LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (8787)
Kf.VI.37.912/2001/9.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az első fokú eljárásban Orbánné Szilágyi Éva által, a fellebbezési eljárásban dr. Papp Antal egyéni ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan L. u. 13.) által képviselt Hajnalcsillag Alapítvány (2081 Piliscsaba-Klotildliget, Béla király u. 72.) felperesnek az első fokú eljárásban a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos, a fellebbezési eljárásban dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felül vizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Szloboda János ügyvéd (6000 Kecskemét, Csányi J. krt. 4. I/1.) által képviselt Hajdú Építőipari Kereskedelmi Kft. (6086 Szalkszentmárton, Vecsey u. 29.), az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Virmányi Ágnes ügyvéd (1051 Budapest, Október 6. u. 18.) által képviselt Polaris Építőipari Rt. (1097 Budapest, Gyáli út 33.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2001. július 3. napján kelt 13.K.34.920/2000/15. számú ítélete ellen a felperes által 16. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 10 000-10 000 (tízezer-tízezer) forint fellebbezési eljárási költséget.
A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - a Közbeszerzési Értesítő 2000. április 26-án megjelent 17. számában tette közzé nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívását a piliscsabai Campuson, a meglevő kiviteli tervek és dokumentáció szerinti 2 szintes, 1160 m2 (770 + 390) területű, hagyományos szerkezetű műszaki épület építésére.
Az ajánlati felhívásban a felperes meghatározta, hogy a teljesítés határideje 2000. december 1. napja, az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét, továbbá azt, hogy a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadja el, amelynek kiválasztása meghatározott értékelési részszempontok és súlyszámok alapján történik.
A felperes az ajánlatához műszaki tervdokumentációt is kiadott, amelyet a 2000. május 22-én tartott konzultáción kiegészített.
A 2000. június 6-ig tartó ajánlattételi határidőben a Polaris Építőipari Rt., a Partner Kft., a Bau-Sistem Kft., a Hajdú Építőipari, Kereskedelmi Kft. és az MHM Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok bontásáról 2000. június 6-án felvett jegyzőkönyv felsorolta az ajánlatot benyújtó cégeket, és kiemelte az ajánlatok főbb adatait.
Az eljárás eredményéről táblázat készült, a részszempontoknál adott pontszámokkal, súlyszámokkal megszorozva.
A pályázatok értékeléséről 2000. június 15-én készült jegyzőkönyv szerint a közbeszerzési nyertese a Hajdú Kft. 1948 ponttal, és a Polaris Rt. 1884 ponttal.
A Hajdú Kft. ajánlata az északi szárny elhagyása mellett alternatív műszaki tartalommal kerül elfogadásra 77 699 072 Ft + áfa, összesen 97 123 840 Ft egyösszegű átalányáron.
A közbeszerzési eljárás 2000. június 16-án tartott eredményhirdetésén az eljárás nyertesének a Hajdú Kft.-t hirdették ki, vele a felperes 2000. június 26-án a generálkivitelezői szerződést megkötötte.
A Polaris Rt. 2000. június 23-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a 2000. június 16-i eredményhirdetéssel szemben. Kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban jogsértést követett el, és ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Előadta, hogy ajánlata az ajánlati ár, a vállalt véghatáridő és a késedelmikötbér-vállalás részszempontja tekintetében a nyertes ajánlattevőénél kedvezőbb volt, így összességében a legelőnyösebb ajánlatot ő tette.
Hivatkozott arra, hogy - számukra érthetetlen módon - az ajánlatkérő a 2000. június 16-i eredményhirdetés során a 2000. június 6-i eljáráson ismertetett adatoktól lényegesen alacsonyabb árban jelölte meg a Hajdú Kft. vállalási árát. Jogorvoslati kérelmét a 2000. július 19-én tartott döntőbizottsági tárgyaláson kiegészítette azzal, hogy az eljárás lezárulta után kapták meg az ajánlatkérőtől az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegzést, és továbbra sem tisztázott, hogy az ajánlatkérő az alapajánlati, vagy az alternatív ajánlati árat vette figyelembe az ajánlatok értékelésénél.
A felperes a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Utalt arra, hogy a Polaris Rt. az ajánlati árára a maximális 20 pontot megkapta, mert valóban ő tette a legkedvezőbb ajánlatot. A vállalt véghatáridő részszempontja tekintetében valamennyi pályázó a maximális 20 pontot kapta.
A garancia körében mind a nyertes, mind a Polaris Rt. a kiírthoz képest plusz egyéb garanciát vállalt, így e tekintetben nem volt köztük különbség.
A kötbérvállalás terén a Polaris Rt. 200 000 Ft/napot, míg a nyertes 150 000 Ft/napot vállalt; a nyertes a visszatartási garancia mértékét a kiírt 5%-hoz képest 6%-ban határozta meg, ezért ajánlatát a Polaris Rt. ajánlatától 1 ponttal többre értékelte.
A műszaki tartalom, a pénzügyi-műszaki ütemterv ajánlat-kidolgozása értékelésében a nyertes ajánlata kedvezőbb volt, így ő tette összességében a legelőnyösebb ajánlatot.
Az alperes a 2000. augusztus 2-án kelt D.263/6/2000. számú határozatával a Polaris Építőipari Rt. jogorvoslati kérelmének helyt adva - megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) bekezdését, 55. § (6) bekezdését, 59. § (1) bekezdését és 61. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 1 500 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
Az alperes határozatának indokolásában megállapította, hogy az ajánlatok bontásakor felvett jegyzőkönyv szerint a teljes épület megvalósítására tett teljes körű ajánlatvállalási ár mellett feltüntetett alternatív ajánlati ár az az összeg volt, amelyet az ajánlattevőknek az északi szárny elmaradása esetén kellett kimutatniuk.
A nyertes ajánlattevő ajánlatából az ajánlatkérő csak az alternatív, illetve a teljes vállalási összeget ismertette az ajánlatok bontásakor. Nem került ismertetésre az, hogy az északi szárny elmaradása esetén milyen összegű ellenszolgáltatási költséget épített be az ajánlatába.
Az eredményhirdetéskor a nyertes ajánlattevőnek azt az ajánlati árát hirdette ki az ajánlatkérő, amely már nem tartalmazta az alternatív ajánlati árból az északi szárny elmaradása miatt az ajánlatba beépített 8 435 983 Ft költséget.
Az alperes a nyertes és a kérelmező ajánlatát olyan módszerrel hasonlította össze, hogy a legkedvezőbb ajánlati vállalás kapja a maximumpontszámot, a legkedvezőtlenebb vállalás a minimális pontszámot; a két szélső érték közötti vállalásokra matematikai arányosítás útján kerültek meghatározásra a pontszámok.
Az alperes értékelése során az első részszempontnál a nyertes 19,35 pontot, a kérelmező 18,02 pontot kapott.
Az ajánlatok műszaki tartalmával kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a nyertes és a kérelmező ajánlata azonosnak tekinthető, azaz 19-19 ponttal értékelhető.
Utalt arra, hogy az előírt Terranova vakolat helyett a kérelmező mészhabarcs vakolatot ajánlott meg az ajánlatkérő kifejezett kérése ellenére.
Megállapította továbbá, hogy a kérelmező ajánlatában a kevesebb alternatíva megajánlása jobban igazodik az ajánlatkérő dokumentációjában foglalt műszaki tartalomhoz. A határidő kérdésében az alperes kifogásolta, hogy az ajánlatkérő nem értékelte előnyösebbnek a korábbi vállalási határidőt. Az ajánlatkérő a műszakitartalom-kiegészítés 7. pontjában optimális befejezési határidőt említ, de annak jelentését nem fejtette ki.
A nyertes ajánlattevő 2000. november 25-i, a kérelmező 2000. november 15-i határidőt vállalt.
Az alperes álláspontja szerint a 2000. november 30-i időponttól korábbi vállalásokat értékelni kell, ennek megfelelően a kérelmezőnek 20 pontot adott a 16 nappal korábbi vállalási határidőre, míg a nyertes a 6 nappal korábbi vállalási határidőre 7,5 pontot kapott.
A pénzügyi-műszaki ütemtervvel kapcsolatban az alperes rámutatott arra, hogy a nyertes négy részszámlát és egy végszámlát jelölt meg az ajánlatában, a kérelmező három részszámlát és egy végszámlát.
A nyertes ajánlattevő nem adta meg a pontos pénzügyi ütemezést, a részszámlák benyújtásának pontos időpontját nem lehetett megállapítani az ajánlatból. Ennek ellenére az alperes a nyertes pénzügyi ütemtervét a kérelmezőénél kedvezőbbnek értékelte, ezért e tekintetben a felperes pontozását elfogadta.
Az ajánlatok kidolgozottságával kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a kérelmezőnél a Terranova vakolat ajánlatkérői előírásának figyelmen kívül hagyása róható fel mint olyan műszaki tartalmi eltérés, amelyet a pontszám megállapításánál figyelembe kell venni.
A nyertesnél az alperes megállapította, hogy a pénzügyi ütemterve elnagyolt, pontos időpontokat nem határoz meg a számlázásban, ezért mindkét ajánlat azonos értékűnek tekinthető, és 19-19 ponttal értékelendő.
Az alperes a részszempontokra adott pontszámokat együttvéve - a súlyszámokkal való megszorzás eredményeként - a nyertes ajánlatára 1752,3 pontot, a kérelmező ajánlatára 1792,2 pontot látott megállapíthatónak, melyre figyelemmel kimutatta, hogy a közbeszerzési eljárásban az összességében legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
Az alperes hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő nem a megadott ponthatárok között értékelt, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Mivel pedig nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, a Kbt. 59. § (1) bekezdése is sérült.
Az alperes megállapította továbbá a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a sérelmét is, mivel a felperes a Kbt. 5. számú mellékletét nem az előírásoknak megfelelő tartalommal állította össze, és nem ismertette azt az eredményhirdetésen, valamint az eredményhirdetéstől számított 15 napon belül nem küldte meg az összegezést az ajánlattevőknek.
Az alperes észlelte továbbá, hogy a felperes az ajánlatok bontásakor nem ismertette az ajánlattevők ajánlati árainak az északi szárny elhagyása miatt csökkentett árát, ezért a Kbt. 51. § (3) bekezdését is megsértette.
Az alperes a bírság összegének megállapításakor figyelembe vette a beszerzés értékét, az elkövetett jogsértések súlyát, és azt a tényt, hogy a felperes és a nyertes ajánlatkérő között a szerződés megkötésre került.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és megváltoztatását kérte.
Arra hivatkozott, hogy a pályázatok értékelésénél a kiírás szerinti szempontok alapján járt el, és az általa készített értékelő táblázat tartalma megfelel a Kbt. 5. számú melléklete iránymutatásainak.
Kifogásolta, hogy a Polaris Rt. a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésére csak a döntőbizottsági tárgyaláson hivatkozott, ennek ellenére az alperes - e kérelemkiegészítés elkésettségének megállapítása helyett - a jogsértést látta megállapíthatónak.
Sérelmezte továbbá, hogy az alperes újraértékelte az egyes részszempontokat, ezzel átvette az ajánlatkérői szerepet. E körben teljesen indokolatlanul értékelte kedvezőbben a rövidebb teljesítési határidőt, holott nem döntheti el, hogy az ajánlatkérő számára mi tekinthető a legkedvezőbb határidőnek.
Utalt arra is, hogy az alperes - tévesen - alternatívának tekinti az északi szárny elmaradása esetére ajánlott árat, de ez alatt csak műszaki alternatívát értettek, arra többletpontot nem ígért és nem is adott, szemben az alperes önkényes újraértékelésével.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Kbt. 55. § (6) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az értékelési folyamatban az 59. § (2), (3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell.
Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a közbeszerzési eljárást az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelme alapján vizsgálta, ennek során - az ajánlatok elbírálásának részszempontjait újraértékelve - vizsgálta a felperesi és az alperesi beavatkozó ajánlatának elsőbbségét.
Az 1. bírálati részszemponttal kapcsolatban az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes által a nyertesnek adott 19,35 (súlyszámmal szorozva 581) pontot az alperes elfogadta, az alperesi beavatkozó részére az alperes 18,02 (súlyszámmal megszorozva 540,6) pontot adott.
A 2. részszempont esetében az alperes a felperesi és az alperesi beavatkozó ajánlatát a műszaki tartalom szempontjából azonosan, egyaránt 19-19 (súlyszámmal megszorozva 475-475) ponttal értékelte.
A felperes e körben hivatkozott az alperesi beavatkozó ajánlatának hiányosságára, Terranova vakolat helyett mészhabarcs-vakolatra vonatkozó ajánlatra, és kifogásolta, hogy ezt a körülményt az alperes nem értékelte, de a két ajánlat műszaki tartalmával kapcsolatban tett alperesi megállapítások helytállósága tekintetében szakértői bizonyítást nem indítványozott.
Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a két ajánlat műszaki szempontú egybevetése során az alperesi beavatkozó ajánlatát az ajánlati dokumentációhoz jobban igazodónak minősítette, és a két ajánlat egyenértékűségének megállapításakor e körülményt is figyelembe vette.
Szakértői bizonyítás hiányában a felperes nem bizonyította azt az állítást, hogy a műszaki tartalom tekintetében a felperesi beavatkozó tett kedvezőbb ajánlatot, így az alperes értékelését a bíróság nem látta kifogásolhatónak.
A 3. részszemponttal kapcsolatosan az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes az ajánlati felhívásában 2001. december 1-jei határidőt jelölt meg, a műszaki tartalom kiegészítésének 7. pontjában pedig optimális befejezési határidőre vonatkozóan kért javaslatot, de az általa optimálisnak tartott, illetve elfogadható korábbi teljesítési időpontra vonatkozóan nem adott útmutatást. Ebből következően a 2001. december 1-jei határidő tekinthető optimálisnak, és az általában elfogadott értékelés szerint a korábbi vállalási határidő a későbbinél előnyösebb. Ennek megfelelően az alperes okszerűen értékelte az alperesi beavatkozó határidőre vonatkozó ajánlatát 20 ponttal.
A 4. részszempont esetében az alperes elfogadta a felperes értékelését.
Az 5. részszempontnál az ajánlatok kidolgozottsága tekintetében az alperes mind a felperesi, mind az alperesi beavatkozó ajánlatával szemben állapított meg kifogást, amelyre figyelemmel mindkettőt egyformán, 19-19 (súlyszámmal megszorozva 152-152) ponttal pontozta.
A felperes e részszempont hibás alperesi értékelését sem bizonyította.
A 6. részszempontnál a felperes és az alperes is a felperesi beavatkozó ajánlatát tekintették kedvezőbbnek.
A felperes e részszempontra az alperesi beavatkozónak adott pontnál 8 ponttal adott többet a felperesi beavatkozó részére, az alperes 24 ponttal, így e tekintetben a felperest érdeksérelem nyilvánvalóan nem érte.
Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a bírálati részszempontok helyes értékelésének eredményeként a felperesi beavatkozó ajánlata 1733,3 ponttal, az alperesi beavatkozóé pedig 1882,4 ponttal értékelhető, ebből következően a közbeszerzési eljárásban az alperesi beavatkozó tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglaltak ismertetését követően az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyv alapján megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az ajánlatok bontásakor nem került ismertetésre a felperesi beavatkozó 77 699 072 Ft alternatív ajánlati ára; ezzel a felperes a jogszabályban előírt ismertetési kötelezettségének teljeskörűen nem tett eleget.
A rendelkezésre álló adatokból megállapítható volt az is, hogy a felperes az eredményhirdetéstől számított 5 napon belül nem küldte meg az eljárásról készült összegezést az ajánlattevőknek, ezzel a Kbt. 61. § (1) bekezdését nyilvánvalóan megsértette.
A felperes által kifogásolt jogvesztő határidővel kapcsolatban az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében, ha a döntőbizottság a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény 90 napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el. Erre figyelemmel a felperes a jogvesztő határidő alperesi beavatkozó részéről történő elmulasztására alaptalanul hivatkozott, az alperesnek jogszerű lehetősége volt a Kbt. 61. § (1) bekezdésére vonatkozó jogsértés megállapítására.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.
Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a 2. részszempontnál elfogadta a döntőbizottsági értékelést, amely szerint a két pályázat műszaki tartalma egyenértékűnek tekinthető.
Hivatkozott az ajánlati felhívásban foglaltakra és annak kiegészítésére, amely szerint a külső-belső vakolatrendszer Terranova, más vakolórendszer nem lehetséges.
Az ajánlat csak az ajánlati felhívásban jelen kiegészítésben kiadott szerződéstervezetben és a helyszíni bejáráson rögzített feltételek teljesítése esetén érvényes és elfogadható. Ezekből látszik, hogy itt nincs mit bizonyítson egy műszaki szakértő, a kérelmezői ajánlatba be nem került kiírói szempontot a döntőbizottság megállapította, de az átfogó, és törvényt figyelembe vevő felülvizsgálata során a kérelmezői ajánlat érvénytelenségét nem állapította meg.
A bíróság - felülvizsgálata során - szintén figyelmen kívül hagyta e fontos témát, a felperesi nem bizonyításra hivatkozva.
A döntőbizottság és a bíróság sem vette figyelembe, hogy a kiírási feltételek nemteljesítése az érvénytelenséget vonja maga után, egy érvénytelen ajánlatot adó pedig nem lehet nyertes. Így a döntőbizottság elmarasztalhatta volna az ajánlatkérőt, hogy nem állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, de nem róhatta volna fel, hogy "nem az összességében" legelőnyösebb ajánlatot fogadta el.
Kifogásolta továbbá, hogy a döntőbizottság által a kiírónak felrótt hibaként szerepelteti, hogy 0 pontot adott ki a minimálisan kiírt 1 pont helyett; majd ő ugyanazzal a rossz képlettel több helyen kiadja a 0 pontot, amelyet az elsőfokú bíróság sem számolt át, bár a képlet hibáját is többször feltárták.
Az 5. részszempontnál ismét a döntőbizottsági értékelés lett jóváhagyva, figyelmen kívül hagyva a 2. részszempontnál ismertetett súlyos hiányosságát a kérelmezői ajánlatnak, valamint azt, hogy míg a nyertes ajánlattevő jóval több (közel 4 millió Ft megtakarítást jelentő), a kiíró számára pénzügyileg előnyösebb, és műszakilag elfogadható alternatívát ajánlott, szemben a kérelmező által ajánlott alig 120 000 Ft-tal; ezeket nem lehetett egyenértékűnek tekinteni.
A 6. részszempontnál ismételten érvényben tartott döntőbizottsági határozat megint a rossz képlettel számolt, ismét a 0 pontot adja. A jó képlettel a nyertes a döntőbizottságnál számítottnál több pontot kapott.
A bíróság az átszámításnál még mindig nem vette figyelembe a képletek hibáját, így pontozása sem lehet érvényes.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenségét - bár a tényt már a döntőbizottság is megállapította - egyikük sem mondta ki. A bíróság a döntőbizottsági határozatban szereplő Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértését már nem mondja ki, bizonyára azért, mert azt több helyen a döntőbizottsági határozat is megsérti.
A kiíró a Kbt. 59. § (1) bekezdését nem tudta megsérteni, miután az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében foglalt elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Miután a kérelmező nem a kiírás szerinti ajánlatot tette, így az nem is lehetett a legkedvezőbb.
Összefoglalóan a kiíró számára felróható, hogy az alternatív ajánlatokat nem ismertette, de nem helyes az a döntőbizottsági megállapítás, miszerint az északi szárny elmaradására vonatkozó ajánlati ár nem került ismertetésre, valamint, hogy az 5. számú melléklet szerinti összegezés 5 nap alatt nem került kiküldésre.
A kiíró a fentiek szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot fogadta el, amely közel 4 millió Ft-os megtakarítással valósította meg az állami céltámogatás felhasználását, vagyis a törvény szellemében és annak érvénye szerint járt el.
Az eljárás során elkövetett adminisztratív hibák az eljárás végeredményét nem befolyásolták, a törvény célját nem sértették, így a kiszabott 1 500 000 Ft büntetést sem tartotta indokoltnak.
A felperesi beavatkozó előkészítő iratában csatlakozott a felperesi fellebbezésben foglaltakhoz, az első fokú ítélet megváltoztatásával az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Beadványához csatolta a Terranova vakolatra vonatkozó építőipari műszaki engedélyt, amely tanúsítja ezen vakolat egyediségét, a gyártási eljárás védettségét.
Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
Az alperes utalt arra, hogy a megfelelő minőségű mészhabarcs műszaki tartalom tekintetében azonos a "Terranova" márkanévvel jelzett, szintén mész alapanyagú vakolattal.
A Kbt. 40. § (5) bekezdés rendelkezése egyébként is tiltja a márkanévre, védjegyre való hivatkozást, illetve az csak a tárgy egyértelmű meghatározására használható.
Az ajánlatkérő adott lehetőséget többváltozatú ajánlattételre - és mint az eljárás végén kiderült -, a beszerzésére az alternatív ajánlat szerinti megoldást fogadta el, tehát nem ragaszkodott az általa kiadott kiírásban szereplő meghatározásokhoz. Az pedig tény, hogy az alperesi beavatkozó alternatív ajánlata lényegesen kevesebb tételben tér el a kiírástól, mint a felperesi beavatkozó; tehát az előbbi ajánlat lényegesen jobban megközelíti a felperesi elvárásokat.
Hivatkozott arra az alperes, hogy a felperesnek, és nem az alperesnek a feladata egy ajánlat érvénytelenségének megállapítása az eljárás során, különösen akkor, ha azt a felperes a saját eljárása során elmulasztotta, és nem érkezik az alpereshez erre vonatkozóan kifejezett jogorvoslati kérelem.
A perbeli eljárásban a felperes az alperesi beavatkozó ajánlatának érvénytelenségére már alappal nem hivatkozhat.
A 3. bírálati szempont tekintetében a felperes nem fejti ki, hogy az általa is alkalmazott képlet miért hibás. Az alperes pedig ezen részszempontnál - a felperesi állítással szemben - 0 értékelési pontot nem adott ki.
Az 5. részszempont tekintetében az ajánlat kidolgozottsága körében nem lehet értékelni az ajánlat műszaki tartalmát, annak értékelése a 2. részszempontban már megtörtént.
A felperes egyetlen állításával vagy tényigazolásával sem cáfolja az alperes azon megállapítását, mely szerint a megfelelő tartalmú összegzést nem állította össze, és azt az alperesi beavatkozónak a Kbt. 61. § (7) bekezdése szerinti határidőn belül nem küldte meg.
Nem helytálló a felperes azon előadása sem, hogy - az elsőfokú bíróság nem mondta ki a Kbt. 55. § (6) bekezdésének a megsértését, hiszen az ítélet indokolásának 9. oldalán az 5. bekezdésben az szerepel, továbbá az ítélet rendelkezése az alperesi határozat rendelkezésére nézve semmiféle mellőzést nem tartalmaz.
Kiemelte az alperes, hogy a felperes a Kbt. szabályainak be nem tartásával végzett értékelésével az alperesi beavatkozót a nyerési esélytől elzárta az általa kedvezően megtett ajánlat nem megfelelő értékelésével, ez az alperes eddigi gyakorlata szerint súlyos jogsértésnek minősül; így a Kbt. 88. § (4) bekezdésében megengedett 30%-kal szemben a beszerzés értékének alig 2%-át elérő mértékben megállapított bírság összege az eljárás összes körülményeinek részletes mérlegelésével került meghatározásra.
Az alperesi beavatkozó fellebbezési ellenkérelmében utalt arra, hogy a terranova vakolat, illetve a mészhabarcs vakolat műszaki szempontú egybevetése ajánlati egyenértékűséget mutat, ennél fogva az elsőfokú bíróság helyesen értékelte súlytalannak a két vakolatrendszer közötti különbségtételt.
Megjegyezte, hogy a pályázati kiírás feltételrendszere között a kiírók a munka mennyiségére és minőségére tesznek ajánlati felhívást, az eszközre vonatkozóan és az alkalmazandó anyaggal kapcsolatban nem, tekintettel arra, hogy műszaki szakértelemmel a pályázók maguk rendelkeznek. Ezen okból a felperes hivatkozásának helytállósága megkérdőjelezhető. Ugyancsak elfogadhatatlan a felperes azon hivatkozása, hogy a Polaris Rt. érvénytelen ajánlatot tett volna az eltérő vakolatrendszerre tett ajánlata miatt. A pályázat nyilvánvalóan érvényes volt.
A felperes a pályázatok félbontása, illetve értékelése során azt maga is érvényesnek tekintette, így a felperes fellebbezésében érvénytelenségre történő hivatkozása minden alapot nélkülöz.
Megemlítette, hogy a felperes s hivatkozott 5. számú mellékletet nemcsak 5 munkanapon belül, hanem a mai napig sem bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ezzel nyilvánvalóan megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat, melyet a döntőbizottság és a Fővárosi Bíróság tényszerűen megállapított.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság részletesen feltárta és ítélete indokolásában megfelelő alapossággal rögzítette az ügyben irányadó tényállást, továbbá abból helyes jogi következtetést vont le.
A perben rendelkezésre állt iratanyag áttanulmányozása alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő lehetőséget adott a közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlati felhívás 14. pontja, illetve a konzultáción elhangzott műszaki dokumentáció kiegészítésére figyelemmel többváltozatú ajánlatot is lehessen benyújtani. A nyertes ajánlattevő ajánlatából az ajánlatkérő csak az alternatív, illetve a teljes vállalási összeget ismertette az ajánlatok bontásakor, nem került ismertetésre az, hogy az északi szárny elmaradása esetén milyen összegű ellenszolgáltatás költségét építette be az ajánlatába.
Ezen körülmény megtévesztő volt később az eredményhirdetéskor, mert amikor a nyertes ajánlattevő ajánlati árát kihirdette az ajánlatkérő, akkor az az ajánlati ár már nem tartalmazta az alternatív ajánlati árból az északi szárny elmaradására előirányzott ellenszolgáltatás összegét.
Mivel az ajánlatkérő az északi szárny megvalósításának szándékától elállt, az ajánlat értékelése időszakában az erre vonatkozó ajánlati árat kellett figyelembe venni; ennek megfelelően a nyertes eredeti alternatív ajánlata 86 135 055 Ft volt, az északi szárny elhagyásának költsége levonása után az elfogadott ajánlati ára 77 699 072 Ft.
A kérelmező eredeti alternatív ajánlati ára 89 398 150 Ft volt. Az északi szárny elhagyása esetén ez 81 111 893 Ft nettó árat jelentett.
Helyes értékelési módszerrel a legkedvezőbb ajánlati vállalás kapta a maximumpontszámot, a legkedvezőtlenebb a minimálisat, a két szélső érték közötti vállalásokra csakis matematikai arányosítás útján lehetett meghatározni a pontszámokat.
A nyertes ajánlattevő pontszámát 19,35 pontban elfogadta az alperes.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint jogszerűen helyezkedett az elsőfokú bíróság azon álláspontra, hogy a műszaki tartalom szempontjából a két ajánlat azonosnak volt tekinthető.
Az alperesi beavatkozó ajánlatában a kevesebb eltérő alternatíva megajánlása következtében jobban igazodik a műszaki tartalomból az ajánlati dokumentációjában foglalt műszaki tartalomhoz; mindezt összevetve a nyertes és az alperesi beavatkozó ajánlata e részszempontnál azonos értékűnek tekinthető.
Osztotta a Legfelsőbb Bíróság azon álláspontot, hogy a kiírásban szereplő időponthoz képesti korábbi vállalásokat értékelni kell, minél korábbi a vállalási határidő, annál előnyösebbnek tekinthető e részszempontnál az ajánlat, és ennek az adott pontszámokban is kifejezésre kell jutnia.
Az ajánlatok kidolgozottságára vonatkozó részszempontnál maximális pontszámot a kért tartalmi összeállításra és a kiírt műszaki kérések beépítésére lehetett kapni.
Az alperesi beavatkozónál a Terranova ajánlatkérői előírás figyelmen kívül hagyása róható fel mint olyan műszaki tartalmi eltérés, amelyet a pontszám megállapításánál figyelembe kell venni. A felelősségbiztosításra vonatkozó eltérést már nem, mert erre vonatkozóan az ajánlatkérő nem tett semmilyen előírást az ajánlati felhívásban és a dokumentációban.
A felperesi beavatkozónál megállapítható volt, hogy a pénzügyi ütemterv elnagyolt, pontos időpontokat nem határoz meg a számlázásban, ezért mindkét ajánlat olyan fogyatékosságban szenved, amely miatt az ajánlatok azonos értékűnek tekintendők.
A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint az alperes felülvizsgált határozatában az 1., a 4. és a 6. részszempont tekintetében a nyertes ajánlattevő felperesi beavatkozó ajánlatát ténylegesen is kedvezőbbnek értékelte, míg a 2. és 5. részszempontnál azonos pontszámot adott a felperesi és alperesi beavatkozónak.
A 3. részszempont tekintetében tartott csak indokoltnak kevesebb pontszámot a nyertes ajánlattevőnek a vállalási határidő értékelése tekintetében.
Az alperes a felperes értékeléséből megállapította, hogy azáltal sértette meg a Kbt. 55. § (6) bekezdését, miszerint nem a megadott ponthatárok között értékelt és nem az ajánlatok tartalmi elemei alapján végezte el a pontozást; nem az elfogadott ajánlati árhoz tartozó műszaki tartalom alapján értékelt. Ebből következett az is, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdésének sérelme is megvalósult, mert a felperes összességében nem a legelőnyösebb ajánlatot hirdette ki nyertesnek, ugyanis a pontszámok összeadása alapján az összességében a legelőnyösebb ajánlatot nem a nyertes ajánlattevő tette, hanem az alperesi beavatkozó.
Alaptalanul hivatkozott arra a felperes, hogy a Kbt. 61. § (1) bekezdésének sérelme nem valósult meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 5. számú mellékletét nem állította össze az előírásnak megfelelően, azokat a kihirdetés során nem ismertette, és az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül nem küldte meg az ajánlattevőknek. Ezáltal elzárta az ajánlattevőket az ajánlatkérő értékelése megismerésének lehetőségétől.
A fentiekre utalással hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Kbt. 51. § (3) bekezdésének sérelme is megvalósult, amikor az ajánlattevők ajánlati árainál az északi szárny elhagyására vonatkozó csökkenő árat nem ismertette az ajánlatkérő.
Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával is, hogy a felperes a jogvesztő határidő alperesi beavatkozó általi elmulasztására alaptalanul hivatkozott, a Kbt. 79. § (7) bekezdéséből következően az alperesnek jogszerű lehetősége volt a Kbt. 61. § (1) bekezdésére vonatkozó jogsértés megállapítására is.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszerűen és megalapozottan döntött a kereset elutasításáról, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezési eljárásban felmerült alperesi és alperesi beavatkozói perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése és 83. § (1) bekezdése szerint kötelezte.
A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdése és 14. §-a szerint az állam viseli.
Budapest, 2003. szeptember 16.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kovács Ákos s. k.,
bíró