KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8902)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.443/11/2003.
Tárgy: az Alpek Mélyépítő és Gépgyártó Kft. jogorvoslati kérelme Törökszentmiklós Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Alpek Mélyépítő és Gépgyártó Kft. (7030. Paks, Tolnai u. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Törökszentmiklós Város Önkormányzata (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Törökszentmiklós város közigazgatási területén szennyvízcsatorna-hálózat építése és szennyvíztisztító telep hatásfoknövelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 28/A. §-ra tekintettel a 63. § (5) bekezdését, a 37. § (1) és (2) bekezdését, a 44. § (1) bekezdés b) pontját és a Kbt. 44. § (6) és (7) bekezdését, ezért ajánlatkérő részvételi felhívását megsemmisíti, valamint vele szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. A jogorvoslati kérelmet ezt meghaladóan elutasítja.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. április 30-án a Közbeszerzési Értesítő 18. számában több beszerzésről előzetes tájékoztatót tett közzé 2581/2003 szám alatt. A II. pontban szerepel egy építési beruházás a Törökszentmiklós város szennyvízhálózatának kiépítése, meglévő szennyvíztisztító hatásfoknövelése tárgyában.
A 4. a) pontban közölte, hogy a választani kívánt eljárás minden beszerzés esetében nyílt eljárás.
A 4. b) pontban megadta a beszerzés tárgyát, de annak előrelátható mennyiségét nem ismertette, míg a 4. c) pontban megadta, hogy a beruházás helye Törökszentmiklós város és Szennyvíztisztító-telep Törökszentmiklós, Óballai út.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 21-én a Közbeszerzési Értesítő 34. számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt tárgyban 6153/2003 szám alatt.
A felhívás 6. a) pontjában meghatározta, hogy a részvételi jelentkezés határideje a felhívás megjelenése napját követő naptól számított 16. nap 11.00 óra.
A felhívás 8. a) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatevőknek 15 millió Ft ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk.
A felhívás 9. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazodására szolgáló adatok és tények körét írta elő ajánlatkérő. Ezek között szerepel:
- valamennyi számlavezető pénzintézettől származó, 30 napnál nem régebbi nyilatkozat a részvételre jelentkező
- hitel és fizetőképességéről,
- számlavezetésének kezdetéről,
- fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint a számláján előforduló esetleges sorban állásokról,
- a részvételre jelentkező előző 3 évi (2000, 2001, 2002.) éves beszámolója (mérlege és eredménykimutatása),
- különböző pénzügyi mutatók megadása 3 évre,
- műszaki-technikai felszereltség leírása,
- az előző 3 évi szennyvízcsatorna-építés beruházásainak ismertetése.
A felhívás 10. a) pontjában az alkalmasság elbírálásának szempontjánál szerepel többek között
- a részvételre jelentkező vagyoni helyzete, pénzügyi stabilitása, pénzintézeti nyilatkozat és az éves beszámolók, illetve a pénzügyi mutatók alapján,
- a műszaki-technikai felszereltség.
A felhívás 10. aa) pontban kiegyensúlyozott gazdálkodás és pénzügyi stabilitás értékeléséhez részletezte a szempontokat:
- ha mind a teljes nettó árbevétel, mind a beszerzés tárgyával azonos nettó árbevétel folyamatosan emelkedik 3 pont,
- ha csak a beszerzés tárgyával azonos nettó árbevétel mutat folyamatos növekedést, akkor 2 pont,
- ha a beszerzés tárgyával azonos nettó árbevétel nem mutat folyamatos növekedést, de a 2002. év nettó árbevétele nagyobb, mint a 2001. és 2000. év nettó árbevétel átlaga, akkor 1 pont,
- egyébként 0 pont.
10. ab) likviditási I. mutató:
- ha a 3 éves számtani átlag nagyobb vagy egyenlő, mint 1,3, akkor 5 pont,
- ha a 3 éves számtani átlag 1,3-nál kisebb, de nagyobb vagy egyenlő, mint 1,1, akkor 3 pont,
- ha a 2000 és 2001. évi mutató kisebb, mint 1,3, de a 2002. évi mutató nagyobb vagy egyenlő, mint 1,3, akkor 2 pont,
- ha a 2000. és 2001. évi mutató kisebb, mint 1,1, de a 2002. évi mutató nagyobb vagy egyenlő, mint 1,1, akkor 1 pont,
- egyébként 0 pont.
10. ac) Adósságállomány arányát határozta meg.
10. ad) A céltartalékok arányát határozta meg.
10. ae) A fedezet foka mutatót határozta meg.
A felhívás 10. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta azt, hogy a részvételre jelentkezőnek alvállalkozó nélkül, míg közös jelentkezőknek együttesen kell az alkalmassági feltételeknek megfelelniük.
Az ajánlatkérő meghatározta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősíti azokat a részvételre jelentkezőket, akiknek
- az előző 3 év (2000, 2001, 2002.) bármelyikében a mérleg szerinti eredménye negatív,
- ha a részvételre jelentkező a meghatározott pénzügyi értékelési rendszerben nem éri el a 14 pontot,
- ha a szennyvízcsatorna-építés kivitelezéséből származó nettó árbevétele az előző 3 év átlagában (2000, 2001, 2002.) nem haladta meg az 1 000 000 E Ft/év, azaz egymilliárd Ft/év értéket,
- saját tőkéje 2003. január 1-jén nem érte el az 500 millió Ft-ot,
- az előző 3 évben nincs legalább nettó 2 milliárd Ft-ot meghaladó lezárt és kiváló minőségben elvégzett referenciamunkája,
- nem rendelkezik a feladat megvalósításához szükséges műszaki-technikai felszereltséggel (alapvető építőipari gépek, szerszámok, földmunkagépek).
A felhívás 12. pontjában "egyéb információk" között a 11. francia bekezdésében meghatározta, hogy a részvételi eljáráson eredményesen részt vevőknek a Kbt. 52. § (5) bekezdés szerint megküldésre kerül az ajánlati dokumentáció, amelynek az ellenértéke 400 ezer Ft + áfa.
Az összeget a részvételre felkért ajánlattevőknek az eredményhirdetést követően 5 munkanapon belül át kell utalni vagy be kell fizetni a megadott számlára.
Részvételi dokumentációt nem készített ajánlatkérő.
A részvételi jelentkezési szakban 3 jelentkező intézett kérdéseket ajánlatkérőhöz, melyekre a választ megadta.
A részvételi jelentkezési határidő 2003. szeptember 8-ra esett.
Kérelmező 2003. szeptember 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet Alpek Bt. névvel, de időközben 2003. szeptember 1-jétől jogutód Alpek Mélyépítő és Gépgyártó Kft. névvel kft.-vé átalakult, melyről az értesítést 2003. szeptember 4-én vette át.
Kérelmében sérelmezi az alkalmassági és alkalmatlansági kritériumok meghatározását, valamint a felhívás több részét pontokba szedve az alábbiak szerint:
I. A részvételi jelentkezés határidejét a megjelenés 16. napjára tette ajánlatkérő, igaz, megjelentetett egy előzetes összesített tájékoztatót, de annak tartalma nem felel meg a Kbt. szabályainak, mert nem adta meg a beszerzés tárgyainak mennyiségét, értékét. A hiányos tájékoztató miatt nem volt lehetőség az eljárásra felkészülni. Csak a beszerzés tárgyát adta meg, ezért nem alkalmazhatott volna rövidített határidőket, tehát kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28/A §-át.
II. Kifogásolja a 2960 millió Ft-os becsült értékű beruházáshoz kért 15 millió Ft ajánlati biztosíték nagyságát. Szerinte az túlzott, és ez sérti az esélyegyenlőséget és a verseny semlegességét.
III. Kifogásolja, hogy a felhívás 12. pont 12. bekezdés szerint a részvételi szakasz eredményhirdetését követően nem ajánlati felhívást küld ki ajánlatkérő, hanem dokumentációt, és annak árát öt napon belül kell megfizetni, tehát nem áll rendelkezésre a Kbt. 37. § (2) bekezdés szerinti 15 nap a dokumentáció kiváltására.
IV. Kifogásolja, hogy az előző 3 év éves beszámolójának (mérleg és eredménykimutatás) csatolását írta elő ajánlatkérő. Szerinte ez sérti az esélyegyenlőséget, mert a számviteli törvény szerint nem minden cégnek van évesbeszámoló-készítési kötelezettsége. Ezzel kizárja azokat a cégeket, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készítenek.
V. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Tanács 1/2003. sz. állásfoglalásával ellentétesen nem minden alkalmasság igazolására kért adathoz rendelt alkalmatlansági feltételt, mivel nem írta elő azt az alkalmassági feltételek között, hogy a mérleg szerinti eredménye nem lehet negatív. Továbbá nem határozta meg egyértelműen és pontosan, hogy milyen műszaki-technikai felszereltséget tekint szükségesnek a teljesítéséhez, illetve melyeknek a hiánya alapozza meg az alkalmatlanságot. A követelmény általánosságban nem határozható meg. A fentiekkel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
VI. Kifogásolja, hogy ajánlatkérő által előírt saját tőke nagyság sérti a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését, mivel azt minimum 500 millió Ft-ban követelte meg. A Közbeszerzések Tanácsa a minősített ajánlattevők esetében is a saját tőke vizsgálata során annak növekvő tendenciáit értékeli és nem a nagyságrendjét. Álláspontja szerint, ha ajánlatkérőnek rendelkeznie kell a szerződéshez szükséges fedezettel, akkor figyelemmel a 60 napos fizetési határidőre és a kivitelezés átfutási idejére is havonta 162 millió Ft-ot kell a kivitelezőknek megfinanszírozniuk. Álláspontja szerint csupán a saját tőke vizsgálatából nem derül ki a garanciavállalási képessége az ajánlattevőnek, hiszen az ajánlattevő akár csődbe is mehet. A saját tőke mértéke nem mutatja például azt sem, hogy a cég mennyire eladósodott.
