KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8904)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.461/16/2003.
Tárgy: a NAGÉV Kötszer Kft. jogorvoslati kérelme a Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet közbeszerzési eljárásával kapcsolatban az Interimport Kft. ajánlata ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottsága NAGÉV Kötszer Kft. (4220 Hajdúböszörmény, Kinizsi u. 7., képviseli: dr. Miskolci Judit ügyvéd, 4042 Debrecen, Dorogi út 13., továbbiakban: kérelmező) által a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Oktató Kórháza (4043 Debrecen, Bartók Béla út 2-26., a továbbiakban: ajánlatkérő) "kötszer, gipsz, steril műtéti törlőszett és kiegészítő szett beszerzése " tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban az Interimport Kft. (1117 Budapest, Budafoki út 111-113., képviseli: dr. Hontvári Mátyás ügyvéd, 1125 Budapest, Nógrádi u. 37., a továbbiakban: kérelmezett) ajánlata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. június 4-én a Közbeszerzési Értesítő 23. számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontjában 27 termékcsoportban jelölte meg. Ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy részajánlat tételére lehetőség van az egyes termékcsoportokra, azok teljes mennyiségére vonatkozóan.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 4., 5., 6. és 7., francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
- "legalább egy referencianyilatkozat az előző 2 év (2001. és 2002.) beszerzés tárgyával megegyező közbeszerzési eljárás keretében megkötött legjelentősebb szállításai közül, mely nyilatkozatot a megrendelő állított ki,
- termékleírások csatolása a szállítandó termékekről, azok csomagolásáról,
- 1-1 db termékminta valamennyi megajánlott termékre,
- a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi/megfelelőségi tanúsítvány másolata, illetve európai uniós országokból származó termékek tekintetében a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (PECA) alkalmazásával, az abban foglaltak szerint kijelölt tanúsító intézmény által kiadott minőségtanúsítvány."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között a 3., 4. és 5. francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg:
- "a beszerzés tárgyával megegyező, közbeszerzési eljárás keretében megkötött, 2001. és 2002. évekre vonatkozó, legalább egy referencia hiánya, ezen feltételnek csak az ajánlattevőnek kell megfelelnie,
- termékminták, valamint a terméklistákban és a műszaki ismertetőkben foglalt feltételek, paraméterek nem felelnek meg a dokumentációban foglalt részletes szakmai követelményeknek,
- a 47/1999. (X. 6.) EüM rendeletben előírt minőségi/megfelelőségi tanúsítvány hiánya, illetve európai uniós országokból származó termékek tekintetében a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény (PECA) alkalmazásával, az abban foglaltak szerint kijelölt minőségtanúsító intézmény által kiadott minőségtanúsítvány hiánya mind az ajánlattevő, mind az alvállalkozó által ajánlott termékkel szemben kötelező feltétel."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján fogja elbírálni.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. d) pontjában az alábbiakat határozta meg:
- "a mintadarabokat egy példányban, külön lezárt csomagolásban kérjük elhelyezni azzal, hogy a címzés és az ajánlattevő azonosíthatósága érdekében ugyanolyan módon kérjük eljárni, mint a benyújtandó ajánlatok esetében. A későbbi szállítás minőségének meg kell egyeznie az ajánlathoz csatolt termékminta minőségével."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. július 15-ig ajánlatot tett a kérelmező, a Bella Hungária Kft., a Mölnlicke Healthscare Kft., a Beiersdorf Kft. és a kérelmezett.
Ajánlatkérő 2003. július 18-án hiánypótlási és pontosítási kérelmet küldött ki minden ajánlattevőnek. Ajánlatkérő e körben felhívta kérelmezettet, hogy csatolja be a sterilizálási helyként feltüntetett Budai Irgalmasrendi Kórház minőségbiztosítási rendszerére, illetve a külső cég számára sterilezés végzésére vonatkozó hivatalos engedélyeket és egyéb dokumentumokat, továbbá a Budai Irgalmasrendi Kórház és a kérelmezett között a sterilezésre vonatkozóan megkötött szerződést. Kérte továbbá a megajánlott termékek vonatkozásában hivatalos dokumentumokkal igazolni a mintadarabokon és az ajánlat szöveges részében feltüntetett 5 éves sterilitási szavatosságot.
Ajánlatkérő 2003. július 31-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy a közbeszerzési eljárás eredményes volt - kivéve a XVIII. és XIX. csoportot, melyek eredménytelenek voltak - és ismertette tételenként az egyes termékcsoportokban az eljárás nyertesét, illetve az érvénytelen ajánlatokat és az érvénytelenség okát. Ajánlatkérő kihirdette, hogy a XXI. termékcsoport és a XXVII. termékcsoport tekintetében az eljárás nyertese a kérelmező lett, míg a kérelmezettnek mind a XXI-es tételre benyújtott ajánlatát, mind a XXVII. tételre benyújtott a) és b) változatú ajánlatát érvénytelenné nyilvánította.
Az "Összegzés az eljárásról" című irat 3. a) pontjában a kérelmezettnek a XXI. és XXVII. tételre tett részajánlataival kapcsolatban ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel: "A XXI. Termékcsoport vonatkozásában a becsatolt termékminták szakmai szempontból nem voltak megfelelőek, ezért erre a termékcsoportra benyújtott ajánlata érvénytelen [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont].
A XXVII. Termékcsoport "A" ajánlata vonatkozásában a becsatolt termékminták szakmai szempontból nem voltak megfelelőek, ezért erre a termékcsoportra benyújtott ajánlata érvénytelen [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pont].
A XXVII. Termékcsoport vonatkozásában "B" ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban meghatározott szakmai követelményeknek, ezért az erre a termékcsoportra benyújtott ajánlata érvénytelen [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja]."
Ajánlatkérő a XXI. és XXVII. termékcsoportban a szerződést a kérelmezővel mint a nyertes ajánlat benyújtójával az ajánlati felhívás szerint megkötötte.
Kérelmezett - a jelen jogorvoslati eljárást megelőzően - 2003. augusztus 15-én postára adott és a Döntőbizottsághoz 2003. augusztus 18-án érkezett jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben a XXI. tételre benyújtott részajánlata és a XXVII. termékcsoportra tett "A" változatú részajánlata érvénytelenné nyilvánítását sérelmezte.
A kérelmezett jogorvoslati kérelme alapján a Döntőbizottság D.416/18/2003. számú határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő a XXI. termékcsoport tekintetében megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 53. § (2) bekezdését és 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szabott ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Kérelmező 2003. szeptember 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte annak megállapítását, hogy a kérelmezett a közbeszerzési eljárás során hamis adatszolgáltatást követett el, továbbá azt, hogy a kérelmezett ajánlata teljes egészében érvénytelen volt.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy a hamis adatszolgáltatást kérelmezett az általa benyújtott termékmintával valósította meg, amikor olyan termékmintát nyújtott be, amely nem rendelkezett megfelelő tanúsítvánnyal, továbbá hamis adatszolgáltatást követett el kérelmezett akkor, amikor az Interimport B Kft. termékeinek használatát megtiltó határozatról nem tájékoztatta az ajánlatkérőt az eredményhirdetés előtt, továbbá álláspontja szerint az 5 éves sterilitás megajánlása is hamis adatszolgáltatásnak tekinthető, hiszen ez az időszak legfeljebb a csomagolóanyag felhasználhatóságát jelzi. Álláspontja szerint hamis adatszolgáltatást követett el kérelmezett azzal is, hogy nem a saját referenciáit csatolta be a közbeszerzési eljárás során, hiszen a jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatai alapján nem gyártott és forgalmazott a korábbi időszakban steril termékeket, így referenciákkal sem rendelkezhetett.
Álláspontja szerint érvénytelen továbbá kérelmezett ajánlata, melyet a fenti közbeszerzési eljárásra nyújtott be, hiszen egyrészről a benyújtott referenciák nem lehetnek a saját referenciái, mert saját nyilatkozata alapján a korábbi időszakban nem gyártott és nem forgalmazott steril termékeket, illetve a referenciák nem a megfelelő termékekre vonatkozhatnak, és ez is eredményezheti az ajánlat érvénytelenségét. Álláspontja szerint a gyártó igazolásait, okiratait sem csatolta be teljeskörűen a kérelmezett az ajánlatában, hiszen a gyártók csak alvállalkozók lehetnek. A Kbt. rendelkezései szerint alvállalkozó az, akivel szerződést köt vagy módosít a beszerzés teljesítésével kapcsolatban az ajánlattevő, és mivel kérelmezett maga is elismerte, hogy nem gyárt ilyen termékeket, hanem csak kereskedelmi cég, az adásvételi vagy szállítási szerződést mindenképpen meg kell kötnie a termékek gyártóival. Az ajánlati felhívás előírásai szerint ilyen esetben az alvállalkozók megfelelő igazolásait és iratait is csatolni kellett, ezt azonban kérelmezett elmulasztotta. A fentiek alapján kérelmező továbbiakban kérte, hogy a Döntőbizottság keresse meg az Orvostechnikai Igazgatóságot a 2003. július 9-én kelt tiltó határozattal kapcsolatban, hogy pontosan melyik cég termékeire vonatkozott, illetve annak tisztázása érdekében, hogy a kérelmezett által megajánlott 5 éves sterilitás ténylegesen biztosítható-e.
Kérelmezett a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában előadta, hogy jogszerűen járt el a közbeszerzési eljárás során, mert nem követett el hamis adatszolgáltatást, az ajánlata pedig álláspontja szerint érvényes volt abban a körben, amelyet a kérelmező vitat. A tiltó határozatot nem vele szemben, hanem a gyártóval, vagyis az Interimport B Kft.-vel szemben hozták, így arról ők nem is tudhattak az eredményhirdetés előtt, ezért az eredményhirdetés előtti tájékoztatás elmulasztása az ő terhükre nem róható fel. Továbbá a tiltó határozat csak a 2003. július 9-e előtti termékekre vonatkozott az Interimport B Kft. által előállított termékék esetében, ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen terméket mintaként nem lehetne felhasználni, ezeknek csak tényleges betegellátás során való felhasználását tiltja meg a használatból való kitiltás. Álláspontja szerint szükségtelen az Orvostechnikai Igazgatóság megkeresése annak tisztázása érdekében, hogy kire vonatkozik a konkrét tiltó határozat, az csak az Interimport B Kft.-vel lehet kapcsolatos, hiszen ő az, aki termékeket állít elő. Álláspontja szerint a XXVII. tételben a termékminta benyújtása, amely nem rendelkezett a gyártási időpontban tanúsítvánnyal, nem tekinthető hamis adatszolgáltatásnak, legfeljebb tévedésnek, hiszen a termék, melyet jelen alkalommal fel kívánt használni termékmintának megfelelt annak a mintadarabnak, amelyet az ORKI vizsgált, és ennek alapján állította ki az engedélyt a termék forgalombahozhatóságról. Azt elismerte, hogy július 7-én gyártott terméket csatolt, amikor csak július 9-i volt a tanúsítvány dátuma, azonban már előzetesen tájékoztatást kapott, hogy sikeres volt az audit, és meg fogja kapni a tanúsítványt, ezért álláspontja szerint jogszerűen csatolhatta ajánlatához ezt a termékmintát.
Hivatkozott továbbá arra, hogy a hamis adatszolgáltatás lényege az, hogy valaki a valós adatról tudva valótlant állít. Ők a referenciáknál saját referenciát használtak fel, és ennek alapján a valóságnak megfelelően jártak el. A termékmintával, illetve az ezzel kapcsolatos tanúsítvánnyal kapcsolatban pedig ők arról tudtak, hogy megfelelő volt az audit, és ennek megfelelően a tanúsítvánnyal rendelkezni fog a termék, ezért nem merülhet fel részükről a valósággal ellentétes nyilatkozat, hiszen a tanúsítványt ténylegesen megkapták és a termékmintával együtt benyújtották. Vagyis ennek alapján jóhiszeműen járt el a termékminta és a tanúsítvánnyal kapcsolatban. Az 5 éves sterilitási időponttal kapcsolatban szintén a gyártó nyilatkozatot vette figyelembe és ennek alapján tett ilyen vállalást ajánlatában, egyebekben ezzel kapcsolatban ennek a valóságtartalmát megállapította az ORKI időszakos felülvizsgálata is, melynek jegyzőkönyvét a jogorvoslati eljárás során becsatolta.
Egyebekben álláspontja szerint a tanúsítvány hatálybalépését megelőzően gyártott termék becsatolása nem hamis adatszolgáltatás, hanem legfeljebb érvénytelenségi ok lehetett volna még akkor is, ha ezt konkrétan sérelmeznék, és egyebekben hivatkozott arra, hogy a D.416/2003. sz. jogorvoslati eljárás kapcsán e körben a Döntőbizottság már rendelkezett és megállapította, hogy - az általa csatolt termékmintára tekintettel - érvénytelen volt az e termékcsoportban tett ajánlata. Az 5 éves sterilitással kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az ORKI ismételten felülvizsgálta a steril termékekkel kapcsolatos gyártási technológiát, és ezzel összefüggésben olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint az átvizsgált dokumentumok alátámasztják a gyártó Interimport B Kft. által megadott 5 éves lejárati időt.
Álláspontja szerint azok, akikkel keretszerződései vannak és tőlük szerzi be mint beszállítóktól az általa fogalmazott egészségügyi termékeket, nem tekinthetők alvállalkozónak, legfeljebb közreműködőnek, így velük kapcsolatban nem is kellett semmilyen igazolást, meghatározott iratokat becsatolni az ajánlatában.
Előadta, hogy a csomagolást, illetve sterilizálást végző két céget egyébként nevesítette, és velük kapcsolatban a szükséges gyártói engedélyeket mellékelte ajánlatában. Előadta, hogy a referenciák tekintetében az általa korábban forgalmazott termékek alapján tett ajánlatot és ezeknek a referenciáit nyújtotta be, ennek megfelelően ez nem lehet hamis adatszolgáltatás, másrészt nem lehet emiatt ajánlata érvénytelen, hiszen a saját korábbi referenciáit használta fel. Hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint a szükséges beszállítókat, illetve a steril termékek előállításában közreműködő két céget megjelölte, egyebekben a beszállítókról és más közreműködőkről a Kbt. nem rendelkezik, így azokat nem kellett feltüntetnie, megfelelő adataikat csatolnia. A közreműködők nem alvállalkozók, így a közreműködésük arányától függetlenül nem minősülhetnek 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak, vagyis a rájuk vonatkozó iratok csatolásának elmulasztása nem eredményezheti ajánlatának érvénytelenségét.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként az ajánlatkérő tett észrevételt, melyben a kérelmezett által tett 5 éves sterilitási idővel kapcsolatban kérte a Döntőbizottság vizsgálatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelem elkésettségét vizsgálta meg.
Ennek során megállapította a Döntőbizottság, hogy kérelmező az általa kifogásolt ajánlati elemekre, illetve az általa vélelmezett jogsértések alapjául szolgáló információkat igazolhatóan a Döntőbizottság D.416/2003. sz. jogorvoslati eljárása során 2003. szeptember 10-én tartott tárgyaláson ismerte meg. Ez az időpont tekinthető a tudomásszerzési időpontnak, így a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt ettől az időponttól kell számítani. A jogvesztő határidő legkésőbbi időpontja 2003. szeptember 25. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2003. szeptember 15-én, a jogvesztő határidő lejárta előtt nyújtotta be, így az nem elkésett és annak tartalmát a Döntőbizottság érdemben vizsgálhatja.
A Döntőbizottság a D.416/2003. sz. jogorvoslati eljárása során a kérelmezett XXI. és XXVII. termékcsoportra vonatkozó részajánlatainak érvényességét vizsgálta a becsatolt mintaterméknek az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban meghatározott megfelelősége szempontjából.
Kérelmező jelen jogorvoslati kérelmében a kérelmezett teljes ajánlatának érvénytelenségét vélelmezte nem a mintatermékekhez kapcsolódóan. Ennek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek megfelelően vizsgálta kérelmezett ajánlatának érvényességét.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező a kérelmezett ajánlatának érvénytelenségét és egyidejűleg hamis adatszolgáltatást is vélelmezett a referenciák és az alvállalkozók nem megfelelő feltüntetésével kapcsolatban, így a Döntőbizottság mindkét kérelmi résznek megfelelően külön-külön vizsgálta a jogorvoslati kérelem megalapozottságát.
A referenciákkal kapcsolatban a kérelem vonatkozásában megállapítható, hogy a kérelmezett ajánlatában a 34. oldalon található a referencialista és a 35. oldaltól a 40. oldalig találhatók a referenciák. A kérelmezett által az ajánlatában becsatolt referencianyilatkozatok a kérelmezett nevére vannak kiállítva. A referencianyilatkozatok a beszerzés tárgyával megegyező termékek ("mull alapanyagú kötszerek, vatták, speciális kötszerek, gipszek, tapasztermékek") szállítására vonatkoznak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezett ajánlatában az ő nevére kiállított és a beszerzés tárgyára vonatkozó referenciákat tüntetett fel. Az előzőekben kifejtettek alapján a kérelmezett ajánlata a referenciák tekintetében megfelelt az ajánlati felhívásban meghatározottaknak, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
Az alvállalkozókkal kapcsolatos kérelemrész vonatkozásában megállapítható, hogy a Kbt. 10. § q) pontja alapján alvállalkozó az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt) vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján azok a közbeszerzési eljárás alapján történő beszerzés teljesítésében részt vevő szervezetek minősülnek alvállalkozóknak, amelyekkel kifejezetten a szerződés teljesítésével kapcsolatban köt, illetve módosít szerződést a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlatát benyújtó ajánlattevő.
Egy meglévő keretszerződésen belül külön szerződésmódosítás nélkül a keretszerződés határait túl nem lépő tételek lehívása ajánlattevő részéről, illetve ilyen tételeknek a megajánlása egy ajánlatban nem minősül szerződés módosításnak, illetve külön az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó szerződéskötésnek. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kereskedelmi tevékenységet végző cégeknek a beszállítói, akikkel keretszerződést kötött, nem minősülnek alvállalkozónak, hiszen nem kifejezetten a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából köt, illetve módosít velük szerződést az ajánlattevőként fellépő cég.
Kérelmezett azon nyilatkozatát, hogy a beszállítóival ezen eljárástól függetlenül keretszerződést kötött és ezek vonatkoznak a kérelmezett által az ajánlatában megajánlott termékekre, így a beszállítók külön szerződéskötés vagy szerződésmódosítás hiányában nem tekinthetők alvállalkozónak, a Döntőbizottság elfogadta. A Döntőbizottság álláspontja szerint ebben az esetben nem is kellett a gyártókkal mint közreműködőkkel kapcsolatban az alvállalkozókra vonatkozó okirat csatolási kötelezettségnek eleget tenni, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A hamis adatszolgáltatás a közbeszerzési eljárás során a valóságnak megfelelően ismert, de attól eltérő adat közlését jelenti.
A kérelmező elsődlegesen a XXVII. termékcsoporttal kapcsolatosan vélelmezte kérelmezettnek a közbeszerzési eljárás során tanúsított eljárásában a hamis adatszolgáltatást.
A XXVII. termékcsoportban benyújtott mintatermékkel kapcsolatos hamis adatszolgáltatással kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy az nem valósult meg.
A termékminta gyártási időpontja 2003. július 7-e volt, míg a termékkel kapcsolatos tanúsítvány kiállítási időpontja és ezzel a tanúsítvány hatályosságának kezdete 2003. július 9-e. Ennek alapján a benyújtott termékminta nem rendelkezett hatályos minőségtanúsítással.
A Döntőbizottság megállapította, hogy mind a termékmintán, mind pedig a határozaton az eredeti időpontok találhatók és kérelmezett maga is elismerte, hogy a termékmintát 2003. július 7-én állította elő az általa közreműködőként igénybe vett Interimport B Kft. Kérelmezőnek azon álláspontját, hogy kérelmezett a termékminta benyújtása útján hamis adatszolgáltatást valósított meg azzal, hogy ehhez egy későbbi időpontú tanúsítványt nyújtott be, és ezzel azt a látszatot keltette, mintha ennek a termékmintának már lett volna tanúsítványa, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy kérelmezett az általa az ajánlatához csatolt termékmintán az eredeti gyártási időpontot tüntette fel.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ha a tanúsítvány hatálybalépése előtt előállított termékminta nem rendelkezik minőségtanúsítással, akkor ez érvénytelenséget eredményez e körben, melyet a Döntőbizottság a D.416/10/2003. számú jogorvoslati eljárásában meg is állapította a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban. Azonban e cselekmény önmagában nem jelent hamis adatszolgáltatást, hiszen kérelmezett a valóságnak megfelelően tüntette fel az adatokat az ajánlatában, és azok pontos tartalmát az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás értékelési szakaszában - a kellő gondosság tanúsítása esetén - módjában volt felismerni, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Orvostechnikai Igazgatóság (továbbiakban: Orvostechnikai Igazgatóság) határozatának elhallgatását sem minősítette a Döntőbizottság hamis adatszolgáltatásnak.
Az Orvostechnikai Igazgatóság 2003. július 23-án kelt határozatában megtiltotta az Interimport B Kft. által 2003. július 9-e előtt gyártott termékek használatát. Ebben az eljárásban, mely az Orvostechnikai Igazgatóság előtt zajlott, kérelmezett - az Orvostechnikai Igazgatóság 1295/2003. sz. tájékoztató levele alapján - nem volt fél, így az eljárásban nem vett részt. Az eljárás során jelen jogorvoslati eljárás kérelmezője volt a kérelmező és az Interimport B Kft. volt az a gyártó cég, melynek termékeivel kapcsolatban folyt az eljárás, vagyis kérelmezettnek nem lehetett közvetlen információja magából az eljárásból, illetve a határozatot csak a nyilvánosság számára nyitva álló úton ismerhette meg. Ennek alapján a 2003. július 23-án kelt határozatról a kérelmezettnek nem kellett tudomásának lennie a 2003. július 31-i eredményhirdetést megelőzően, illetve nem igazolható - továbbá kérelmező sem bizonyította -, hogy kérelmezett ezen időpont előtt tudomást szerzett volna erről a határozatról. Miután a tudomásszerzés ténye hiányzik, így nem is lehetett kérelmezett részéről az Orvostechnikai Igazgatóság határozatáról az ajánlatkérő felé irányuló tájékoztatási kötelezettség.
A Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárás során kérelmezett előadta, hogy konkrét gyártási tevékenységet nem végez és a vitatott terméket az Interimport B Kft. állítja elő, így kérelmezőnek azon kérelme, hogy a Döntőbizottság keresse meg az Orvostechnikai Igazgatóságot annak tisztázása érdekében, hogy konkrétan az Interimport Kft. vagy az Interimport B Kft. termékeivel kapcsolatos-e a tiltó határozat, a Döntőbizottság álláspontja szerint irreleváns, hiszen az Orvostechnikai Igazgatóság 1295/2003. sz. tájékoztató levele alapján csupán az Interimport B Kft. által előállított termékekre vonatkozik a tiltás.
A kérelmező másodlagosan a kérelmezettnek a teljes ajánlatával kapcsolatban vélelmezte a hamis adatszolgáltatást.
Az 5 éves sterilitási időtartam vállalásával kapcsolatos hamis adatszolgáltatás vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett ajánlatában a steril termékekkel kapcsolatban olyan nyilatkozatot tett, hogy 5 éves sterilitási időt ajánl meg. Ezzel kapcsolatban a jogorvoslati eljárás során benyújtotta az általa használt csomagolóanyag gyártójának nyilatkozatát, mely szerint a meghatározott típusú csomagolóanyag használata esetén több, akár 5 éves sterilitási idő is biztosítható.
A jogorvoslati eljárás során szintén csatolta az Orvostechnikai Igazgatóság megkeresése alapján az ORKI által az Interimport B Kft. telephelyén felvett közbenső felülvizsgálatról készített jegyzőkönyvet, melyben az ORKI részéről eljárók rögzítik az alábbiakat:
"Az átvizsgált dokumentumok alapján az Interimport B Kft. steril termék csomagolási feltételei azonosak a tanúsítási helyen átvizsgált és megfelelőnek talált feltételekkel. Az átvizsgált dokumentumok alátámasztják a gyártó Interimport B Kft. által megadott 5 év lejárati időt".
Kérelmező azon álláspontját, hogy a gyártó nyilatkozata csak a csomagolóanyagnak az előállítási időpontjától számított 5 éves felhasználhatóságára vonatkozik, a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel az ORKI közbenső felülvizsgálatáról készített jegyzőkönyvben foglaltakra. Szintén nem fogadta el a kérelmező által becsatolt, a kérelmezett által is használt csomagolóanyagok gyártójának nyilatkozatát a max. 6 hónapos, illetve 1-2 éves sterilitási idővel kapcsolatban, mert a konkrét csomagolótermékekre vonatkozóan a kérelmezett a csomagolóanyag gyártójának akár 5 éves sterilitást is biztosító tulajdonságokat garantáló nyilatkozatát a jogorvoslati eljárás során csatolta. Továbbá ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság figyelembe vette a kérelmezett által becsatolt időszakos felülvizsgálat során az ORKI által tett megállapítást, vagyis azt, hogy az 5 éves sterilitás biztosított, illetve az átvizsgált dokumentumok alátámasztják az 5 éves lejárati időt. A Döntőbizottság e körben nem látta indokoltnak megkeresni az Orvostechnikai Igazgatóságot a sterilitási idővel kapcsolatban, hiszen az ORKI nemzetközileg akkreditált minősítő laboratórium, és a nevében eljárók által kiállított jegyzőkönyv is lehetségesnek minősítette az 5 éves sterilitási időt, továbbá éppen az Orvostechnikai Igazgatóság megkeresése alapján végezte az ORKI a soron kívüli felülvizsgálatot.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezett a valóságnak megfelelően nyilatkozott a sterilitási idővel kapcsolatban, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
Tekintettel arra, hogy az alvállalkozókkal és a referenciákkal kapcsolatban az érvénytelenségen túl a hamis adatszolgáltatást is vélelmezte kérelmező a kérelmezett ajánlatában, a Döntőbizottság e kérelmi elemet is megvizsgálta.
Alvállalkozók (gyártók) be nem jelentése és adataik feltüntetésének elmaradása kapcsán a Döntőbizottság a kérelmező nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmezett kereskedelmi cég és a termékeket beszállítóktól szerzi be. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság az érvénytelenségnél kifejtettek alapján megállapította, hogy a termékek gyártói az alkalmazott szerződéses konstrukció (keretszerződés) miatt nem alvállalkozói kérelmezettnek. Ezért velük kapcsolatban az általuk gyártott és a kérelmezett rendelkezésére bocsátott termékeknek az ajánlatban szereplő %-os mértékétől függetlenül nem kell feltüntetni sem a nevüket, sem pedig adott esetben a vonatkozó okiratokat. Továbbá kérelmezett az ajánlat részét képező termékleírásban feltüntette azt, hogy ki a termék gyártója, valamint a termékek megfelelőségi tanúsítványa is a gyártók nevére volt kiállítva. Így kérelmezett az ajánlatkérő által megismerhetővé tette, feltüntette ajánlatában azt, hogy nem ő a termék gyártója, vagyis a valóságnak megfelelően közölte ezeket a tényeket, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A referencianyilatkozat csatolásával kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett ajánlatában csatolta a nevére kiállított referencianyilatkozatokat. Az ajánlati felhívás feltételei szerint a 2001. és 2002. évek során a beszerzés tárgyával megegyező közbeszerzés keretében megkötött legjelentősebb szállításokat kellett referencianyilatkozattal alátámasztani, melyek tekintetében a referenciának nem kellett az egyes termékekre is vonatkoznia, illetve ilyen előírása ajánlatkérőnek nem volt. A beszerzés tárgya kifejezetten kötszer beszerzésre vonatkozott, erre vonatkozó referenciát a kérelmezett csatolt, így ennek az előírásnak eleget tett.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a kérelmezett által becsatolt referencianyilatkozat nem tartalmazza a steril kifejezést, azonban ajánlatkérő ajánlati felhívása szerint nem az egyes termékcsoportokra kellett külön-külön referenciát csatolni, hanem a beszerzés tárgyára egészében, ezért a fentiekben kifejtettek alapján kérelmezett ajánlatában nem követett el hamis adatszolgáltatást, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján elutasította, míg a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 22.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.