KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9058)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.474/11/2003.
Tárgy: az EMK-Zala Konzorcium jogorvoslati kérelme a Délnyugat-dunántúli Nagytérségi Konzorcium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az EMK-Zala Konzorcium (Eurout Mérnöki Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft., 1143 Budapest, Zászlós u. 18. - MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft., 1054 Budapest, Zoltán u. 8., képviseli: dr. Fábry György ügyvéd, 1036 Budapest, Kolosy tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Délnyugat-dunántúli Nagytérségi Konzorcium (elnök: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere, 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19., megbízásából eljár: a Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft., 1142 Budapest, Rákospatak u. 74/B., képviseli: dr. Farkas László ügyvéd, 9021 Győr, Aradi vértanuk u. 13. I/13. és dr. Pusztai Attila ügyvéd, 1132 Budapest, Visegrádi u. 60., a továbbiakban: ajánlatkérő) "nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala folyó medence térségében tárgyú ISPA-projekt megvalósítására irányuló nemzetközi beszerzési eljáráshoz az EU delegációja számára elfogadható engedélyezési és tervdokumentációk elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek az eljárás során felmerült költségeket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő konzorcium négy település (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Celldömölk, Zalabér) összefogásából jött létre közös - összesen 324 település - nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszere létrehozása céljából. Gesztorként Zalabér polgármestere jár el, a konzorcium elnöke Zalaegerszeg polgármestere. A közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott a TECHNOPLUS Kft. volt.
A fentiek alapján ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. július 16-án megjelent 29. számában tett közzé részvételi felhívást meghívásos gyorsított eljárás megindítására. A részvételi felhívás a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
Nagytérségi hulladékkezelő és hulladéklerakó rendszer megvalósítása Nyugat-Balaton és Zala folyó medence térségében tárgyú ISPA-projekt megvalósítására irányuló nemzetközi beszerzési eljáráshoz az EU delegációja számára elfogadható engedélyezési és tenderdokumentációk elkészítése az alábbi területekre:
- építési tender: építési tender és engedélyezési terv a teljes építési munkákra a dokumentációban foglaltak szerint,
- beszerzési tenderek: beszerzési tender, járművek és gépek, gyűjtőszigetek eszközállománya a dokumentációban foglaltak szerint,
- szolgáltatási tenderek a szerves egységet képező: felügyeleti tender, FIDIC "Mérnök", PR tájékoztatási tender, tevékenység tendere, rekultiválandó területek felülvizsgálati tendere, rekultivációs tervek elkészítése, valamint az építési tenderfelhívások elkészítése a dokumentációban foglaltak szerint.
Ajánlattevő feladata továbbá az érintett önkormányzatok a KvVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) az EU-delegáció, illetve a nemzetközi beszerzési eljárás lebonyolítása folyamán a pályázók által a beszerzés tárgyát képező, az általa készített tenderdokumentációval kapcsolatban feltett kérdések megválaszolása is.
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét is biztosította az egyes részfeladatokra. A részvételi jelentkezések elkészítéséhez ajánlatkérő dokumentációt biztosított, továbbá lehetőséget nyújtott az ISPA pályázati dokumentáció és a pénzügyi megállapodás megtekintésére is.
A részvételi dokumentációnak az a része, amelyet a pályázni kívánók kézhez kaptak, részletesen tartalmazta a feladat leírását. Így többek között a tercezési alapadatokat, a tervezéshez figyelembe vett mennyiségeket, a megvalósítani kívánt létesítményeket.
A közbeszerzési eljárásra 6 részvételi jelentkezés érkezett, amelyet ajánlatkérő elbírált és a döntését 2003. augusztus 15-én hirdette ki. Ennek alapján 5 jelentkezőt minősített alkalmasnak, melyek a következők: UTIBER Közúti Beruházó Kft., SOLVEX Kft.-Depónia Technika Kft. Konzorcium, ÖTA Kft., OKEÁN Kft.-Envilaw Bt. Konzorcium és kérelmező.
Ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró 2003. augusztus 15-i eredményhirdetést követően az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők részére az ajánlati felhívást átadta.
A 2003. szeptember 1-jei ajánlattételi határidőre valamennyi felhívott ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. Két ajánlattevő, az UTIBER Kft., a Solvex Kft.-Depónia Technika Kft. Konzorciuma teljes körű ajánlatot tett mindhárom részre, az OKEÁN Kft. és az Envilaw Bt. Konzorcium a második és harmadik részekre, az ÖTA Kft. az első és második részre, a kérelmező pedig az első és harmadik részre tett részajánlatot. A kérelemmel érintett első részajánlat körében tehát összesen négy ajánlat érkezett.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 11-én hirdette ki eljárást lezáró döntését, mely szerint az építésitender-részajánlat nyertese a Solvex Kft.-Depónia Technika Kft. Konzorciuma. Kérelmező ajánlata "érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az EMK Zala Konzorcium ajánlatához csatolt olyan kiegészítést, amely az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban nem volt előírva (Építési tender - Műszaki tartalom). Ennek alapján ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, illetve a dokumentációnak, attól eltér".
Kérelmező 2003. szeptember 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását az építési tender részajánlat tekintetében az érvénytelenséget megállapító döntés és e rész körében az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, bírság kiszabását, ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének a megtiltását. Kérelme indoklásaként előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlata nem tért el a felhívás és a dokumentáció feltételeitől, érvénytelenné nem volt nyilvánítható. Az ajánlathoz mellékelt Építési tender - Műszaki tartalom csatolása önmagában nem ad okot az érvénytelenségre, miután az nem tartalmaz ellentmondást az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásaihoz képest. Kérelmező ajánlata ezzel a kiegészítéssel is megfelel a kiírásnak. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy a harmadik részteljesítés körében szintén csatolták az Építési tender - Műszaki tartalom című iratot, azonban ajánlatkérő a harmadik részteljesítés körében ez oknál fogva ajánlatukat nem nyilvánította érvénytelenné. Az ajánlatban nyilatkoztak arról, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció valamennyi feltételét elfogadják, ez pedig teljes körű biztosítékot nyújt a feladat teljes, a kiírás szerinti megvalósításra. Az ajánlatkérő csak a jogorvoslati eljárás során jelölte meg, hogy tartalmilag sem elfogadható az ajánlatához mellékelt irat, azonban új szempontra nem hivatkozhat érvénytelenségi okként. Az ajánlatkérő a típusterv és az adaptáció fogalmát helytelenül értelmezi, és téves következtetéseket von le azokból. Ez csak tervezéstechnikai módszert jelöl, nem pedig azt, hogy feladattípusonként 1 db tervet készítenek. Az egyes hulladékkezelő létesítmények kialakítását az 5/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szabályozza, amely meghatározza az egyes létesítmények műszaki felszereltségét is. A típusterv szolgál arra, hogy ezek a technológiai elemek sorba rendeződjenek, enélkül nem is lehet a tervezést elvégezni. A szociális és irányító funkciót ellátó építmény
ek pedig lehetnek előre gyártott konténerek, könnyűszerkezetű, vagy falazott épületek. Ezek lehetnek azonos típusúak, hiszen az üzemeltető is azonos, az elemek sorolásával pedig a szükséges kapacitást lehet egyidejűleg is biztosítani. Az ajánlatkérő a típusterv benyújtásának lehetőségét nem zárta ki, az ajánlati dokumentáció e körben előírást nem tartalmazott. Az ajánlatkérő azt is kifogásolja, hogy a tervezési feladatot a FIDIC-ajánlások figyelembevételével és nem az új PRAG alapján kívánja a kérelmező teljesíteni. Kérelmező elfogadó nyilatkozata alapján ennek a követelménynek is meg kívánt felelni. Korábban végzett hasonló jellegű tervezési feladatainál is a FIDIC feltételeit alkalmazta és ezt az EU-delegáció az új PRAG mellett is elfogadta. Az ajánlatkérő maga is a harmadik részfeladatnál a FIDIC-mérnök fogalmát alkalmazza. A FIDIC ajánlása tehát minden érintett fél által elfogadott, nem ellentétes az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal. Kérelmező azért vállalt szerepet a tervek hatósági engedélyezésében, mert kezelni kíván minden menet közben felmerülő hatósági észrevételt. Ez nem válhatott az ajánlat megítélésének hátrányára. Az ajánlatkérő hivatkozása a kirívóan alacsony árra sem helytálló, hiszen ezzel kapcsolatban magyarázatot kellett volna kérnie, ezt nem tette, így ezen az alapon nem is nyilváníthatta az ajánlatát érvénytelenné. Egyébként sem tekinthető az ajánlati ár kirívóan alacsonynak, mert a szakmai tapasztalatokban összeszokott gárdája hasonló feladatokban szerzett jártassága, hatékonysága alapozza meg.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. A kérelmező ajánlata nem önmagában azért lett érvénytelen, mert abban szerepelt egy nem kért Építési terv - Műszaki tartalom elnevezésű irat, hanem azért, mert a kérelmező ajánlata tartalmilag nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott ajánlatkérői igényeknek. Az ajánlat részét képező "Építési terv - Műszaki tartalom" című kiegészítésből megállapítható, hogy a kérelmező az átrakó állomások tervét akként kívánja elkészíteni, hogy 1 db típustervet készít, és ezt a típustervet adaptálja a konkrét helyszínekre. Ugyanezt a módszert alkalmazza a hulladékgyűjtő udvarokra, a komposztálókra és a válogatókra is. Az ajánlati dokumentáció alapján azonban különböző kapacitású komposztálótelepek, átrakó állomások és hulladékválogatók tervezése szükséges, a kapacitás mértéke között esetenként négyszeres különbségek is vannak. A keszthelyi válogató pedig egyedi tervezést igényel, mert ott meglévő létesítményt kell átalakítani. A tervezési feladatot 1-1 típustervvel nem lehet megoldani, mert így a kisebb létesítmények túlméretezettek, míg a nagyobbak alulméretezettek lennének. A kérelmező tévesen értelmezte a feladatot, nem a dokumentációban megadott létesítmények tervezésére tett ajánlatot, hanem létesítménytípusonként azokat 1-1 db típustervre leegyszerűsítve vállalta a tervezés elvégzését. Ajánlata nem a kiírás szerinti tartalomra szólt. A harmadik részteljesítés körében azért nem nyilvánították az ajánlatot érvénytelenné, mert ott tartalmilag nem volt ellentétes az ajánlattal a csatolt irat. Az ajánlat abban is eltér a kiírástól, hogy a FIDIC alapján kíván dolgozni, nem pedig az új PRAG ajánlása szerint, továbbá félreértést tükröz abban is, hogy az engedélyezési eljárás lefolytatását is vállalja, holott ez nem az ajánlattevő feladata. Nagy valószínűséggel azért lett a kérelmező ajánlata olcsóbb, mert a feladatot leegyszerűsítette. A rövid teljesítési határidő is azzal magyarázható, hogy a típustervek elkészítése kisebb időigényű
, mint az egyedi terveké. Az ajánlat alapján csak olyan szerződés jöhetett volna létre, amelyet azonnal módosítani kell, mert típustervek szerinti megoldás helyett egyéni terveket kell készíteni, ez alapján pedig az ajánlati ár és a teljesítési határidő sem lett volna tartható az ajánlat szerinti mértékben.
Ajánlatkérő a tárgyaláson magánszakértői véleményt csatolt annak alátámasztásául, hogy a pályázati felhívásban megfogalmazott feladatok csak egyedi tervek elkészítésével valósíthatók meg, nem elfogadható megoldás a típusterv alapján végzett tervezés.
A Döntőbizottság a D.474/2003/3. sz. határozatában 2003. szeptember 22-én az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltásáról döntött.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
Jelen eljárás kétszakaszos közbeszerzési eljárás volt. A meghívásos eljárás első szakaszában döntött ajánlatkérő a részvételre jelentkezők alkalmasságáról és az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőket ajánlattételre felhívta. A kérelmezőt a beszerzés tárgyát képező feladat elvégzésére alkalmasnak minősítette, így biztosította részére az ajánlattétel lehetőségét.
Az ajánlatkérő a benyújtott ajánlat érvénytelenségét állapította meg.
A Döntőbizottságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt-e az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, azaz a kérelmezőnek a beszerzés tárgyát képező feladat ún. típustervvel történő megoldással tett ajánlata megfelelt-e a kiírás feltételeinek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő értékelőbizottsága 2003. szeptember 9-i üléséről készült jegyzőkönyv a jogorvoslati eljárásban tett érdemi észrevételben megfogalmazott okokra hivatkozással minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek. Tény, hogy az összegzés szűkszavúan, a jogszabályban megfogalmazottakra hivatkozással indokolta az ajánlat érvénytelenségét. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő nem önmagában az Építési tender - Műszaki tartalom című irat csatolása miatt minősítette kérelmező ajánlatát érvénytelennek, hanem annak tartalma miatt. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyanezen irat csatolása a harmadik részteljesítés körében nem eredményezte az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az egyes létesítmények adatait (kapacitás, létesítmények fizikai paraméterei) az ajánlattevők részben a részvételi dokumentációban, részben a részükre átadott CD-lemez adataiból megismerhették, illetve rendelkezésükre állt az ISPA pályázat anyaga is, amelyet igény szerint megtekinthettek. A részvételi dokumentáció műszaki része meghatározta a tervezés részleteit. Az anyag tartalmazta a projekt célját, a hulladékkezelő rendszer tervezett kialakítását és a regionális hulladékgazdálkodási létesítmények kapacitása adatait. Ez utóbbit az ajánlatkérő az észrevételében az alábbiak szerint összegezte:
Komposztálótelep neve Kapacitás (m3)
1. Celldömölk 2 500
2. Keszthely 6 000
3. Lenti 3 000
4. Nagykanizsa 9 500
5. Zalabér 4 000
6. Zalaegerszeg 10 000
Átrakóállomás neve Kapacitás (m3)
1. Celldömölk 10 000
2. Keszthely 21 000
3. Lenti 10 000
Válogató neve Csarnok (m2) Kapacitás (tonna)
1. Keszthely meglévő 8 000
2. Lenti 252 4 000
3. Nagykanizsa 1050 12 000
4. Zalabér 920 8 000
5. Zalaegerszeg 1320 13 000
A létesítmények leírása alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a teljes tervezési feladat egységesíthető, típustervekkel is megoldható. Az egyes létesítmények eltérő műszaki feladatokként lettek meghatározva, a m2-ben is leírt létesítményméretek eltérőek, van, ahol meglévő rendszerekhez kapcsolódnak, másutt pedig most kerül megépítésre a hulladéklerakó. Ebből következően egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő egyedi tervezési feladatokként kezelte a beszerzés tárgyában megjelenő összetett szolgáltatást.
A kérelmező ajánlata viszont azt tartalmazta, hogy minden tervezendő létesítményfajtára - átrakóállomások, hulladékudvarok, komposztálók, válogatók - elkészít 1 db típustervet, illetve kompakt rendszer esetén a technológiai sorba beilleszti az adott gyártmánytervet. Ezt a típustervet előzetes hatósági egyeztetést követően adaptálja a konkrét helyszínekre, továbbá lefolytatja az építmény engedélyezési eljárásait is. Egyedül a zalabéri lerakóra készít egyedi tervet, mert lerakó csak ezen az egy helyen létesül.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő egyedi tervezési feladatok ellátására kért ajánlatot, ha típustervet igényelt volna, akkor e vonatkozásban konkrét előírást kellett volna tennie. Amennyiben kérelmezőnek nem volt egyértelmű az ajánlatérő e körben tett előírása, úgy a kérdésfeltevés során lehetősége lett volna tisztáznia az ajánlatkérő elvárását. A tervezési feladat műszaki tartalma semmilyen vonatkozásban nem utalt arra, hogy az ajánlatkérő igényli a hasonló konstrukciójú létesítményrészek egységes kialakítását. A kérelmező ajánlatából joggal következtethetett arra az ajánlatkérő, hogy az egyedi megoldások helyett tipizálásra kerülne sor, ezek a típuselemek kerülnek hatósági egyeztetésre, az egyes helyszíni létesítmények pedig a típuselemek összeállításával kerülnek kidolgozásra. Erre a metodikára utal a kérelmező által csatolt ütemterv is, amely szerint a típusterv egyeztetését követően a végleges terveket már nem mutatja be az ajánlattevő a szakhatóságoknak. A típusterveken alapuló tervezés tehát lényeges elemeiben tér el az egyedi tervezésű feladattól. A kérelmező ajánlatának egyéb elemei (szerződési feltételek) is szorosan a felvázolt típusterven alapuló így ütemezett tervezési eljáráshoz kötődnek. Az ár, teljesítési határidő, kötbér vállalása kifejezetten csak az ajánlat szerinti tervezési mód mellett érvényesek, az egyedi tervek esetén a szerződési feltételek feltehetően mások lennének. Kétségtelenül az ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy a kérelmező ajánlata nem a dokumentáció szerinti műszaki tartalomra szól, azaz a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Az érvénytelenség vizsgálatában nincs annak relevanciája, hogy az ajánlatkérő nem tiltotta meg kifejezetten a felhívásban a típusterv szerinti teljesítést. A Kbt. 43. § (1) és 52. § (2) bekezdés d) pontja együttes értelmezéséből az következik, hogy az ajánlat akkor érvényes, ha az megfelel az ajánlati felhívásnak. Nem lehet ezen törvényi szabályozáshoz ellentétesen közelíten
i, helytelen a kérelmező álláspontja, mely szerint minden ajánlat érvényes, amely nem tilalmazott a felhívás valamely konkrét előírásával. Az ajánlatkérő kötelezettsége azt meghatározni, hogy mit igényel, nem pedig azt, hogy mit nem fogad el. A kérelmező ajánlata nem teljesítette a kiírás szerinti ajánlatkérői igényt, a feladat megoldásának egyfajta alternatív változataként lehet azt értékelni. A jelen eljárásban azonban nem volt megengedett a többváltozatú ajánlat adása, az eredményes ajánlatot tehát csak a felhívás feltételei szerint lehetett megtenni.
A fentiekből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Ezen túlmenően a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen hivatkozott az érvénytelenség körében arra is, hogy kérelmező ajánlata az okból is érvénytelennek minősül, hogy kérelmező a tervezési feladatot nem az új PRAG alapján kívánja elkészíteni. Ugyanis nincs jelentősége annak, hogy a FIDIC-rendszer egyenértékűnek minősül-e az új PRAG-gal, hanem annak, hogy az ajánlatkérő konkrét elvárása a PRAG rendszer alkalmazására irányult. Tehát kérelmezőnek ennek figyelembevételével kellett volna az ajánlatát elkészítenie.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant elutasította, és a h) pont alapján határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 16.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos