KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8599)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.426/16/2003.
Tárgy: a Mediszer Kft. jogorvoslati kérelme a Fejér Megyei Szent György Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mediszer Kft. (1203 Budapest, Bíró M. u. 20., képviseli: Szentmiklósi & Társa Ügyvédi Iroda, dr. Fábry György ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Fejér Megyei Szent György Kórház (8001 Székesfehérvár, Seregélyesi út 3., képviseli: Belváros-Lipótváros Beruházó Kft., 1054 Budapest, Báthori u. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Fejér Megyei Szent György Kórház volt sebészeti épület rekonstrukciójához kapcsolódó medikai technológiai gép-műszer egységek beszerzése, beépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad. A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 44. § (7) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő ajánlati felhívása 11. b) pontjában meghatározott azon alkalmatlansági szempontot, mely szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlattevő éves forgalma az elmúlt 3 évben nem haladta meg az évi nettó 300 M Ft-ot.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja.
Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 13-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására. A beszerzése pontos tárgyát és mennyiségét a felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint állapította meg: műtőasztal 4 db, asztallapszállító kocsi 6 db, szülőágyak állítható magassággal 4 db, nőgyógyászati vizsgálóasztal 2 db, középteljesítményű altatógépek 2 db, műtőlámpák 11 db, kardiotokográf 2 db, ágytálmosó berendezés 9 db, mosogatógép 1 db. Közölte, hogy a részletes specifikációt az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő felhívása 4. pontjában a teljesítés határidejét akként határozta meg, hogy annak végső időpontja a szállítási és szerelési szerződés aláírását követő 2 hónapon belül azzal, hogy ajánlatkérő korábbi teljesítést is elfogad.
Ajánlatkérő felhívása 9. pontjában rendelkezett pénzügyi ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeiről. Közölte, hogy előleget nem biztosít, továbbá a nyertes ajánlattevőnek a szerződésben elfogadott ütemezés szerinti, előzetesen leigazolt teljesítmény alapján benyújtott számláját, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki, de ajánlattevő ennél kedvezőbb fizetési feltételekre is tehet ajánlatot.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kérte:
- a számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozatot a fizetőképességről előírt tartalommal (mióta vezeti a bankszámláját, pontosan eleget tesz-e fizetési kötelezettségeinek, számláján sorban állás előfordult-e),
- a tárgyévet megelőző 3 év cégbírósághoz benyújtott éves beszámolójának benyújtását,
- nyilatkozatot az előző 3 évi teljes forgalomról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolása körében kérte - többek között:
- az előző 3 év jelentősebb egészségügyi gép-műszer berendezéseket magában foglaló referenciáknak az ismertetését, a referencianyilatkozatok becsatolásával,
- a termék műszaki leírását, képes ismertetők csatolását a szállítandó eszközökről,
- a szállítandó eszközökre vonatkozóan a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi, megfelelőségi tanúsítvány másolatának, illetve az európai uniós országokból származó termékek esetén a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (ECA) alkalmazásával kiadott minőségtanúsítvány másolatát.
Ajánlatkérő felhívása 11. b) pontjában kilenc alkalmatlansági szempontot állapított meg, többek között az alábbiakat:
- ajánlattevő az elmúlt 3 évet (2000-2002.) tekintve nem rendelkezik legalább 2, a jelen felhívás 3. a) pontjában szereplő egészségügyi gép-műszerek szállítását és szerelését magában foglaló, nettó 50 M Ft feletti magyarországi referenciával,
- ajánlattevő éves forgalma az elmúlt 3 évben nem haladta meg az évi nettó 300 M Ft-ot,
- az elmúlt 1 évben sorban állás volt a számláján,
- az előző 3 évben negatív mérleg szerinti eredménye volt,
- a termékleírások, a műszaki leírások, a képes ismertetők alapján a megajánlott termékek nem felelnek meg az ajánlati dokumentációban foglalt részletes szakmai követelményeknek,
- a szállítandó eszközökre vonatkozóan hiányzik az előírt minőségi, megfelelőségi tanúsítvány.
Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A 13. b) pontban megállapította a részszempontokat, a súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában közölte, hogy az ajánlattevők részére egy alkalommal, helyszíni szemlével egybekötött konzultációt biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított; ez tartalmazta az útmutatót az ajánlattevők részére, a vállalkozói szerződéstervezetet, a formanyomtatványokat és a műszaki dokumentációt.
A dokumentáció részét képező szállítási-szerelési szerződéstervezet 1. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a vállalkozó kötelezettsége a beszerzés tárgyát képező gép-műszer egységek szállítása, szerelése, beüzemelése, valamint a kezelőszemélyzet betanítása.
A szerződéstervezet 6.4. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy minden berendezésnek, felhasznált alkatrésznek és elvégzett munkának a magyar szabványokban előírt I. osztályú minőségűnek kell lennie.
A szerződés 9.1. pontjában kikötötte ajánlatkérő, hogy "vállalkozó a szerződés szerinti feladatait a hatályos jogszabályok, a magyar hatósági előírások, szabványok, műszaki normatívák betartásával I. osztályú minőségben köteles teljesíteni.
A műszaki dokumentáció magában foglalta többek között: a kiviteli tervdokumentációhoz a műszaki leírást, baleset- és munkavédelmi fejezetet, az összesített gép-műszer, berendezéslistát, a beépítésre kerülő berendezések rajzos dokumentációit és konszignációit, a helyiségenkénti gép-műszer listát, valamint a módosított kiegészítő műszaki leírást.
A baleset- és munkavédelmi fejezet I. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a beszerzésre kerülő berendezéseknek teljesítenie kell az EGK-szabványokban és ágazati előírásokban javasolt érintésvédelmi és biztonsági kritériumokat.
A beszerzés tárgyát képező műtőlámpák vonatkozásában a módosított kiegészítő műszaki leírás 6., 7. és 8. pontja tartalmazza a specifikációt.
A T-31-es, T-32-es és T-34-es műtőlámpák vonatkozásában ajánlatkérő a 6., 7. és 8. pontban több műszaki követelményt állapított meg, köztük azt, hogy: halogén izzókkal, min. 4300 K színhőmérséklettel kell rendelkezniük, valamint a laminár-flow index min. 8 legyen.
A EUROPEAN STANDARD EN 60601-2-41 szabványt jegyzékes jóváhagyó közleménnyel MSZ.EN 60601-2-41 tették közzé magyar nemzeti szabványként a Szabványügyi Közlöny 2000. évi 12. számában. A szabvány - a 101-es jelölésű táblázatban - a színhőmérséklet vonatkozásában a 3000 K-tól 6700 K-ig terjedően állapítja meg a színhőmérséklet-értékeket. A szabvány a laminár-flow index vonatkozásában nem határoz meg előírásokat.
A kérelmező 2003. augusztus 26-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet 2003. szeptember 10-én kiegészített.
Kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő felhívása és dokumentációja egy részének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A kérelmező álláspontja szerint nem felel meg a Kbt. 44. § (7) bekezdésében támasztott követelményeknek az ajánlatkérő által megállapított azon alkalmatlansági szempont, melyben - 3 évre vonatkoztatva - évi nettó több mint 300 M Ft éves forgalmat vár el. Előadta, hogy becslése szerint ajánlatkérő beszerzésének értéke 180-200 M Ft, és ennek másfélszerese az ajánlatkérő által előírt 300 M Ft-os éves forgalom. A Kbt. rendelkezése értelmében az alkalmatlansági szempont meghatározásánál tekintettel kell lenni a beszerzés tárgyának értékére, az ajánlatkérő beszerzésének értékével nem áll arányban a 300 M Ft-os árbevétel-követelmény. A kérelmező megítélése szerint évi 200 M Ft-os árbevétel-követelmény felelne meg a Kbt. előírásának.
Hivatkozott arra, hogy a szállítónak nem kell előfinanszíroznia a beszerzést, mert a gyártó csak azt követően kér kiegyenlítést, miután a szállítás és az üzembe helyezés megtörtént. A Kbt. rendelkezése értelmében csak a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékig írható elő alkalmatlansági ok. Ajánlatkérő indokolatlanul nehéz alkalmassági feltételt állított, mellyel szűkíti a lehetséges ajánlattevők körét.
Álláspontja szerint az éves forgalom nem ad megfelelő támpontot arra, hogy egy cég működő- és teljesítőképességét, szervezettségét megítéljék. Az, hogy egy cég mennyire megbízható, a nyereségéből és a felhalmozott tartalékából látható, hiszen 300 M Ft-os forgalom mellett is lehet egy cég veszteséges. Az ajánlattevők kiegyensúlyozott gazdálkodásának vizsgálata körében a nyereség, a mérleg szerinti eredmény vizsgálata lehet indokolt. A szervezettség pedig más körülmények, adatok alapján ítélhető meg, konkrétan a referenciák, illetve a szakemberállomány alapján.
Jogorvoslati kérelme előterjesztésének indokaként ismertette, hogy a kérelmező egészségügyi gép-műszerek beszerzésére szakosodott szakcég, döntően műtőasztalok, vizsgálóasztalok beszerzését végzi. Ilyen típusú beszerzésekből azonban évi többnek a teljesítése mellett sem érhető el az évi 300 M Ft-os forgalom. Ettől függetlenül azonban a kérelmező a korábbi közbeszerzési eljárásokban megfelelően, folyamatosan teljesített. Jelen beszerzésből a műtőasztalokkal kapcsolatos részek értéke 60-70 M Ft.
A kérelmező a fenti indokokra tekintettel kérte az évi 300 M Ft-os forgalmat meghaladó alkalmatlansági szempont megsemmisítését.
Kiegészítő jogorvoslati kérelmében előadta, hogy 2003. augusztus 29-én megvásárolta az ajánlati dokumentációt. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek a módosított kiegészítő műszaki leírás 6., 7. és 8. pontjában, a műtőlámpákra vonatkozó előírása nem felel meg a magyar nemzeti szabványként, a Szabványügyi Közlönyben 2000. év 12. hónapjában közzétett EN 60601-2-41 számú szabványban meghatározott előírásoknak. Az ajánlati dokumentáció 4300 K színhőmérséklet, illetve minimum 8 laminár-flow index követelményt támaszt. A szabvány a műtőlámpa minimális színhőmérsékletét 3000 K-6700 K-ban határozza meg. A szabvány rendelkezése értelmében a 3000 K színhőmérsékletet meghaladó műtőlámpa is kielégíti már a szabvány előírását és ajánlatkérő a 4300 K színhőmérséklet előírásával szűkítette a teljesítésre egyébként alkalmas termékek körét, ezzel kizárta a szabványnak megfelelő termékekkel történő részvételt a közbeszerzési eljárásból.
A szabvány a laminár-flow indexre vonatkozóan nem tartalmaz előírást, így ajánlatkérő előírása szintén szűkítő jellegű.
A kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek a nemzeti szabványra kellett volna hivatkoznia. Abban az esetben, ha az adott termékre vonatkozóan nemzeti szabvány létezik, csak a Kbt. 40. § (3) bekezdés b), c) és d) pontjában rögzített további feltételek és annak indokolása mellett lehet a szabványtól eltérő tartalmú műszaki követelményeket előírni. Ajánlatkérő eljárásának indokát nem adta meg.
Hivatkozott továbbá arra is, hogy ajánlatkérők nem jogosultak a szabványokban előírtaknál szigorúbb, magasabb követelmények meghatározására. Ajánlatkérő a további követelményei meghatározásával az egyes ajánlattevőket indokolatlanul kizárja a részvételből azzal, hogy a szabványnak egyébként megfelelő termékeket gyártók nem tehetnek ajánlatok.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 27-i számában tette közzé a műszaki dokumentációja módosítására vonatkozó hirdetményét. A 6. a) pontban közölte, hogy az ajánlatkérési műszaki dokumentáció "kiegészítő műszaki leírás" elnevezésű dokumentum 5. sorszámú fejezete változik.
Ajánlatkérő kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását. Nyilatkozatában közölte, hogy a Kbt. a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolásának egyik lehetséges módjaként határozza meg az éves forgalmi adatokat. Ismertette, hogy mind a gazdasági tudományok, mind a gazdasággal kapcsolatos törvények a cégek gazdálkodása kifejezőjének, mutatójának tekintik a forgalmi adatot. Ezen kívül még a mérlegfőösszeg és az alkalmazotti létszám, amely iránymutató a cégek megítélésében, a vállalkozások kategóriára osztásában (mikro, kis és közép). A három mutatóból az árbevétel mutatja be a teljesítőképességet, mennyi eladható terméket állítottak elő, mennyi szolgáltatást végeztek, ez az adott cég nagyságrendjét fejezi ki. Meghatározott nagyságrendű cégek jelentkezésénél a további minősítő tényező a nyereség, a felhalmozott tartalék, a mérleg-főösszeg stb.
Hivatkozott arra is, hogy a vállalkozások nagyságát, szervezettségét tükrözik a forgalmi adatok. A magyar szabályozási rendszer az évi 300 M Ft-os forgalmat egyfajta választóvonalnak tekinti. A számviteli törvényben ez az érték az egyszerűsített beszámoló készítésének felső határa. Az ez alatti cégek kis méretük miatt sérülékenyebbek, működésüknek nagyobb a finanszírozási és teljesítési kockázata. Utalt arra, hogy a mikro vállalkozási kör évi legfeljebb 700 M Ft-os árbevételi határának a felét sem éri el az általa támasztott követelmény. Előadta, hogy az alkalmassági követelményeket a Kbt. 44. § (7) bekezdése előírásának megfelelően határozta meg.
Rámutatott arra, hogy a nyertes ajánlattevőnek a 180-200 M Ft-os szállítást 2 hónap alatt kell teljesíteni. Erre tekintettel ajánlatkérő számára szükséges arra is garancia, hogy a nyertes cég képes lesz a teljesítésre, ezt az elmúlt évek forgalmazási adatai alátámaszthatják. Bizonyítják, hogy a beszerzés tárgyát képező nagyságrendű üzlet megvalósításához megfelelő szervezeti és finanszírozási háttérrel rendelkezik. A beszerzés összetett, rövid határidejű, ezért szükséges a belső szervezettség, a folyamatos üzletviteli tevékenység.
A korábbi ajánlati felhívásában már támasztotta ezt a követelményt, akkor ezt nem támadták meg. Jelen esetben is 5 cég már megvásárolta a dokumentációt és ez is arra utal, hogy nem határozott meg túlzott követelményt és nem sérti az esélyegyenlőséget az előírása.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a vitatott alkalmatlansági szempontja nem elsősorban a finanszírozási képesség ellenőrzését szolgálja, erre önmagában nem is alkalmas. Ajánlatkérő szempontjából érdektelen, hogy az ajánlattevő milyen forrásból finanszírozza meg a beszerzés lebonyolítását. Ajánlatkérő a feltétel meghatározása során a beszerzés minél kockázatmentesebb megvalósítását tartotta szem előtt.
Kiemelte, hogy az évi 300 M Ft-os forgalmat nem korlátozta a beszerzés tárgyát képező orvosi gép-műszerek szállítására, hanem az előírás teljesíthető az ajánlattevő más tevékenységével elért forgalommal is.
Ajánlatkérő nem kívánta túlzott mértékben szűkíteni az alkalmas ajánlattevői kört, ezt a többi alkalmatlansági szempontjai is tükrözik (pl. referencia nettó 50 M Ft).
Ajánlatkérő álláspontja szerint a műszaki dokumentációja megfelel a Kbt. rendelkezéseinek és a kérelmező által hivatkozott EN 60601-2-41 számú szabványban foglaltaknak.
A szabvány tól-ig tartományban határozta meg a színhőmérséklettel kapcsolatos előírást, ajánlatkérő e tartományon belül írta elő a követelményét. Erre tekintettel nem tért el a szabványtól. A 4300 K színhőmérséklet előírására pedig orvosszakmai indokok alapján került sor, ez biztosítja a megfelelő látási viszonyokat a műtéti körülmények között.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy a szabványok nem határoznak meg konkrét előírást a laminár-flow indexszel kapcsolatban. Előadta, hogy a tervdokumentáció készítésekor a tervező támasztotta ezt a követelményt a helyszínen már kiépült légtechnikai rendszer - steril klíma - műszaki sajátosságaival összhangban. Műszaki követelmény indokolta a minimum 8 laminár-flow index meghatározást.
Egyéb érdekeltként a Mediplan Kft. előadta, hogy szakmai tapasztalataik, továbbá az orvosok tájékoztatása szerint műtéti körülmények között a 4300 K színhőmérséklet biztosítja a megfelelő látási viszonyokat műtéteknél.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek, az évi nettó 300 M Ft-os forgalomra vonatkozó alkalmatlansági szemponttal kapcsolatos kérelmi elemét az alábbi indokokra tekintettel ítélte alaposnak.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése határozza meg a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vonatkozásában azokat az igazolási módokat, amelyek közül a Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy a 44. § (1), illetőleg (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggő, mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. - fentiekben idézett - szabályozása az ajánlatkérők számára biztosítja a jogot arra, hogy meghatározzák az alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeiket.
E jog korlátjaként a Kbt. 44. § (7) bekezdése azt rögzíti, hogy az adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, az alkalmatlansági követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 44. § (7) bekezdésének rendelkezése alapján az egyes közbeszerzési eljárásokban azt kell vizsgálni, hogy ajánlatkérő konkrét előírásai megfelelnek-e a jogalkotó által támasztott azon követelménynek, hogy a teljesítéshez ténylegesen szükséges feltételeket rögzítik.
Ajánlatkérő három pénzügyi, gazdasági alkalmassági követelményt támasztott. Az ajánlattevő legalább nullszaldós mérleg szerinti eredményén és azon kívül, hogy a számláján nem lehet sorban állás, előírta, hogy rendelkezzen legalább évi nettó több mint 300 M Ft forgalommal.
Ajánlatkérő részletesen kifejtette az éves forgalmi bevételnek az elméleti, illetve a gyakorlati közgazdasági megítélését. A Döntőbizottságnak azonban a jogorvoslati eljárásban azt kell konkrétan megvizsgálnia, hogy ajánlatkérő beszerzése vonatkozásában a teljesítéshez szükséges feltételek kerültek-e előírásra.
Az eljárás tárgyát képező alkalmatlansági szempont pénzügyi, gazdasági szempont, ezért a pénzügyi, gazdasági alkalmasság vonatkozásában kell megítélni a támasztott követelményt.
Jelen esetben ajánlatkérő beszerzése áruszállítási szerződés, melyhez kapcsolódik a beépítés is. Ilyen típusú beszerzések lebonyolítása tekintetében kell mérlegelni, hogy szükséges-e a pénzügyi, gazdasági alkalmassághoz az előírt nagyságrendű árbevétel. Ilyen beszerzések esetén a Döntőbizottság megítélése szerint nem bír domináns relevanciával az éves forgalom nagysága. A szerződések teljesítése a gyakorlatban akként valósul meg, hogy az adott termékeket a gyártó vagy a forgalmazó leszállítja, beüzemeli és ezt követően terheli ajánlatkérőket az ellenszolgáltatás teljesítésének kötelezettsége. Az ellenszolgáltatás utólagos teljesítésére tekintettel ajánlatkérőnél jelentős pénzügyi kockázat nem merül fel. Ajánlatkérő által is elismerten a forgalmi bevétel nincs összefüggésben - a számos más módon is megvalósítható - finanszírozási képességgel. Ilyen típusú lebonyolítási folyamatnál ebből következően különösen körültekintően kell vizsgálni azt, hogy mi az a forgalmi bevételmérték, amely a teljesítéshez szükséges pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempontból. Ajánlatkérő beszerzése rövid időtartam alatt kerül megvalósításra, így tartós, hosszú távú kapcsolat sem teszi indokolttá szigorú pénzügyi, gazdasági követelmények támasztását.
A Döntőbizottság azt is figyelembe vette, hogy ajánlatkérőknek a komplett alkalmassági feltételrendszerükben kell kifejezésre juttatniuk, hogy mely ajánlattevőket minősítenek alkalmasnak.
Ajánlatkérő a műszaki alkalmasság körében elfogadta alkalmasnak azt az ajánlattevőt, aki rendelkezik az elmúlt 3 évben legalább kettő, a beszerzés tárgyának megfelelő nettó 50 M Ft feletti magyarországi referenciával. A Döntőbizottság megítélése szerint ilyen szempontból nem áll fenn összhang ajánlatkérő által támasztott alkalmassági előírások között. A műszaki követelmények szerint ugyanis a 3 év alatt nettó 100 M Ft forgalmat lebonyolító cég alkalmasnak minősül. Pedig épp a referencia az, amely ténylegesen kifejezi, hogy az ajánlattevő milyen nagyságrendben, milyen összetett beszerzések szállítására, teljesítésére képes. Ajánlatkérő ezzel szemben a pénzügyi követelményekben évi 300 M Ft-os nettó forgalmi követelményt támasztott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen többszörös eltérés az ajánlatkérő által támasztott követelmények között nem indokolható a teljesítéshez szükséges mértékkel, figyelemmel a beszerzés szállítási jellegére. Az egészségügyi árubeszerzésben közreműködő cégek egy jelentős része szakcég, így számukra az a körülmény, hogy a beszerzés tárgyán kívül más forgalmi bevétel is figyelembe vehető - az ajánlatkérő előírása alapján - tényleges hatással nem bír. A Kbt. - fentiekben idézett - 44. § (7) bekezdése értelmében valóban a beszerzés értékére is tekintettel kell lenni. A beszerzés értékét a felek egyezően 180-200 M Ft-ra becsülték. A Kbt. rendelkezését azonban nemcsak a beszerzés értékére, hanem a beszerzés specifikumaira is figyelemmel kell alkalmazni. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a beszerzés - a fentiekben ismertetett - specifikumai nem tükröződnek az ajánlatkérő által meghatározott évi 300 M Ft-os nettó forgalmi követelményben. E konkrét mérték vonatkozásában nem állapítható meg, hogy ténylegesen szükséges a szerződés teljesítéséhez és ennek hiányában pénzügyileg, gazdaságilag alkalmatlan az ajánlattevő.
A Döntőbizottság nem ítélte alaposnak a kérelmezőnek a műszaki leírással kapcsolatos kérelmi elemeit sem az alábbi indokokra tekintettel.
A Kbt. a 40. §-ában az alábbiak szerint határozza meg a műszaki leírással kapcsolatos követelményeit.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
(2) Az ajánlatkérő a műszaki leírást csak jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki előírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással határozhatja meg.
(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha műszaki előírások, nemzeti szabványok
a) nem állnak rendelkezésre;
b) nem tartalmaznak olyan leírást, ami biztosítaná a közbeszerzés tárgyának megfelelőségét;
c) alkalmazása a korábbi beszerzésekhez nem illeszkedő beszerzést eredményezne, illetve műszaki nehézségeket vagy aránytalan többletköltségeket okozna az ajánlatkérőnek;
d) alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést.
(4) Ha az ajánlatkérő a műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint adja meg, az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell jelölnie a (3) bekezdés alkalmazásának indokát.
(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a Kbt. szabályozása milyen tartalommal alkalmazza a műszaki leírás fogalmát.
A Kbt. fentiekben idézett 40. § (1) bekezdése széles körben határozza meg a műszaki leírás fogalmi körébe tatozó ajánlatkérői előírásokat.
Ebbe a körbe sorolja a műszaki és a minőségi követelményeket, a megfelelőség tanúsítását és ellenőrzését, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítását. Az ezekkel kapcsolatos ajánlatkérői előírások tehát a Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében műszaki leírásnak minősülnek. Így ezek vonatkozásában kell vizsgálni, hogy ajánlatkérő betartotta-e a Kbt. 40. § (2 bekezdésében meghatározott azon kötelezettségét, hogy a műszaki leírást jogszabályba foglalt vagy jogszabály alapján kiadott műszaki leírásra, illetve nemzeti szabványra hivatkozással kell meghatározni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő előírása ennek megfelel. Ajánlatkérő ajánlati felhívásában követelményként támasztotta a szállítandó eszközökre vonatkozóan a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi, megfelelőségi tanúsítvány, illetve az európai uniós országokból származó termékek esetén a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (ECA) alkalmazásával kiadott minőségtanúsítvány meglétét. Ajánlatkérő dokumentációjában - annak fentiekben idézett részeiben (szerződéstervezet 6.4. pontja, 9.1 pontja, baleset- és munkavédelmi fejezet I. pontja) - szintén követelményként határozta meg a megfelelőség tanúsítását. Ezen ajánlatkérői előírások a Döntőbizottság megítélése szerint megfelelnek a Kbt. 40. § (2) bekezdésben foglaltaknak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint arra is tekintettel kell lenni, hogy a beszerzés tárgyát képező gyártott termékek esetében, a termékeknek a gyártási folyamat részeként, illetve forgalomba hozatalukkor a minőségtanúsításuk megtörténik, így a további műszaki előírások megtartása egyébként is ellenőrzésre kerül.
A Döntőbizottság a kérelmező által hivatkozott MSZ.EN 60601-2-41 szabvány alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő a műtőlámpák színhőmérséklete vonatkozásában nem tért el a szabvány előírásától. A szabvány 3000 K-tól 6700 K-ig terjedő színhőmérsékleti értékeket állapít meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen meghatározás alapján a szabvány rendelkezésének megfelel a 4700 K színhőmérséklet megállapítása.
Az pedig nem minősül jogsértőnek, ha a szabvány biztosította keretek között ajánlatkérő a beszerzési igényének megfelelően határozza meg a konkrét színhőmérséklet előírását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem vonható le jogsértésre következtetés a laminár-flow index minimumának meghatározása körében sem, figyelemmel a fentiekben ismertetett indokokra.
E körben a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a tervező írta elő ezt a követelményt a már kiépített légtechnikai rendszer sajátosságainak megfelelően.
A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. rendelkezései alapján a tervdokumentációban foglalt kifejezetten műszaki, szakmai előírások vonatkozásában nem állapítható meg, hogy azok nem felelnek meg a Kbt. 40. §-ában meghatározott jogszabályi előírásoknak. E vonatkozásban maga a kérelmező sem jelölt meg olyan előírást (szemben a színhőmérséklettel), melynek betartása elmaradt volna az ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44 § (7) bekezdését és a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő felhívásának jogsértő rendelkezését. A Döntőbizottság csak a jogorvoslati eljárás során vitatott pénzügyi, gazdasági alkalmatlansági szempontot semmisítette meg, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ezen a szemponton kívül további pénzügyi, gazdasági alkalmatlansági szempontokat is meghatározott.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára és a beszerzés értékére (180-200 M Ft) tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő által készített felelősségi okiratot és ennek alapján - figyelemmel a rendelkezésre álló iratokra is - megalapozott következtetés a személyi felelősre az ajánlati felhívás jogszerűsége vonatkozásában nem vonható le.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 30.
Dr. Nagy Gizella s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos