LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (8788)
Kf.VI.38.339/2002/6.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Bita, Petrik és Társai Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd (Budapest I., Mikó u. 14.) által képviselt Infraconsult Kft. (Budapest VII., Szövetség u. 17.) I. rendű és a 3 V System Kft. (Budapest I., Bem rkp. 26.) II. rendű felpereseknek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságón indított perében - amely perbe a dr. Wallacher Lajos ügyintéző által képviselt Igazságügyi Minisztérium (Budapest V., Kossuth tér 4.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a 2002. szeptember 29. napján meghozott 13.K.32.824/2001/14. számon hozott ítélet ellen az alperes részéről 16., az alperesi beavatkozó részéről 15. sorszámon előterjesztett fellebbezés, míg a felperes által Kf/2. sorszámon benyújtott csatlakozó fellebbezés folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes keresetét teljes terjedelmében elutasítja, egyebekben az ítéletet helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint, az alperesi beavatkozónak 20 000 (húszezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (tízezer) forint kereseti és 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő alperesi beavatkozó a magyar nyelvre lefordított európai közösségi joganyag nyelvi és szakmai lektorálása tárgyában a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 20-án megjelent számában részvételi felhívást tett közzé, tárgyalásos eljárás megindítására, melyben - egyebek mellett - rögzítette, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha a megadott 22 szakterületen a meghatározott szakképzettséggel rendelkező szakmai lektort bemutatni nem tud.
Az ajánlatkérő a jelentkezéseket elbírálva a felperes részvételi jelentkezését az említett feltétel teljesítésének hiánya miatt alkalmatlannak minősítette.
E döntéssel szemben - a II. rendű felperes mellett - az I. rendű felperes jogorvoslati kérelemmel élt, melyben arra hivatkozott, hogy az alkalmassághoz előírt feltételeket teljesítette, illetőleg, hogy a beavatkozó nem vette figyelembe az egyik pályázó kizártságát a közbeszerzési eljárásból, jóllehet a beavatkozó gyakorolja - e most említett pályázó tekintetében - az állam nevében a tulajdonosi jogokat.
Az alperes D.494/10/2001. szám alatt meghozott határozatával a jogorvoslati kérelmeket elutasította, mert úgy találta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen minősítette a felperesek jelentkezését érvénytelennek, a részvételi felhívásban meghatározott, fent említett követelmények teljesítésének hiánya miatt. Megállapította a döntőbizottság azt is, hogy az összeférhetetlenség nem az ajánlatkérő és a jelentkező viszonyára, hanem utóbbi, és az ajánlatkérő nevében eljáró személy közti viszonyra vonatkozik.
A határozat felülvizsgálata iránt a felperesek nyújtottak be keresetet. Az I. rendű felperes keresetében mind az érvénytelenné minősítés, mind az összeférhetetlenség tekintetében sérelmezte az alperesi álláspontot; kifogásolta továbbá az esélyegyenlőség sérelmét is. Kérelme az alperesi határozat megváltoztatására és a jogsértés megállapítására irányult.
Az elsőfokú bíróság a II. rendű felperes keresete tekintetében a pert 4. sorszámú végzésében megszüntette; a végzés jogerőre emelkedett.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperesi határozatot az összeférhetetlenséget illető részében hatályon kívül helyezte, és az alperest e körben új eljárásra kötelezte, míg ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes által bejelentett személy a részvételi felhívásban meghatározott követelményeknek csak részben felelt meg, ezért a felperes részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánítása jogszerű döntés volt, e körben a kereset nem megalapozott; csakúgy, mint az esélyegyenlőség sérelmével kapcsolatban, mert a felperes jogorvoslati kérelme erre vonatkozó kifogást nem tartalmazott, így az ezt illető perbeli hivatkozása nem értékelhető. Megalapozott volt ezzel szemben a kereset az összeférhetetlenségre vonatkozóan, mert az elsőfokú bíróság álláspontja szerint összeférhetetlenséget eredményez, ha az ajánlatkérő által kezdeményezett eljárásban az ajánlatkérő tulajdonában álló gazdálkodószervezet vesz részt.
Az ítélet ellen az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezett, a felperes csatlakozó fellebbezéssel élt.
Az alperesi fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a felperes keresetének teljes elutasítására irányult. Fellebbezésében az alperes arra hivatkozott, hogy az összeférhetetlenség csak az ajánlatkérő nevében eljáró, és a jelentkező viszonylatában lett volna megállapítható.
Az alperes másodlagos fellebbezési kérelme az új eljárásra kötelezés mellőzésére irányult. Sérelmezte, hogy ennek lefolytatására vonatkozóan az elsőfokú bíróság számára iránymutatást nem adott.
Az alperesi beavatkozó fellebbezése szintén az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, és a felperes keresetének teljes egészében való elutasítására irányult. Az összeférhetetlenség kérdésében indokai az alperesi fellebbezési indokokkal megegyeztek. Sérelmezte az elsőfokú bíróság részéről az indokolási kötelezettség hiányos teljesítését, illetve, hogy az ítélet kézbesítésével a bíróság elkésett.
A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének - fellebbezéssel nem érintett részében való - megváltoztatását, egyebekben helybenhagyását és a keresetének megfelelő döntés hozatalát kérte. Előadta, hogy jogszerűen nem lehetett volna teljesítésre alkalmatlannak minősíteni, mert az általa a perben érintett szakterületre jelölt személy szakértelme az alperesi beavatkozó által megkívánt feladat elvégzéséhez elegendő volt. Megismételte az összeférhetetlenségre vonatkozóan tett korábbi perbeli előadásait is.
Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezése az alábbiak szerint alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan.
Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes határozatát az összeférhetetlenségre vonatkozó szabály megsértése tekintetében hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítéletét az összeférhetetlenséget érintő részében azzal indokolta, "hogy az 1997. évi LXXVI. törvény alapján az OFFI Rt. tulajdonosa a magyar állam, képviseletében eljárva az Igazságügyi Minisztérium. Az Igazságügyi Minisztérium SZMSZ-ben szabályozta a tulajdonosi jogkör gyakorlását, amely szerint a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat a miniszter által átruházott hatáskörben az 1. sz. helyettes államtitkár gyakorolja. A tulajdonosi jogkör gyakorlásának szervezeten belüli szabályozása a bíróság álláspontja szerint sem érinti a tulajdonosi minőséget, az OFFI Rt. esetében tehát a tulajdonosi jogok gyakorlójának az Igazságügyi Minisztérium tekintendő.
A bíróság álláspontja szerint is összeférhetetlenséget eredményez, ha az ajánlatkérő által indított közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő tulajdonában lévő gazdálkodószervezet részt vesz. ...Ebből következően az olyan érdekelt gazdálkodószervezet sem vehet részt az eljárásban, amelynek tulajdonosa, illetőleg résztulajdonosa maga az ajánlatkérő..."
Az ekként részletesen kifejtett indokokat az elsőfokú bíróság a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 31. § (2) bekezdés c) pontjára alapította. Eszerint az eljárás előkészítésében a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
Az idézett törvényhely szövegéből megállapítható, hogy az összeférhetetlenségre nem az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonyában tartalmaz szabályozást. Az ajánlatkérői oldal alanya az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet vagy személy, mely nem azonos az ajánlatkérővel. Ezzel kapcsolatban helytálló az alperesnek az a fellebbezési hivatkozása, mely szerint "az OFFI Rt. ajánlatkérő nevében nem járt el, ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásba bevonásra nem került Továbbá az OFFI Rt. társasági részesedése állami tulajdonban van, a magyar állam vállalkozói vagyonának részét képezi, és a privatizációs törvény melléklete értelmében az igazságügyi miniszter az állam nevében az alapítói, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásával van megbízva, ténylegesen azonban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezik." Ennélfogva az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő és az ajánlattevő között megállapítani nem lehetett volna, az alperesi határozat tehát e részében is jogszerű volt.
Osztja ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróságnak az I. rendű felperes részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban kifejtett álláspontját. A Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti előírásoknak megfelelően jelölte meg az ajánlatkérő az alkalmasság feltételét, amikor megkívánta, hogy a részvételi felhívás 13.16. pontjának 21. sorszám alatti szakterületénél, a "rendőrségi és igazságügyi együttműködés a polgári és büntető ügyekben (személyek szabad mozgása)" témában a részvételi jelentkezőnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmai lektort kell a feladat ellátására biztosítani. A közlekedési jog területén jártas, felperes által megjelölt szakmai lektor képzettsége azonban igen szűk területét érintheti a részvételi felhívásban megjelölt és a beavatkozó által részletezett szakterületnek, ezért - mint azt helyesen az elsőfokú bíróság megállapította - nem sértett jogszabályt az alperes akkor, amikor az I. rendű felperes ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében érvénytelennek minősítette.
Az alperes és az alperesi beavatkozó fellebbezésének a fent kifejtett indokokra alapított elbírálásának eredményére tekintettel az alperesi új eljárásra vonatkozó iránymutatás hiánya az indokolási kötelezettség terjedelmének és az ítélet kézbesítése időpontjának alperesi beavatkozói kifogása körében - tekintettel a Pp. 253. § (2) bekezdésében foglalt arra a szabályra is, mely a fellebbezés érdemi elbírálását írja elő - a másodfokú bíróságnak vizsgálódni nem kellett.
A fenti indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alkalmazásával részben megváltoztatta, az I. rendű felperes keresetét teljes egészében elutasította, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az I. rendű felperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a értelmében irányadó Pp. 78. § (1) bekezdése alkalmazásával a felperest kötelezte a Pp. 79. § (1) bekezdése szerint az alperes és az alperesi beavatkozó javára megállapított perköltség megfizetésére. Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megtérítésére az I. rendű felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 64. §-a alapján köteles.
Budapest, 2003. szeptember 10.
Dr. Fekete Ildikó s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Kárpáti Zoltán
bíró