KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9059)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.455/16/2003.
Tárgy: a Global Controll Ingatlanbefektetési Kft. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Global Controll Ingatlanbefektetési Kft. (1139 Budapest, Váci út 99., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (1011 Budapest, Fő u. 44-50., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a minisztérium hivatali egységei számára határozott időre szóló tartós irodabérleti szerződés kötése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, az érdemi észrevétel és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. augusztus 28-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta a bérelni kívánt ingatlannal szemben támasztott követelményeit, melyben többek között előírta, hogy a felajánlott ingatlan a minisztérium 200 munkatársa számára kell hogy megfeleljen irodai munkára, irattárolási és ügyfélforgalmi igények kielégítésére. Ajánlatkérő egyben kikötötte, hogy a teljesítés helye Budapest I., III., VI., VII., VIII. és XII. kerületei lehetnek.
Előírta, hogy a felajánlott irodaingatlanban legalább az irodák 30%-a egyszemélyes, 30%-a kétszemélyes legyen, és maximum 40% lehet 3 és 4 személyes.
Az ajánlati felhívás szerint többváltozatú ajánlat benyújtására lehetőség volt oly módon, hogy az "A" változat esetében egységenként kialakított teljes funkcionális irodaházra, míg a "B" változat esetén pedig irodafunkciók kialakítása nélküli változatot lehetett benyújtani.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő többek között előírta, hogy ajánlattevő mutassa be az előző 3 év folyamán a beszerzés tárgyával megegyező szolgáltatásait (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződéskötő másik fél megnevezésének feltüntetésével). Ajánlatkérő ezzel összefüggésben alkalmatlannak kívánta minősíteni azt az ajánlattevőt, aki az elmúlt 2 évben (2001-2002) nem tud legalább a bérbe venni kívánt nagyságú irodaház bérbeadásáról referenciát adni.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta elbírálni az ajánlati szempontokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- bérleti díj 5
alszempontok szerint felosztva:
- irodai területek díja 4
- parkolóhelyek díja 1
- a bérleti idő előrehaladtának függvényében a bérleti díjból az árengedmény mértéke 1
- üzemeltetési költség 3
- a bruttó és nettó irodaterület egymáshoz viszonyított aránya 2
- az irodaház önálló, vagy elszeparált használati lehetősége biztosításának mértéke 4
- a KöM központi irodaházától - Fő u. 44-50. - való távolság 1
- az irodaingatlan területén felajánlott parkolóhelyek száma 1
- többletszolgáltatás felajánlása 1
- amennyiben az ajánlattevő kis- és középvállalkozás [Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja és (3) bekezdés szerint] 0,5
Az adható pontszám alsó és felső határa minden részszempontra 1-100 pont.
Ajánlatkérő - az egyéb információk között - az ajánlati felhívás 12. pontjában többek között előírta, hogy az ajánlatnak az első oldalon a bontáskor kötelezően ismertetésre kerülő információkat tartalmazó felolvasólappal kell rendelkeznie. Ezt követően hiánytalanul fel kell sorolni az ajánlati felhívás által megkövetelt nyilatkozatokat, igazolásokat és leírásokat azzal, hogy ezek hol találhatók az ajánlatban. Ajánlatkérő részéről elvárás volt továbbá, hogy az ajánlatok azonos mérőszámon történő összehasonlíthatósága érdekében a bérleti díjat, az üzemeltetési költséget forint/hó összegben (nettó összeg + áfa összeg + a bruttó összeg megjelölése) a távolságot a legrövidebb úton mért egész kilométerben (kerekítés a matematikai szabályoknak megfelelően) kell megjelölni.
Az ajánlati felhívás 12. pontjában az egyéb információk között az alábbi előírások is szerepeltek:
"A bruttó és nettó irodaterület egymáshoz viszonyított aránya - bírálati szempont pontos arányosítása miatt - kérjük a nettó hasznos alapterület szintenként, valamint összességében történő feltüntetését. (Nettó hasznos alapterület: minden olyan falakkal és nyílászárókkal körülhatárolt irodahelyiség területe, amely közvetlen természetes megvilágítással rendelkezik.) Kérjük továbbá külön feltüntetni az irodahelyiségek kiszolgálására szolgáló területek (portaszolgálat, előtér, lépcsőház, folyosó-közlekedő, teakonyha, vizesblokk, nem közvetlen megvilágítással rendelkező tárgyaló, raktár, irattár) szintenkénti, valamint összességében történő bemutatását. Az összes nettó alapterületet és az irodahelyiségek kiszolgálására szolgáló területeket együttesen tekintjük bruttó alapterületnek.
A többletszolgáltatás felajánlása - bírálati szempont esetében ajánlatkérő azokat az irodai funkciót közvetlenül nem érintő szolgáltatásokat értékeli, amelyek a dolgozók kényelmét, illetve jobb munkaidő-felhasználását segítik elő - büfé, közétkeztetés megoldása, orvosi rendelő biztosítása a felajánlott irodaingatlan területén."
Ajánlatkérő ajánlattételre a következő cégeket hívta fel: Bristol Kft., Gyetvai Fivérek Rt., HRPP 2 Bt., Mahler Invest Budapest Kft., Óbuda Dunapart Irodaház Központ Kft., Oktogon Parkoló és Üzletház Kft., AIT Bürotel és kérelmező.
Az ajánlattételi határidőre - 2003. szeptember 8-ra - a Gyetvai Fivérek Építőipari és Fővállalkozó Rt. egy, míg a HRPP 2 Bt. és a kérelmező két változatban nyújtotta be ajánlatát. A kérelmező esetében a két változat azt jelentette, hogy az általa felajánlott ingatlant alakította ki kétféle módon.
A bontásról jegyzőkönyv készült, melyet a bontási bizottság tagjai írtak alá, továbbá tartalmazta az ajánlatot benyújtó cég nevét, székhelyét, a vállalási árat és a teljesítési határidőt. A HRPP 2 Bt. esetében rögzítésre került, hogy az ajánlati árakat bruttó összegben adta meg. A HRPP 2 Bt. nyilatkozott a bontási eljárás során, hogy a megadott árak nettó árak, amelyekhez hivatalos érvényes áfatartalom járul. A Gyetvai Fivérek Építőipari és Fővállalkozó Rt. esetében az ellenszolgáltatás összege euró/hó/m2 + áfa összegben került rögzítésre. Feltüntetésre került továbbá az összesített alapterület mennyisége, valamint hogy az euró forintra történő átváltása milyen módon történik.
A tárgyalások lefolytatására 2003. szeptember 9-én került sor, a tárgyalásokról jegyzőkönyv készült. A tárgyalási jegyzőkönyv a HRPP 2 Bt. esetében rögzítette, hogy az ajánlat átnézése alapján nem volt megállapítható, hogy az ajánlattevő eleget tett volna annak az előírásnak, mely szerint be kellett mutatni az üzemeltetést végző szakemberek névsorát, végzettségét. Az ajánlattevőt felhívták, hogy az ajánlatban ezen kiírási követelménynek eleget tevő részt mutassa be. Az ajánlattevő nem vitatta, hogy ez a rész az ajánlatból kimaradt.
Az ajánlatkérő a fentiek alapján tájékoztatta ajánlattevőt, hogy az ajánlata érvénytelennek minősül, és az erre vonatkozó, külön megszövegezett levelet is átadták ajánlattevő képviselőjének.
A Gyetvai Fivérek Rt. az ajánlatát nem módosította, a kérelmező esetében azonban az ajánlat módosítására is sor került.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2003. szeptember 10-én hirdette ki, mely szerint a nyertes ajánlattevő a Gyetvai Fivérek Rt. ajánlata. Ajánlatkérő a 5. sz. mellékletben részletezte az ajánlatok tartalmi elemeire adott pontszámokat és azok indokát. Az összegzés az alábbi volt:
Az ajánlattevő neve:
Global Controll Kft. 1.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Bérleti díj irodai terület 4 100 400
Bérleti díj parkolóhely 1 100 100
Árengedmény mértéke 1 1 1
Üzemeltetési költség 3 87,32 262
Bruttó/nettó terület viszonya 2 1 2
Irodaház, önálló vagy elszeparált használhatósága 4 1 4
A központi irodaháztól való távolság 1 1 1
Saját területen levő parkolóhelyek száma 1 1 1
Többletszolgáltatás 1 100 100
Kis- és középvállalkozás 0,5 100 50
Kapott összes pontszám 921
Az ajánlattevő neve:
Global Controll Kft. 2.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Bérleti díj irodai terület 4 61,94 248
Bérleti díj parkolóhely 1 100 100
Árengedmény mértéke 1 1 0
Üzemeltetési költség 3 1 3
Bruttó/nettó terület viszonya 2 1 2
Irodaház, önálló vagy elszeparált használhatósága 4 1 4
A központi irodaháztól való távolság 1 1 1
Saját területen levő parkolóhelyek száma 1 1 1
Többlet szolgáltatás 1 100 100
Kis- és középvállalkozás 0,5 100 50
Kapott összes pontszám 510
Az ajánlattevő neve:
Gyetvai Fivérek Rt.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Bérleti díj irodai terület 4 1 4
Bérleti díj parkolóhely 1 1 1
Árengedmény mértéke 1 100 100
Üzemeltetési költség 3 100 300
Bruttó/nettó terület viszonya 2 100 200
Irodaház, önálló vagy elszeparált használhatósága 4 100 400
A központi irodaháztól való távolság 1 100 100
Saját területen levő parkolóhelyek száma 1 100 100
Többlet szolgáltatás 1 100 100
Kis- és középvállalkozás 0,5 100 50
Kapott összes pontszám 1355
Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2003. szeptember 11-én nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését az eljárással kapcsolatban felmerült díj megfizetésére, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Közölte, hogy jogorvoslati kérelme indoklását a bontási és eredményhirdetési jegyzőkönyv, valamint az összegzés kézhezvételét követően ismerteti.
A Döntőbizottság felhívására kérelmező 2003. szeptember 22-én nyújtotta be részletes indokait. Jogorvoslati kérelmét a tárgyaláson pontosította, részben kérelme egyes elemeit visszavonta.
Kifogásolta, hogy a bontási jegyzőkönyvet a bontáson jelen lévő Tömösi Károly főosztályvezető nem írta alá annak ellenére, hogy szóbeli tájékoztatás szerint a közbeszerzési bizottság elnökeként részt vesz az eljárásban. A nyertes ajánlata tartalmazott ugyan felolvasólapot, azonban az nem felel meg az ajánlatkérő előírásainak:
- az ellenszolgáltatás mértékét kizárólag EUR/m2-ben adta meg,
- nem tartalmazta a parkolóhelyek, illetve raktárhelyiségek külön bontott ellenértékét,
- nem adta meg a fajlagos díjakhoz kapcsolódó alapterületeket,
- nem tartalmazta az EUR-ról forintra történő átszámításkor használandó árfolyamot,
- nem tartalmazta a különböző szolgáltatásokra vonatkozóan az áfa mértékét és értékét.
Kérésükre ugyan az alapterület nagysága a jegyzőkönyvben rögzítésre került, de nem ismert az irodák és raktárak alapterülete és nem került rögzítésre a konkrét árfolyam sem. A nyertes ajánlattevő ajánlata ezen túlmenően is érvénytelen, mert megfelelő referenciamunkát bemutatni nem tudott: az eljárásban felajánlott épületen kívül egyetlen irodaháza van, az I. ker. Mészáros u. 58/B. szám alatt, mely irodaház bérletére 1999-ben kötött szerződést, amely szerződés 2003-ban megszűnt. Így az elmúlt két évben megfelelő referenciát igazolni nem tud.
Az elkészített összegzéssel kapcsolatosan kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő a nyertes esetében a bruttó és nettó irodaterület egymáshoz való viszonyát 81,17%-ban állapította meg, azonban ez az arány az egybefüggő válaszfalazás nélküli irodaterület és az épület bruttó területének arányát jelenti. Kérelmező - iratbetekintés alapján - számítást végzett a nyertes ajánlat megadott paramétereiből, melynek eredményeként 58,33%-ot állapított meg.
A kérelmező álláspontja szerint ez esetben a Kbt. 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerinti vizsgálatot is el kellett volna végezni, mivel az ajánlatok közötti különbség 10%-nál kisebb mértékű, nevezetesen 3,1%.
A többletszolgáltatás elbírálása körében álláspontja szerint mindkét ajánlattevőnek 1-1 pontot kellett volna kapnia. A nyertes ajánlatban felajánlott irodaépületet megtekintve megállapították, hogy a helyszínen sem büfé, sem közétkeztetés, sem orvosi szolgáltatás nem áll az ajánlatkérő dolgozóinak a rendelkezésére, sem a háztömbben, sem a környező utcákban a négy darab környékbeli éttermen kívül.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő nem készített jegyzőkönyvet a 2003. szeptember 9-én tartott tárgyalásokról, az ott elhangzottakról, pedig a tárgyaláson határozták meg ajánlattevők számára a módosított ajánlat leadásának határidejét, és elhangzott olyan információ is, mely szerint az ajánlati felhívásban foglaltakat ajánlatkérő a felhívásban módosította. Ezen magatartásával pedig megsértette az esélyegyenlőség alapelvét.
A kérelmező fenntartotta azon kérelmi elemét, hogy jogsértő az ajánlati felhívás azon rendelkezése, melyben a szerződéskötés időpontjaként az eredményhirdetést követő nap került megjelölésre. Álláspontja szerint e kérelmi eleme nem késett el, mivel a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a 15 napos határidőt az ajánlattételi határidő lejártától kell számítani.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Indoklásként előadta, hogy a bontási jegyzőkönyvet az ajánlatkérői oldalról a bontóbizottság tagjai írták alá, a bírálóbizottság elnöke nem volt tagja a bontóbizottságnak függetlenül attól, hogy jelen volt a bontási eljáráson. A nyertes ajánlat tartalmazott felolvasó lapot, a bontóbizottság annak tartalmát olvasta fel. Nem vitatható, hogy a felolvasó lapon az ellenszolgáltatás nem forintban, hanem euróban volt kidolgozva. A forintban kidolgozott árajánlatot egyébként az ajánlat tartalmazta, ezért a bírálóbizottság nem zárta ki az ajánlattevőt az eljárásból.
A Kbt. 51. § (3) bekezdésében foglalt adatokat ismertették, az ellenszolgáltatás mértéke az érdemi vizsgálat tárgyát kell hogy képezze.
A nyertes ajánlat referenciamunkáival kapcsolatosan előadta, hogy megfelelő nagyságrendű referenciát igazolt a nyertes ajánlatában. Az előírása az volt, hogy alkalmatlannak az minősül, aki az elmúlt 3 évben bérbeadásra vonatkozó referenciát becsatolni nem tud. A referenciamunkák megfeleltek, az elmúlt 3 évben a nyertesnek volt bérleti szerződése hasonló nagyságú irodaházra vonatkozóan. A kiírás nem azt tartalmazta, hogy az elmúlt 3 évben kötött bérleti szerződéseket kell csatolni, hanem hogy rendelkezik-e az elmúlt 3 évben bérbeadással.
A nettó-bruttó alapterület vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a kiírás figyelembevételével új funkcionális kialakítást kellett készíteni a bérbeadásra felkínált irodaházról. Sem a publikusan meglévő anyagokból, sem az ajánlattevő által kidolgozott alaprajzokból és az általuk számított arányokból nem lehet pontosan megállapítani, hogy egy közölt arány jó vagy sem, csak abban az esetben, ha azokat az alaprajzok alapján újraszámolják. Ezt a bírálóbizottság és a szakmai előkészítő bizottság elvégezte és megállapította, hogy a benyújtott ajánlatokban megjelölt arányszámok egyike sem jó, építészetileg viszont csak a benyújtott alaprajzok adnak megoldást. A bírálóbizottság csak az ajánlati felhívás 12. pont 9. francia bekezdésében foglaltakat ellenőrizte és számolta újra. Az átszámítás eredményeként az arányszám bizonyos mértékben csökkent, ajánlatkérő a kérelmezőnél 56,38%, a nyertesnél 61,25%, azonban ez a döntést ebből a bírálati szempontból nem befolyásolta.
A felajánlott többletszolgáltatások vonatkozásában egyik ajánlattevő sem tudott olyan szolgáltatásról számot adni, amely az irodaházon belül lenne. Ennek alapján a bírálóbizottság úgy döntött, hogy mindegyik ajánlattevőnél elfogadja az irodaház közelében lévő szolgáltatások megjelölését. Ezen bírálati szempont esetében mindkét ajánlattevő azonos pontszámot kapott. Kérelmező esetében az ajánlatban megjelölt 200 m2 alapterületen belül pusztán csak egy szolgáltatás vehető figyelembe, mely az irodaházzal szemben lévő cukrászda. Ennek ellenére a bírálóbizottság mégis elfogadta a kérelmező által megjelölt szolgáltatásokat, mert azok viszonylag rövid időn belül elérhetők és igénybe vehetők. A nyertes ajánlata megfelelt a valóságnak, mert a feltüntetett szolgáltatás mindegyike megtalálható abban a háztömbben, amelynek része a bérleményben felkínált irodaház, a szolgáltatások pedig rövid úton, a háztömb belső udvarán keresztül elérhetők.
A tárgyalásokról készültek jegyzőkönyvek, ezt a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta ajánlatkérő.
A szerződéskötés időpontjával kapcsolatosan ajánlatkérő nem vitatta, hogy az ajánlati felhívásban e vonatkozásban téves adat került feltüntetésre, azonban hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásról való tudomásszerzéstől számított 15 napos határidőn túl került a jogorvoslati kérelem benyújtásra. Bejelentette, hogy a szerződés megkötésre került szabályosan az eredményhirdetést követő 8. napot követően.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 51. § (2) és (3) bekezdése szerint:
(2) Az ajánlatok felbontásánál az ajánlatkérő, az ajánlattevők és az általuk meghívott személyek, a tanács tagjai vagy az általuk megbízott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez központi költségvetési támogatásban részesülő ajánlatkérő esetén - a külön jogszabályban meghatározott szervek, személyek lehetnek jelen.
(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. fenti rendelkezései megállapítják azt, hogy kik jogosultak egy bontási eljáráson részt venni, illetőleg meghatározzák, hogy a jegyzőkönyvnek mit kell tartalmazni. Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő külön bontási bizottságot hozott létre, mely bontási bizottság tagjai írták alá ajánlatkérő részéről a bontási jegyzőkönyvet. Tömösi Károly nem vitathatóan a bontási eljáráson részt vett, azonban a rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy Tömösi Károly a kijelölt bírálóbizottság vezetője volt. Ajánlatkérő képviseletében tehát jogszerűen vett részt a bontási eljáráson. Az a körülmény pedig, hogy a jegyzőkönyvet nem írta alá, relevanciával nem bír, hiszen ajánlatkérő kijelölt képviselői a jegyzőkönyvet aláírásukkal ellátták.
Az ajánlati felhívás előírása volt, hogy az ajánlatnak az első oldalon a bontáskor kötelezően ismertetésre került információkat tartalmazó felolvasólappal kell rendelkeznie. A Döntőbizottság a három benyújtott ajánlatot áttekintve megállapította, hogy ajánlattevők ennek az ajánlatkérői elvárásnak eleget tettek, az ajánlatuk felolvasólapot tartalmazott. A felolvasólapon azoknak az adatoknak kellett szerepelni, amelyeket a Kbt. 51. § (3) bekezdése alapján kötelezően ismertetni kell ajánlatkérőnek: ajánlattevő neve, székhelye, általa kért ellenszolgáltatás, általa vállalt teljesítési határidő.
A Döntőbizottság vizsgálta, hogy ezen követelményeknek a nyertes felolvasó lapja megfelelt-e.
A nyertesnek hirdetett ajánlattevő felolvasólapja tartalmazta az ellenszolgáltatás összegét, melyet ajánlattevő euró/hó/m2 összegben tüntetett fel, továbbá nyilatkozott a teljesítési határidőről. Kérelmező ajánlata tartalmazta a bérleti díj/hó összegét és a teljesítés kezdő időpontját. Mindkét felolvasólap tartalmazta a kötelezően ismertetésre kerülő tartalmi elemeket: az ellenszolgáltatást és a teljesítés határidejét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti indokok alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő felolvasólapja megfelel ajánlatkérő előírásainak, erre tekintettel a felolvasólap hiányossága miatt az ajánlat érvénytelensége megállapításának nincs helye.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében további adatokat is hiányolt a felolvasólapról, e hivatkozásai azonban nem alaposak, mert azok nem voltak kötelező tartalmi kellékei a felolvasólapnak.
Ajánlatkérő felhívása 12. pontjában akként rendelkezett, hogy a felolvasólapot követően kell csatolni, felsorolni az ajánlatkérő által kért további igazolásokat, nyilatkozatokat. Az ajánlatkérő által előírt igazolásokat, nyilatkozatokat pedig a nyertes ajánlata tartalmazza.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az sem alapozza meg az érvénytelenné nyilvánítást, hogy a nyertes ajánlattevő a felolvasólapon az ellenszolgáltatás mértékét nem forintban, hanem euróban közölte. Ajánlatkérő valóban előírta, hogy a bérleti díjat, üzemeltetési költséget Ft/hó összegben (nettó összeg + áfa összeg, + a bruttó összeg megjelölése) kell megjelölni. A Gyetvai Fivérek Rt. ajánlata 11. sz. melléklete "Euró forintosítása" táblázat alatt közölte időpont megjelöléssel az MNB középárfolyamot irodaterületekre, raktárhelyiségekre, parkolóra, üzemeltetésre lebontva. Továbbá az alapterületet, parkolók számát, a bérleti, illetve üzemeltetési díjat euróban és Ft-ban, szétválasztva a nettó és bruttó összeget, megadva a teljes területre vetített díjat.
A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlatát és abból megállapította, hogy az ajánlatkérő által kért ellenszolgáltatási fajtákra az tartalmaz Ft-ban meghatározott ellenértéket az ajánlatkérő előírásainak megfelelő módon. A nyertes ajánlattevő közölte az euróról forintra történő átszámítási árfolyamot is. A Döntőbizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlata tartalmazza az ajánlatkérői előírásoknak megfelelő mértékegységben az ellenszolgáltatást, továbbá a területekre vonatkozó adatokat, ezért nem nyilvánítható érvénytelennek, különösen azért nem, mert az nem volt előírás, hogy ezeket az adatokat a felolvasólapon kell közölni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint úgyszintén nem szolgál alapul az érvénytelenség megállapításához az a körülmény, hogy helyes-e a bruttó-nettó területszámításra vonatkozóan becsatolt nyilatkozat.
Ajánlatkérő felhívása valóban tartalmazza, hogy kéri ennek a bemutatását. A nyertes ajánlattevő e kötelezettségét teljesítette is, ajánlatába becsatolt egy nyilatkozatot, így az érvényességi követelménynek megfelel. Úgyszintén nem befolyásolja az érvényességet, hogy e számítás eredménye helyes vagy helytelen, mivel maga a Kbt. is tartalmaz rendelkezéseket a nyilvánvaló számítási hiba kijavítására vonatkozóan.
A kérelmezőnek a területszámítással kapcsolatos további kérelmi elemeit pedig a Döntőbizottság az értékelés során vizsgálta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlatából az abban levő nyilatkozatok, alaprajzok alapján egyértelműen megállapítható, hogy megfelel annak a követelménynek, hogy az irodák 30%-a legyen egyszemélyes, 30%-a kétszemélyes, és a 3 és 4 személyes irodák száma nem haladja meg a 40%-ot. Az érvénytelenség megállapítására a becsatolt okiratok, alaprajzok nem nyújtanak alapot.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő a felhívás feltételei alapján alkalmasnak minősül-e.
A nyertes ajánlatában a közbeszerzés tárgyára tekintettel három referenciamunkát jelölt meg megnevezve a szerződéskötő felet, valamint a teljesítés idejét. Ennek alapján megállapítható, hogy a MATÁV Rt.-vel kötött bérleti szerződése állt fenn 2000. július 15-től 2003. július 15-ig, a Black & Decke GmbH-val folyamatos szerződése van 1996. január 1-jétől, a Magyar Postával szintén folyamatos bérleti szerződése van 1996. szeptember 20-tól. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő referenciamunkái megfeleltek a kiírás feltételeinek, hiszen az előző 3 évre vonatkozóan a beszerzés tárgyának nagyságára vonatkozó referenciamunkát tudott bemutatni. Az külön előírás nem volt az ajánlatkérő részéről, hogy ezeknek a bérleti szerződéseknek az előző 3 évben kellett létesülniük, hanem az volt csupán az előírás, hogy az előző 3 évben rendelkezzen ajánlattevő bérleti szerződéssel.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy a kérelmező által vitatott értékelési szempontok vonatkozásában ajánlatkérő értékelése megfelel-e az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. fenti rendelkezése értelmében az ajánlatok értékelése során az elsődleges követelmény az - többek között -, hogy az ajánlatok tartalmi elemei közötti különbség fejeződjön ki az értékelés során.
"A bruttó és a nettó irodaterület egymáshoz viszonyított aránya" részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő előírása megfelel a Kbt. rendelkezésének. Abban a kérdésben kell ugyanis a két ajánlattevőre (3 ajánlatra) szűkítődött értékelés során választ adni, hogy a nyertes vagy a kérelmező ajánlata kedvezőbb-e. Erre tekintettel nincs relevanciája a konkrét számítások esetleges kisebb-nagyobb hibájának, a döntéshez elegendő a különbség egyértelmű megállapítása.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatokat, a becsatolt alaprajzokat, és annak alapján azt állapította meg, hogy a nyertes ajánlattevő esetében kedvezőbb a bruttó és a nettó irodaterület egymáshoz viszonyított aránya, erre tekintettel nem ítélte alaposnak a kérelmező e kérelmi elemét. A kérelmező által végzett számítás nem eredményezte, hogy ajánlata e szempontból kedvezőbb lenne.
A Döntőbizottság e körben egyébként megállapította azt is, hogy az eljárást lezáró döntést érdemben nem befolyásolná az a körülmény sem, ha ezen értékelési szempontból kérelmező ajánlata lenne kedvezőbb.
A "többletszolgáltatás felajánlása" részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel szintén nem ítélte indokoltnak jogsértés megállapítását.
Jelen esetben egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérőnek a felhívásban közzétett szándéka az volt, hogy a felajánlott ingatlanon belül legyenek többletszolgáltatások. Az ügyben valamennyi érintett fél előadása egyező volt arra nézve, hogy magában a felajánlott ingatlanokban ilyen többletszolgáltatások nincsenek. Az is egyértelműen megállapítható, hogy mindkét ingatlan körzetében biztosított többletszolgáltatás.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint a két ajánlat tartalmi elemei e részszempont vonatkozásában azonosak, így amennyiben azonos pontszámot állapít meg ajánlatkérő a két ajánlattevő számára, a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása megfelel a rendeltetésének. Ennek alapján ajánlatkérő jogszerűen döntött mindkét ajánlat maximális pontszámmal történő értékeléséről.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek a tárgyalási jegyzőkönyvvel kapcsolatos kérelmi eleme.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése értelmében, tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt.-nek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak arra vonatkozó előírást, hogy ajánlatkérőnek a tárgyalásokról jegyzőkönyvet kell készítenie. Erre tekintettel e körben jogsértés megállapítására nincs jogalap.
A Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő készített a tárgyalásokról jegyzőkönyvet. E jegyzőkönyv kiküldésének kötelezettségét a Kbt. nem határozza meg és azt ajánlatkérő maga sem vállalta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - mivel az eljárás tárgyalásos eljárás - nincs annak jogi akadálya, hogy az ajánlatkérő biztosítsa a felek számára a benyújtott alapajánlatok módosítását. Ezt jelen esetben a kérelmező számára biztosította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a meghatározott értékelési rendszerét nem módosította. Az ajánlatkérő értékelése vonatkozásában pedig a Döntőbizottság a fentiekben fejtette ki az álláspontját.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos kérelmezőnek arra való hivatkozása, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdését alkalmazni kell jelen közbeszerzési eljárásban, mivel a Kbt.-ben támasztott feltételek nem állnak fenn. A Kbt. 59. § (2) bekezdésének rendelkezése az ajánlati árak eltérésére vonatkozik, és az nem alkalmazható a kérelmező által hivatkozott másik részszempontnál, a bruttó-nettó alapterületi aránynál. Az ajánlati ár részszempontnál a kérelmező egyébként is megkapta a maximális pontszámot.
A Kbt. 59. § (4)-(5) bekezdése pedig azért nem alkalmazható, mert a Kbt. 55. § (7) bekezdése értelmében csak akkor jöhet szóba az 59. § (4)-(5) bekezdése szerinti előnyben részesítés, ha az ajánlatok értékelése alapján megállapított összpontszám azonos.
A Döntőbizottság megállapította, hogy elkésett a kérelmezőnek az ajánlati felhívás szerződéskötés időpontját támadó kérelmi eleme.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 28-án küldte ki a felhívását, arról a kérelmező még ugyanezen a napon értesült.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül nyújtható be a jogorvoslati kérelem. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a tudomásra jutástól számított 15 napon túl nyújtotta be azon kérelmi elemét melyben a felhívást kifogásolta.
A Döntőbizottság nem osztja a kérelmező azon álláspontját, mely szerint a Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattételi határidő lejártától kell számítani a 15 napot. A Kbt. 79. § (8) bekezdése a 90 napos objektív határidő vonatkozásában határozza meg a jogsértő esemény bekövetkeztének kezdő időpontját. Ettől függetlenül kell vizsgálni a szubjektív határidő, a tudomásra jutás időpontját. A Döntőbizottság előterjesztett jogorvoslati kérelem hiányában nem vizsgálta a kérelmező ajánlatának érvényességét. Ugyanakkor látható, hogy kérelmező nem ajánlatkérő előírásai szerint nyújtotta be a többváltozatú ajánlatát.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította és a h) pontján rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 21.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos