KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8697)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.451/13/2003.
Tárgy: az Innoterv Rt. jogorvoslati kérelme Pécel Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Innoterv Rt. (1106 Budapest, Jászberényi út 24-30., képviseli: dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 22., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Pécel Város Önkormányzata (2119 Pécel, Kossuth tér 1., megbízásából eljár: a KÖVITE Egyesülés, 5700 Gyula, Bocskai út 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pécel város szennyvízcsatorna-hálózat bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek a felmerült költségeket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. május 7-én megjelent 19. számában tett közzé részvételi felhívást nyílt előminősítési eljárás megindítására.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés határideje 2004. július 31.
A részvételi jelentkezések bontására 2003. június 2-án került sor, 27 jelentkező, köztük kérelmező nyújtotta be a jelentkezését. A részvételi jelentkezések értékelését a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott KÖVITE Egyesülés végezte el, majd ajánlatkérő képviselő-testülete 2003. június 12-én az előterjesztett javaslat alapján döntött a részvételi jelentkezések érvényessége, illetve a részvételre jelentkezők alkalmassága körében.
A részvételi szakaszt lezáró döntés eredményhirdetése 2003. június 17-én volt, ezt követően ajánlatkérő az alkalmassá minősített jelentkezők részére az ajánlati felhívást 2003. június 24-én megküldte.
Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 8. nap.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni az ajánlatokat az ajánlati felhívás 10. pontja alapján az alábbiak szerint:
az elbírálás szempontjai súlyszám
1. ajánlati ár 20
2. felajánlott kötbérvállalások 20
alszempontok:
2. a) késedelmes teljesítés esetére felajánlott kötbér (Ft/nap) 8
2. b) késedelmi kötbér maximális értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni) 12
3. teljesítési garancia értéke (a nettó ár %-ában kell megadni) 20
4. vállalt többletjótállási szempontok 20
alszempontok:
4. a) többletjótállási idő nyomvonalas föld alatti létesítményekre és a műtárgyakra 7
4. b) többletjótállási idő gépészetre 4
4. c) többletjótállási idő nyomvonal helyreállítására 3
4. d) többletjótállási idő folyamatirányításra 2
4. e) felajánlott jótállási bankgarancia időtartama 4
5. előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-100.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, a többi ajánlat a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva arányosan kevesebbet.
A legkedvezőbb szempontok: ár esetén a legalacsonyabb, a többi szempontnál a legmagasabb.
A rész- és alszempontok értékelése egy tizedes jegyig történik a kerekítés szabályai szerint, a végeredmény kerekített egész szám.
A nettó vállalási ár %-ában kért adatokat %-osan és forint értékben is meg kell adni.
A késedelmi kötbér maximális értéke nem haladhatja meg a vállalt nettó ár 12%-át.
A vállalt késedelmi kötbér értéke a késedelem időtartama alatt állandó kell legyen.
A teljesítési garancia értékéről szóló inkasszó-megállapodás a szerződéskötés feltétele.
A többletjótállási időket a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alkalmassági időn belül kell megadni.
A jótállási bankgarancia értéke állandó kell, hogy legyen, és időtartama nem lehet hosszabb, mint a felajánlott leghosszabb jótállási idő hossza.
Az előteljesítés mértékét a kiírt véghatáridőhöz képest kell megadni napokban kifejezve.
Az előteljesítés felajánlásánál figyelembe kell venni a beruházás kötött finanszírozási lehetőségeit, valamint a műszaki megvalósíthatóságot.
Az ajánlattevők részére dokumentáció biztosítva volt. Az ajánlatkérési dokumentáció tartalmazta az ajánlatkérő műszaki és szerződési feltételeit. Ennek 8. oldalán az ajánlatkérő a késedelmi kötbérre vonatkozóan az alábbi megjegyzéseket tette:
"A késedelmes teljesítés esetére vállalt kötbér a vállalkozó által megajánlott, de nem teljesített befejezési határidőt követő naptól érvényes. A jótállási idő kezdőnapja a sikeres műszaki átadás-átvétel és üzembe helyezés utáni nap. A késedelmes teljesítés esetére legalább 200 000 Ft/nap kötbért kell megjelölni." Előírás volt, hogy a kivitelezőnek egy év alapjótállást kell vállalnia. A dokumentáció 10. oldalán az ajánlatkérő meghatározta az ajánlat összeállítására vonatkozó szabályokat.
E szerint az ajánlatban kellett szerepeltetni a dokumentáció mellékleteként kiadott ajánlati adatlapot, melyen szerepelt a kért ellenszolgáltatás és a teljesítési határidő, továbbá a "bírálati adatlap" elnevezésű blankettát kellett kitölteni, az abban kért szerződési feltételekkel. Ez utóbbi adatlap az ajánlatok elbírálásának szempontját részletezte az ajánlati felhíváshoz hasonlóan az alábbi módon:
1. Ajánlati ár: nettó bruttó
2. Felajánlott kötbérvállalások:
alszempontok:
- Késedelmes teljesítés esetére felajánlott kötbér (Ft/nap) (Ft/nap)
- Késedelmi kötbér maximális értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni % Ft
3. Teljesítési garancia értéke (a nettó vállalási ár %-ában kell megadni % Ft
4. Vállalt többletjótállási szempontok:
alszempontok:
- Többletjótállási idő nyomvonalas föld alatti létesítményekre és műtárgyakra hónap
- Többletjótállási idő gépészetre hónap
- Többletjótállási idő nyomvonal helyreállítására hónap
- Többletjótállási idő folyamatirányításra hónap
- Felajánlott jótállási bankgarancia időtartama hónap
5. Előteljesítés: a kiírt véghatáridőn belüli üzemképes állapotra nap
Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérőhöz nem érkezett arra vonatkozó kérdés, hogy a kétféle módon megadott szerződési feltételek értékelését az ajánlatkérő melyik adat szerint fogja értékelni.
Ajánlatkérő 2003. július 17-én helyszíni konzultációt tartott, az erről készült jegyzőkönyv, továbbá az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok pontosították az ajánlatkérő előírásait.
A meghosszabbított, 2003. augusztus 13-i ajánlattételi határidőre a következő cégek nyújtották be ajánlataikat: a SADE Magyarország Mélyépítő Kft., a CSŐSZER Rt., a Contur-Bau Rt., a Gáz-Markt Kft., a KÖTIVIÉP'B Kft., a Hídépítő Rt., a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., a SZEVIÉP Rt., a SÁMA Kft., a BETONÚT Rt., az NR Bau Kft., a HOFFMANN Rt., a PENTA Kft., a Vakond Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő képviselő-testülete az eljárást lezáró döntést 2003. szeptember 3-án hozta meg, mely szerint a nyertes ajánlat a Hoffmann Rt. ajánlata volt, míg a második legkedvezőbb ajánlat kérelmezőé lett.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a 2003. szeptember 4-én megtartott eredményhirdetésen kihirdette és az összegzésben szereplő adatokat szóban ismertette.
A nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésére a felhívásban meghatározott napon, 2003. szeptember 12-én sor került.
Kérelmező 2003. szeptember 9-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés elkövetését, ajánlatkérőt kötelezze bírság megfizetésére, ideiglenes intézkedésként pedig az eljárást lezáró szerződés megkötését tiltsa meg. Kérelme indoklásaként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő 2003. szeptember 4-én kihirdetett döntése jogsértő, mert a késedelmi kötbér és a teljesítési garancia részszempontok körében az értékelés nem az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően történt. A késedelmi kötbér maximális mértékét a vállalási ár %-ában kellett megadni, így az értékelés is csak a %-os vállalásokon alapulhatott volna. Még abban az esetben is ezt az eljárást kell alkalmazni, ha az ajánlatkérő a kötbér forintértékét is kérte meghatározni az ajánlatban. Álláspontja szerint a kötbér értékét, mivel az ajánlatkérő a vállalási ár 12%-ában maximálta, ezért az alacsonyabb árral ajánlatot tevő hátrányba került a forint alapú értékelés során a magasabb vállalási árral jelentkező ajánlattevővel szemben. Ez okból kizárt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő legyen az eljárás nyertese. A teljesítési garancia megadását ajánlatkérő a felhívásban szintén %-ban kérte megadni, a forintban kiszámított érték csak kiegészítő feltételként szerepel a felhívásban. Ebben az esetben is a teljesítési garancia forintosított összegeit hasonlította össze az ajánlatkérő és nem a %-os mértékeket. Amennyiben az ajánlatkérő a kifogásolt részszempontok szerinti értékelést a %-os vállalások összehasonlításával végezte volna, akkor ajánlata magasabb összpontszámot ért volna el, mint a nyertes ajánlata.
Ajánlatkérő eljárása sértette az esélyegyenlőség elvét is, ugyanis, ha az ajánlattevők előre tudták volna, hogy az értékelés nem a %-ok alapján történik, úgy az ajánlati ár kialakításánál erre is figyelemmel lehettek volna. A tárgyaláson kérelmező jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy a vállalt többletjótállási szempontok a)-d) alszempontjai értékelése nem a felhívásnak megfelelően történt, azaz nem a tényleges többletet értékelték, illetve érvénytelen ajánlatokat is az értékelésbe bevontak. Az 5. részszempont, az előteljesítés értékelése is jogsértő volt, mert az értékelt napok száma nem egyezik a vállalt teljesítési határidőből visszaszámolható napok számával. Ajánlatkérő a szerződés megkötése körében is jogsértően járt el, nem tartotta be a 8 napos szerződéskötési moratóriumot, korábban kötötte meg a szerződést, ugyanis az eredményhirdetés időpontja szeptember 4. 11.00 óra volt, így a 8. napon 8.00 órakor a szerződés megkötése jogsértő volt.
A Döntőbizottság a kérelmező indítványa alapján ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltásáról határozott.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. A kérelmező tévesen állítja, hogy az ajánlati felhívásban a késedelmi kötbér és a teljesítési garancia %-ban történő megadását kérte. Ajánlatkérő mindkét szerződési feltételt forintosított értékben kérte meghatározni, ennek megfelelően a forintértékek kerültek értékelésre is. A %-os mértékek csak a részszempontokra előírt felső korlátok tekintetében bírtak jelentőséggel. Az eljárás során az ajánlati felhívás tartalmi előírásaival kapcsolatban kérdés nem merült fel. A kérelmező sem indított jogorvoslati eljárást a kifogásolt részszempontokkal kapcsolatosan, így e körben a jogorvoslati kérelme elkésett. A többletjótállási időkkel kapcsolatban ajánlatkérő álláspontja, hogy az ajánlati felhívás 10. a) pontja szerint a többletvállalásokat a kötelező alkalmassági időkön belül kellett megadni, ebbe nem számított bele az 1 év alapjótállás, amely a dokumentáció 8. oldalán szerepelt kötelező előírásként. Az érvényesnek tekintett ajánlatok megfeleltek ezen előírásoknak, értékelésük a többletvállalások alapján történt. Az előteljesítés körében azoknak a napoknak a számát hasonlították össze, amelyet az ajánlattevők a bírálati adatlapon megadtak.
Nem kellett összevetni a bírálati adatlapon megadott adatot a felolvasólapon vállalt teljesítési határidővel, a két adatnak nem kellett feltétlenül azonosnak lennie. Üzemképes állapotra történő teljesítés ugyanis lehetett korábbi is, mint a sikeres műszaki átadás-átvétel napja, amelyet valójában a kötbérterhes teljesítési határidőnek kell tekinteni. A szerződéskötés a felhívás szerinti időpontban történt, amely a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályainak is megfelelt, hiszen az eredményhirdetést követő 7. napig bezárólag tilalmazott a szerződés megkötése, a 8. napon azonban már sor kerülhet szerződéskötésre.
Így nincs relevanciája, hogy a 8. napon milyen időpontban történt meg a szerződéskötés.
A Contur-Bau Rt. érdemi észrevételében egyetértett a kérelmezővel. Álláspontja szerint is az ajánlati felhívás 10. pontjának, 2. b) és 3. pontjának bekezdései szerint a vállalásokat a nettó vállalási ár %-ában kellett megadni. Ennek alapján az értékelést is ennek megfelelően kellett volna elvégezni. Amennyiben figyelembevételre kerül az ajánlati felhívás 10. a) pontja is, amelyben az ajánlatkérő forint értékben is kérte megadni a vállalásokat, akkor az esélyegyenlőség alapelve sérült, ugyanis az ajánlati felhívás nem volt egyértelmű.
A Betonút Rt. szerint is a %-okban megadott szerződési feltételeket kellett az értékelésben figyelembe venni. Az ajánlati ár értékelése sem a felhívásnak megfelelően történt; a SADE Magyarország Kft. az előteljesítés tekintetében irreális vállalást tett, így ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Az ajánlatkérő az összegzésből kitűnően a vitatott szempontok értékelését a következő képlet alkalmazásával végezte:
P = vizsgált szempont / legkedvezőbb szempont × 100
A pontszám meghatározása egy tizedes jegyig történt a kerekítés szabályai szerint, a végeredmény kerekített egész szám lett.
Az összegzés ugyan nem tartalmazta az értékelt ajánlati tartalmi elemeket, azonban a csatolt iratok rögzítették, hogy az ajánlatkérő milyen adatokat hasonlított össze a fenti képlettel.
A vitatott rész-, illetve alszempontok értékelése az alábbi volt:
2/b) alszempont:
Késedelmi kötbér maximális értéke
Kérelmező: 12%, illetve 29 478 000 Ft, pontszám: 78,9
Nyertes: 12%, illetve 34 680 000 Ft, pontszám: 92,8
A legkedvezőbb vállalása a Sáma Kft.-nek volt, mert ő a 12% mellett 37 366 440 Ft összeget jelölt meg, erre 100 pontot kapott, a többi ajánlat tartalmi elemeit a Sáma Kft. ajánlatához viszonyították.
A pontszámok tükrözik, hogy az ajánlatkérő valóban a Ft-értékeket hasonlította össze a megadott képlettel.
3. részszempont:
Teljesítési garancia értéke
Kérelmező: 150%, illetve 368 475 001 Ft, pontszám: 67,1
Nyertes: 190%, illetve 549 100 000 Ft, pontszám: 100, ez egyben a legkedvezőbb vállalás volt.
A pontszámok tükrözik, hogy az ajánlatkérő itt is a forintértékeket hasonlította össze a megadott képlettel.
Tényként kell leszögezni, hogy az ajánlati felhívásban megadott elbírálási szempontokat az ajánlattevők ismerték, tudomásul vették, az eljárás során e körben az ajánlatkérőhöz sem fordultak kérdéssel.
A megadott elbírálási szempontokat a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelemmel sem támadták.
Ebből következően az ajánlatkérői előírás már eredménnyel jelen eljárás során nem támadható.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő értékelése megfelel-e az ajánlati felhívás 10. pontjában foglalt előírásának, azaz a helyes értelmezés alapján ajánlatkérőnek %-ban vagy a Ft-értékben megadott vállalásokat kellett-e összehasonlítania.
Így a Döntőbizottságnak az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait kellett alapul venni.
Nem vitatható, hogy a megadott értékelési szempontok nem voltak teljesen egzakt módon megállapítva, nem volt egyértelmű, hogy ajánlatkérő a forintértékeket, vagy a vállalt százalékot kívánja az értékelés alapjául figyelembe venni.
A Döntőbizottság azt vizsgálhatta, hogy az ajánlatkérői értelmezés megfelelt-e az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, nem sértette-e a fent idézett jogszabályhelyeket. A Döntőbizottság álláspontja szerint - amennyiben az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak többféle értelmezés is megfelel -, nem követ el jogsértést az ajánlatkérő bármelyik megfelelő értelmezés szerinti eljárásával.
Az ajánlati felhívás 10. pontjában a 2/b) pontban értékelési szempontként rögzítette a kötbér maximális értékét, a 3. pontban pedig a garancia értékét rögzítette. Zárójelben szerepeltette csupán ajánlatkérő, hogy a nettó ár %-ában kell megadni az adatot.
A magyarázó szövegben pedig kiemelte, hogy a nettó vállalási ár %-ában kért adatokat %-osan és Ft-értékben is meg kell adni.
Lényegében ezt a kettősséget tükrözte a dokumentációban közölt bírálati adatlap is, amely elnevezésében utalt arra, hogy az ott közölt adatok képezik az értékelés (bírálat) alapját.
Az egyértelmű, hogy ajánlatkérő a kérelmező által vitatott pontokban értékelési szempontként kiemelten értéket jelöl.
Érték alatt pedig a forintösszeg meghatározása értelmezhető, hiszen az összeg Ft-ban kifejezve értéket jelent.
Amennyiben ajánlatkérő a kért %-ot kívánta volna az összehasonlítás alapjaként kezelni, úgy a mérték kifejezést kellett volna használnia, hiszen ez fejezi ki az ajánlati tartalmi elem viszonyát egy másik tartalmi elemhez (az ajánlati árhoz) képest.
A bírálati adatlapon szerepeltetni kellett az adatokat forintösszegben és meg kellett adni a százalék mértékét is, ez utalt arra, hogy az értékelésben a forintösszegnek és a százalékos mértéknek is szerepe van.
Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő előírása volt, hogy a maximális késedelmi kötbér mértéke nem haladhatja meg a nettó ár 12%-át, a bírálati adatlapon kért %-os mértéknek az volt a relevanciája a bírálat során, hogy a 12%-os felső határt meghaladó ajánlatok ebben a tekintetben érvénytelenné tették az ajánlatot. Az ajánlati tartalmi elemek összehasonlítása pedig már a forintértékek szerint történhetett. Miután ez a lehetőség a felhívásból következik, azzal nem lehet utólag sem ellentétesnek minősíteni.
Az előbbiekhez hasonló következtetés vonható le a garanciavállalás értékének összehasonlítását illetően is. A két fenti szempont bírálata során tehát nem történt jogsértés.
4. részszempont
Vállalt többletjótállási szempontok a)-d)
E körben az ajánlatkérői előírások az alábbiak voltak:
- A többletjótállási időket a vonatkozó jogszabály szerinti kötelező alkalmassági időn belül kell megadni.
A dokumentáció C.1. fejezetében az ajánlatkérő a szerződési feltételei között az alábbiakat írta elő:
- A kivitelezőnek 1 év alapjótállást kell vállalnia.
A dokumentációhoz csatolt Bírálati adatlapon ezen részszempont a felhívás szerinti tartalommal szerepelt.
A 4. a)-d) alszempontok esetében az ajánlati felhívás pontos szövege megengedi, hogy a többletvállalás legfeljebb a jogszabályban - 12/1998. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet - rögzített alkalmassági idővel azonos legyen, azaz a 4. a) esetében. 10 év, a 4. b) esetében 5 év, a 4. c) esetében 10 év és a 4. d) esetében 5 év. Az ajánlattevők közül többen is az előbbiek szerint tettek ajánlatot, mások a kérelmező értelmezését tették magukévá, azaz a jogszabályi maximumot 1 évvel csökkentve tettek ajánlatot. Az ajánlati felhívás a többletvállalás felső határát engedte meg a jogszabályi időtartamokkal egyezően, tehát a többletvállalás elérhette a fenti alkalmassági időtartamokat. Az ajánlatok érvényessége nem vonható kétségbe, az ajánlatkérő értékelése tehát nem jogsértő a 4. részszempont körében.
5. részszempont
Előteljesítés
Az ajánlatkérő előírásai az alábbiak voltak:
- Az előteljesítés mértékét a kiírt véghatáridőhöz képest kell megadni napokban kifejezve.
- Az előteljesítés felajánlásánál figyelembe kell venni a beruházás kötött finanszírozási lehetőségeit, valamint a műszaki megvalósíthatóságot.
- A késedelmes teljesítés esetére vállalt kötbér a vállalkozó által megajánlott, de nem teljesített befejezési határidőt követő naptól érvényes.
Az előteljesítést a Ptk. nem nevesíti, ugyanis a Ptk. diszpozitív szabályokat fogalmaz meg, a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A szerződésben vállalt teljesítési határidő előtt a kötelezett csak a jogosult hozzájárulásával teljesíthet. Ennek alapján az előteljesítés azt jelenti, hogy a szerződés teljesítésére vállalt kötelezettség szerinti határidő (határnap) előtt történik meg a szerződés teljesítése, vagy a szerződésnek egy meghatározott része teljesül egy korábbi időpontban. A jelen esetben az ajánlatkérő a bírálati szempont meghatározásával egyértelművé tette, hogy az előteljesítést a szerződés meghatározott részét illetően igényli és ez a rész az üzemképes állapot elérése (nem teljesül ilyenkor a szerződés teljesítésének még több feltétele, pl. a sikeres műszaki átvételi eljárás befejezése). A szerződés teljesítésének időpontja ugyanakkor nem volt elbírálási szempont, bár arra nyilatkozni kellett a felolvasólapon. A kérelmező 245 napot jelölt meg az előteljesítésnél, míg a nyertes 165 napot. A kérelmezőnél az előteljesítés időszaka éppen megfelel az általa vállalt korábbi teljesítési határidő (2003. november 29.) és a részvételi felhívásban meghatározott ("kiírt") teljesítési határidő (2004. július 31.) közötti időszaknak.
A nyertes nem vállalta a szerződés teljesítését korábban, mint a kiírásban előírt, ettől függetlenül azonban az üzemképes állapot elérését 165 nappal korábbra vállalta. Az 165 napos előteljesítés vállalását az üzemképes állapotra az ajánlatok összehasonlításánál figyelembe kellett venni. Az ajánlatkérő pontosan azt a tartalmi elemet értékelte, amit a felhívásában meghatározott, nem volt jogsértő az eljárása ebben a részszempontban sem.
A fentiekből következően ajánlatkérő eljárása jogszerű volt, az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelően végezte el az ajánlatok értékelését, nem sértette meg sem a fent idézett Kbt. 26. § (2) bekezdését, sem az 55. § (6) bekezdésének előírásait.
Az ajánlatkérő a szerződés megkötését az ajánlati felhívás 13. pontja szerint az eredményhirdetést követő 8. napban határozta meg. A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötése nem történhet meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi időpontban. Azaz a 8. napon már megtörténhet, a 7. napon nem. Az ajánlatkérő értelmezése megfelel a Kbt. 62. § (2) bekezdésének. A Kbt. nem órákban, hanem napokban szabályoz, a napok számlálása pedig az eredményhirdetés utáni nappal kezdődik függetlenül attól, hogy hány órakor volt az eredményhirdetés. A szerződést az ajánlatkérő 2003. szeptember 12-én kötötte meg, amely nap a 2003. szeptember 4-i eredményhirdetést követő naptól számított 8. nap volt, amely napon 0 órától számára a szerződéskötés lehetősége fennállt. Tehát nem történt ebben a körben sem jogsértés.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet, mint megalapozatlant elutasította és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 10.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos