KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9063)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.470/19/2003.
Tárgy: az EBI Kft. jogorvoslati kérelme Jászberény Város Önkormányzata mint gesztor önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Első Beszerzési Iroda Építő és Szolgáltató Kft. (7624 Pécs, Gyümölcs u. 10., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Jászberény Város Önkormányzata mint lebonyolító gesztor önkormányzat (5100 Jászberény, Lehel vezér u. 18., képviseli: dr. Jutasi György ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 31. IV. em. 17., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Jászberény és térsége szennyvízközmű-hálózat és -tisztítás fejlesztése kapcsán szennyvízközmű beruházáshoz kapcsolódó teljes körű lebonyolítói (közbeszerzési eljárás, műszaki ellenőrzés) feladatok elvégzése az ajánlati dokumentáció szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (7) bekezdését, az 50. § (2) bekezdését és a 33. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő felhívásának 8. b) pont első francia bekezdésének első mondatának "valamint az ajánlati kötöttség időtartamánál legalább 10 nappal hosszabb érvényességi idővel rendelkezik" részét, a 9. pont második bekezdésének első mondatát, valamint a 11. ba) pontjának harmadik francia bekezdését teljes egészében megsemmisíti, és ajánlatkérőre 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i 36. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban 6656/2003 szám alatt.
A felhívás 3. b) pontjában megjelölte, hogy a teljesítés helye Jászberény, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászkisér, Jászszentandrás települések bel- és külterülete.
A felhívás 3. c) pontban a részajánlat tétel lehetőségét kizárta.
A felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát 2006. december 31-ig jelölte meg.
A felhívás 5. c) pontjában a dokumentáció árát 200 000 Ft + 25% áfában határozta meg.
A felhívás 8. a) pontja szerint az ajánlati biztosíték összegszerűen meghatározott mértéke: az ajánlati biztosíték összege 1 M Ft, azaz egymillió forint.
A 8. b) pontban meghatározta az ajánlati biztosíték nyújtásának feltételeit a következők szerint: az ajánlati biztosíték érvényessége, az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik és az ajánlati kötöttség lejártának napjáig tart. A biztosíték teljesíthető az előírt összegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével vagy a bankgarancia biztosításával.
A 8. b) pont első francia bekezdése szerint a bankgarancia nyújtása esetén: ajánlatkérő csak olyan garanciát fogad el, melyben kedvezményezettként az ajánlatkérő kerül megjelölésre, feltétel nélküli és visszavonhatatlan, eredeti példány, valamint az ajánlati kötöttség időtartamánál legalább 10 nappal hosszabb érvényességi idővel rendelkezik.
Az ajánlati felhívás 9. pontjának második bekezdése szerint a pénzügyi teljesítés a megbízási szerződésben rögzített módon, 30 nap átutalási határidővel történik. A benyújtandó megbízási szerződés a teljesítésnek megfelelően legfeljebb havi egy számla benyújtását irányozhatja elő előírást tartalmazott.
A harmadik bekezdés alapján ajánlatkérő a felhívásban biztosított keretek között halasztott fizetésre is tehet javaslatot, mely az ajánlat elbírálásánál előnyben részesül.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatok alatt a harmadik francia bekezdésben ajánlatkérő előírta a saját, valamint alvállalkozásba kiadott szakirányú (mélyépítési) lebonyolítási tevékenységének előző 3 évi teljes forgalmáról szóló nyilatkozat megtételét.
A műszaki alkalmasság igazolása körében kérte az előző 3 év (2000-2002.), valamint esetleges folyamatban lévő legjelentősebb szakirányú lebonyolítások ismertetését, kiemelten az egy időben és párhuzamosan végzett lebonyolításokat (az ellenszolgáltatás összegének a teljesítés jellegének, idejének, volumenének, a teljesítésbe bevont alvállalkozóknak és részvételi arányának, a saját teljesítés arányának ismertetésével, a szerződést kötő másik fél, valamint a referenciát igazoló személyek megnevezésével, elérhetőségének megjelölésével), a referenciák bemutatásához a megbízó(k) által írásban megerősített referenciaigazolásokat csatolni kell.
A felhívás 11. ba) pontja szerint alkalmatlan az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági szempontból: ha a 2000., 2001. 2002. évi mérleg szerinti nettó árbevétele bármelyik évben nem érte el az 500 millió Ft/év nagyságrendet.
A 11. bb) pont első francia bekezdése szerint műszakilag alkalmatlan az ajánlattevő: ha nem rendelkezik az utóbbi 3 év tekintetében legalább kettő, szakirányú (szennyvízközmű), befejezett, egyenként legalább bruttó 1 milliárd Ft nagyságrendű, illetve attól nagyobb volumenű beruházás lebonyolítási igazolt referenciával, vagy a megjelölt referenciák ellenőrzése során a megbízó negatív (elmarasztaló) referencianyilatkozatot ad.
A második francia bekezdés szerint alkalmatlan: ha az elmúlt 3 évből legalább 1 esetben nem bonyolított egy időben és párhuzamosan minimum 2 település, az egyik település esetében legalább bruttó 500 millió Ft-os kivitelezési nagyságrendű szennyvízközmű-létesítmény megvalósítását.
A harmadik francia bekezdés szerint alkalmatlan: ha nem rendelkezik minimum 4 fő műszaki ellenőri jogosultsággal.
Az ajánlati felhívás 12. pontjában előírta az ajánlati kötöttség lejártának időpontját, mely szerint a Kbt. 50. § (1)-(2) bekezdése szerint az ajánlattevők az ajánlati felhívási dokumentációban meghatározott eredményhirdetési időpontot követő 30 napig maradnak kötve az ajánlatukhoz.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja előírta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A 13. b) pontban megadta a részszempontokat a hozzájuk tartozó súlyszámokkal az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- vállalási ár 30
- az előírtnál magasabb mértékű teljesítési bankgarancia vállalása (%) 15
- az előírtnál kedvezőbb késedelmi kötbér vállalása (ezer Ft/nap) 15
- számlázás gyakorisága (db) 10
- fizetési határidő (nap) 10
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10 pont.
A pontozás módszere, mely minden részszempont esetében azonos: a részszempontokra adott legkedvezőbb ajánlat 10 pontot, a legkedvezőtlenebb ajánlat 1 pontot kap. A közbenső tartományban lévő ajánlatok pontszámainak meghatározása arányosítással történik. Az arányszámítás alkalmazott képleteit az ajánlati dokumentáció tartalmazza. A részszempontokra kapott legmagasabb pontszámú ajánlat jelenti az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Az ajánlati felhívás 16. Egyéb információk c) pontjának második francia bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő egyértelmű, cégszerű nyilatkozatot csatoljon és a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont szerint részletesen határozza meg az ajánlat azon részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel kíván szerződést kötni, továbbá nyilatkozzon a b) és c) pont tekintetében. Ajánlatkérő az alvállalkozó fogalmát a Kbt. 10. § a) pontja alapján értelmezi.
A 16. e) pontban ajánlatkérő előírta, hogy amennyiben az ajánlattevő cégkivonata a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenységi kört nem tartalmazza (TEÁOR 74.20 mérnöki tevékenység, szaktanácsadás) ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítja.
A 16. r) pontban ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (2) bekezdése értelmében az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Ajánlatkérő dokumentációt készített, mely tartalmazta az ajánlati és szerződéses feltételeket, a megbízási szerződés tervezetét, nyilatkozat- és garancialevél-mintákat. Tartalmazta továbbá a tulajdoni lapok, hiteles térképek - és engedélyek másolatát, valamint kivonatokat a tervekből.
A Dokumentáció 2.4. Garancia és kötbér feltételek pontjában ajánlatkérő előírta, hogy amennyiben a kivitelezés átadás-átvétele a 2006. december 31-i határidőre a megbízottnak felróható okból nem következik be, abban az esetben a megbízott napi 300 E Ft kötbér fizetésére köteles.
Ajánlatkérő a Megbízási szerződés tervezetének 4., 4.1., 5.2., 5.3. és 6.4. pontjaiban kipontozott, üres részeket hagyott a lebonyolítói díj, a nyílt előminősítési közbeszerzési eljárás díja, fizetési határidő, a részszámla darabszáma, a végszámla összege és a megvalósítási garanciadíj-százaléknál, melyeket az ajánlattevőknek ajánlatuk tartalmának megfelelően kellett kitölteniük.
Kérelmező a dokumentációt megvásárolta.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 25-én konzultációt tartott, melyen kérelmező részt vett és bejelentette, hogy a felhívás ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett, majd ezt követően távozott.
Kérelmező 2003. szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet 2003. szeptember 25-én hiánypótolt. A kérelemben jogsértés megállapítását, a felhívás megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését kérte. Álláspontja szerint a felhívás alábbiakban felsorolt pontjai sértik a Kbt. előírásait:
1. A 13. b) ponttal szemben kifogása, hogy a felhívás szerint ajánlatkérő a tartalmi elemekre adott pontszámot nem szorozza be a súlyszámmal, ami álláspontja szerint sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
2. A 11. a) pontból a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolásának harmadik francia bekezdése és a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó első francia bekezdésének azon előírása, hogy "esetleges folyamatban lévő legjelentősebb szakirányú lebonyolítások ismertetése" előírások álláspontja szerint sértik a 44. § (6) bekezdésében foglaltakat, mert olyan alkalmasság igazolására kér adatokat, amelyhez nem rendel alkalmatlansági feltételt. Ezzel kapcsolatban hivatkozik a Közbeszerzések Tanácsa 1/2003. számú ajánlására is.
3. A 13. b) pontban meghatározott részszempontok közül a számlázás gyakorisága gazdaságilag nem értékelhető tényezőkön alapul, álláspontja szerint ezzel sérül a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja.
A 2003. október 16-án megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmének ezen részét visszavonta.
4. A 11. ba) pontban a pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság utolsó bekezdésében előírt nettó 500 M Ft/év előírás, valamint a bb) pontban előírt műszaki alkalmatlansági feltételek közül az első és a második francia bekezdésben foglaltak a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket álláspontja szerint meghaladják. Ezzel sérül a Kbt. 44. § (7) bekezdése.
Kérelmező a harmadik francia bekezdésben előírt minimum 4 fő műszaki ellenőr számát nem kifogásolja. Álláspontja szerint a 4 fő műszaki ellenőrön túl az első két francia bekezdésben megkövetelteket már nem kérheti ajánlatkérő.
5. Tekintettel arra, hogy a Kbt. szabályai kógens szabályok a 9. pont harmadik bekezdése sérti a Kbt. 35. § (4) bekezdés c) pontját. A tárgyaláson ezt helyesbítette a Kbt. 35. § (3) bekezdésének megsértésére. Egyben előadta, hogy kérelmének ezen részével azt kívánja elérni, hogy ajánlatkérő ezt a helytelen megfogalmazást javítsa ki.
A tárgyaláson kérelmező előadta e körben, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő képviseletében Lányi László a konzultáción elhangzott kérdésre, hogy "a megbízási szerződéstervezet valamennyi kipontozott helyét ki kell tölteni?", azt a választ adta: "Igen, a megbízási szerződéstervezet 4., 5.2., 5.3., 6.1. és 6.3 pontjai az elbírálás részszempontjainak felelnek meg az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban megjelölt 30 nap fizetési határidő, havi 1 db számla és 300 E Ft/nap késedelmi kötbér minimumfeltétel és egyben a szerződés érvényességi feltétele is.", ezzel szerinte ajánlatkérő módosította az ajánlati felhívást, és ezzel megsértette a Kbt. vonatkozó szabályait.
6. A kérelmező álláspontja szerint a 13. b) pontban meghatározott részszempontok közül a fizetési határidő mint részszempont megtévesztő, mert ajánlatkérő kötelező, egyetlen lehetséges mértéket - 30 napot - írt elő a felhívás 9. pontjában. Ezért sérti ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) és 24. § (1) bekezdéseit.
7. Sérelmezi a 8. b) pont második francia bekezdését. Álláspontja szerint ezzel ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdését sérti meg.
8. A dokumentáció ára kérelmező álláspontja szerint irreálisan magas, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 37. § (3) és 24. § (2) bekezdését.
9. A 16. c) pont második bekezdése előírja a Kbt. 43. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételét. Álláspontja szerint ez irreális előírás, tekintettel arra, hogy a kivitelező és ezáltal az általa alkalmazni kívánt technológia nem ismert. Az eljárás mostani szakaszában nem tud teljeskörűen minden bevonni kívánt alvállalkozóról, szerződéses félről nyilatkozni. A tárgyaláson előadta, hogy ha ajánlattevő valamelyik munkanemre nem nyilatkozik, akkor ez az ajánlat érvénytelenségét jelentheti. Ez alkalmat adhat a szubjektív megítélésre, ami sérti a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseit.
A tárgyaláson az ügyfélképességével kapcsolatban előadta, hogy a beszerzéshez megkívánt tevékenységi körrel rendelkezik, a dokumentációt megvásárolta, ezekre tekintettel rendelkezik jelen jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel.
Ajánlatkérő 2003. október 1-jén nyújtotta be észrevételét, melyben elsődlegesen a Kbt. 46. § (4) bekezdésére tekintettel a 46. § (1) bekezdés alapján megkérdőjelezi kérelmező ügyfélképességét. A tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint kérelmező nem tudja igazolni, hogy a felhívás jogát vagy jogi érdekeltségét sérti, mivel cégét 2003. január 12-én jegyezték be, így az ajánlati felhívásban megkövetelt minőségbiztosítási rendszere, sem referenciái nem lehetnek.
Másodsorban alaptalanság miatt kéri a jogorvoslati kérelem teljes terjedelmében történő elutasítását. Ezzel kapcsolatban a kérelemhez igazodva kifejti indoklását az alábbiak szerint:
1. Az első kérelmi elemre előadja, hogy a felhívásban nem a Kbt. ismétlése a cél, hanem az adott közbeszerzés tárgyához kapcsolódó feltételek meghatározása. Azzal, hogy a hivatkozott jogszabályhely a felhívásban, illetve a dokumentációban nem szerepel ajánlatkérő nem követett el jogsértést, hiszen a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint a súlyszámok és a kapott pontszámok szorzását el kell végezni. Álláspontja szerint ez a kérelmi elem idő előtti, hiszen az ajánlatok értékelése még nem történt meg.
2. A második kérelmi elemre előadja, hogy mindkét kifogásolt feltételhez rendelt alkalmatlanná minősítési feltételt. A Kbt. 44. § (6) bekezdése álláspontja szerint azt írja elő, hogy összefüggésében kell az alkalmassági és alkalmatlansági kritériumoknak egymásnak megfelelniük. A Kt. 1/2003. sz. ajánlása sem azt mondja, hogy az alkalmassági, és alkalmatlansági kritériumoknak egymásnak szó szerint vagy szám szerint meg kell felelniük, hanem tartalmuk szerint. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásánál sérelmezett harmadik francia bekezdés (a három év teljes forgalmáról szóló nyilatkozat) alkalmassági kritériumként a 11. b) pont első és második francia bekezdésében szerepel mint alkalmatlansági kritérium. A műszaki alkalmasság igazolása tekintetében előírt "valamint esetlegesen folyamatban lévő legjelentősebb szakirányú lebonyolítás ismertetése" kapcsán kifejti, hogy ez esetlegesen, mint lehetőség van megfogalmazva, tehát nem kötelező jellegű. Ennek megfeleltetése a műszaki alkalmatlanság 11. bb) pont első francia bekezdésében található meg.
3. A kérelem harmadik elemével kapcsolatban előadja, hogy a számlázás gyakorisága részszempont megfelel a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontban írt feltételeknek.
4. A kérelem negyedik részével kapcsolatban kifejti, hogy a feltételek nem túlzóak, mivel egy közel 10 milliárdos beruházásban kell közreműködni. Az alkalmatlansági feltételeket is ehhez mérten állapították meg. A szerződéstervezet szerint a lebonyolítónak el kell majd végeznie a műszaki ellenőrzésen túl a kiviteli tervek korszerűsítési felülvizsgálatát, ezeket szakvéleményezni kell, hiszen ezek a kiviteli tervek több mint 10 évesek, esetleg új kiviteli terveket is kell készíteni. Jelen beszerzés becsült értékét 20 és 240 millió forint közé helyezi.
Előadja még, hogy lehetővé tették a felhívásban a közös ajánlattételt, és így akár egy újonnan alakult cég is indulhat a pályázaton. Ezzel álláspontjuk szerint nem zárták ki a kisebb vagy újonnan alakuló cégeket, hiszen együttesen megfelelhetnek.
Álláspontja szerint a 11. bb) első és második francia bekezdésében foglalt előírások összefüggésben vannak a beszerzés tárgyával, hiszen több településen szinkrónban folynak majd a beruházási tevékenységek. Ezek egymástól 10-20 km távolságra is található, önálló települések. Műszaki összefüggések is vannak a települések között, mert három település egy, majdan megépülő tisztítóhoz csatlakozik. Két település a meglévő rendszerhez csatlakozik. Épül még Jászberényben egy komposztáló, mely mind az öt település szennyvizét feldolgozza.
5. A kérelem ötödik részével, a halasztott fizetéssel kapcsolatban előadja, hogy az átutalási határidő 30 nap, illetve legfeljebb havi 1 számla nyújtható be, a számlázás gyakorisága és a fizetési határidő értékelési részszempont. Ajánlatkérőnek az értékelésnél a kedvezőbb fizetési határidő megajánlását figyelembe kell vennie. Elismeri, hogy nem túl szerencsés a megfogalmazás, de az egyértelmű, hogy nem a Kbt. szerinti előnyben részesítésben gondolkodtak. A szerződéstervezetben a fizetési határidő rész ki van pontozva. Ez is azt támasztja alá, hogy lehetőség volt az ajánlati felhívásban meghatározott átutalási határidőnél kedvezőbbet is megajánlani. Álláspontja szerint kérelmező ezt a konzultáción kérdéssel tisztázhatta volna.
6. A kérelem hatodik pontjára kifejti, hogy az előző pont észrevétele érvényes erre a pontra is, kérelmező a jogszabályt tévesen értelmezi.
7. A kérelem hetedik pontjára kifejti, hogy álláspontja szerint a bankgarancia érvényessége nem köthető az ajánlati kötöttség időpontjához, ezzel összefüggésben a Kbt. nem rendelkezik, ezért jogsértés sem állhat fenn. Hivatkozik a Kbt. 82. § (3) és a 41. § (5) a) és b) pontokra.
8. A kérelem nyolcadik pontjával kapcsolatban előadja, hogy a dokumentáció ellenértékének meghatározásánál alapul a jelen beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki dokumentáció feldolgozási munkáját vették. Ezt a polgármesteri hivatal dolgozói végezték el. Ez a feldolgozási munka nem azonos azzal, amit korábban a címzett támogatáshoz végeztek.
9. A kérelem kilencedik pontjával kapcsolatban előadja, hogy Kbt. 43. § (2) alkalmazását ajánlatkérő előírhatja, ezzel jogszabálysértést nem követ el. Kérelmező sérelmét azért sem érti, mert jelen beszerzésben egy lebonyolítási közbeszerzési eljárásról van szó. Felhívja a figyelmet a dokumentáció 30. oldalán a szerződés 8.2.2. 10. pontjára, amely úgy szól, hogy "indokolt esetben jogosult külső szakértő minőségvizsgáló szervezetek bevonását kezdeményezni a megbízónál."
Egyéb érdekelt OVIBER Kft. észrevételében elsődlegesen az ügyfélképesség vizsgálatát kéri, a kérelmező tevékenysége és referenciái alapján az alkalmasságának vizsgálatával. Másodsorban ajánlatkérő indoklásával megegyezően kéri a jogorvoslati kérelem elutasítást.
A Döntőbizottság 2003. szeptember 30-án az eljárást felfüggesztette a D.470/8/2003. sz. határozatával.
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő cégkivonatában szerepel az ajánlati felhívás 16. e) pontjában megkövetelt 74.20 mérnöki tevékenység, szaktanácsadás TEÁOR-szám. Kérelmező az ajánlati dokumentációt megvásárolta, a konzultáción részt vett addig, amíg bejelentette, hogy az ajánlati felhívás ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező az ajánlati felhívás elleni jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében ügyfélképes. Kérelmező tevékenységi körével, valamint a dokumentáció megvételével olyan jogi helyzetbe került, hogy kétségkívül érinti jogát, illetve jogos érdekét jelen közbeszerzési eljárás.
Kérelmező ügyfélképességére tekintettel a Döntőbizottság érdemi vizsgálatát a jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban az alábbiak szerint lefolytatta.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott az alábbiak szerint.
Kérelmező első kérelmi elemként sérelmezte, hogy ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában leírtak szerint a tartalmi elemekre adott pontszámokat nem szorozza be a súlyszámokkal, és ezzel megsérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás 13. b) pontjában megadta az adható pontszámokat és a hozzájuk rendelt súlyszámokat is.
Ajánlatkérő rögzítette a felhívás 13. b) pontja utolsó bekezdésében, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján kívánja kiválasztani. Ez pedig azt jelenti, hogy ajánlatkérő köteles a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint értékelni, ami előírja, hogy az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot meg kell szorozni a súlyszámmal. Ezért Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő védekezését, miszerint ha megadták, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot választják ki, akkor nem szükséges a felhívásban a Kbt. vonatkozó §-át szó szerint idézni, mivel egy közbeszerzési eljárás egészében a Kbt. előírásai figyelembevételével kötelező eljárni akkor is, ha azt konkrétan nem nevesítették.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a szöveges részben nem írta le, hogy a súlyszámokat és a kapott pontszámokat egymással megszorozza és ezt a dokumentációban megadott képlet sem tartalmazza, nem sértette meg a Kbt. előírásait, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező második kérelmi elemében sérelmezte az alkalmasság igazolása körében a felhívás 11. a) pontjának harmadik francia bekezdése, valamint a műszaki alkalmasság igazolása "valamint az esetleges folyamatban lévő legjelentősebb szakirányú lebonyolítások ismertetése" előírásokhoz nem rendelt alkalmatlansági feltételt ajánlatkérő, amivel megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése előírja, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzés tárgyához igazodóan az alkalmassági és alkalmatlansági feltételeknek nem szó szerint vagy szám szerint, hanem tartalmi összefüggésükben kell megfelelniük egymásnak. Jelen esetben az alkalmasság körében előírt saját, valamint alvállalkozásba kiadott szakirányú mélyépítési, lebonyolítási tevékenységének 3 évi teljes forgalmáról szóló nyilatkozat előírása az alkalmatlanság körében a 11. bb) pont első és második francia bekezdésében meghatározottak szerint van tartalmilag megfeleltetve.
A műszaki alkalmasság igazolására előírt, az "előző 3 év (2000-2002.), valamint esetleges folyamatban lévő szakirányú lebonyolítások ismertetésével kiemelten az egy időben és párhuzamosan végzett lebonyolításokat ..." előírásnak tartalmilag megfelel az alkalmatlanság körében a 11. bb) pont második francia bekezdésében foglaltak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az alkalmassági-alkalmatlansági feltételrendszer meghatározása a Kbt. 44. § (6) bekezdésének megfelelően történt, ezért a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező harmadik kérelmi elemét visszavonta, ezért a Döntőbizottság azt érdemben nem vizsgálta.
Kérelmező negyedik kérelmi elemében a felhívás pénzügyi, gazdasági alkalmatlanság 11. ba) pontjában előírt feltételt sérelmezte.
Sérelmezte továbbá az ajánlati felhívás 11. bb) műszaki alkalmatlanság első és második francia bekezdésében foglaltakat.
Álláspontja szerint a fenti előírások sértik a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a jelen - lebonyolítói feladatra - előírt közbeszerzési eljárás becsült beszerzési értéke 20 és 240 millió forint közé tehető. A teljesítési határidő és ezzel összhangban a lebonyolítási szerződés időtartama a felhívás 4. pontja szerint 2006. december 31.
Figyelembe véve az ajánlatkérő nyilatkozata szerinti legmagasabb közbeszerzési értéket, azaz 240 millió forintot, valamint a több mint 3 éves szerződéses időszakot, megállapítható, hogy az alkalmatlansági feltételként szabott mérleg szerinti árbevétel többszörösen meghaladja jelen közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme ezen részben megalapozott, mivel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (7) bekezdését.
Kérelmező sérelmezte a felhívás 11. bb) pontjának első és második francia bekezdését, mivel szerinte a harmadik francia bekezdésben előírt négy műszaki ellenőr megkövetelése elégséges a szerződés teljesítéséhez. Az ezen felüli követelmények előírása álláspontja szerint a ténylegesen szükséges feltételek mértékét meghaladja.
Döntőbizottság megállapította, hogy a sérelmezett feltételek nem haladják meg a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket, mivel a beruházás becsült értéke közel 10 milliárd forint, és párhuzamosan öt település területén folyik majd. Ezekre tekintettel az előírt követelmény nem túlzó, az a beszerzés tárgyához, értékéhez igazodik. Ajánlatkérő jogosan írhatta elő ezen követelményeket, azok a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelnek, azokat kielégítik. Erre tekintettel a kérelem ezen részét a Döntőbizottság megalapozatlanság miatt elutasította.
Kérelmező kérelmének ötödik pontjában sérelmezte a felhívás 9. pont harmadik bekezdésének előírását. Ez kérelmező álláspontja szerint a Kbt. 35. § (1) bekezdését sérti.
A 16. r) pontban ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. 35. § (2) bekezdése értelmében az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
A Kbt. 35. § (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza az előnyben részesítést:
Az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál - az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva -, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti
a) az országos, a regionális, illetve - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban - a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését, vagy
b) az elmaradott térség (térségek) fejlesztését, vagy
c) a környezet védelmét - így különösen a nemzeti környezetvédelmi programban foglaltak megvalósítását - vagy
d) a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
(2) Az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
(3) Az ajánlatkérő a felhívásban az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben, és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb tíz százaléka lehet.
A Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdései szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja.
(3) Építési beruházásra vonatkozó ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot is, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
(4) Az (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb.
(5) Abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:
a) mely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket tartalmaz;
b) amikor az ajánlattevőnek a minőségbiztosítási rendszerét - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító tanúsította.
A Kbt. az előnyben részesítés eseteit a fentiek szerint taxatíve felsorolja. Ebben a felsorolásban a halasztott fizetés nem szerepel előnyben részesítési esetként, ezért a törvény szerint nem is lehet előnyben részesítési ok. Ajánlatkérő a felhívás 16. r) pontjában egyértelműen, a Kbt. vonatkozó szakaszait megjelölve szabályozta az előnyben részesítés feltételeit.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy jelen esetben nem az előnyben részesítés egy külön esetét, hanem azt kívánta meghatározni, hogy az értékelés során a 30 napnál kedvezőbb fizetési határidő megajánlást figyelembe kívánja venni.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét elutasítja.
Kérelmező a tárgyaláson sérelmezte, hogy ajánlatkérő a konzultáción feltett kérdésekre adott válaszával módosította az ajánlati felhívás tartalmát, ami a Kbt. vonatkozó szabályába ütközik.
A konzultáción elhangzott kérdés: "A megbízási szerződéstervezet valamennyi kipontozott helyét ki kell tölteni?". Ajánlatkérői válasz: "Igen, a megbízási szerződéstervezet 4., 5.2., 5.3., 6.1. és 6.3. pontjai az elbírálás részszempontjainak felelnek meg az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációban megjelölt 30 nap fizetési határidő havi 1 darabszámra és 300 E Ft/nap késedelmi kötbér minimumfeltétel, és egyben a szerződés érvényességi feltétele is."
Az ajánlati felhívás 9. pontja szerint a pénzügyi teljesítés a megbízási szerződésben rögzített módon 30 nap átutalási határidővel történik. A dokumentáció 2.4. pontja 300 E Ft napi kötbér megfizetését rögzíti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a konzultáción elhangzott kérdésre adott válaszával lényegében megismételte az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltakat, azaz nem módosította az ajánlati felhívást. Közlése a már ismerteken túl új információt nem tartalmazott. Ajánlatkérő válaszával mindössze tájékoztatást, illetve pontosítást nyújtott ajánlattevőknek. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem e részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
Kérelmező kérelme hatodik pontjában sérelmezte, hogy a felhívás 13. b) pontjában meghatározott részszempontok közül a fizetési határidő megtévesztő, mert ajánlatkérő kötelező, egyetlen mértéket - 30 napot - írt elő a felhívás 9. pontjában. Álláspontja szerint ajánlatkérő ezzel a Kbt. 24. § (1) bekezdését és a 26. § (2) bekezdését sérti meg.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartania verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő lehetőséget adott a dokumentációban és a felhívás 13. b) pontjában arra, hogy ajánlattevők a fizetési határidőre ajánlatot tegyenek. Ennek ellentmond a felhívás 9. pontjában található előírás, mely szerint a pénzügyi teljesítés 30 nap átutalási idővel történik. A 9. pont ilyen megfogalmazása nem ad lehetőséget arra, hogy 30 napnál kedvezőbb fizetési határidőre tegyenek ajánlatot a pályázók.
Ajánlattevők így nem tudnak olyan helyzetbe kerülni, hogy az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban megfogalmazottaknak mindenben megfelelő ajánlatot tudjanak benyújtani annak ellenére, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése ezen kötelezettséget számukra előírja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, mert az ajánlati felhívás 9. és 13. b) pontja, valamint a szerződéstervezet 5.2. pontja egymással nincsenek összhangban. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részének helyt ad.
Kérelmező kérelme hetedik pontjában az ajánlati felhívás 8. b) pont második francia bekezdésének előírását sérelmezi. Álláspontja szerint ezzel ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdését sérti meg.
Ajánlatkérő a felhívás 8. b) pontjában azt írta elő, hogy az ajánlati biztosíték érvényessége az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik és az ajánlati kötöttség lejártáig tart. Ez teljesíthető bankszámlára történő befizetéssel vagy bankgarancia-biztosítással. Bankgaranciával történő teljesítés esetén ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamánál 10 nappal hosszabb érvényességű garanciát fogad csak el.
A Kbt. 25. §-a szerint a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten megengedi. A Kbt. 50. § (1) bekezdése meghatározza az ajánlati kötöttség kezdő, a (2) bekezdése az ajánlati kötöttség végső időpontját. Eszerint: 50. § (1): Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. 50. § (2): Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc - építési beruházás esetén hatvan - napi kötve van ajánlatához.
Az ajánlati biztosíték nyújtásának szabályait a Kbt. 41. §-a írja elő. Mind a Kbt. 41. § (3) bekezdése, mind a Kbt. 41. § (4) bekezdése pontosan meghatározza, hogy az ajánlati biztosíték nyújtásának időtartama az ajánlati kötöttség időtartamát fedi le. Mivel az ajánlati biztosíték - akár bankszámlára történő utalással, akár bankgaranciával történt a teljesítése - az ajánlati kötöttséghez van rendelve, a Kbt. 25. §-ra tekintettel a garancianyújtás időtartama az ajánlati kötöttség idejét nem haladhatja meg. Ajánlatkérő az ajánlati biztosíték bankgarancia nyújtásával történő teljesítése esetében eltért az általa a felhívás 8. b) pontjának első bekezdésében rögzítettektől, miszerint az ajánlati biztosíték érvényessége az ajánlati kötöttség lejártának napjáig tart, mivel ettől eltérő, más érvényességi időtartamot jelölt meg a bankgarancia érvényessége tekintetében, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (2) bekezdését.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részének helyt ad.
Kérelmező kérelmének nyolcadik pontjában a dokumentáció árát sérelmezte. Ez álláspontja szerint irreálisan magas, és ezzel sérül a Kbt. 37. § (3) és 24. § (2) bekezdése.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése szerint a dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ajánlatkérő a dokumentáció árát 200 E Ft + áfa összegben jelölte meg.
Ajánlatkérő a tárgyaláson szóban előadta, hogy a dokumentáció árának meghatározásakor figyelembe vették a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki dokumentáció feldolgozási munkáját. Ez a munka nem egyezett meg azzal, amit korábban a címzett támogatáshoz végeztek. Lényegében a dokumentáció ára a polgármesteri hivatal dolgozói által elvégzett munka, illetve a sokszorosítási költségeket fedezik, melyen a későbbiekben a többi önkormányzat felé leszámlázásra kerül.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő nyilatkozatát a dokumentáció árának meghatározásának vonatkozásában, ezért a jogorvoslati kérelem e részét elutasította.
Kérelmező kérelmének kilencedik pontjában a felhívás 16. c) pontjának második bekezdését sérelmezi. Álláspontja szerint a Kbt. 24. § (1)-(2) bekezdését sérti az az előírás, amelyben ajánlatkérő a Kbt. 43. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatok megtételét kérte.
A Kbt. 43. § (2) bekezdése szerint az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni
a) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg b) az ajánlattevő általa közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, illetőleg
c) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben - résztvevő szervezeteket (személyeket).
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 43. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatok megkérésére ajánlatkérőnek lehetősége van. Ezt a lehetőséget a Kbt. nem korlátozza, így ajánlatkérő ezen előírásával a Kbt. tételes szakaszát nem sértette meg. Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Döntőbizottság köteles a megállapított jogsértés esetén bírságot alkalmazni. A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban egyszemélyi felelős megállapítására a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján nem került sor.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított minimális összegű bírságot.
A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra is, hogy a felhívás jogsértő részeinek megsemmisítésével megnyílt a lehetőség arra, hogy ajánlatkérő a jogsértéseket reparálja.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározottak szerint.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, ezért a c) pontja alapján megsemmisítette a felhívás jogsértő részeit, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 31.
Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.