FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (8604)
3.Kf.27.086/2003/4.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tótok János jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (1052 Budapest, Deák F. u. 5.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. szeptember 10. napján kelt 12.K.30.725/2002/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 nap alatt 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget fizessen meg.
A feljegyzett fellebbezési illeték az államot terheli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Az alperes az ajánlatkérőt bírsággal sújtotta a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontja és 52. § (1) bekezdése megsértése miatt, mivel a MEGATREND 2000. Rt. (a továbbiakban: ajánlattevő) ajánlatát érvénytelennek nyilvánította azzal az indokkal, hogy nem teljes körű APEH igazolást csatolt.
Az ajánlattevő ajánlata tartalmazott egy, az adóhatóság részéről 2001. november 7. napján, közbeszerzési pályázat elbírálásához, hatvanhárommillió-nyolcszázhatvanháromezer-kettőszázhat Ft összegű adótartozásról kiállított igazolást, mely tartozás megfizetésére az ajánlattevő fizetési kedvezményt kapott. Megjegyzésként a hatóság - az önkormányzatnál történő felhasználáshoz - az 1 éven belüli, kódszámokkal jelölt adónemekben fennálló tartozását is feltüntette.
A felperes határozat felülvizsgálatára irányuló keresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az ajánlattevő teljes körű igazolást csatolt, amely a Kbt. 46. § vonatkozó követelményeinek megfelelt. Osztotta az alperes álláspontját, mely szerint a hatósági igazolás kiállítására jogosult hatóság maga határozza meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alapján az általa kiállított igazolások formai és tartalmi követelményeit. Nincs jelentősége, ha a pozitív igazolás további "ezen túlmenő köztartozás nem áll fenn" kitételt nem tartalmaz, mert az külön rögzítés nélkül is úgy van.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatását, az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, a jogkövetkezmények alóli mentesítését és az alperes perköltség fizetésére kötelezését kérte. Változatlanul az volt az álláspontja, hogy az ajánlattevő által csatolt igazolás nem felelt meg maradéktalanul a Kbt. és a 9/199. (AEÉ 2/2000.) APEH utasításban, továbbá a dokumentációban írtaknak, mivel hiánypótlás nélkül nem volt megállapítható, hogy az kitért-e az adóhatóságnál nyilvántartott elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló tartozásra is.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Továbbra is állította, hogy az igazolás a jogszabályi követelményeknek megfelelt. Az igazolásban szereplő kódszámok vizsgálata szükségtelen volt, mivel az 1 éven belüli tartozásra vonatkozott.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az abból levont jogi következtetése is, azt a másodfokú bíróság megismételni nem kívánja. A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla a következőkre kíván rámutatni.
Az ajánlatkérői dokumentáció a Kbt. szerinti adóigazolást követelte. Az igazolás tartalmát és formáját nem szabta meg; ennek meghatározására ugyanis kizárólag az igazolás kiadására jogosult adóhatóság jogosult. A perben azt kellett eldönteni, hogy az ajánlatkérő által beszerzett igazolás megfelel-e a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak. A két részből álló igazolás első részében tartalmazta a Kbt. vonatkozó szabályainak felhívásával az igazolás célját, valamint a hatóság nyilatkozatát az ajánlattevő nála nyilvántartott valamennyi, egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettségről, amellyel a közbeszerzési eljáráshoz szükséges adatokat teljeskörűen tanúsította. Az igazolás második részében megjegyzésként feltüntette az ajánlattevő 1 éven belüli, kódszámokkal jelölt tartozásait. Az igazolásnak ez a része a közbeszerzési eljárástól független adatokat tartalmaz, amely az ajánlathoz szükséges igazolás teljességét nem érinti, nem változtatja meg az igazolás jellegét. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bírósággal ezért egyetértett abban, hogy a perbeli közbeszerzési eljárás tekintetében az igazolás teljes körű volt, függetlenül attól, hogy az igazolás második része - a közbeszerzési eljárás, valamint az ajánlatkérő szempontjából közömbös, reá nem tartozó - további adatokat is közölt.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A sikertelenül fellebbező felperes köteles az alperes képviseletével felmerült másodfokú perköltség viselésére a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési illetéket a felperes illetékmentessége okából az állam viseli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja, 39. § (3 ) bekezdés c) pontja és 46. § (1) bekezdése, továbbá a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján.
Budapest, 2003. szeptember 17.
Dr. Matheidesz Ilona s. k., Dr. Sára Katalin s. k.,
a tanács elnöke előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró