzsa, Alkotmány tér 2., nevében eljár: "KÖVITE" Körös-vidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés, 5700 Gyula, Bocskai u. 18., továbbiakban: ajánlatkérő) "Ruzsa község szennyvízcsatorna-hálózat befejező ütem" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmei közül a III. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki, a kérelmet egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság I. sz. kérelmező és II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmeit elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező III. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Az eljárás során felmerült költségeiket egyebekben a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelmei, a 2003. szeptember 23-án megtartott tárgyaláson elhangzott szóbeli nyilatkoztatok, valamint az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2003. június 4-én jelentette meg részvételi felhívását nyílt előminősítéses eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 23. számában 4032/2003. szám alatt.
A részvételi felhívás 4. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy teljesítési határidő 2004. december 15.
A részvételi szakasz lezárását követően az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlatkérő 2003. július 14-én megküldött ajánlati felhívással kérte fel ajánlattételre. A tértivevény szerint közülük az ajánlati felhívást a DÉLPÍTŐ Rt. és a SZEVIÉP Rt. 2003. július 15-én, a HÍDÉPÍTŐ Rt. pedig 2003. július 16-án vette át.
Az ajánlati felhívás 6. pontjában ajánlatkérő az ellenszolgáltatás feltételénél előírta, hogy előleget nem ad. A részszámla benyújtására lehetőséget biztosít a műszaki teljesítés arányában. A végszámla az eredményes műszaki átadás-átvételi eljárást követően nyújtható be. A végszámla összege a teljes ellenérték 10%-ánál nem lehet kevesebb. Az igazolt teljesítés ellenértékének kifizetése átutalással, a számla igazolását követően 30 napon belül történik. Ajánlatkérő 2%-os jótállási biztosítékot írt elő, legalább az utó-felülvizsgálati eljárásig történő lekötéssel vagy bankgaranciával.
Az ajánlati felhívás 10. pontjában ajánlatkérő meghatározta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához az elbírálási részszempontokat és azok súlyszámát, az adható pontszámok alsó és felső határát és az értékelés módszerét:
részszempontok súlyszámok
1. Ajánlati ár 30
2. Késedelmes teljesítés esetére felajánlott kötbér (Ft/nap) 20
3. Vállalt többletjótállási szempontok: 20
alszempontok:
3/a felajánlott többlet jótállási bankgarancia értéke (a nettó vállalási ár%-ában kell megadni) 10
3/b többlet jótállási idő a teljes műre 7
3/c felajánlott jótállási bankgarancia időtartama 3
4. Teljesítési garancia értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni) 10
5. Előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra 10
6. Kedvezőbb fizetési feltétel (a számla átutalási határideje) 7
7. Kis- és középvállalkozások esélyeinek növelése 3
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-100.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, a többi ajánlat a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva, arányosan kevesebbet.
A legkedvezőbb szempontok: ár esetén a legalacsonyabb, a többi szempontnál a legmagasabb.
A rész és alszempontok értékelése egy tizedes jegyig történik, a kerekítés szabályai szerint a végeredmény kerekített egész szám.
A felhívás 10. a) pontjában ajánlatkérő a bírálati részszempontokhoz tartozó ajánlati illetőleg szerződéses feltételeket a következők szerint határozta meg:
A késedelmi kötbér maximális értéke nem haladhatja meg a vállalt nettó ár 12%-át.
A vállalt kötbér értéke állandó kell hogy legyen.
A többletjótállási időt a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alkalmassági időn belül kell megadni és a megvalósítandó mű teljes egészére kell hogy vonatkozzon.
A jótállási bankgarancia értéke állandó kell legyen és nem haladhatja meg a megajánlott nettó ár 10%-át.
A felajánlott jótállási bankgarancia időtartama nem lehet hosszabb, mint a felajánlott jótállási idő hossza.
A teljesítési garancia nem haladhatja meg a nettó ajánlati ár 10%-át és az értékéről szóló inkasszómegállapodás a szerződéskötés feltétele.
Az előteljesítés mértékét a kiírt véghatáridőhöz képest kell megadni napokban kifejezve.
A kedvezőbb fizetési feltételeket napban kell megadni, és az ajánlattevő által igényelt számla kifizetési határidőt kell tartalmazza.
A nettó vállalási ár %-ában kért adatokat százalékosan és forintértékben is meg kell adni.
A felhívás 16. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a felhívás 10. a) pontjában rögzített feltételeknek.
Ajánlati dokumentációt is készített ajánlatkérő, mely tájékoztatást adott az ajánlat tartalmi és formai követelményeiről, a szerződéses feltételekről, az ajánlat tárgyáról, tervdokumentációt, költségvetési kiírást, továbbá kitöltendő ajánlati és bírálati adatlapokat is tartalmazott. A bírálati adatlap a következőket tartalmazza:
részszempontok súlyszámok
1. Ajánlati ár nettó bruttó
2. Késedelmes teljesítés esetére felajánlott kötbér (Ft/nap) Ft/nap
3. Vállalt többletjótállási szempontok: 20
alszempontok:
3/a felajánlott többletjótállási bankgarancia értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni) % Ft
3/b többletjótállási idő a teljes műre hónap
3/c felajánlott jótállási bankgarancia időtartama hónap
4. Teljesítési garancia értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni) % Ft
5. Előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra nap
6. Kedvezőbb fizetési feltétel (a számla átutalási határideje) nap
7. Ajánlattevő kis- és középvállalkozásnak minősül-e
A dokumentáció "Részletes feltételek" B. fejezetében a következőket írta elő ajánlatkérő:
- A 4. oldalon az általános előírások közt a 10. bekezdésben szerepel, hogy az elkészült művet a beruházó csak üzemeltethető állapotban veszi át, a hatósági használatbavételi eljárással egyidejűleg.
- Az 5. oldalon a műszaki előírások közt "Csövek, csőfektetés" cím alatt előírta, hogy a kivitelezés során az ároknyitás és csőfektetés úgy kivitelezendő, hogy 1 aknaköznél hosszabb szakasz ne legyen nyitva. A visszatöltés és a folyamatos nyílt árkos bemérés után a terület eredeti állapotába történő helyreállítása azonnal elvégzendő, különös tekintettel a járdákra, csapadékcsatornára. A megkezdett utcát végig kell építeni.
- A 6. oldalon a B.2. "Általános kötelezettségek" cím alatt meghatározta ajánlatkérő, hogy a művet beüzemelve kell átadni olyan formában, hogy az a használatbevételt követően azonnal funkciója szerint működhessen.
- A 7. oldalon az átadás-átvételre bocsátás feltételéül ajánlatkérő előírta, hogy a beruházó a művet csak hiánypótlás nélkül, üzemeltethető állapotban veszi át.
- A B.3. pontban "Határidők és azok feltételei" cím alatt ajánlatkérő előírta, hogy munkakezdés: a szerződéskötést követően a kivitelező jelzése alapján kerül sor a munkaterület átadás-átvételére.
- Munkavégzés: a kivitelezés jellegét figyelembe véve rész-átadásra lehetőség van.
- A kivitelezés legkésőbbi befejezése: 2004. december 15.
A dokumentációban levő vízjogi engedélyezési terv műszaki leírás 3.2.4. pontja szerint az átemelők irányítástechnikai rendszerének teljes kiépítése is a feladathoz tartozik, továbbá a 7.1. pont előírta, hogy a kivitelezéssel egy időben a csatornahálózat-fejlesztéssel együtt biztosítani kell az átemelőszivattyúk cseréjét.
Az ajánlati dokumentációt a SZEVIÉP Rt. 2003. július 17-én, a HÍDÉPÍTŐ Rt. 2003. július 18-án vette át, míg a DÉLÉPÍTŐ Rt. részére 2003. július 23-án adta postára ajánlatkérő.
Helyszíni konzultációra 2003. augusztus 6-án került sor, mely során ajánlatkérő pontosította az ajánlat műszaki tartalmát. Ajánlatkérő a feltett kérdésekre adott válaszában rögzítette, hogy a vízjogi létesítési engedélyben is rögzített átemelőszivattyúk cseréjét meg kell oldani. A szivattyúcserék árát a csatornaszakaszokra arányosan szétosztva kell beépíteni az ajánlatba. Rögzítette még, hogy a meglevő átemelőkhöz passzív biofiltert kell beépíteni, továbbá hogy az átemelőket központi folyamatirányítással kell ellátni. Ennek rendszerét is meghatározta.
Ajánlattételi határidőre, 2003. augusztus 25-re 8 db ajánlat érkezett.
Ajánlatot tett: I. sz. kérelmező, II. sz. kérelmező, III. sz. kérelmező, a Vakond Kft., az ALTERRA Kft., a SADE Magyarország Kft., a HOFFMANN Rt. és a SÁMA Kft.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő megállapította, hogy a kérelmező I., a Vakond Kft., az ALTERRA Kft. és a HOFFMANN Rt. ajánlata érvénytelen, az eljárás nyertese a SÁMA Kft., míg az azt követő legelőnyösebb ajánlatot a SADE Magyarország Kft. tette.
Eredményhirdetésre 2003. szeptember 1-jén került sor, melyen a fenti döntést hirdették ki.
I. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenségi oka: az általa megadott többlet 10 év jótállási idő több, mint a beruházás részét képező gépészet és irányítástechnológia kötelező alkalmassági ideje.
Összegzés az eljárásról iratban ajánlatkérő rögzítette I sz. kérelmező. ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó okot, valamint az értékelés ismertetését.
A szerződéskötésre 2003. szeptember 9-én került sor.
I. sz. kérelmező. 2003. szeptember 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolja ajánlatkérő döntését, melyben ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.. Kérelme indokolásában kifejtette, hogy az ajánlatkérés műszaki tartalmát a HYDROVEN Kft. által készített terv képezte, a műszaki tartalomnak nem része a konzultáción kért négy szivattyú kicserélése, valamint az átemelők és az üzemeltető közötti komplett URH irányítástechnika kiépítése. Ezek beszerzését ajánlatkérő csak a konzultáción kezdeményezte. Álláspontja szerint ez a megoldás jogellenes. Továbbá álláspontja szerint ezeket a munkákat a vállalható többletjótállási idő megítélésénél nem lehet figyelembe venni, mert azok a felhívásban nem szerepeltek. Az eljárás során tartott tárgyaláson kérelmének ezen részét pontosította, és csak az irányítástechnika kiépítésére vonatkozó kérelmi elemét tartotta fenn.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 10. a) pontjában meghatározta azt, hogy a "többletjótállás időt a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alkalmassági időn belül kell megadni és a megvalósítandó mű teljes egészére kell hogy vonatkozzon." Ezzel nem tette lehetővé a jótállási idő megbontását az egyes elemekre, pedig az értékben döntő részt kitevő elemekre megállapított alkalmassági idő veendő alapul, ami ajánlatkérői érdek. Ez a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendeleten alapszik.
Álláspontja szerint a passzív biofilterek és az irányítástechnika kapcsán a tartós használatra rendelt dologra a szavatossági jogok hároméves időtartamra szólnak, mert azok az előbb megjelölt jogszabályban nem szerepelnek, ezért álláspontja szerint az ajánlatkérő logikája szerint max. 3 évet lehetett csak többletjótállási időként vállalni. Előadja, hogy az általuk vállalt 10 év többletjótállást úgy határozták meg, hogy 5 év múlva a két szivattyút újra cserélik, így valósul meg a 10 éves többletjótállási idő. Álláspontja szerint a "többe benne foglaltatik a kevesebb" elve alapján a 10 éves alkalmassági idő veendő figyelembe, ezért ajánlatkérő döntése, melyben érvénytelenné minősítette ajánlatát jogsértő, ajánlata megfelel az ajánlati felhívás 10. a) pontjában meghatározott feltételeknek.
I. sz. kérelmező 2003. szeptember 5-én kérelem kiegészítést nyújtott be, melyben kifogásolta ajánlatkérő értékelését az "előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra" bírálati részszempont tekintetében. Álláspontja szerint a felhívásban meghatározott 2004. december 15. a teljesítési határidő. Nyertes és a második helyezett ezt a teljesítési határidőt ajánlotta meg, ehhez képest a nyertesnél 381, a második helyezettnél pedig 443 nap szerepel az előteljesítés idejének tartalmi elemeként. Ezért vagy az értékelés hibás, vagy a vállalások irreálisnak minősülnek, mert már az ajánlattétel idején is láthatóan nem tarthatóak be.
Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását, valamint költségeinek megtérítését.
II. sz. kérelmező 2003. szeptember 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifogásolja ajánlatkérő ajánlati felhívását, nevezetesen annak 2., 3/a. és 4. számú bírálati részszempontjait, és az azokhoz meghatározott korlátokat. Ezek meghatározásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) és a 24. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat.
Kérelme indokolásában kifejtette, hogy az ajánlatkérő a kötbért Ft/nap értékben kérte megadni, és a napi kötbér maximumát a nettó ár 12%-ában határozta meg. Ez azt eredményezi, hogy az az ajánlattevő, aki magasabb ajánlati árat ad meg, magasabb napi kötbérrel vehet részt a versenyben, mint aki alacsonyabb árat ajánl. Ezért eleve nincs lehetősége arra, hogy egyenlő esélyekkel induljon a versenyben. A kötbér maximumának ilyen típusú meghatározása az esélyegyenlőség elvét sérti.
Álláspontja szerint a kétféle garanciavállalásnak a nettó ár %-ában történő meghatározása is torzítja az értékelést, mert természetesen a magasabb nettó ázat ajánló pályázó magasabb %-os garanciát is tud vállalni, így ezeknél a részszempontoknál is magasabb pontszámot kap. Ajánlatkérő %-ban kérte megadni a garanciák mértékét - igaz, ki kellett számítani forintban is -, de a felhívásában a %-os értékelés szerepel.
Helytelennek tartja azt, hogy ajánlatkérő az értékelési módszerével a magasabb ajánlati árat adó pályázót díjazza a kifogásolt 3 részszempont tekintetében.
Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását, valamint költségeinek megtérítését.
III. sz. kérelmező 2003. szeptember 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben a II. sz. kérelmezőhöz hasonlóan kifogásolja ajánlatkérő ajánlati felhívásában meghatározott 2., 3/a és 4. számú bírálati részszempontokat, és az azokhoz meghatározott korlátokat. Ezek meghatározásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) és a 24. § (2) bekezdésében foglalt előírásokat. Kifogásolja továbbá az "előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra" részszempont értékelését is.
Kérelme indokolásában kifejtette, hogy az ajánlatkérő a kötbért Ft/nap értékben kérte megadni, és a napi kötbér maximumát a nettó ár 12%-ában határozta meg. Ez azt eredményezi, hogy az alacsonyabb ajánlati árat adó ajánlattevő eleve nem egyenlő eséllyel indul a magasabb ajánlati árat adó pályázóval szemben. A kötbér maximumának ilyen típusú meghatározása az esélyegyenlőség elvét sérti.
A fentieken túl - bár jogilag nem kifogásolható, - de ha valaki egyetlen nap késedelemre felvállalja a max. kötbér összegét, akkor rendkívül előnyös helyzetbe kerül, de a kötbérnek ezt követően már semmiféle funkciója, teljesítésösztönző hatása nincs.
Álláspontja szerint a többletjótállási bankgarancia-vállalásnak a nettó ár %-ában meghatározása is sérti az esélyegyenlőséget, mert azt maximalizálta ajánlatkérő. A magasabb nettó árat ajánló pályázó magasabb %-os garanciát is tud vállalni; így ennél a részszempontnál is magasabb pontszámot kapa magasabb ár következményeként.
A tárgyaláson kifejtette, hogy az ajánlati felhívásból, illetve a dokumentáció előírásaiból számára nem volt egyértelmű, hogy ajánlatkérő a %-ban és Ft-ban is megkért vállalások közül melyik adatot fogja az értékelésébe bevonni.
Kifogásolja az "előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra" részszempont értékelését is. A részszempont meghatározásából az következik, hogy az az ajánlat előnyösebb, amelyik a pályázatban kiírt határidőn belül adja át a teljes művet beüzemelve. Ehhez képest ajánlatkérő értékelése során az kapott e szempontból magasabb pontszámot, aki a kiírás szerint véghatáridőt vállalta ugyan, de ajánlatot tett 381, illetve 443 nappal előbbi teljesítés lehetőségére, de erre nem vállalt kötelezettséget.
Álláspontja szerint az ajánlatban a kiírás szerinti szerződéses véghatáridőt csökkenteni kellett volna. Az értékelésnél pedig a kiírás szerint véghatáridőhöz tartozó időponthoz kellett volna hasonlítani a korábbi teljesítéseket. Így nem fordulhatott volna elő az, hogy az ő ajánlatukban a kiírásnál fél évvel korábbra vállalt előteljesítés 50%-kal kevesebb pontot kapott, mint a kiírás szerinti véghatáridőt vállaló nyertes ajánlat.
Álláspontja alátámasztására kifejtette még azt is, hogy a Kbt. 43. § (1) szerint az ajánlatnak tartalmazni kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire és a szerződés teljesítésére. A nyertesnek kihirdetett ajánlat ennek nem felel meg, mert a vállalt szerződéses véghatáridő és az előteljesítésre vállalt napokban kifejezett nyilatkozat egymással ellentétes, az ajánlat tényleges tartalma ennek következtében nem állapítható meg. Ennek megfelelően a kedvezőbb fizetési feltétel tekintetében az ajánlattevők által meghatározott átutalási határidő nem vethető össze, tekintettel arra, hogy nem állapítható meg, hogy az ajánlattevők az általuk megadott szerződéses határidőhöz, vagy az előteljesítés időpontjához viszonyítva vállaltak fizetési teltételeket.
A III. sz. kérelmező kérelmének ettől a részétől a tárgyaláson elállt.
Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását, valamint költségeinek megtérítését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy I. sz. kérelmező. állításával ellentétben, a meglévő szivattyúk cseréjét, illetve az irányítástechnika-kiépítés feladatokat már a kiadott tervhez tartozó műszaki leírás tartalmazza. A 12. oldalon a táblázat alatti bekezdés szól a szivattyúk cseréjéről, és a 7. oldalon 3.2.4. pontban szerepel az átemelők irányítástechnikai rendszerének a kiépítése. A tárgyaláson kifejtette, hogy az irányítástechnika a szennyvízhálózat gépészeti berendezéseinek szerves része.
Ajánlatkérő pontosan meghatározta azt, hogy a jótállási idő vállalásokat milyen körben lehet megtenni. Ezek a kritériumok: az a teljes mű egészére vonatkozzon egységesen, a többletjótállási időtartam nem haladhatja meg a kötelező alkalmassági időt, tehát a teljeskörűséget a legrövidebb alkalmassági idő határozza meg.
Az I. sz. kérelmező teljeskörűen 10 év többletjótállást vállalt. A kötelezően előírt 1 évhez hozzászámolva a vállalása 11 évet jelen. Ez pedig meghaladja az egész műre vonatkozó kötelező alkalmassági időt. Továbbá I. sz. kérelmező ajánlatából nem derül az ki, amit a kérelmében előadott, hogy a szivattyúkat 5 év múlva teljes egészében kicserélte volna, és ezzel biztosította volna ajánlatkérő elvárásait.
Ezért I. sz. kérelmező ajánlata nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek. Előadta, hogy kérelmezők részére az ajánlati felhívást 2003. július 14-i postázással megküldte, melyet a címzettek július 15-én, illetve 16-án átvettek a tértivevény szerint. Ajánlatkérő a felhívásában pontosan meghatározta a bírálati részszempontokat és az azokra tehető vállalások mértékét. Kérelmezők ezeket a tudomásukra jutástól számított 15 napon belül nem vitatták, ezek ismeretében tették meg az ajánlatukat. Álláspontja szerint mindhárom kérelmezőnek az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételek kifogására vonatkozó valamennyi kérelmi eleme elkésett. Ettől függetlenül álláspontja szerint az esélyegyenlőség nem sérült. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kifogásokra tett észrevételében előadja, hogy az előteljesítés részszempont nem a teljesítés véghatáridejét jelöli, hanem a teljesítési határidőn belül azt az állapotot, amikor a szennyvízcsatorna üzemképes állapotának előállítása megtörtént. A tárgyaláson nyilatkozott arról, hogy sem a felhívásában, sem a dokumentációban nem határozta meg azt, hogy az üzemképes állapotot csak a csatornahálózatra kell érteni. Kifejtette, hogy az üzemképes állapot és a teljesítés között lényeges különbség van, hiszen a teljesítéshez az üzemképes állapoton kívül számtalan kivitelezési fázis szükséges (nyomvonal-helyreállítási munkák, tereprendezések, csapadékvízcsatorna-helyreállítások, depónia-földrendezés, betonaknafedlap-gallérok elkészítése, növénytelepítések...) Az ajánlati felolvasólapon a teljesítés véghatáridejét, a bírálati adatlapon az üzemképes állapot előállítására vonatkozó előteljesítést kellett bejelölni. Így a nyertes ajánlattevő ajánlatának összeállításakor helyesen járt el.
Kérte mindhárom kérelem elutasítását.
Döntőbizottság ideiglenes intézkedést az eljárás során nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a szerződéskötés időpontjáig nem álltak fenn.
Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy mindhárom kérelmező által benyújtott kérelem azon része, amely az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció jogszerűségi vizsgálatára vonatkozik, határidőben került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Döntőbizottság a becsatolt átvételt igazoló tértivevények vizsgálatakor megállapította, hogy I. sz. kérelmező és III. sz. kérelmező 2003. július 15-én, II. sz. kérelmező 2003. július 16-án vette át az ajánlati felhívást, majd ezt követően a dokumentációt is átvették és a 2003. augusztus 6-án megtartott konzultáción részt vettek, ahol ajánlatkérő pontosította az ajánlati dokumentáció feltételeit. Ajánlatkérő által a felhívásban, a dokumentációban és a konzultáción meghatározott feltételek ekkor kérelmezők tudomására jutottak. Ennek ismeretében állították össze és nyújtották be ajánlatukat. Így az ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció vitatott rendelkezései legkésőbb a 2003. augusztus 6-án megtartott konzultáción tudomásukra jutott.
Tekintettel arra, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelmet a tudomásra jutástól számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehet előterjeszteni, a 2003. szeptember 2-án, a 2003. szeptember 4-én és a 2003. szeptember 9-én előterjesztett kérelmeknek a felhívás és a dokumentáció feltételeinek, valamint a konzultáción elhangzottaknak a kifogásolására vonatkozó részei elkésettek, és ezért azokat a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta, azokat a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította. Ez érinti az I. és III. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmének ezen részeit, valamint II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmét teljes terjedelmében.
Döntőbizottság ezt követően azt vizsgálta, hogy I. sz. kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása jogszerűen történt-e.
A Kbt. 52. §-a szerint:
(1) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) Érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy a többletjótállási időt a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alkalmassági időn belül kell megadni.
I. sz. kérelmező ajánlatában a vállalt többletjótállási idő 10 év, melyet kérelmében tett nyilatkozata szerint úgy kívánta biztosítani, hogy 5 év után a szivattyúkat kicseréli.
Döntőbizottság a rendelkezésére álló dokumentáció műszaki leírásából megállapította, hogy abban az irányítástechnika kiépítése - mint elvégzendő feladat - szerepel. Tehát ez, valamint a szivattyúk cseréje az ajánlatkérés része. Ezek a munkák a szennyvízcsatorna-hálózat gépészeti berendezéseit jelentik, amelyekre nézve a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM sz. rendelet 5 év kötelező alkalmassági időt ír elő.
Figyelemmel arra, hogy a többletjótállási időt a felhívás 10. a) pontjában meghatározott korlátok között lehetett megtenni, ezért a maximálisan vállalható többletjótállási idő 5 év lehetett.
Döntőbizottság megállapította, hogy I. sz. kérelmező. által vállalt 10 év többletjótállási idő meghaladja a felhívásban meghatározott vállalható 5 éves mértéket. Nem fogadta el Döntőbizottság I. sz. kérelmező azon védekezését, hogy a szivattyúkat 5 év múlva kicserélik, mert az az ajánlat gondos átvizsgálása során sem volt fellelhető, illetve I. sz. kérelmező is elismerte, hogy ajánlatából ez nem derül ki. Ezért ajánlatkérő döntése, mely szerint az ajánlat nem felel meg a felhívás és a dokumentáció előírásainak és ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen, jogszerű.
Döntőbizottság I. sz. kérelmező kérelmét, melyben az ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntést sérelmezi a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Ezt követően Döntőbizottság azt tette vizsgálat tárgyává, hogy az érvénytelen ajánlatot benyújtó I. sz. kérelmező az eljárás eredményét támadó jogorvoslati kérelem része képezheti-e a döntőbizottsági eljárás tárgyát.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint: az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Erre való tekintettel I. sz. kérelmező ajánlatát az eljárás további szakaszából ki kellett zárni, az az értékelés szakaszában már nem vehetett részt. Így jogos érdekét nem sérthette ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, még akkor sem, ha arról utólag kiderülne, hogy az jogszabálysértő volt. Hiszen az I. sz. kérelmező által benyújtott érvénytelen ajánlat nem vehet részt az értékelésben még akkor sem, ha esetlegesen az eljárást lezáró döntés megsemmisítésre kerül, és az ajánlatkérő újból értékelné az ajánlatokat. Erre tekintettel jogalappal az értékelést nem kifogásolhatja, mert az ajánlatok értékelési szakaszában nem minősül ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint érvénytelen ajánlatot tevő jogát, jogos érdekét az érvényes az ajánlatok bírálata nem sértheti.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a bizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul, a (3) bekezdése kimondja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
Ezért I. sz. kérelmező értékelést kifogásoló kérelmét Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Ezt követően Döntőbizottság megvizsgálta III. sz. kérelmező kérelmének azt a részét, melyben az "előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra" részszempont értékelését kifogásolta.
Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, és felek nyilatkozataiból megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban azt határozta meg, hogy a teljesítést csak teljeskörűen fogadja el. A dokumentáció előírásai egyértelműen a teljes megvalósításra vonatkozó határidőt tartalmazzák. Ajánlatkérő nyilatkozatát, hogy az előteljesítés fogalmán nem a teljes beszerzésnek a felhívásban megjelölt határidőnél korábbi befejezését kell érteni, hanem az csak a szennyvízcsatorna üzemképes állapotának időpontjára vonatkozik, Döntőbizottság nem fogadta el, mert azt sem a felhívásban, sem a dokumentációban, sem a konzultáción nem határozta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
Fentiekre tekintettel ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásakor már nincs lehetősége a részszempontok tartalmának kiegészítésére, illetve módosítására. Az értékelést csak a felhívásban meghatározott szempontok szerint, a dokumentációban rögzített feltételekkel megegyezően végezheti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a III. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme e részben megalapozott, mert ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mivel nem a felhívásában meghatározott részszempont szerint, hanem attól eltérő szemponthoz tartozó tartalmi elem alapján végezte el az ajánlatok értékelését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárás során a jogsértő magatartásra a bírálóbizottság döntése alapján került sor. Így a Döntőbizottság egyszemélyi felelősséget nem állapított meg.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényben előírtakon túl együttműködő magatartást nem tanúsított, részéről a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt tanúsítására nem került sor.
A Döntőbizottság a bírság megállapításánál figyelemmel volt arra is, hogy a szerződés megkötésre került, annak értéke 302 M Ft, a szerződés megkötésére tekintettel a jogsértés reparációjára nem kerülhet sor. A kiszabott bírság a szerződés nettó értékének mintegy 1%-a, melyet a Döntőbizottság méltányosnak és elegendőnek tartott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pont alapján a megalapozatlan kérelmeket elutasította, b) pont alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 14.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.