KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8600)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.423/27/2003.
Tárgy: a Vektor Szövetkezet jogorvoslati kérelme a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Vektor Munkavédelmi, Műszaki Fejlesztő és Gyártó Szövetkezet (1095 Budapest, Soroksári út 164., képviseli: dr. Fazekas Éva ügyvéd, Fazekas és Társa Ügyvédi Iroda, 1055 Budapest, Szent István krt. 17. II/7., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma (képviseli: BM Műszaki Főosztály, 1024 Budapest, József A. u. 2-4., nevében eljár: BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt., 1124 Budapest, Németvölgyi út 41., a továbbiakban ajánlatkérő) "a Belügyminisztérium szervezetei, személyi állományának új egységes téli egyenruházati alapellátásához szükséges termékek (télikabát, csapadék ellen védő kabát; szolgálati farmer, HÖR télisapka, HÖR kesztyű) gyártása és szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. május 21. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 21. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát és mennyiségét határozta meg öt tételben, az 1. tétel 9000 db szolgálati télikabát (sötétkék) volt.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pont szerint a műszaki alkalmasság igazolására az ad) pontban az alábbiakat írta elő: "a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja alapján a 3. a) pont 1. tételre megajánlott termékről 2 db L/182 méretű - a műszaki leírás alapján elkészített mintadarab, továbbá a 3. a) pont 1-5. tétel alatti termékek megajánlása esetén a műszaki leírás szerinti alapanyagokból 2 folyóméter minta benyújtása."
Ajánlatkérő a felhívás 11. b) pont alpontjaiban részletezte az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítása szempontjait. A bd) pontban előírta: alkalmatlan az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő által felkért akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó vizsgálati eredmények szerint a 3. a) pont 1. tétel a termék alapanyagára vonatkozó műszaki paraméterek nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározottaknak.
A felhívás 11. be) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlannak minősül a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő által felkért független szakértők szerint a 3. a) pont 1. tétel kivitelezése és konfekcionálása nem felel meg a műszaki leírásban meghatározottaknak.
A felhívás 13. pontja szerint ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta értékelni. A felhívás 13. b) pontjában az összességében legelőnyösebb ajánlat megítéléséhez szükséges részszempontokat, súlyszámokat közölte, továbbá megadta az értékelési ponthatárokat, valamint ismertette az értékelés módszerét.
Az ajánlati felhívás 16.1. pontjában rögzítette, hogy a Kbt. 59. § (2)-(6) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben az alapanyagokra és a késztermékekre vonatkozó műszaki követelményeket tételenként határozta meg külön-külön dokumentációban.
Az 1. tétel szolgálati télikabát alapanyagára vonatkozó műszaki paramétereket a dokumentáció 12. oldalán a 7.1. melléklet tartalmazta 15 pontban.
A dokumentáció 7.1. mellékletének 13. pontja többek között a fénnyel szembeni színtartósságot 5-ös fokozatban írta elő követelményként. Ezen táblázatban a fénnyel szembeni színtartósság vizsgálatára az MSZ EN ISO 105-B02:2001 szabvány szerinti vizsgálat került meghatározásra.
Az 1. tétel vonatkozásában kiadott műszaki dokumentáció az 1-11. oldalon részletezte a konfekcionálás műszaki leírását.
Az ajánlattételi határidőre 2003. július 1. napjára az 1. tételre a kérelmezőn kívül a Lurotex Kft., a Csizmarik és Tsa. Kft., a Salgótarjáni Konfekcióipari Rt., a Comoditex SAS és a TEXPORT GmbH nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontását követően a beadott pályázatokat az ajánlatkérő által felállított 3 tagú bizottság megvizsgálta, hogy a pályázatok tartalmazzák-e az előírt alapanyagmintákat és mintadarabokat. Az ajánlatokat egyesével külön-külön vizsgálták meg, amely során ajánlatkérő elvégezte az alapanyagmintáknak és mintadaraboknak a felkért szakértő általi vizsgálatra alkalmas, be nem azonosíthatóvá tételét. Ajánlatkérő ennek érdekében az ajánlatokban szereplő és vizsgálandó alapanyagokról és késztermékekről az ajánlattevőket azonosító címkét eltávolították és ajánlatkérő által meghatározott számjelzéssel látták el az ajánlattevők azonosíthatósága érdekében. Az alapanyagminták egy részét és a mintadarabokat a vizsgálatra felkért Innovatext Rt. részére ajánlatkérő az ajánlattevők nevének feltüntetése nélkül az általa meghatározott számozással ellátva adta át a vizsgálatok elvégzésére.
Ajánlatkérő jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozata szerint az egyes ajánlattevők beérkezett termékmintáit és anyagvágatait az alábbi kódszámmal látták el: 1. minta Salgótarjáni Konfekcióipari Rt., 2. minta Vektor Szövetkezet, 3. minta Csizmarik és Társa Kft., 4. minta Comoditex SAS, 5. minta T export GmbH, 6. minta Lurotex Kft.
A felkért vizsgálóintézet az 1. tétel esetében csatolni kért alapanyagminták és mintadarabok esetében elvégezte a vizsgálatot. A vizsgálati eredményeket és megállapításait vizsgálati jegyzőkönyvbe foglalta, amely jegyzőkönyv elkészültének időpontja 2003. augusztus 8. napja volt.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vizsgálatok elvégzésére való felkérés minden esetben 2003. július 16. napján történt.
A vizsgálati jegyzőkönyvek 2. oldal 1. pontjában közöltek szerint a vizsgálatokat valamennyi minta esetében azonos módon az MSZ EN ISO 105-B02:2001 2-es módszere alapján végezték el.
A vizsgálatok elvégzésére felkért Innovatext Rt. laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok eredménye szerint a 2. jelű minta esetében a fénnyel szembeni színtartósság 4-es fokozatú. A vizsgálatot végző laboratórium összesítő értékelésében - amely a vizsgálati eredményeket vetette össze a dokumentációban szereplő műszaki előírásokkal - rögzítette, hogy a 2-es jelű minta esetén az alapanyag tekintetében a fénnyel szembeni színtartósságnál van eltérés.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága a felkért vizsgálóintézmény által elkészített vizsgálati jegyzőkönyv alapján javasolta a döntéshozónak, hogy a kérelmező, a Csizmarik és Tsa. Kft., a Salgótarjáni Konfekcióipari Rt. és a Comoditex SAS műszaki szempontból nem alkalmas a szerződés teljesítésére, mert a műszaki leírásban foglaltaknak a minta(k) nem felelt(ek) meg, és ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatok érvénytelenek. A Lurotex Kft. ajánlatát az eljárás korábbi szakaszában más okból nyilvánította ajánlatkérő érvénytelennek.
Ajánlatkérő döntése értelmében a kérelmező ajánlata azért volt érvénytelen, mert a szolgálati télikabát alapanyagának fénnyel szembeni színtartóssága az előírt 5-ös fokozat helyett csak 4-es fokozatú.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2003. augusztus 18-án nyilvánosan kihirdette, mely szerint az 1. tétel nyertesének a TEXPORT GmbH ajánlatát fogadta el, míg a többi ajánlatevő - köztük a kérelmező - ajánlatát is érvénytelennek minősítette, a bírálóbizottság fent ismertetett javaslatával egyezően.
Kérelmező 2003. augusztus 21-én levélben fordult az ajánlatkérőhöz annak kivizsgálására, hogy nem történt-e adminisztratív tévedés a fénnyel szembeni színtartósság vizsgálati megállapításánál, valamint kérte a nyertes mintadarabok megtekintésének lehetővé tételét.
Az ajánlatkérő 2003. augusztus 25-én kelt megkeresésére az Innovatext Rt. 2003. augusztus 27-i válasza szerint ismételten áttekintette az anyagok vizsgálati eredményei közül azokat, amelyek nem feleltek meg a kiadott műszaki leírás követelményeinek és ahol erre mód volt (pl. a fénnyel szembeni színtartósság vizsgálatánál), újra elvégezte a próbadarabok értékelését. Ennek során sem szakmai tévedést, sem adminisztrációs hibát nem talált, a jegyzőkönyvekben megadott vizsgálati eredményeket fenntartotta.
Kérelmező 2003. augusztus 25-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő döntését kifogásolta ajánlata érvénytelenségének megállapítása körében.
Kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel az ajánlatkérőt, mint a jogsértőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, ill. azt lezáró döntését, továbbá a törvény megsértett rendelkezésének megjelölése mellett állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, valamint ideiglenes intézkedésként rendelje el a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmének indoklásában kifejtette, hogy az 1. tétel szolgálati télikabátra nyújtotta be ajánlatát, amelyet álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon nyilvánított érvénytelenné.
Kérelméhez mellékelte az Innovatext Rt. 01/404-2002. sz., 2002. július 29-én készített vizsgálati jegyzőkönyvének eredeti példányát, amelynek 4. oldalához az alapanyagminta eredetiben is csatolva lett. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint az intézet által vizsgált alapanyag - amely a pályázati mintadarab anyagával azonos alapanyag -, fénnyel szembeni színtartósság szempontjából 5-ös fokozatú. A jegyzőkönyvet az eredményhirdetés után ajánlatkérőnek 2003. augusztus 21-én elküldte.
A vizsgálati eredményből megállapítható álláspontja szerint, hogy nem felel meg a valóságnak az ajánlatkérőnek az a megállapítása, amely szerint az általa megajánlott szolgálati télikabát alapanyagának fénnyel szembeni színtartóssága csak 4. fokozatú, tehát az előírtnál gyengébb lenne.
Kérelmének alátámasztására előadta továbbá azt is, hogy a szolgálati télikabátra ajánlatot tevők közül a Texport GmbH, a Comoditex SAS és kérelmező egyaránt a WL & Gore Associates GmbH-tól vásárolta a minták elkészítéséhez szükséges alapanyagot. A Gore cég mindhármójuknak ugyanazt az alapanyagot szállította, nem lehetséges tehát, hogy a Texport GmbH anyaga 5-ös színtartósságú, a másik két alapanyag pedig csak 4-es.
Kérelmező megítélése szerint ajánlata érvényes volt és erre tekintettel az összességében legelőnyösebb ajánlatot kérelmező tette. Erre vonatkozóan kérelmében a Texport GmbH és saját ajánlatát a részszempontok szerint pontszámokkal értékelte.
Sérelmezte továbbá, hogy az ajánlatkérő nem tette lehetővé a konkurens ajánlattevők mintáinak megtekintését. A konfekcionálás megfelelőségéről a Texport GmbH esetében a döntés helyességét megvizsgálni nem tudta, így abban az esetben, ha a Döntőbizottság a fenti indokai alapján kérelmének így nem tudna helyt adni, tegye lehetővé, hogy a Texport GmbH mintáját megtekinthesse.
Kérelmező 2003. szeptember 3-án kelt beadványában az Áe. 26. § (1) bekezdésére hivatkozással bizonyítási indítványt terjesztett elő másik független szakértő bevonására annak érdekében, hogy az általa elkészített szolgálati télikabát alapanyagának fénnyel szembeni színtartósságát ismételten megvizsgálja. Kérte továbbá a szakértői vizsgálat elvégeztetését a Texport GmbH alapanyag mintájára is.
2003. szeptember 10-én kelt beadványa mellékleteként kérelmező benyújtotta a Döntőbizottságnak a KERMI 2003/3-00598. sz., 2003. szeptember 8-án kelt vizsgálati jelentését, amely kérelmező alapanyagmintájának megmaradt részén elvégzett vizsgálat szerint a fénnyel szembeni színtartósságot 5-6-os fokozatban jelöli meg.
Álláspontja szerint ez is bizonyítja, hogy az ajánlatkérő a döntését hibás szakvéleményre alapította, ezért változatlanul indítványozza a szakértő kirendelését. Továbbra is kéri, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy a nyertes mintáját részükre mutassa be, mert csak a mintadarab megtekintését követően tudják eldönteni, hogy valószínűsíthető-e, hogy a nyertes mintadarabja kiírásszerű-e.
Kérelmező 2003. szeptember 16. napján kelt beadványában felhívta a figyelmet arra, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. bd) pontjában azt rögzítette alkalmatlansági szempontként, ha az általa felkért akkreditált minőségtanúsító intézménytől származó vizsgálati eredmények szerint nem felel meg a műszaki követelményeknek az alapanyag. Előadta, hogy az ajánlatkérő által a vizsgálat elvégzésére felkért INNOVATEXT Rt. nem tanúsító intézmény, nem szerepel a Nemzeti Akkreditációs Testület (továbbiakban: NAT) listáján.
Álláspontja szerint tehát ajánlatkérő nem járt el a felhívásának megfelelően, amikor az INNOVATERXT Rt.-t kérte fel a vizsgálatok elvégzésére, mert nem tekinthető a szervezet akkreditált minőségtanúsító intézménynek. Kifogásának alátámasztására hivatkozott a laboratóriumok, tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995 évi XXIX. tv.-re, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendeletre, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendeletre, valamint a termékek minőségének tanúsításáról szóló 47/1968. (XII. 18.) Korm. rendeletre, illetőleg csatolta az interneten szereplő a NAT által akkreditált szervezetek listáját, amely szerint a felkért intézet nem terméktanúsító szervezet.
Az ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte.
Előadta, hogy a vizsgálati eredmények részét képezték az értékelésnek. Az ajánlatkérő az objektivitás biztosítása érdekében a vizsgálatra küldött mintákat visszakereshetően kódolta (a vizsgáló intézet a kódszámokból nem tudja beazonosítani, mely ajánlattevő mintáját vizsgálja). Az ajánlatkérő részéről a vizsgálati eredmények felülvizsgálatának szükségessége, a mérések megbízhatóságának megkérdőjelezése fel sem merült.
Álláspontja szerint az értékelés során csak a közbeszerzési eljárás keretein belül; azaz az ajánlatok részeként benyújtott alapanyagminták és mintadarabok vizsgálati eredményei vehetők figyelembe, minden más "utólag" benyújtott tanúsítvány, jegyzőkönyv nem. Álláspontját alátámasztja az a tény, hogy a beszerzés tárgyával szemben támasztott magas követelményekkel arányosan magas az ajánlati ár is, tehát csak az ajánlati felhívásban és dokumentációban. rögzített feltételeknek maradéktalanul megfelelő ajánlat fogadható el, beleértve annak részét képező mintákat, mintadarabokat is.
Ajánlatkérő nem tartja relevánsnak azon kérelmezői hivatkozást sem, mely szerint az INNOVATEXT Rt. által 2002-ben a pályázati mintadarab anyagával azonos alapanyag bevizsgáltatásának eredményeit tartalmazó vizsgálati jegyzőkönyv megfelelő értéket határozott meg.
Álláspontja szerint - melyet a vizsgáló intézmény 2003.
augusztus 27-én kelt, mellékelt levele is megerősít - az akkreditált vizsgáló intézet részéről nem történt hibás mérés.
Ajánlatkérő kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntést követően a közbeszerzési törvény már nem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő bármely okból saját hatáskörében a döntését megváltoztassa. Ebből következően a VEKTOR Szövetkezet az irányú kérését, hogy a mintadarabokat megtekinthesse, el kellett utasítani, mivel erre csak jogorvoslati eljárás keretében lenne mód.
Ajánlatkérő megítélése szerint a közbeszerzési törvény szabályainak megfelelően járt el, a vizsgáló intézet kiválasztásában is körültekintő volt.
A kérelmezőnek a felkért szakértő tekintetében tett kifogására ajánlatkérő előadta, hogy a felhívás szerint vizsgálatok elvégzésére kívánt szakértőt igénybe venni, az általa felkért INNOVATEXT Rt. pedig rendelkezik a vizsgálatok elvégzésére a NAT által akkreditált laboratóriummal. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a felhívás 11. bd) pontja szerint az alapanyag tekintetében nem tanúsítványt, hanem vizsgálati eredményeket kért, míg a tanúsítvány követelménye a 3. a) pont 2-5 tétele esetében került megfogalmazásra.
Az egyéb érdekelt közül a Lurotex Kft. és a Csizmarik és Társa Kft. terjesztett elő észrevételeket, melyben alapvetően az ajánlatkérői kiírás jogszerűségét kifogásolják és fenntartásaikat fejezik ki az ajánlatkérői eljárással szemben.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a kérelem keretei között az alábbi kérdésekben kellett alapvetőn állást foglalnia. Egyrészt, hogy ajánlatkérő az 1. tétel tekintetében a vizsgálatokra felkért szakértő kiválasztása körében eltért-e a felhívásában foglaltaktól és ezáltal magatartásával megsértette-e a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulatát.
Másrészt, hogy ajánlatkérő döntése a kérelmező érvénytelenségéről jogszerű-e, és erre tekintettel ajánlatkérő eljárást lezáró döntése kifogásolható-e a kérelmező által hivatkozottak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez; az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában határozta meg az alkalmatlanná minősítés szempontjait, e körben a bd) pontban rögzítette, hogy a 3. a) pont 1. tételére vonatkozóan akkreditált minőségtanúsító intézményt fog felkérni az alapanyag vizsgálatára, és ha ezen vizsgálati eredmények szerint a termékek alapanyagára vonatkozó műszaki paraméterek nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározottaknak, úgy az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül.
Ajánlatkérő a lefolytatott közbeszerzési eljárásban a 3. a) pont 1. tételének (szolgálati télikabát/sötétkék/) alapanyagának vizsgálatára az INOVATEXT Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Rt.-t kérte fel.
Kérelmező kifogásolta hogy az INNOVATEXT Rt. felkért szervezet nem minősül tanúsító szervezetnek, így ajánlatkérő nem járt el a felhívásában előírtak szerint a szakértő kiválasztásánál.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azt, hogy ajánlatkérő által felkért intézet akkreditált minőségtanúsító intézménynek tekinthető-e, alapvetően annak vizsgálata dönti el, hogy ajánlatkérő milyen feladat elvégzésére kívánta igénybe venni az eljárása során a felhívásban meghatározott követelményekkel rendelkező intézményt.
A kérelmező által is hivatkozott a laboratóriumok, tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. tv. 1. §-a az akkreditálás fogalmát akként határozza meg, hogy az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére, míg a 2. § (2) bekezdése részletezi, hogy milyen szervezetek akkreditálhatóak (ezek: vizsgálólaboratóriumok, kalibrálólaboratóriumok, terméktanúsító szervezetek, minőségügyi rendszert tanúsító szervezetek, személyzettanúsító szervezetek, ellenőrző szervezetek és a környezetközpontú irányítást tanúsító szervezetek).
Jelen eljárásban ajánlatkérő a felhívásában foglaltak alapján kétséget kizáróan az 1. tétel alapanyagának a műszaki leírásban meghatározott műszaki paraméterek szerinti vizsgálatának elvégzésre kívánt felkérni akkreditált intézményt és a vizsgálati eredmények képezték az alkalmasság vizsgálatának alapját. Ajánlatkérő a műszaki dokumentációban a 1. tétel alapanyaga körében azt a vizsgálati szabványt is megjelölte, amely szerint vizsgálni szükséges az egyes műszaki paramétereket.
A fentiek alapján tehát olyan szervezet felel meg ajánlatkérő felhívásában közölteknek, amely hivatalos elismeréssel rendelkezik arról, hogy egyes termékek műszaki (fizikai és kémiai) vizsgálatát megfelelően, a vonatkozó nemzeti szabványok alkalmazásával szakszerűen képes teljesíteni.
Az ajánlatkérő által felkért INNOVATEXT Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló Laboratóriuma a NAT által akkreditálva van, az rt. szerepel a NAT akkreditált szervezetek listáján is. Az rt. által csatolt akkreditálási ügyirat melléklete szerint akkreditált műszaki területe közé tartozik többek között a textilipari nyersanyagok, félkész- és késztermékek, konfekcionált textiltermékek fizikai és kémiai vizsgálata. Ezen terület a akkreditációs ügyirat melléklete szerint felöleli valamennyi, az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során előírt vizsgálattípust.
A fent kifejtettek értelmében a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által felkért INNOVATEXT Rt. a beszerzés tárgyának 1. tétele vonatkozásában előírt feladat, azaz az alapanyagok, egyes vizsgálattípusok szerinti mérésére akkreditációval rendelkező szervezetnek minősül, így ajánlatkérő a felhívás 11. bd) pontjában megfogalmazott előírását nem sértette meg az INNOVATEXT Rt. felkérésével az alapanyag vizsgálatára. Erre tekintettel nem állapítható meg a Kbt. 26. § (2) bekezdésének megsértése ajánlatkérő részéről.
A fenti indokok miatt nem osztotta a Döntőbizottság azon kérelmezői okfejtést, hogy ajánlatkérő terméktanúsító szervezet felkérését írta volna elő, a felhívás és a dokumentáció alapján egyértelműnek tekinthető azon ajánlatkérői szándék, hogy az alapanyag vizsgálatát kell elvégezni. A kérelmező érvelését a felhívás előírásának terméktanúsító intézetként való értelmezéséről cáfolja a Döntőbizottság megítélése szerint a kérelmező által hivatkozott a termékek minőségének tanúsításáról szóló 47/1968. (XII. 18.) Korm. rendelet szabályozása, ugyanis ajánlatkérő a hivatkozott rendeletben meghatározott terméktanúsítást az alapanyagra vonatkozóan nem kért.
Ezt követően megvizsgálta a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő döntése az 1. tétel esetében az alapanyag műszaki nemmegfelelősége miatt a kérelmező alkalmatlanná minősítésére vonatkozóan megalapozott volt-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének első fordulata alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő már a felhívásban meghatározta, hogy az alapanyag műszaki paramétereinek műszaki leírásban foglaltaknak való megfelelőségét felkért akkreditált minőségtanúsító intézmény által végzett vizsgálati eredmények alapján fogja megítélni. A kiadott dokumentáció műszaki leírása az 1. tétel esetében az alapanyagra vonatkozó műszak követelményeket rögzítette a vizsgálat megnevezésével továbbá azt, hogy milyen eredményeket kell elérni, valamint a vizsgálati szabvány megjelölését.
Az eljárásban részt vevő ajánlattevők számára tehát a felhívás és a dokumentáció rendelkezései egyértelműen meghatározták, hogy a szerződés teljesítésére való alkalmasság megítélésénél az ajánlatkérő által felkért intézmény vizsgálati eredményei bírnak majd relevanciával. Ajánlattevők az ajánlatkérő által felállított feltételrendszert elfogadták és ezzel tudomásul vették azt is, hogy a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság megítélése az alapanyag megfelelősége körében a felkért intézmény vizsgálati eredményein fog alapulni.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában az ajánlatokkal egyidejűleg benyújtott mintadarabokat és alapanyagokat - az ajánlattevők azonosíthatóságának megakadályozása érdekében - az ajánlatkérő számkódolta és ezen számokkal ellátva elküldte az INNOVATEXT Rt.-nek vizsgálatra.
Az INNOVATEXT Rt. Textil Anyagvizsgáló és Munkavédelmi Gépvizsgáló Laboratóriuma a részére megküldött anyagmintákat megvizsgálta.
A kérelmező mintáinak kódszáma 2-es jelű volt, amelyek közül az 1. minta volt az alapanyag.
Az INNOVATEXT Rt. a 2-es jelű szolgálati télikabáthoz mellékelt anyagok vizsgálatáról a 01-01/354-2003, sz. jegyzőkönyvet állított ki.
A jegyzőkönyv az elvégzett vizsgálatok között a 11. pontban a következőket rögzítette:
Színtartósság meghatározása mesterséges fénnyel szemben az MSZ EN ISO 105-B02:2001. 2-es módszere szerint.
Az értékeléséhez 1-8 fokozatú európai kék skálát használtunk.
Alkalmazott készülék típusa: Xenotest ALPHA.
Megvilágítás körülményei: normál (mérsékelt égövi).
A jegyzőkönyv 1. sz. melléklete az alapanyagra vonatkozó a vizsgálati eredmények II. és 12. sorában a színtartósság (fokozat) fénnyel szembeni értékre tartalmazta az előírt min. 5-tel szemben eredményként a 4-es fokozatot. Az INNOVATEXT Rt. a vizsgálati eredmények alapján összesítőt készített, amelyben a vizsgálati eredmények kerültek a műszaki leírásban foglaltak szerint értékelésre.
Ezen összesítőben a 2-es jelű kabát és anyagoknál az alapanyag tekintetében eltérésként került rögzítésre, hogy a fénnyel szembeni színtartósság kisebb az előírtnál.
Ajánlatkérő a vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltak alapján - a fénnyel szembeni színtartósságnak az előírt érték el nem érése miatt - a kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette.
Ajánlatkérő tehát a felhívásában foglaltak szerint eljárva a vizsgálati eredmények alapján ítélte meg ajánlattevők alkalmasságát. A dokumentáció műszaki leírása az 1. tétel esetében az alapanyagra vonatkozóan a fénnyel szembeni színtartósságra 5-ös fokozat elérését írta elő, a vizsgálati eredmény szerint a kérelmező alapanyaga a fénnyel szembeni színtartósságnál 4 fokozatot ért el, ezzel pedig nem teljesítette mindenben a dokumentáció műszaki elvárásait. A felhívás 11. bd) pontjában foglaltak szerint ezen eltérés alapján a kérelmező szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül, és erre tekintettel jogszerűen került a kérelmező a közbeszerzési eljárás további szakaszából kizárásra.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező indítványait az alapanyagminták szakértő általi bevizsgálására vonatkozóan, mivel a jogorvoslati eljárásban a határozathozatalhoz szükséges releváns tények, körülmények megállapíthatóak voltak, a rendelkezésre álló iratok alapján a tényállás a fent részletezettek szerint a szükséges mértékben megállapítható, felderíthető volt.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköri szabályai alapján az által a lefolytatott jogorvoslati eljárásban abban a kérdésben kellett lényegében döntenie, hogy a Kbt. és az ajánlatkérő felhívása alapján helyesen, jogszerűen zárta-e ki ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás további szakaszából a kérelmezőt.
E körben kétséget kizáróan megállapítható volt a rendelkezése álló iratok, dokumentumok és a felek nyilatkozatai alapján, hogy milyen műszaki elvárásokat állított fel ajánlatkérő az 1. tétel alapanyagára vonatkozóan, az is tisztázásra került, hogy ajánlatkérő a felhívásában előírtak alapján felkért független szakértővel, intézettel végeztette el a mérési vizsgálatokat, ezen vizsgálati eredmények megállapításai alapján döntött a vitatott közbeszerzési eljárásban, hogy az ajánlattevők teljesítik-e a kiírás feltételeit. A felkért intézet által elvégzett vizsgálatok eredménye szerint a kérelmező alapanyagmintája a fénnyel szembeni színtartósság esetén 4 fokozatot ért el. Mivel pedig a kiadott műszaki leírás szerint az 1. tétel alapanyagával szemben támasztott követelmény a fénnyel szembeni színtartósságnál 5 fokozat volt, a kérelmező alapanyaga a vizsgálati eredmények szerint nem elégítette ki ezen elvárást.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az érdemi döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázást nyert, az ehhez szükséges valamennyi tény, körülmény feltárásra, megállapítására került, így az indítványozott szakértői bizonyítást nem látta indokoltnak, ezért azt mellőzte.
A kérelmező lényegében a szakértői bizonyítással azt kívánta elérni, hogy az ajánlatában megajánlott alapanyagminta műszaki paramétereit a jogorvoslati eljárásban egy másik szakértő végezze el és ajánlatkérő döntése megalapozottságának ez képezze alapját. Ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem a tényállás tisztázásának körébe tartozik, továbbá azért sem fogadható el, mivel ajánlattevők, így kérelmező is a felhívás azon kitételét elfogadták, hogy a felkért szakértő vizsgálati eredményei döntenek az alkalmasság kérdésében.
A kérelmező az ajánlatkérő által felkért vizsgáló intézet vizsgálati eredményének helyességét és ezáltal a szakértői bizonyítás indokoltságát az INNOVATEXT Rt. által 2002. július 29. napján készült - a megajánlott alapanyag tekintetében végzett - vizsgálati jegyzőkönyvében foglaltakkal kívánta alátámasztani, mely szerint az akkor becsatolt minta fénnyel szembeni színtartósság-jellemzőre megállapított fokozat 5-ös volt. A kérelmező által hivatkozott 2002. évben elvégzett vizsgálati jegyzőkönyv megállapításai nem alkalmasak arra, hogy megingassák a közbeszerzési eljárásban csatolt minták vizsgálati eredményeinek helyességét. A hivatkozott vizsgálati jegyzőkönyv csak arra szolgáltathat adatot, hogy a kérelmező által 2002-ben vizsgálatra beadott alapanyagmintájának a fénnyel szembeni színtartóssága milyen fokozatú volt, azonban semmi esetre sem alkalmas annak igazolására, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban beadott mintának is szükségképpen el kell érnie a 2002-ben végzett vizsgálat eredményét.
A kérelmező az eljárás során csatolt egy 2003. szeptember 8. napján kelt, a KERMI Kft. vizsgálólaboratóriuma által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet, amely szerint a csatolt Gore-Tex Prag (Gore-Tex Graz) jelű sötétkék színű esővédő szövet fénnyel szembeni színtartóssága 5-6 fokozatú. A kérelmező nyilatkozata szerint a vizsgálatra beadott anyagminta abból a végből származik, amelyből az ajánlat részét képező mintadarabot és anyagvágatot elkészítették.
A Döntőbizottság megítélése szerint ezen vizsgálati jegyzőkönyv is csupán arra vonatkozik, hogy a vizsgált mintadarabnak milyen műszaki jellemzője került megállapításra a fénnyel szembeni színtartósság körében. A jegyzőkönyv megjegyzés rovata egyértelműen tartalmazza, hogy a vizsgálati eredmények csak a vizsgált mintákra vonatkoznak. Másrészről megállapítást nyert a tényállás tisztázása körében, hogy a KERMI által végzett vizsgálat rövid ideig tartott, a megbízás kelte 2003. szeptember 2. napja volt, míg a megbízás teljesítése 2003. szeptember 8. A közbeszerzési eljárásban felkért INNOVATEXT Rt. által elkészített jegyzőkönyv - és a tárgyaláson tett nyilatkozata - szerint a vizsgálatokra kérelmező esetében 2003. július 16. napjától 2003. augusztus 6. napja között került sor, amely lényegesen hosszabb időtartamot ölel fel, mint a kérelmező által hivatkozott 2003. szeptember 8. keltű KERMI-vizsgálat.
A jogorvoslati eljárás során tisztázásra került, hogy a mintadarabból kivett vizsgálati darabon ismételt vizsgálatot nem lehet végezni, újabb vizsgálatot csak újabb mintadarabon lehet végezni. A szakértő igénybevétele esetén tehát nem a felkért szakértő által végzett vizsgálat helyességét vizsgálná felül, hanem elvégezné egy újabb mintadarab vizsgálatát, amely szintén nem cáfolná meg a döntés alapját képező vizsgálati eredmény helyességét, csak egy újabb vizsgálati eredményt keletkeztetne, amely szintén csak az akkor vizsgált mintadarabra vonatkozna.
A fentiek alapján a Döntőbizottság elutasította a kérelmező szakértői bizonyítására tett indítványát, és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Miután a kérelmező a műszaki feltételeket maradéktalanul nem teljesítette, ezért a szerződés teljesítésére alkalmatlanak minősült; nem vehetett részt az eljárás további szakaszában, azaz az ajánlatok értékelésében. Így ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az ajánlatok értékelésébe nem vonta be a kizárt kérelmezői ajánlatot.
A Döntőbizottságnak ezért a kérelmező azon kérelmét is el kellett utasítani, amely arra irányult, hogy ajánlatát az értékelésbe vonja be és állapítsa meg, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő tette, ugyanis a kérelmező a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság miatt nem vehet részt jogszerűen az értékelési folyamatban.
Ugyancsak elutasította a Döntőbizottság azon kérelmezői kérést is, amely ajánlatkérő kötelezésére irányult a nyertes mintadarabjának bemutatására. Ajánlatkérő a konfekcionált mintadarabok esetében is szakértőt vett igénybe, amely intézet mind a kérelmező, mind a nyertes mintadarabját az előírásoknak megfelelőnek ítélte. Kérelmező nyilatkozata szerint a saját szakértőivel való megvizsgálás érdekében kérte a mintadarabok bemutatására kötelezést, a nyertes mintadarabjának megnemfelelése körében azonban konkrét kifogást nem tett.
Tekintettel a fent előadottakra, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 3.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csitkei Mária s. k.,
közbeszerzési biztos