KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (8958)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.462/8/2003.
Tárgy: a Lián Kertészeti Kht. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Lián Kertészeti Kht. (1119 Budapest, Thán Károly u. 5., képviseli: dr. Papcsák Ferenc ügyvéd, 2083 Solymár, Panoráma u. 67., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapest II. Kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületek és fasorok, valamint a Mechwart ligeti szökőkút fenntartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a 44. § (6) bekezdését, a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontját és a 33. § (2) bekezdését. Ezért ajánlatkérő ajánlati felhívásának 11. a) pont "műszaki alkalmasság" első francia bekezdés "valamennyi ilyen referenciát fel kell tüntetni" mondatrészt és a 11. b) pont utolsó francia bekezdés környezetirányítási rendszerre vonatkozó előírását megsemmisíti. A Döntőbizottság megsemmisíti továbbá a dokumentáció részét képező szerződéstervezet 1.2. pontját. Ajánlatkérővel szemben ezért 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki és kötelezi, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 13-án megjelent 33. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja részletezte a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
az ajánlatkérő tulajdonában lévő 335 000 m2 zöldterület és 13 000 egyed alkotta utcai fasor, valamint a Mechwart ligeti szökőkút fenntartási munkái:
- Rózsadomb zöldfelületeinek fenntartása,
- Víziváros-Felhévíz zöldfelületeinek fenntartása,
- Törökvész és környéke zöldfelületeinek fenntartása,
- Pasarét-Kurucles-Hűvösvölgy zöldfelületeinek fenntartása,
- Máriaremete-Pesthidegkút zöldfelületeinek fenntartása,
- fasorok fenntartása,
- Mechwart ligeti szökőkút fenntartása.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján a 3. a) pontban megtalálható területi egység felosztásában az ajánlati dokumentációban meghatározott területi egységeknek, csoportosításoknak megfelelően részajánlatra lehetőség volt.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyára vonatkozó vállalkozási szerződését 2003. október 1-jétől 2007. december 31-ig kívánta megkötni.
Az ajánlati felhívás 9. pontja alapján a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltétele: a teljesítést követően havonta a benyújtott számlát ajánlatkérő 15 banki napon belül átutalással egyenlíti ki.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő az első francia bekezdésben előírta, hogy ajánlattevőnek és az általa, a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak ismertetnie kell a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az előző 3 év (2000., 2001., 2002.) a beszerzés tárgyával összevethető fővállalkozóként (önkormányzatnak vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek) teljesített belterjes közterületi park- és fasorfenntartási szolgáltatásait. Valamennyi ilyen jellegű referenciát fel kell tüntetni éves bontásban. Valamennyi feltüntetett megrendelőtől 1 évnél nem régebbi referenciaigazolás becsatolása szükséges. Előírás volt továbbá az utolsó francia bekezdésben, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszerének bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító általi tanúsítása.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
A fentebb ismertetettekkel összefüggésben műszaki alkalmatlanság:
- ha saját és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti alvállalkozója részéről együttesen nem igazolja teljeskörűen:
- a Kbt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha 2002. év végén nem rendelkezett a megpályázott fenntartási terület, fasor nagyságrendjét elérő - fővállalkozóként teljesített - fenntartási referenciával (összevonhatók a referenciaterületek) -, valamint
- a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint nem működtet tanúsított nemzetközi minőségirányítási és környezetirányítási rendszert (pl. ISO 9001., 14001.) a beszerzés tárgykörében.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (egységárak) az évenkénti áremelés mértékével (a dokumentációban részletezettek szerint) 65
- a megajánlott jótállás (a dokumentációban részletezettek szerint) 35
Az értékelés során adható pontszámok 1-10-ig terjednek, értékelési szempontként a legkedvezőbb ajánlat maximális 10 pontot, a legkedvezőtlenebb ajánlat minimális 1 pontot kap, a közbenső ajánlatok pontszámának meghatározása az arányosítás módszerével történik.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában az "egyéb információk" többek között tartalmazta, hogy hiánypótlásra lehetőség az eljárásban nincs, valamint hogy konzultáció tartására is sor kerül.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges útmutatót, valamint a szerződéstervezetet. A dokumentáció 7. oldalán pontosította ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét, mely szerint a fenntartási pályázatokat az 1. sz. mellékletben található öt zöldfelületi területrészre, fasorokra, illetve a Mechwart ligeti szökőkútra külön-külön lehet, illetve kell benyújtani. A dokumentáció felsorolta a becsatolandó mellékleteket is, ezek között szerepelt a 4. sz. melléklet is, amely közölte a fasori egységárgyűjteményt technológiai bontásban, amelyet azonban ajánlatkérő 2003. szeptember 12-én módosított. Az ajánlati felhívás része volt a szerződéstervezet is.
A szerződéstervezet az alábbiakat tartalmazta:
1.1. pont: A megrendelő a jelen szerződés aláírásával megbízást ad vállalkozónak a Budapest II. ker. ............. parkfenntartási munkáinak elvégzésére 2003. október 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszakra a jelen szerződés 1. és 2. sz. mellékletében rögzített műszaki tartalommal.
A szerződés 1. és 2. sz. melléklete a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi és azt a felek a szerződésre vonatkozó szabályok szerint okiratszerűen aláírják.
1.2. pont: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy évente elkészítik a szerződés azon mellékletét, amely meghatározza a tárgyévet követő 1 éves időtartamra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, a megbízó önkormányzat pénzügyi lehetőségei szerint.
1.3. pont: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a vállalkozó parkfenntartási egységárait a pályázatában megadott és a megrendelő által elfogadott ártendencia meghatározása alapján a következőképpen emeli.
- 2005. január 1-jétől 2005. december 31-ig a 2004. évi KSH-s inflációs ráta ........%-a,
- 2006. január 1-jétől 2006. december 31-ig a 2005. évi KSH-s inflációs ráta ........%-a,
- 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig a 2006. évi KSH-s inflációs ráta ........%-a,
- az eljárás szerinti szerződés 2. sz. mellékletében szereplő egységárak 2004. december 31-ig érvényesek.
A szerződés 2. pontja foglalkozott a vállalkozói díjjal az alábbiak szerint:
2.1. pont: Szerződő felek a jelen okirat aláírásával megállapodnak abban, hogy az előző pontban és alpontjaiban meghatározott fenntartási munkák elvégzésére fordítandó keretösszeg 2004. december 31-ig összesen
nettó: ............... Ft
bruttó: .............. Ft.
Az alapfenntartási munkák - tartalmazza az 1. sz. melléklet - elvégzésére fordítandó összeg:
nettó: ............... Ft
bruttó: .............. Ft.
A szerződéstervezet 3. pontja a fizetési feltételek körében a 3.1. pontban alábbiakban került rögzítésre:
A vállalkozó jogszerűen benyújtott számlája alapján, a megrendelő - 8 banki napon belül történő átutalással - a számla összegét vállalkozó részére kiegyenlíti.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 3-án konzultációt tartott, melyen a fasorokra vonatkozóan kérdés merült fel.
"A 7. kérdés az alábbi volt:
A fasorok egységeit hogyan kívánja a kiíró összehasonlítani.
Válasz, "az egységárgyűjtemények összehasonlítása a közbeszerzési zsűri kompetenciája, ennek technikai/matematikai módjáról nem tudok tájékoztatást adni. A teljes egységárgyűjtemény táblázat kitöltendő."
A dokumentációt megvásárlók részéről újabb kérdések érkeztek ajánlatkérőhöz, aki 2003. szeptember 11-én levelében megválaszolta azokat. A 7. pont alatt a következő kérdés és válasz található:
A konzultáción kiadott 7. sz. válaszból nem derül ki, hogy ajánlatkérő hogyan kívánja biztosítani a mostani pályázatok értékelésénél az esélyegyenlőséget. Ajánlatkérő válasza az volt, hogy "a 2003. szeptember 3-i konzultáción a 7. kérdésre adott választ tekintsék tárgytalannak. A már többször hivatkozott - jelen válaszokhoz mellékelt - fenntartás-technológiai terv része a fasorok fenntartása is. A kitöltött fenntartás-technológiai terv egyösszegű ajánlata képezi az összehasonlítás alapját, ezzel az esélyegyenlőséget biztosítottnak ítéljük." A válaszlevél mellékleteként adta át ajánlatkérő a részben átdolgozott, részben kiegészített dokumentációját egy 2003. október 1-jétől 2003. december 31-ig, illetve 2004. január 1. és december 31-e közötti időszakokra szóló fenntartás-technológiai tervvel. Ennek 48-51. oldalai tartalmazzák a fasorok fenntartás-technológiai tervét, a szerződött munkák mennyiségi bontásával. A levél többek között tartalmazta azt is, hogy az ajánlat elkészítésekor az átutaláskor 15 banki napot kell figyelembe venni. E kiegészítést kérelmező 2003. szeptember 12-én átvette.
Kérelmező 2003. szeptember 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet az ügyben 2003. október 8-án tartott tárgyaláson módosított, illetve pontosított. Jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő jogsértő előírásainak megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a Kbt. szabályainak megfelelő új eljárás lefolytatására, ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését. Kérelme indoklásaként előadta, hogy a dokumentációhoz mellékelt szerződéstervezet 1.1. pontja csak és kizárólag a parkfenntartási munkák elvégzésére vonatkozik. Az ajánlati kötöttségre tekintettel a szerződéstervezet pedig utólag nem pontosítható. Ajánlatkérőnek tehát kötelezettsége lett volna külön készíteni szerződéstervezetet a fasorokra, illetőleg a szökőkútra végzett munkákra is. Kérelmező jogsértőnek minősítette azt az előírását is ajánlatkérőnek, mely szerint az ajánlati felhívás 9. pontja szerint a pénzügyi ellenszolgáltatást követően a havonta benyújtott számlát ajánlatkérő 15 banki napon belül átutalással egyenlíti ki, ezzel szemben a szerződéstervezet ide vonatkozó része a fizetési feltételek körében 8 banki napon belül történő átutalást rögzít. Kérelmező álláspontja szerint jogsértő a szerződéstervezet 1.2. pontja, melyben ajánlatkérő rögzítette, hogy a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy évenként elkészítik a szerződés azon mellékletét, mely meghatározza a tárgyévet követő 1 éves időtartamra vonatkozó pénzügyi keretösszeget a megbízó önkormányzat pénzügyi lehetőségei szerint. Álláspontjuk szerint ez a Kbt. 73. §-ába ütköző szerződésmódosításnak minősül. Kérelmező álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérő azon előírása is, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak kívánja minősíteni azokat az ajánlattevőket, akik nem rendelkeznek egyidejűleg tanúsított nemzetközi minőségirányítási és környezetirányítási rendszerrel a beszerzés tárgykörében. Ugyanis ezzel az előírással ajánlatkérő diszkriminatív módon szűkíti az ajánlattevői kört. Kérelmező a tárgyaláson jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal i
s, hogy álláspontja szerint sérelmes a referencia körében tett ajánlatkérői előírás, mely szerint valamennyi önkormányzatnál végzett referenciák ismertetését kéri.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indokolásként előadta, hogy nem vitatható, hogy a szerződéstervezet 1.1. pontja kizárólag a parkfenntartási munkákra vonatkozik, azonban a megkötendő szerződés tartalmilag a fasorokra, illetve a Mechwart ligeti szökőkút fenntartására is vonatkozik. A szerződés egyéb tartalmi elemei e vonatkozásban is irányadóak. A végleges szerződések elkészítése az ajánlati kötöttség megsértését nem eredményezi. A szerződő felek a szerződéstervezet alapján megkötött szerződéseket évenként nem módosítják, hanem kiegészítik (a szerződéstervezet 1.2. pontja alapján) azzal a melléklettel, amely meghatározza a tárgyévet követő egyéves időtartamra vonatkozó keretösszeget. A pénzügyi ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlati felhívás és dokumentáció közötti ellentmondást feloldották és közölték, hogy irányadónak a 15 banki napot kell tekinteni. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kérelmezői felvetésre előadta, hogy olyan vállalkozókkal kíván szerződést kötni, akik az EU-tagsággal járó környezetvédelmi előírásokra is tekintettel egyszerre működtetnek minőségirányítási és környezetirányítási rendszert. A referencia előírással kapcsolatosan ajánlatkérő megjegyezte, hogy a kérelmező ezen jogorvoslati kérelmét a döntőbizottsági tárgyaláson terjesztette elő, így az elkésettnek minősül.
A Döntőbizottság 2003. szeptember 16-án ideiglenes intézkedésében a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről határozott.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, érdemi észrevétel alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A kérelmező elsődlegesen kifogásolta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet kizárólag a parkfenntartási munkákra vonatkozott és ajánlatkérő nem készített szerződéstervezetet a fasorokra és a szökőkútra.
A Döntőbizottság a kiadott dokumentációt áttekintve megállapította, hogy a dokumentáció melléklete volt egy szerződéstervezet is. A szerződéstervezet a beszerzés tárgyaként valóban a parkfenntartási munkákat jelölte meg, azonban mind az ajánlati felhívásból, mind az ajánlati dokumentációból egyértelműen kitűnt, hogy jelen közbeszerzési eljárásban részajánlatot lehetett, sőt az ajánlatkérő elvárásának megfelelően részajánlatot kellett is készíteni, méghozzá öt parkfenntartási területre, valamint külön, a fasorok fenntartására, valamint szökőkút fenntartására. Nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő minden egyes részterületre vonatkozóan külön-külön szerződéstervezetet nem készített, hiszen a szerződéses feltételek valamennyi rész vonatkozásában azonosak voltak. Ennek alapján értelemszerűen nem sérül az ajánlati kötöttség elve, amikor a nyertes ajánlattevővel a végleges szerződésben kerül pontosításra az a részterület, amelyre vonatkozóan a szerződéskötés megtörténik.
A fentiekből következően a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ellentmondás észlelhető a pénzügyi teljesítéssel kapcsolatosan, hiszen e körben az ajánlati felhívás 15 banki napos átutalást, míg a szerződéstervezet 8 banki napos átutalást rögzített.
A rendelkezésre álló iratokból kitűnően a Döntőbizottság egyértelműen megállapította, hogy ezen ellentmondás fennállását az ajánlatkérő ajánlattevői kérdésre feloldotta, egyértelműsítette, amikor közölte, hogy az ajánlat elkészítésénél az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban előírt 15 banki napi átutalási határidőt kell figyelembe venni. Ajánlatkérő e körben jogszerűen járt el, hiszen az ajánlati felhívásban rögzítetteket minősítette irányadónak, ezt valamennyi dokumentációt megvásárló ajánlattevővel közölte, ily módon biztosította, hogy valamennyi ajánlattevő e körben egyenlő eséllyel tehessen ajánlatot. A jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan.
A jogorvoslati kérelem alábbi részei megalapozottak.
A Kbt. 33. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. fenti rendelkezéséből következően ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására kizárólag a Kbt.-ben megjelölt igazolási módok közül választhat. A Kbt. kógens rendelkezéseire tekintettel ajánlatkérő a fenti rendelkezésektől nem térhet el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. fenti rendelkezéseit megsértve írta elő a környezetirányítási rendszer bemutatására vonatkozó előírást alkalmatlanná minősítési szempontként. Ugyanis a minőségirányítási rendszerek tanúsításának követelményeit az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmazza, tehát a környezetirányítási, pontosabban környezetközpontú irányítási rendszer nem minősül minőségirányítási rendszernek.
A fentieket támasztja alá a Magyar Szabványügyi Testület Titkárságának állásfoglalása, aki az alábbiakat közölte.
"A környezetközpontú irányítási rendszerek követelményszabványa az MSZ EN ISO 14001:1997 (ISO 14001:1996), amely bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító szervezet számára a tanúsítás tárgyát képezheti. Ha egy vállalat olyan "környezetirányítási rendszert" vezetett be, amely nem felel meg ennek a szabványnak, úgy a rendszer szabványnak való megfelelősége nem tanúsítható.
A minőségirányítási rendszerek tanúsításának követelményeit az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány tartalmazza, tehát a "környezetirányítási", pontosabban környezetközpontú irányítási rendszer nem minősül minőségirányítási rendszernek.
Mindkettő külön irányítási rendszer, amelyre eltérő szabványkövetelmények vonatkoznak."
A Döntőbizottság további megkeresésére a Nemzeti Akkreditáló Testület az alábbiakat közölte:
"A "környezetirányítási rendszer" tanúsítás azt vizsgálja és tanúsítja, hogy egy szervezet környezetközpontú irányítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO 14001:1997 Környezetpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek (ISO 14001:1996) szabványban előírt követelményeknek.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény 44. § (2) bekezdése g) pontjában hivatkozott minőségbiztosítási rendszerek tanúsításának alapja az MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (ISO 9001:2000) szabvány.
A két szabványnak - az MSZ EN ISO 14001:1997 szabvány Bevezetés fejezetében leírtak szerint - közös irányítási szemlélete van, de míg a minőségirányítási rendszerek a fogyasztók igényeivel foglalkoznak, addig a környezetközpontú irányítási rendszerek az érdekelt felek széles skáláját és a társadalom fejlődő környezetvédelmi szükségleteit veszik figyelembe.
A fentiek alapján a környezetközpontú irányítási rendszer nem minősül minőségbiztosítási rendszernek, s így a környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítása nem meríti ki a Kbt. hivatkozott törvényi lehetőséget. Megjegyezzük még, hogy a NAT - más nemzeti akkreditáló testületekhez hasonlóan - akkreditál mind minőségirányítási, mind környezetközpontú irányítási rendszer tanúsító szervezeteket."
Erre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 44. § 6) bekezdésében foglaltakat.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy amennyiben ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyára tekintettel elvárása a környezetirányítási rendszer megléte, úgy ennek megkövetelése egyébként nem kizárt.
A kérelmező kifogásolta többek között, hogy ajánlatkérő jogsértő módon írta elő valamennyi referenciamunka bemutatását. Ajánlatkérő álláspontja szerint azonban ez a kérelmi elem elkésett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - figyelemmel arra, hogy a határidőben beterjesztett jogorvoslati kérelem az ajánlatkérő műszaki alkalmasság körében tett előírásait sérelmezte - így e körben a tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmet elkésettnek minősíteni nem lehet. Nyilvánvaló, hogy más lenne a helyzet abban az esetben, ha az ajánlati felhívás teljesen más részére vonatkozna a tárgyaláson beterjesztett új kérelmi elem.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy ajánlatkérő a referenciák körében tett előírásában azonosnak minősítette a referencia fogalmát magával az elvégzett munkákkal. Nyilvánvaló, hogy a referencia fogalmába nem valamennyi, ténylegesen végzett munka tartozik, hanem csak az olyan munkák, amelyekre hivatkozással ajánlattevő joggal bízhat újabb munkák elnyerésére. Tehát ajánlatkérő nem írhatja elő - figyelemmel a fent idézett jogszabályhelyekre - az ajánlattevőknek, hogy valamennyi önkormányzatnál végzett, a beszerzés tárgyával összefüggő munkájukat mutassák be. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő e körben megsértette a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontját.
A Kbt. 33. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mértéket közli, és kiköti az ettől - a szerződéskötés során - való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Ebben az esetben lehetővé kell tenni a többváltozatú ajánlattételt a közbeszerzés mennyiségétől függően.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásban a szerződés mennyiségét az ajánlati felhívás 3. a) pontjában konkrétan meghatározta. Ezen túlmenően a dokumentációban konkrétan meghatározta az elvégzendő feladatokat és azok mennyiségét. Ennek alapján a nyertes ajánlattevővel a szerződést erre kell megkötnie. A szerződéstervezet 1.2. pontja ajánlatkérő által sem vitatottan olyan munkák végzésére vonatkozik, mely jelen közbeszerzési eljárásnak nem tárgya és elvégzését ajánlatkérő által előre nem ismert pénzügyi lehetőségeire tekintettel kívánja alapítani. Ez tipikusan új beszerzési lehetőségnek minősül az esetlegesen rendelkezésre álló többletforrásra tekintettel, melyre ajánlatkérő a Kbt. szabályai alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles.
A Döntőbizottság a jogsértő előírást a fentiekre tekintettel megsemmisítette.
Az ajánlatkérő a szerződéstervezet 1.2. pontjában olyan megállapodást kívánt kötni a nyertes ajánlattevővel, amely a Kbt. megkerülésének minősül. Ugyanis a szerződés 1.2. pontjában ajánlatkérő az általa előre nem ismert pénzügyi keretösszeg terhére kíván a beszerzés tárgyát képező munkákon túli munkákat is végeztetni.
A Döntőbizottság a 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglalt jogsértést megállapította a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a jogsértő ajánlatkérői előírások megsemmisítéséről határozott, míg a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelemrészek elutasításáról döntött. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján határozott a bírság kiszabásáról és a g) pont alapján a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2003. december 31-ig a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra. A Döntőbizottság a minimális bírság összegénél magasabb összegű bírság kiszabásáról döntött figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő jelen esetben hosszabb távra kívánt szerződést kötni, valamint értékelte azt a körülményt is, hogy ajánlatkérő a szerződéstervezetében olyan munkákra is kívánt szerződést kötni, amely nem képezte a beszerzés tárgyát. A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy a jogsértő döntések megsemmisítésével a jogsértés reparálhatóvá vált.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabásától eltekintett, mert a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen nem volt megállapítható, hogy a konkrét jogsértésért személy szerint kit terhel felelősség.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 27.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.