VII. Kifogásolja a felhívás 10. a) pontjában meghatározott pénzügyi mutatókat és azok értékeléséhez megállapított pontértékelés rendszerét, mivel a nettó árbevétel-növekedés, a likviditási I. mutató, az adósságállomány aránya, a céltartalékok aránya és a fedezet foka mutatók nincsenek összefüggésben a szerződés teljesítésére való alkalmassággal, és azok diszkriminatív módon zárják ki a versenyből a jelentkezők széles rétegét. Ez sérti a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdését. Az alkalmassági, alkalmatlansági feltételek meghatározásakor ajánlatkérőnek figyelemmel kell lenni a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakra is, így az alkalmassággal összefüggésben előírt adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, míg az alkalmatlanná minősítés szempontjai legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben írhatók elő. Az előírt mutatók szigorúbbak, mint amit a minősített ajánlattevők alkalmasságának elbírálásánál használnak. Konkrétan a felhívás 10. aa) pontját a kiegyensúlyozott gazdálkodás és pénzügyi stabilitás, valamint a Likviditás I. mutató meghatározását sérelmezi. A Likviditási mutató I. esetében az alkalmassághoz elég volt, ha annak az értéke egyenlő vagy nagyobb, mint egy. Jelen kiírásban ebben az esetben ajánlattevő nulla pontot kap. Szerinte ennél a mutatónál a 3 éves időszak áttekintése nem releváns. Ennek következtében ennél az egy mutatónál annyi pontot veszít (az összesen szerezhető 19-ből 5 pontot), hogy a többi kritériumnak tökéletesen meg kell felelnie. Ellenkező esetben nem lesz alkalmas. Sérelmezi a felhívás 10. a) pontjában a különféle mutatóknál meghatározott pontszámokat is, mivel szerinte azok egymáshoz viszonyítva indokolatlanul és aránytalanul lettek meghatározva.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy kérelmező ügyfélképességét nem igazolta, nem is valószínűsítette. Csatolta a hatályos cégmásolatot, mely szerint kérelmezőt 2003. szeptember 1-jén törölte a cégbíróság a cégnyilvántartásból, mert a cég megszűnt.
A kérelem I. pontjára előadja, hogy az összesített tájékoztató és a felhívás tartalma jogszerű. A tájékoztató tartalmának kifogásolása pedig elkésett. Nem fedi a valóságot, hogy nem állt rendelkezésre elég adat és információ a jelentkezés elkészítéséhez, hiszen tíz jelentkezés érkezett a határidőig.
A kérelem II. pontjával kapcsolatban kifejti, hogy az ajánlati biztosíték a beszerzés értékének 0,5%-a, ami a kialakult gyakorlat szerinti 1%-nál kevesebb, tehát az nem eltúlzott mértékű.
A kérelem III. pontjára előadja, hogy a kérelmező azt a fikciót vetíti előre, hogy ajánlatkérő nem küld ajánlati felhívást, és ezzel megsérti a Kbt. 64. § (1) és (3) bekezdését. Álláspontja szerint ezen állítás idő előtti, lévén hogy még a jelentkezések bontása sem történt meg. A kérelmező által felhívott részvételi felhívás 12. pont 12. bekezdése ajánlattételi dokumentációról szól, nem pedig ajánlati felhívásról.
A részvételi felhívás nem tartalmaz a kérelmező által jelzett adatot (nevezetesen hogy ajánlati felhívást az ajánlatkérő nem küld az ajánlattevőknek), éppen ellenkezőleg, a részvételi felhívás 10. d) pontja kimondja, hogy az ajánlati felhívás tartalmazza majd az árajánlatok bírálati szempontjait. Álláspontja szerint betartotta a dokumentáció biztosítására előírt 15 napos határidőt.
A kérelem IV. pontjára előadja, hogy az éves beszámoló alatt a számviteli törvényből idézett beszámolók mindegyike értendő, így egyetlen cégforma sincs kizárva a részvételből. Ha kérelmezőnek ezzel kapcsolatban kételye támadt, akkor a Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint tájékoztatást kérhetett volna e kérdésben.
A kérelem V. pontjával kapcsolatban előadja, hogy az alkalmassági és alkalmatlansági feltételek egzaktak, pontosan kiszámíthatóak és objektívek. A műszaki felszereltség leírása is követhető, hiszen szakember számára nem lehet kérdés, hogy mit lehet érteni az alapvető építőipari gépek, szerszámok, földmunkagépek meghatározás alatt.
A kérelem VI. pontjára előadja, hogy a saját tőke nagysága összefüggésben van az ajánlattevő általi folyamatos finanszírozás és a szavatossági felelősség teljesítésével. Ez a mérték ennél a beruházásnál csak 15%-ot tesz ki, az nem túlzott.
Az elvárt saját tőkeerő a helytállási képesességet alapozza meg, ez a beruházási összérték 15%-a, a fizetőképesség, pénzügyi stabilitás érdekében kötötte ki a pénzügyi mutatókat, mert a fizetési határidőt tekintve legalább 3 havi finanszírozást várnak el, ami legalább 500 millió forgóeszközt feltételez.
A kérelem VII. pontjára a felhívás 10. a)-b) ponttal kapcsolatban előadja, hogy a nettó árbevétel változásának mérése az ajánlattevő csatornaépítés terén kifejtett tevékenységét, a kivitelezésre való képességét és tartós fennállását igyekszik mérni. Azt kívánták ezzel vizsgálni, hogy a cég felszálló vagy leszálló ágban van-e. A likviditási I. mutató meghatározását egzakt matematikai számítással nem tudja alátámasztani. Konzultáltak más társönkormányzatokkal, amelyek hasonló mértékű" csatornaberuházást végeztek, és onnan vették át ezeket a mutatókat. Az is átvétel volt, hogy ha a részvételre jelentkező a meghatározott pénzügyi értékelési rendszerben nem éri el a 14 pontot, akkor alkalmatlanná minősítik.
A fentiekre tekintettel a kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság 2003. szeptember 4-én a D.443/3/2003. számú ideiglenes intézkedésesével az eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő a tárgyaláson kijelentette, hogy az ideiglenes intézkedésre tekintettel az eljárást felfüggesztette és a beérkezett részvételi jelentkezéseket nem bontotta fel.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint szóbeli és írásbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint részben helyt ad.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A kérelmező a kérelmét 2003. szeptember 2-ai keltezéssel írta, akkor még bt.-ként. Ez a bt. 2003. június 27-én eldöntötte, hogy jogutódlással átalakul kft-vé. Az átalakulásra tekintettel került sor a bt. törlésére és a kft. bejegyzésére a cégnyilvántartásban 2003. szeptember 1-jei hatállyal. Az erről szóló értesítést kérelmező 2003. szeptember 4-én vette át.
A bt. tevékenységi körében szerepelt a 4520 mélyépítőipar, a kft. tevékenységi körében pedig a 45.21 épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 67. § (1) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy egy jogfolytonosan létező és a cégnyilvántartásban szereplő, a beszerzés tárgyára vonatkozóan megfelelő tevékenységi körrel rendelkező gazdasági társaság terjesztette elő a jogorvoslati kérelmet, ezért kérelmező a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti ügyfélképessége nem vitathatóan fennáll.
A Döntőbizottság a kérelem I. pontját, hogy alkalmazhatta-e ajánlatkérő a rövidített jelentkezési határidőt vizsgálta meg először.
A Kbt. 28/A. § szerint, ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívás, illetve a részvételi felhívás közzétételétől számított legalább negyven napnál korábban, de legfeljebb egy éven belül előzetes összesített tájékoztatót tett közzé, és az tartalmazta legalább a közbeszerzésre vonatkozó - az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti - adatokat, a 47. § (1) bekezdésében, a 63. § (5) bekezdésében és a 64. § (4) bekezdésében előírt határidők helyett negyven nap esetén huszonöt, a részvételi jelentkezés huszonöt napos határideje helyett pedig tizenöt napot lehet előírni.
A Kbt. 63. § (5) bekezdése előírja, hogy a részvételi felhívásban a részvételi jelentkezés határideje nem határozható meg a hirdetmény közzétételétől számított huszonöt napnál rövidebb időtartamban.
Az ajánlatkérő a 2003. április 30-án megjelentetett előzetes összesített tájékoztatójában 3 beszerzésről tett említést. Ezek közt szerepel II. Építési beruházás: Törökszentmiklós város szennyvízhálózatának kiépítése, meglevő szennyvíztisztító hatásfoknövelése c. beszerzés.
Ajánlatkérő a 4. a) pontban a választani kívánt eljárás fajtáját nyílt eljárásban jelölte meg. Így a lehetséges ajánlattevők joggal gondolhattak arra, hogy a beruházás értéke valószínűleg nettó 240 M Ft alatt lesz.
Ajánlatkérő a 4. b) pontban nem határozta meg a beszerzés előrelátható mennyiségét, csak a 4. c) pont szerinti teljesítés helyét és előrelátható határidejét jelölte meg pontosan.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a tájékoztató nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kötelezően előírt adatokat, amelyek feltételei a rövidített határidő alkalmazásának.
Ajánlatkérő a felhívás 6. a) pontjában a részvételi jelentkezés határidejét a részvételi felhívás megjelenésének napját követő naptól számított 16. napban állapította meg.
A fentiek alapján a kérelem ezen része megalapozott, mivel ajánlatkérő nem alkalmazhatta volna a Kbt. 28/A. § szerinti rövidített határidőt azért, mert az előzetes tájékoztató 4. pontja nem tartalmazta teljeskörűen a kötelező előírt adatokat. Ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 28/A. §-ára tekintettel a Kbt. 63. § (5) bekezdését.
A Döntőbizottság a kérelem II. pontját, hogy túlzott-e a 15 millió Ft ajánlati biztosíték, és az sérti-e az esélyegyenlőséget, megvizsgálta, és a következőket állapította meg.
A Kbt. 41. § (3) bekezdése szerint A biztosíték értékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetén az ajánlatkérőnél az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani.
A beszerzés becsült értéke 2960 millió Ft, a kért biztosíték ennek 0,5%-a.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - tekintettel a beszerzés értékére - az ajánlati biztosíték mértéke a kialakult közbeszerzési gyakorlat alapján túlzottnak nem tekinthető. Egy esetleges visszalépés a szerződéskötéstől okozhat ekkora mértékű kárt ajánlatkérőnek, még abban az esetben is, ha lehetővé tette maga számára, hogy második helyezettet is hirdessen. A kérelem ezen része a fenti indokok alapján megalapozatlan, ezért azt a Döntőbizottság elutasítja.
A kérelem III. pontja a részvételi szakasz eredményhirdetését követően az ajánlati felhívás és a dokumentáció megküldését sérelmezte.
A Kbt. 42. § (5) bekezdése előírja, hogy az előminősítési eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkezőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre.
Ajánlatkérő a 12. "Egyéb információk" pontjában írta elő, hogy a részvételi eljáráson eredményesen résztvevőknek a Kbt. 52. § (5) bekezdése alapján megküldi az ajánlattételi dokumentációt. Az összeget a részvételre felkért ajánlattevőknek az eredményhirdetést követő öt napon belül át kell utalni vagy be kell fizetni.
A 2003. szeptember 25-én megtartott tárgyaláson megállapításra került, hogy a hirdetmény hibásan jelent meg, mert azt tartalmazza, hogy a Kbt. 52. § (5) bekezdése alapján küldi meg a dokumentációt az eredményes ajánlattevőknek, pedig a kéziratban a Kbt. 42. § (5) bekezdése szerepel.
A nyilvánvaló nyomdai hibára tekintettel a kérelmező ezt a tévedést nem kifogásolta, ezzel kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő.
A Kbt. 42. § (5) bekezdése szerint az előminősítéses eljárás eredményének kihirdetését követően az ajánlatkérő az összes alkalmasnak talált részvételre jelentkező egyidejűleg, közvetlenül írásban hívja fel ajánlattételre. A 37. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció a felhívás közzétételének, illetve az ajánlattevő részére közvetlenül való megküldésének időpontjától kezdve legalább 15 napig rendelkezésre álljon.
Jelen esetben ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati felhívást és a dokumentációt együtt küldi meg az eredményes jelentkezőknek. Erre a Kbt. nem ad lehetőséget, hiszen ajánlatkérőnek először az ajánlati felhívást kell megküldenie az eredményes jelölteknek, és az ajánlati felhívásnak kell tartalmaznia a dokumentáció kiváltásának körülményeit. Ajánlatkérő ezt nem biztosította. Ajánlatkérő a tárgyaláson és írásban tett nyilatkozata alapján együtt kívánta az ajánlati felhívást, illetve a dokumentációt megküldeni az eredményes jelentkezőknek. Ezzel sérült a Kbt. 37. § (1) bekezdése is, hiszen ajánlatkérőnek először az ajánlati felhívást kellett volna megküldenie, és ebben kellett volna szabályoznia a dokumentáció kiváltásának körülményeit úgy, hogy a 15 nap is rendelkezésre álljon ajánlattevőknek. Ajánlattevőknek a megküldött ajánlati felhívás alapján kell hogy rendelkezésre álljon 15 nap arra, hogy eldöntse az abban foglalt feltételekkel kíván-e ajánlatot tenni, és ennek érdekében a dokumentációt kiváltani. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 37. § (1) és (2) bekezdését.
A kérelem IV. pontja sérelmezte, hogy ajánlatkérő a felhívás 9. a) pontjában a részvételre jelentkező előző 3 évi (2000., 2001., 2002.) éves beszámolóját (mérlege és eredménykimutatása) kérte.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 8. § (1) bekezdése kimondja az alábbiakat:
"(1) A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
(2) Az (1) bekezdés szerinti a beszámoló lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerűsített beszámoló."
A 9. § (1) bekezdése az éves beszámoló készítésének a kötelezettségét a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra írja elő. A Döntőbizottság nem fogadhatta el ajánlatkérő azon védekezését, miszerint a felhívásban az általa előírt éves beszámoló egy gyűjtőfogalom a hétköznapi szóhasználatban, és ezalatt a többi beszámolót is érteni lehet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a számviteli törvény 8. § (1) bekezdése meghatározza a beszámoló típusát, a 9. § (1) bekezdése pedig pontosan meghatározza az éves beszámoló készítésének kötelezettsége, mely vállalkozókat érint. A számviteli törvény pontos fogalommeghatározásai miatt kérelmező nem értelmezhette gyűjtőfogalomként az éves beszámoló kitételt.
Az ajánlati felhívás ilyen megfogalmazása kizárja a jelentkezésből azokat a kisvállalkozásokat, amelyek például egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezettek, illetve azokat a társaságokat is, amelyek összevont konszolidált éves vagy egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezettek.
Ajánlatkérő az éves beszámoló kizárólagos követelménykénti előírásával a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott több lehetséges típusú mérlegbenyújtási kötelezettséget egy bizonyos típusú, mérlegkészítésre kötelezett vállalkozásra szűkítette le. Ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontját.
A jogorvoslati kérelem V. pontjában kérelmező azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő az alkalmatlanságot az előző három év negatív mérleg szerinti eredményére alapozza, viszont az alkalmassági feltételek között e kritérium nem szerepel. Ugyanakkor nem határozta meg pontosan, hogy mely műszaki-technikai eszközök hiánya jelent alkalmatlanságot.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés b) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható műszaki-technikai felszereltségének leírásával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő a felhívás 10. a) pontjában az alkalmasság körében nem írt elő követelményt a mérleg szerinti eredmény negatív vagy pozitív mivoltával kapcsolatban.
Viszont a felhívás 10. b) pontjában alkalmatlanná minősítési szempont az, hogy ha az előző 3 év bármelyikében mérleg szerinti eredménye negatív.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. versenyeztetési rendszere a fentiek szerint abból indul ki, hogy elsősorban azt kell megállapítani, hogy az eljárásban részt vevők közül ki tekinthető alkalmasnak a feladat megvalósítására. Ennek megfelelően a Kbt. taxatíve felsorolja a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági, valamint műszaki alkalmasság igazolásának különböző módjait. Ugyanakkor az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban pontosan meg kell határoznia azokat a kritériumokat is, amelyek alapján az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmatlan. Ezzel kapcsolatban a törvény további előírást nem ad, ezért a Döntőbizottság megítélése szerint a felhívott rendelkezéseket a Kbt. alapelveivel összhangban kell alkalmazni. Ezt azt jelenti, hogy az alkalmatlansági feltételeknek a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben kell lenniük, ugyanakkor nem ütközhetnek az esélyegyenlőség vagy a verseny tisztaságának alapelvével.
Jelen esetben az alkalmassági és alkalmatlansági feltételek a Kbt. 44. § (6) bekezdésében megkövetelt összhangja nem áll fenn, mivel az előző három év bármelyikében negatív mérleg eredmény csak az alkalmatlanná minősítési szempontoknál szerepel és az alkalmassági szempontoknál nem. Ezért az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő a felhívás 10. b) pontjában alkalmatlanná minősítési szempontként előírta, hogy ha "nem rendelkezik a feladat megvalósításához szükséges műszaki-technikai felszereltséggel (alapvető építőipari gépek, szerszámok, földmunkagépek)".
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy ezek milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Ajánlatkérő felsorolása a műszaki-technikai felszereltséggel kapcsolatban tetszőleges, felületes. Ez a felsorolás nem ad módot arra, hogy a felszereltség tekintetében az ajánlattevők objektíven fel tudják mérni alkalmasságukat műszaki-technikai téren. A műszaki-technikai követelmények ilyen módon történő meghatározása az ajánlatkérő értékelésének objektivitását, valamint annak ajánlattevők általi átláthatóságát nem teszi lehetővé.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérőnek egyértelműen meg kell határozni, hogy mely műszaki-technikai körülmény megléte, illetőleg hiánya vagy annak milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Ez a követelmény az ajánlati felhívásban e körben nem teljesül.
A fentiekre tekintettel Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
Kérelmező kérelmének VI. pontjában sérelmezte az ajánlati felhívást az előírt saját tőke nagysága tekintetében, mivel az sérti a verseny semlegesség és az esélyegyenlőség alapelvét.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ajánlatkérő az felhívás 10. b) pontjában előírta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak tekinti a részvételi jelentkezőt, ha saját tőkéje 2003. január 1-jén nem érte el az 500 millió Ft-ot.
Ajánlatkérő álláspontja szerint önmagában a saját tőke nagysága az előfinanszírozási beruházói kötelezettséget, valamint az építés utáni jótállási és szavatossági kötelezettségeket megfelelően biztosítja. A Döntőbizottság álláspontja szerint a saját tőke 500 millió forintban előírt mértéke nem biztosítja sem az előfinanszírozási, sem a garancia, sem a szavatossági képességet. Önmagában a saját tőke mértéke, a jegyzett tőke mértékéhez való viszonyítás nélkül nem mutatja egy cég eladósodottságát sem. Ez a megfelelően nem indokolt előírás az amúgy megfelelő referenciákkal rendelkező és teljesíteni képes, de 500 millió forint saját tőkével nem rendelkező cégeket kizárja az ajánlattétel lehetőségéből. Ajánlatkérőnek legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet követelményeket előírnia, így a saját tőke nagyságát is. Semmi nem bizonyítja azt, hogy csak minimum 500 millió forint saját tőkével rendelkező ajánlattevők képesek teljesíteni jelen beszerzést. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
Kérelmező kérelmének VII. pontjában a pénzügyi mutatók és azok pontértékének meghatározását sérelmezte.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 42. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt. 63 . § (1) bekezdése szerint: Két szakaszból áll a nyílt előminősítési, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás.
A két szakaszból álló eljárások közös szabályai között a Kbt. 63. § (3) bekezdésében előírtak szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint: Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek egyértelműen meghatározzák, hogy ajánlatkérő milyen iratokat, tényeket követelhet meg a jelentkezőktől, ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására, továbbá rögzíti annak szabályait, hogy ezen tények és iratok alapján milyen módon határozhatja meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság megállapítását. A törvény idézett konkrét rendelkezései a törvény által megfogalmazott alapelvek érvényesülését is biztosítják azáltal, hogy a törvény céljaként megfogalmazott verseny biztosítása kizárólag a törvény által engedett keretek között kerülhessen "korlátozásra".
Ajánlatkérő tehát a törvény adta lehetőséggel élve határozhatja meg, hogy milyen pénzügyi, gazdasági és műszaki paraméterekkel rendelkező cégek részvételét kívánja a közbeszerzési eljárásban.
E körben ajánlatkérőt a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltak korlátozzák, mely szerint az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.
A Kbt 44. § (7) bekezdésében foglaltak tekinthetőek korlátnak ajánlatkérő számára az alkalmatlansági szempontok meghatározása során, azaz akkor követ el ajánlatkérő jogsértést, ha megállapítható, hogy a felhívásban megadott szempontok nincsenek arányban a feladat ellátására kötendő szerződés teljesítésének feltételeivel.
A Döntőbizottságnak a kérelem keretei között abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott, a jelentkezők egyes mérlegadatai alapján megfogalmazott mutatók és az azokhoz rendelt mérőszámok, vizsgálati (pontozásos) rendszere kielégíti-e azon törvényi követelményt, melyet a Kbt. 44. § (7) bekezdése előír.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - egyetértve az ajánlatkérő e körben kifejtett álláspontjával - a kérdés megítéléséhez elengedhetetlen az ajánlatkérő által megfogalmazott alkalmatlansági követelményrendszer együttes értékelése, mivel csak az ilyen szempontú vizsgálódás mellett lehet megalapozottan eldönteni, hogy ajánlatkérő az alkalmatlansági szempontok körében betartotta-e a szükséges mértéket.
A jelen eljárásban a beruházás becsült értéke bruttó 2960 millió forint. Ajánlatkérő a felhívás 9. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kérte valamennyi pénzintézettől származó nyilatkozatot a jelentkező hitel- és fizetőképességéről, számlavezetésének kezdetéről, fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről és a számláján előforduló esetleges sorban állásról, valamint az előző háromévi éves beszámolóját is.
Ajánlatkérő az előzőeken túl a felhívás 10. a) pontjában a pénzügyi és gazdasági alkalmasság elbírálásának szempontjai között a részvételre jelentkezők pénzügyi-gazdasági mutatóit vizsgálta a 10. aa) ponttól a 10. e) pontig.
Az itt megadott mutatók meghatározásában keverednek egy cég pénzügyi és gazdasági helyzetének különböző aspektusból való megítéléséhez szükséges közgazdasági mutatók. Ezek a mutatók - bár önmagukban jellemezhetnek egy adott cég életében lezajló gazdasági folyamatot vagy egy-egy döntés célszerűségét, helyességét - azonban sem egyenként, sem összességükben nem adnak támpontot a jelentkezőre nézve a közbeszerzés tárgyára vonatkozó szerződés teljesítésére való alkalmasság megítéléséhez.
Ajánlatkérő a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kért pénzügyi, gazdasági mutató rendszerét, azok követelményszintjét, és a hozzájuk rendelt pontszámokat más önkormányzatoktól vették át. Elismerték például a Likviditás I. mutatónál, hogy az előírt követelményrendszer indokoltságát egzakt, matematikai módszerrel közgazdasági szempontból nem tudják alátámasztani. Így állhatott elő az a - kérelmező által sérelmezett - helyzet, hogy olyan követelményszint került meghatározásra, amely szerint egy minősített ajánlattevő is könnyen alkalmatlanná minősíthető jelen beszerzésben.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a követelmények felállítása körében nem tudta kellőképpen igazolni, hogy a mutatók által felállított szempontrendszer követelményeinek teljesítése nélkül a jelentkező a beszerzés tárgyát nem képes megvalósítani.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy a mutatók felhívásbani meghatározása biztosítja a teljesítést, illetve a garanciális és szavatossági kötelezettségeket.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni ajánlatkérő hivatkozását a tekintetben sem, hogy az általa használt alkalmasság elbírálásának szempontrendszere más önkormányzatoknál nem okozott jogi problémát, és ezért azt teljességgel átvették. A Döntőbizottság álláspontja szerint mindegyik közbeszerzés önálló közbeszerzés, az alkalmasság és alkalmatlansági feltételeket a beszerzés konkrét tárgyához kell igazítani a Kbt. 44. § (7) bekezdésének figyelembevételével.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által előírt mutatók szükségességét és arányosságát sem a beszerzés értéke, sem a beszerzés tárgya, illetőleg egyéb körülmény nem támasztotta alá. Önmagában az a körülmény, hogy ajánlatkérő milyen céget látna szívesen a beszerzés tárgyának megvalósításánál, nem adhat jogszerű alapot a pénzügyi-gazdasági alkalmassági szempontok ajánlatkérő által a felhívásban történt előírásához, mivel azok nem teljesítik a Kbt. 44. § (7) bekezdésében előírt követelményeket. Az alkalmassági szempontok körében meghatározott követelmények - mint az ajánlatkérő szabadságát korlátozó egyetlen előírás - szigorú értelmezésére azon okból is lényegi jelentősséggel bír a Döntőbizottság megítélése szerint, mivel figyelembe véve a közbeszerzési eljárás során érvényesülő esélyegyenlőség és verseny tisztasága alapelveket nem adhat teret ajánlatkérőnek arra, hogy az alkalmassági követelmények meghatározásánál ne a közbeszerzés tárgyához elengedhetetlenül szükséges követelményeket érvényesítsen a jelentkezőkkel szemben. Az alkalmatlansági szempontok meghatározásának ilyen irányú gyakorlatának kialakulása a verseny indokolatlan és jogsértő korlátozásához vezethet, amely tendencia semmi esetre sem kívánatos a közbeszerzési eljárások során.
A fentiek alapján a felhívásban megadott alkalmassági és alkalmatlansági követelményeket összevetve a Döntőbizottság nem találta a 10. a) pontjaiban előírt szempontokat a Kbt. 44. § (7) bekezdése szerintinek, azaz a konkrét közbeszerzés tárgyára nézve korlátozottnak, illetve a beszerzés értékére tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez - ténylegesen szükséges mértékűnek.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozottnak találta, és megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasítja, a c) pontja alapján megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzés folyamán hozott döntését és a d) pontja alapján megállapítja a rendelkező részben meghatározott jogsértések megtörténtét, továbbá az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (8) bekezdés alapján módja van a megállapított jogsértés kiküszöbölésére. A Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy a jogsértő követelményeket tartalmazó részvételi felhívás teljes terjedelmében történő megsemmisítésével adja meg ajánlatkérő számára a lehetőséget, hogy az adott közbeszerezési eljárásban az alkalmasság megítélésére szolgáló körülményeket mérlegelve állapítsa meg az alkalmatlansági szempontokat úgy, hogy megfelelő tartalmú felhívás közzétételével új eljárást folytathat le.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjában megfogalmazottak szerint a Döntőbizottság köteles bírságot alkalmazni a jogsértésért felelős szervezettel, illetve személlyel szemben is, jelen esetben a becsatolt iratok között fellelhető ajánlatkérő által a Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján elkészített belső felelősségi rendet szabályozó irat alapján nem volt megállapítható egyszemélyi felelősség, ezért e körben bírság kiszabására sem került sor.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 13.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos