KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8698)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.465/6/2003.
Tárgy: a Malév Air Tours Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Állami Operaház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Malév Air Tours Kft. (1051. Budapest, Október 6. u. 19. II. em. 2., a továbbiakban: kérelmező, képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd 1114 Budapest, Bartók B. út 15/B., I/5.) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Állami Operaház (1061 Budapest, Andrássy út 22., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Főző Virág jogtanácsos) "A Magyar Állami Operaház hivatalos útjainak lebonyolításához és vendégművészek utaztatásához repülőjegy biztosítása szerződéskötéstől számított határozatlan időtartamra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. július 9-i, 28. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására. A felhívása 3. a) pontjában határozta meg pontosan a beszerzés tárgyát és mennyiségét akként, hogy a szerződéskötéstől számított határozatlan időtartamra kéri az utazáshoz repülőjegy biztosítását, a szerződés megkötésének évében összesen 170 fő részére ±30% eltérési lehetőséggel.
Ajánlatkérő rész-, illetőleg többváltozatú ajánlattétel lehetőségét biztosította. Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit. Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. Felhívása 13. b) pontjában meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő értékelési részszempontként határozta meg többek között: "ártartás mértéke (az előző évhez viszonyítva, százalékban)," "ártartás határideje (... nap)".
Ajánlatkérő felhívása 16. pontja harmadik francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevők csatolják a 30 napnál nem régebbi cégkivonatukat és aláírási címpéldányukat eredeti, vagy hitelesített másolatban.
A felhívás 16. pont nyolcadik francia bekezdésében rendelkezett arról, hogy érvénytelen az ajánlat: "amennyiben biztosítás szolgáltatása nem tartozik az ajánlattevő tevékenységi körébe".
Ajánlatkérő tájékoztatta arról a feleket, hogy a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. szabályai szerint biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott formai és tartalmi követelményeit
Ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatok oldalait "elválaszthatatlan módon össze kell fűzni, vagy nyomdai úton be kell kötni (kézzel, csak látható roncsolással lehessen szétválasztani) és folyamatos oldalszámozással kell ellátni." Ajánlatkérő előírta a dokumentáció 2. pontja alatt az ajánlat tartalmi követelményeként, hogy csatolják az ajánlati dokumentációban előírt igazolásokat és nyilatkozatokat, "a mellékletben szereplő adatlapok, iratminták kitöltése és csatolása kötelező". Ugyanezen pont alatt rendelkezett ajánlatkérő az ajánlatok összeállításáról és kötelező tartalmáról, mely közé sorolta az "Információs adatlap"-ot is.
A dokumentáció 4.2. pont alatt tartalmazza az "Információs adatlap"-ot. Ebben kérte ajánlatkérő a cég fő tevékenységi körének (cégbírósági bejegyzés, TEÁOR szerint), továbbá a jelen ajánlatadáshoz kapcsolódó tevékenységi körének (cégbírósági bejegyzés, TEÁOR szerint) megnevezését, közlését.
A dokumentáció 4.3. pontjában kérte ajánlatkérő a cégvezető nyilatkozatát alapvetően a Kbt. 46. §-ában foglaltakról. A nyilatkozat 4. pontja magában foglalta azt is, hogy az ajánlattevő "jogosult (a cég tevékenységi köreinek meghatározása alapján) a teljesítésre."
Az ajánlati dokumentáció 4.7. szakmai melléklete tartalmazta az ajánlat készítéséhez ajánlatkérő konkrét előírásait, külön pontokba szedve. A 2.1.4. pont alatt: "áremelés mértéke az előző évhez viszonyítva: ...%". Továbbá 2.1.5. pont alatt "az ajánlati ár fenntartásának határideje: ..."
Az ajánlattételi határidőre 2003. augusztus 19-re ajánlatot nyújtott be az Air-Port Travel Kft. és a kérelmező.
A kérelmező ajánlatát spirálos fűzéssel nyújtotta be.
A kérelmező ajánlata 6. oldalán az alábbiak szerint nyilatkozott az áremelés mértékéről az előző évhez viszonyítva: "0%, az infláció, valamint az esetleges légitársasági árváltozások figyelembevételével". Az ajánlati ár fenntartásának határideje vonatkozásában pedig az alábbi vállalást tette: "365 nap, az ajánlat leadásakor érvényes díjtételek légitársasági árváltozás esetén módosulhatnak."
A kérelmező ajánlata információs adatlapján közölte, hogy a cég fő tevékenységi köre: 6330'03 utazásszervezés és ugyanezt jelölte meg az ajánlatadáshoz kapcsolódó tevékenységi körként is.
A kérelmező ajánlatában csatolta a 2003. augusztus 13-án kelt cégkivonata hiteles másolatát. A cégkivonat 9. pontja tartalmazza a cég tevékenységi köreit, főtevékenységként 6330'03 TEÁOR szám alatt utazásszervezés került bejegyzésre. A bejegyzett tevékenységi körök biztosítással kapcsolatos tevékenységet nem tartalmaznak.
A cégbíróság rögzítette a cégkivonatban, hogy el nem bírált módosítás nincs folyamatban.
A kérelmező ajánlata 30. oldalán nyilatkozatot csatolt arra vonatkozóan, hogy a kérelmező biztosításközvetítői szerződés alapján alügynökként nyújtja a biztosítási szolgáltatásokat.
Az Air-Port Travel Kft. ajánlatában a kérelmezővel azonosan tüntette fel a cég főtevékenységi körét. Az ajánlatadáshoz kapcsolódó tevékenységi körként az alábbit jelölte meg: 67.20'03 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység. Az ajánlatába becsatolt cégkivonat tartalmazza mind a két tevékenységi kört.
Az Air-Port Travel Kft. ajánlatában konkrét %-os mérték megadása mellett tett vállalást az áremelés mértékére az előző évhez viszonyítva és konkrét napokban meghatározott időtartam megjelölése mellett adta meg vállalását az ajánlati ár fenntartására.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 3-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese az Air-Port Travel Kft. lett.
A kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Az érvénytelenné nyilvánítást az alábbi három okkal indokolta:
a) A kérelmező ajánlata "nem volt elválaszthatatlan módon összefűzve, illetve bekötve". Ezzel kapcsolatban az ajánlati dokumentációnak az ajánlat elválaszthatatlan módon való összefűzését előíró részére hivatkozott.
b) A kérelmező ajánlatához csatolt hiteles cégkivonat szerint nem jogosult a 6720'03 TEÁOR jelzésű "biztosítás, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység" folytatására. Idézte ajánlati felhívása 16. pontja nyolcadik bekezdésének elbírását.
c) Az ajánlatban "az áremelés mértékére az előző évhez viszonyítva" és "az ajánlati ár fenntartásának határidejére" ellentmondásos, egyértelműen nem értelmezhető, ezért egzakt módon nem értékelhető adatokat közölt.
Ajánlatkérő közölte azt is az érvénytelenné nyilvánítást indokló okiratában, hogy az általa megállapított fenti hiányosságok részben hiánypótlás útján orvosolhatóak lennének, de mivel az érvénytelenség ezzel sem lenne kiküszöbölhető, ajánlatkérő hiánypótlást nem alkalmazott.
Ajánlatkérő tájékoztatta a kérelmezőt arról, hogy az ajánlata érvénytelen, és ezért az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
A kérelmező 2003. szeptember 16-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelenné az ajánlatát. Ajánlatkérő felhívása 16. pontjának nyolcadik bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okot kiterjesztően értelmezte utólag. Ajánlatkérő sem a felhívásában, sem a dokumentációjában nem írta elő konkrét TEÁOR-szám megjelölését a tevékenységi körre, illetve ajánlatkérő előírásai nem értelmezhetők akként, hogy az érvényes ajánlattételhez szükséges a tevékenységi körnek a cégkivonatban történő feltüntetése. Ajánlatkérő előírása a tevékenységi kör tartalmára másként is értelmezhető. A kérelmező megítélése szerint elegendő, ha a tevékenységet végzi. E körben annak alátámasztására, hogy a cég által ténylegesen végzett tevékenység és a cégnyilvántartásba bejegyzett adat nem feltétlenül esik egybe, hivatkozott a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 12. § (1) bekezdésére, a 15. § (1) bekezdésére. Megítélése szerint a cégnév használata is kifejezi a cég által végzett tényleges tevékenységet.
Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatába becsatolt okirattal igazolta, hogy jogszerűen gyakorolja, mint alügynök a biztosításközvetítői tevékenységet. Ezzel kapcsolatban utalt a biztosításokról szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-ának, a 3. § 36. pontjának, 5. §-ának rendelkezéseire.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint e törvényi rendelkezések értelmében a biztosítási tevékenység végzésének melyek a jogszabályi feltételei, illetőleg milyen szabályozás vonatkozik az alügynökként történő biztosítás közvetítői tevékenységre.
A kérelmező jogorvoslati kérelmét - a 2003. szeptember 25-i írásbeli beadványában - kiegészítette. Az ajánlatkérő által megállapított harmadik érvénytelenségi okkal kapcsolatban előadta, hogy ajánlatkérő azt jelölte meg az írásbeli indokolásában, hogy nem egyértelmű vállalást tett az áremelés mértékére és az ajánlati ár fenntartásának határidejére. Megítélése szerint ez nem nyújt alapot ajánlata érvénytelenné nyilvánítására.
Az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosításkéréssel kellett volna tisztáznia ajánlata tartalmát. Ugyan nem követett el jogsértést ajánlatkérő azzal, hogy nem kért felvilágosítást, de ennek hiányában nem hivatkozhat arra, hogy nem egyértelmű az ajánlatukban tett valamely kijelentés vállalása.
A kérelmező ajánlata e részének megtételét azzal indokolta, hogy a kérelmező mint közvetítő ajánlata azt fejezi ki, hogy saját árrése vonatkozásában nem emel árat, itt 0% a mérték, ugyanakkor az inflációt és a légitársaságok esetleges áremeléseit továbbhárítja. Amennyiben ajánlatkérő felhívja, e magyarázatával kiküszöbölhető lett volna az ellentmondásosságra való hivatkozása.
A kérelmező álláspontja szerint benyújtott ajánlata megfelel az ajánlatkérő által támasztott formai követelményeknek is. Ajánlatkérő ugyan a dokumentációjában %-os mértékben kérte az árváltozás mértékének a közlését, de mivel nem zárta ki az eltérés lehetőségét, ezért nem alkalmazhat amiatt érvénytelenné nyilvánítást, hogy a mérték megadása mellett további feltételekkel együtt határozta meg az árváltozás mértékére tett ajánlatát.
A kérelmező a 2003. október 6-i tárgyalási nyilatkozatában azt elismerte tényként, hogy ajánlata nem elválaszthatatlan módon került összefűzésre, roncsolásmentesen bontható. Így nem felel meg ajánlatkérő dokumentációban tett előírásának. Ugyanakkor álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértést követett el azzal, hogy nem hívta fel e körben hiánypótlásra. Megítélése szerint az összefűzés formai hiányosságnak minősül, erre tekintettel pótolható hiány.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő nem vitatta, hogy valóban az ajánlat nem az előírásoknak megfelelő összefűzése mint hiányosság miatt - mivel az pótolható hiánynak minősül - hiánypótlási eljárást kellett volna lefolytatnia. A hiánypótlás mellőzését azzal indokolta, hogy a kérelmező ajánlata más okból is érvénytelennek minősül.
Ajánlatkérő álláspontja szerint egyértelműen megállapítható a kérelmező ajánlata érvénytelensége amiatt, hogy az ajánlatában becsatolt cégkivonat nem tartalmazza a 6720'03 TEÁOR jelzésű "biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység" tevékenységi kör megjelölést. A felhívása 16. pontjának nyolcadik bekezdésében és a dokumentációja több pontjában egyértelműen akként rendelkezett, hogy a cégkivonatban kell szerepelnie a tevékenységi körnek. Ajánlatkérő célja az volt, hogy olyan ajánlattevővel kössön szerződést, aki jogosult a tevékenységi köre alapján a biztosítási tevékenység végzésére.
Ajánlatkérő is részletesen nyilatkozott a cégeljárásról, illetve a biztosításról szóló jogszabályi rendelkezésekre, álláspontja alátámasztására.
Ajánlatkérő előadta, hogy arra tekintettel határozta meg harmadik érvénytelenségi okként a kérelmezőnek az árváltozás mértékére és az ártartás határidejére vonatkozó vállalásait, mert azokat nem tudta elfogadni. Ajánlatkérő konkrét mértékre kért ajánlatot, ehhez viszonyítottan a kérelmező megfogalmazásából nem állapítható meg konkrét mérték, önmagában az inflációra és a légitársasági árváltozásokra hivatkozás ezt nem alapozza meg. Erre tekintettel fogalmazott úgy az érvénytelenné nyilvánítás indokolásában, hogy a kérelmező vállalása nem egyértelmű.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos. Az ajánlatkérő által megjelölt három érvénytelenségi ok közül az első kettő az alábbi indokokra tekintettel fennáll.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő a dokumentáció fentiekben idézett részében előírta, hogy az ajánlatokat elválaszthatatlan módon össze kell fűzni, vagy nyomdai úton be kell kötni akként, hogy kézzel csak látható roncsolással lehessen szétválasztani.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlata összefűzésének vizsgálata és a kérelmező ténybeli elismerő nyilatkozata alapján megállapította, hogy a kérelmező által benyújtott ajánlat nem felel meg a dokumentáció előírásának, roncsolásmentesen bontható a spirálos fűzés. Erre tekintettel a benyújtott ajánlat érvénytelen, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek ezen érvénytelenségi okkal kapcsolatban a hiánypótlásra való hivatkozása. Ajánlatkérő a felhívásában akként rendelkezett, hogy biztosítja a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. szabályai szerint.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
E Kbt.-szakasz szerint egyrészt a Kbt. 44. és 46. § körébe tartozó igazolások, nyilatkozatok utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására kerülhet sor. Másrészt az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására.
Az egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlat összefűzése nem tartozik a Kbt. 44-46. §-a körébe. A formai hiányosságok vonatkozásában a Kbt. utaló jelleggel megjelöli a nem megfelelő aláírást, illetve példányszámot.
A hiánypótlás fenti szabályozásából megállapítható, hogy a hiánypótlásra nem az ajánlatok benyújtásakor kerül sor, hanem az ajánlatok átvételét, majd vizsgálatát követően állapítja meg az ajánlatkérő a hiányokat és hívja fel ajánlattevőket annak pótlására. A Döntőbizottság megítélése szerint nem fogadható el, hogy az ajánlat nem megfelelő összefűzése esetén nem egyből kerül kiküszöbölésre a nem megfelelő összefűzés, hanem csak később. Az ajánlatok megfelelő összefűzésének ugyanis az ajánlatok benyújtásakor kell fennállnia. Az összefűzés ugyanis olyan kötelezettség, amelyet az ajánlat beadásakor kell teljesíteni, mert ez biztosítja csak az ajánlat egységének védelmét, annak a célnak a megvalósulását, hogy utólag se ajánlatkérő, se ajánlattevő részéről ne valósulhasson meg az ajánlat egységének sérelme. Erre tekintettel a hiánypótlás lehetősége kizárt.
E körben arra is figyelemmel kell lenni, hogy maga az összefűzési tevékenység is számos módon megvalósítható, konkrét módját ajánlatkérő nem is írta elő. Így nem állapítható meg, hogy egy nem megfelelően összefűzött ajánlat esetén miként lehetne jogszerűen lefolytatni hiánypótlást, ajánlatkérő mit írjon elő teljesítésként.
A Döntőbizottság álláspontja szerint amiatt is érvénytelen a kérelmező ajánlata, mert a benyújtott cégkivonata nem tartalmazza tevékenységi körként a biztosítási szolgáltatás nyújtását.
A Döntőbizottság összevetette ajánlatkérő felhívása 16. pontja nyolcadik bekezdése előírását, valamint a dokumentáció fentiekben ismertetett rendelkezéseit (4.2. Információs adatlap, 4/3. alatti cégvezetői nyilatkozat 4. pontja).
A Döntőbizottság álláspontja szerint különösen a dokumentáció pontos szóhasználata - jogosult a cég tevékenységi köreinek meghatározása alapján, kapcsolódó tevékenységi körei a cégbírósági bejegyzés TEÁOR szerint - alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő nem általánosságban kérte a tevékenység végzésére való jogosultságot, hanem konkrétan arra vonatkozott az előírása, hogy a cégkivonatban feltüntetett tevékenységi kör alapján végezze ezt a tevékenységet.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatába becsatolt cégkivonata alapján megállapította, hogy a cégkivonat nem tartalmaz biztosítással kapcsolatos tevékenységi kört.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen.
E vonatkozásban tájékoztatja a Döntőbizottság a kérelmezőt arról, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva azt vizsgálhatja a jogorvoslati eljárás keretében az érvénytelenség körében, hogy a benyújtott ajánlat megfelel-e ajánlatkérő előírásainak. Erre tekintettel a Döntőbizottság nem vizsgálta a jogorvoslati eljárás keretében sem a cégtörvény, sem a biztosításról szóló jogszabályok előírásait. Ajánlatkérő felhívását, illetve előírásait a Kbt. által biztosított határidőben a felek nem támadták meg, erre tekintettel az ajánlatokat ajánlatkérő előírásának megfelelően kell benyújtani.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő által megjelölt harmadik érvénytelenségi ok nem áll fenn.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy az "áremelés mértékéről az előző évhez viszonyítva," továbbá az "ajánlati ár fenntartásának határidejére" tett vállalások vonatkozásában megfelel ajánlatkérő előírásainak.
Ajánlatkérő valóban értékelési részszempontként határozta meg az "ártartás mértéke (az előző évhez viszonyítva, százalékban)"-t "ártartás határideje (... nap)"-ot. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában a részszempont meghatározása nem minősül egyben érvényességi követelménynek. Érvényességi feltételnek e körben ajánlatkérő dokumentációjának 4.7. szakmai mellékletében 2.1.4. pont alatt és a 2.1.5. pont alatt előírtak minősülnek. Melyek az alábbiak: a 2.1.4 pont alatt: "áremelés mértéke az előző évhez viszonyítva: ...%", továbbá 2.1.5. pont alatt "az ajánlati ár fenntartásának határideje: ..."
A dokumentáció előírása a 2.1.5. pont alatt nem azonos a részszempont meghatározással, naptári napra való hivatkozást nem tartalmaz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint érvényességi szempontból nem kifogásolható "az áremelés mértékére az előző évhez viszonyítva" tett kérelmezői vállalás. Érvényességi feltételként konkrét számadattal kifejezett mérték megadást, vagy a mértékkel kapcsolatban más előírást, meghatározást ajánlatkérő nem tett. A kérelmező vállalásában azt határozta meg mértékként, amilyen mértékben az infláció, illetőleg az utazási díjtételek emelkednek. E mértékmeghatározás ezért az érvényességi előírásoknak megfelel.
Ajánlatkérő a kérelmező e részszempontra tett vállalásának tartalmi vizsgálata során állapítja meg, hogy a kérelmező ajánlati eleme értékelhető-e, s ha igen, akkor - összehasonlítva a másik ajánlattal - ezt pontértékkel fejezi ki.
E két adattal megadott mértékmeghatározás ezért a jelen beszerzés feltételrendszere mellett nem minősül érvénytelenségi oknak.
Hasonló a helyzet a dokumentáció 2.1.5. pont alatti előírására tett kérelmezői vállalással.
A dokumentáció naptári nap megjelölést nem várt el, így ennek hiánya nem érvénytelenségi ok. A Döntőbizottság álláspontja szerint többféle módon is meghatározható, hogy meddig, milyen határidőig tartja fenn az ajánlati árát egy adott ajánlattevő. Jelen esetben a kérelmező a légitársasági árváltozást jelölte meg ajánlatában.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel a kérelmező ezen ajánlattétele konkrét érvényességi előírásba nem ütközik - ezért a fentiekkel azonos indokból -, nem alkalmazható az érvénytelenné nyilvánítás.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a kérelmező ajánlata két okból érvénytelen, így annak a körülménynek, hogy a harmadikként megjelölt érvénytelenségi okot a Döntőbizottság nem ítélte megalapozottnak, nincs relevanciája ajánlatkérő döntése jogszerűségére. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és a Döntőbizottság is megállapította, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a fenti indokokra tekintettel utasította el a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 9.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos