KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9064)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.490/11/2003.

Tárgy: a Persecutor Security Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Eger-Park Hotel Szállodaüzemeltető Kft. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Persecutor Security Kft. (1117 Budapest, Karinthy F. u. 17., képviseli: dr. Nagy Brigitta ügyvéd, 1137 Budapest, Szt. István krt. 18., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Eger-Park Hotel Szállodaüzemeltető Kft. (3300 Eger, Szálloda u. 1-3., képviseli: dr. Tuller András ügyvéd, 1055 Budapest, Balassi B. u. 25., fszt. 5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Hotel Eger C és E épületének, kazánházának erős- és gyengeáramú villamos szerelési munkáinak elvégzése, a tűzjelző és vagyonvédelmi rendszer kiépítése, valamint a konferenciaterem hang- és videotechnikai berendezéseinek szerelése, rendszerbe állítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2003. augusztus 13-án a Közbeszerzési Értesítő 33. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben jelzett beszerzés tárgyában 5864/2003 sz. alatt.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja az ajánlattevők és azonos módon a 10%-ot meghaladó alvállalkozóknak a műszaki alkalmassága igazolására kért adatok között a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint előírta szervezeti felépítése bemutatását azoknak a szakembereknek, illetve vezetőiknek a megnevezésével, képzettségük, gyakorlatuk ismertetésével, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek, egyben kérte csatolni a megnevezett szakemberek önéletrajzát is.
A 11. b) pont az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítése szempontjai között a 6. francia bekezdésben meghatározta, hogy ha az ajánlattevő alkalmazásában nincs legalább 1 fő főfoglalkozású, áramszolgáltatónál minősített kivitelezői igazolvánnyal rendelkező felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, valamint legalább 1 fő főfoglalkozású tűzoltóságnál nyilvántartásban szereplő kivitelezői tevékenység végzésére jogosult felelős műszaki vezető.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt, a felhívás 13. b) pontja tartalmazta a résszempontokat, azok súlyszámait, a ponthatárokat és a pontok számítási módszerét.
Az egyéb információk 16.2. pontja előírása szerint, ha a beszerzés tárgyát képező tevékenység az ajánlattevő cégkivonatában nem szerepel, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
Az ajánlatkérő dokumentációt készített, amelyet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Ez az ajánlattevők részére útmutatót, villamos kiviteli terveket és tervrajzokat, a tűzjelző és vagyonvédelmi rendszer kiviteli tervdokumentációját és tételes, árazatlan költségvetést tartalmazott.
Az útmutató az ajánlat benyújtásával kapcsolatos információk között a "C" fejezet 11. pontjában az ajánlati árak meghatározására előírta, hogy azt a mellékelt főösszesítő szerinti bontásban kell képezni és az ajánlathoz csatolni.
A 13 oldalas tűzjelző és vagyonvédelmi rendszer kiviteli tervdokumentáció két részből állt. Az egyik rész 12 oldalon tartalmazta a tűzjelző rendszer műszaki leírását, rendszertechnikai elvi, valamint telepítési rajzokat, a másik rész a vagyonvédelmi rendszert rövid összefoglaló ismertetés formájában tartalmazta a következők szerint:
"Összefoglaló ismertetés
A szállodában a főlépcsőház és személyfelvonók figyelésére minden szinten doomkamerák kerülnek telepítésre. A hotelépület fő- és gazdasági bejáratához, valamint a recepcióhoz szintén doomkamerák kerülnek. A parkoló és a gépkocsibejáró megfigyelésére fűthető kültéri házban elhelyezett kamerát kell telepíteni. A multiplexer a monitor és a 72 órás videomagnó a recepcióirodába kerül.
A pénztár és a pénzügy irodájának védelmére egy 8 zónás riasztóközpontot kell telepíteni a pénzügyre. A bejárat mellé kerül a kezelőegység.
Passzív infra mozgásérzékelő védi a pénztárat és az irodát.
Riasztás esetén a recepcióirodába telepített beltéri hangjelző figyelmeztet az esetleges jogtalan behatolásra.
A videó és a vagyonvédelmi rendszer kábeleit a folyosón az álmennyezet fölött a gyengeáramú kábeltálcán kell vezetni.
A falakban MŰIII. 16 és 13,5 csőben kell elhelyezni."
Ajánlatkérő 2003. szeptember 11-én helyszíni bejárást és konzultációt tartott, ahol közölte, hogy a konferenciaterem hang- és videotechnikai berendezéseire nem kell ajánlatot tenni, mert azt a beszerzésből törölte. Egyben átadta a biztonsági és vagyonvédelmi rendszer felhasználandó anyagjegyzékét.
A 2003. szeptember 23-i ajánlattételi határidőre a kérelmező, a HÉSZ Kft., a MASZER Rt., a Group 4. Rt. és a Vill-Korr Bt. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlatok bontásakor ajánlatkérő ismertette az ajánlatok bírálati részszempontok szerinti - ajánlati ár, teljesítési határidő, jóteljesítési garancia időtartama, késedelmi kötbér mértéke - tartalmi elemeit, amelyek táblázatba foglalva a bontási jegyzőkönyv részét képezte.
Ajánlatkérő - a bírálóbizottsága javaslata alapján - 2003. szeptember 29-én nyertes ajánlattevőnek a RÉSZ Kft.-t hirdette ki.
Kérelmező 2003. szeptember 30-án napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását. Sérelmezte ajánlatkérő nyertesre vonatkozó döntését, mert álláspontja szerint a HÉSZ Kft. ajánlata érvénytelen volt. Előadta, hogy a közbeszerzés tárgya egyértelműen tűzjelző és vagyonvédelmi rendszerek kiépítésével kapcsolatos, mely tevékenységet a hatályos jogszabályok értelmében (1998. évi IV. tv., a továbbiakban: Sztv.) és a végrehajtási rendelet csak a szükséges engedélyek és szakmai kamarai felelősségbiztosítás alapján az illetékes cégbíróságon bejegyzett 74.60 TEÁOR-számú nyomozási, biztonsági tevékenység keretein belül lehet végezni.
Az Sztv. értelmében egyéni, társas vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység a törvénnyel létrehozott Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytatható, a rendőrség által kiadott engedélyekről a hatóság nyilvántartást vezet.
A kérelmező rendelkezik ilyen tevékenységi körrel, a nyertesként kihirdetett HÉSZ Gépszolgáltató Kft. azonban cégkivonata tanúsága szerint nem. Ezért az ajánlatkérőnek a HÉSZ Gépszolgáltató Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja "nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek" szerint érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Ajánlatkérő ugyanis az ajánlati felhívás 16.2. pontjában egyértelműen rögzítette: "Ha a beszerzés tárgyát képező tevékenység az ajánlattevő cégkivonatában nem szerepel, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után."
Továbbá arra is hivatkozott, hogy a Közbeszerzések Tanácsa elnöke közzétett tájékoztatójában felhívta az ajánlattevők és az ajánlatkérők figyelmét arra, hogy az ajánlatkérők az 1998. évi IV. tv.-ben meghatározott feltételeket a közbeszerzési eljárások során is kötelesek vizsgálni. Sérelmezte az eljárásról készült összegzés tartalmát is, mert ajánlatkérő nem indokolta meg értékelését a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározottak szerint.
A 2003. október 20-án megtartott tárgyaláson előadta, hogy a videokamerás megfigyelés kiépítése nem lett kivéve a beszerzésből és ezek szerinte a 74.60 TEÁOR körbe tartoznak.
A Döntőbizottság kérdésére előadta, hogy a felhívás 16.2. pontjában konkrétan a 74.60 tevékenységi kört ajánlatkérő nem írta elő. Ezt ő az ajánlati dokumentáció és a felhívás tartalma alapján következtette ki, valamint az Sztv. 47. § 7. pontjában található értelmező rendelkezésre támaszkodott.
A Döntőbizottság kérdésére a 74.60-as TEÁOR 3. francia bekezdését jelölte meg, tehát a személy- és vagyonőri és egyéb védelmi tevékenységet, valamint az ehhez fűzött törvényi magyarázatokat, mint amelyek a beszerzés tárgyára vonatkoznak.
Kérelmező annak bizonyítására, hogy a beszerzés tárgyát képezi a vagyonvédelmi rendszer kiépítése, hivatkozott a mellékletben felsorolt anyagok listájára, amelyben fűthető kültéri kameraház és a hozzá tartozó 3 db kültéri kamera is szerepel, hivatkozott a doomkamerákra, valamint a 16 csatornás multiplexerre. Álláspontja szerint ezek egyidejűleg teszik lehetővé a több kamera által felvetteknek mintegy 72 órás anyagnak a megőrzését, amelyhez egy Timelaps magnót alkalmaznak. Hivatkozik arra, hogy a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyaként vagyonvédelmi rendszer kiépítése is szerepel.
Ajánlatkérő általa Döntőbizottságon keresztül feltett kérdésre - miszerint a mellékletben felsorolt kamerák elegendőek-e a vagyonvédelmi biztonság megteremtéséhez, illetve ezek csak vagyonvédelmi feladatot láthatnak-e el, vagy tűzvédelmi, illetve egyéb más feladatokat is -, kérelmező konkrétan nem tudott válaszolni, nem tudta cáfolni ajánlatkérő állítását, hogy ezek más funkciókat is elláthatnak.
Jogorvoslati kérelmének második részében előadta, hogy azt hiányolja, hogy ajánlatkérő szöveges indoklása nem kimerítő. Az adott pontszámokat ezzel kapcsolatban nem vitatta, elismerte, hogy mindegyik értékelési részszempont számszerűsíthető volt. A bontási jegyzőkönyvből megismerte a többi ajánlattevő ajánlatát részszempontok szerint is.
Ajánlatkérő a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy nem helytálló a kérelmező beszerzés tárgyára vonatkozó megállapítása, miszerint "a közbeszerzés tárgya egyértelműen tűzjelző és vagyonvédelmi rendszerek kiépítésével kapcsolatos." A kiírás szerint a hangsúly az erős- és gyengeáramú villamos szerelésen van, ehhez kapcsolódik a profilban idevágó tűzjelző és vagyonvédelmi rendszer kiépítése. Bemutatta a kérelmező és a HÉSZ Kft. ajánlata szerinti főösszesítők alapján, hogy az egyes munkarészek ajánlati ára a főelosztó berendezések, a villamosenergia-ellátás, az épületgépészeti villamos berendezések 94%-os részarányt, míg a tűz- és vagyonvédelmi rendszer együttesen csak 6%-os részt képviselnek a teljes beruházás értékén belül. Álláspontja szerint a beszerzésben a súlypont az erősáramú villanyszerelésen volt, de ezzel egyidejűleg azt is vizsgálta, hogy a tűzjelző rendszer kivitelezését az arra jogosult, képesített és nyilvántartásba vett 10% alatti alvállalkozó végezze. A nyertes ajánlatából kitűnik, hogy a tűz- és vagyonvédelmi rendszer kivitelezését 10% alatti alvállalkozóval végezteti. Álláspontja szerint ez esetben nem perdöntő az, hogy a cégjegyzékben a TEÁOR szám szerepelt-e. Megjegyezte, hogy nem mellékes körülmény volt az sem, hogy a nyertes és a kérelmező ajánlati árai közötti mintegy 60 millió Ft-os különbségre ajánlatkérő költségvetésében nem lenne fedezet. Hivatkozott továbbá a kiviteli terveket készítő Bóta Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatára, amely szerint a létesítmény tűzjelző és vagyonvédelmi rendszer kiviteli tervdokumentációja nem minősíthető komplex vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszernek, hanem tűzjelző rendszer. A nyilatkozat utalt a tervezői nyilatkozatra, amely szerint a tűzjelző rendszer tervdokumentációja a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok és szabványok alapján készült, vagyis nem tartozik az 1998. évi IV. tv. 47. §-ának a hatálya alá. Csatolta a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokának szakmai állásfoglalását, amely szerint tűzjelző berendezés tervezője az lehet, aki fel
sőfokú műszaki végzettségű és rendelkezik tervezésre jogosító tűzvédelmi szakvizsgával, valamint mérnökkamarai tagsággal.
Tűzjelző berendezés kivitelezője lehet az a személy, aki a telepítendő tűzjelző berendezés gyártója, forgalmazója által szervezett karbantartói tanfolyamon részt vett (szakvizsga-bizonyítványt szerzett). Nyilvántartásából igazolta, hogy a tervező a fenti követelménynek megfelel, aki tervezést, kivitelezést jogosult végezni.
Fentiekből következően vállalkozóként bárki részére végezhet tervezői, telepítői tevékenységet, adhat felelős tervezői, kivitelezői nyilatkozatot. Olyan előírás nincs, hogy annál a megbízónál kell állásban lennie, ahol a munkát végzi.
A tárgyaláson előadta, hogy a konferenciaközpont videorendszerének kiépítését nem a kérelmező által hivatkozott 1998. évi IV. tv. 47. § értelmező rendelkezésének 7. pontjában foglalt képi megfigyelő rendszer kiépítése indokolta, hanem az, hogy a konferenciaközpont anyagát videóra tudják rögzíteni, azt tudják rövidíteni, figyelni, esetleg az épület más termeibe tv-kamerákkal kivetíteni. Tehát a videorendszer kiépítését nem a vagyonvédelmi szempont indokolta elsősorban. Ezt támasztja alá az is; hogy a videó technikai részből csak a képátviteli hálózati rész maradt meg a szállodarészben és a kongresszusi épületben is. A jogorvoslati kérelem második részére kijelenti, hogy szerinte a pontozás korrekt volt, ezt kérelmező sem vitatja, az indokolás is megfelelt a törvényi feltételeknek.
Egyéb érdekeltként a MASZER Rt. észrevételében tudomásul vette az eljárás megindítását, de a tárggyal kapcsolatban konkrét észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott. Ajánlatkérő a tárgyaláson nyilatkozott, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele, a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan az alábbiak szerint.
A kérelmező elsődlegesen arra alapította kérelmét, hogy csak az a vállalkozás végezheti a jelen beszerzésben megjelölt vagyonvédelmi rendszer tervezését, kivitelezését, akinek tevékenységi körében cégbíróságon bejegyzett 74.60 TEÁOR-szám szerepel. Akinek ez a TEÁOR-szám nem szerepel a cégkivonatában, annak ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen. Kérelmező a 74.60-as TEÁOR-számon belül a 3. francia bekezdésben a személy- és vagyonőri és egyéb védelmi tevékenységet jelölte meg, mint vonatkozó részt.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A 74.60-as szakágba nem tartozik a 45.31 riasztóberendezések felszerelése tevékenysége, amelybe a betörés elleni riasztórendszer is tartozik.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem jelölt meg konkrét TEÁOR-számot. Azt írta elő, hogy ha a beszerzés tárgyát képező tevékenység az ajánlattevő cégkivonatában nem szerepel, az az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után.
Az Sztv. 47. § (2) bekezdés e) alpontja szerint személy- és vagyonvédelmi tevékenység, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása.
A 7. pont szerint vagyonvédelmi, biztonságtechnikai rendszer [2. pont e) alpont]: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, egyéb, a jel és kép továbbítását, vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő műszaki megoldás.
Ajánlatkérő a beruházás tárgyaként többek között a vagyonvédelmi rendszer kivitelezését is megjelölte. A rendszer doomkamerákat, 8 zónás riasztóközpontot, passzív infra mozgásérzékelőt, beltéri hangjelzőt, 16 csatornás multiplexert, monitort, videomagnót tartalmaz a dokumentáció szerint.
Az Sztv. nem tesz különbséget kisebb vagy nagyobb volumenű vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek között arra vonatkozóan, hogy mennyiségére, értékére tekintettel a tv. hatálya alá tartozik, vagy nem. Az Sztv. 47. § 7. pontja kógens előírásaival vagyonvédelmi célból telepített személy- és vagyonvédelmi tevékenységhez rendeli a vagyonvédelmi, biztonságtechnikai rendszerek szerelését, és meghatározza, hogy ilyen rendszernek minősül az ingatlanon telepíthető elektronikus jelző és képi megfigyelő rendszer.
A Döntőbizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy a beszerzés tárgyának egy része egyértelműen vagyonvédelmi célból telepített vagyonvédelmi rendszer kiépítésére vonatkozott-e, vagy sem, valamint emiatt ajánlattevőknek kellett-e rendelkezniük a 74.60-as TEÁOR-számmal.
Ajánlatkérő állítása szerint a felsorolt eszközök képi megfigyelőrendszer kiépítését szolgálták elsősorban, ezek önálló vagyonvédelmi rendszernek nem minősíthetők, tehát nem a vagyonvédelmi szempontok indokolták ennek kiépítését. Ezzel a rendszerrel megfigyelhetik, rögzíthetik, közvetíthetik a konferenciateremben elhangzottakat, valamint az egész komplexumban, illetve környékén történő eseményeket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező - bár felsorolt olyan technikai eszközöket, amelyek vagyonvédelem céljára is szolgálhatnak - nem tudta bizonyítani, hogy ezek az eszközök komplett vagyonvédelmi rendszert alkotnak, illetve kizárólag vagyonvédelmi szempontokat szolgálnak és nem használhatóak fel a szálloda, illetve a kongresszusi központ fő funkcióinak más szempontú kiszolgálására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a vagyonvédelmi rendszer tűzvédelmi, betörésvédelmi riasztóberendezés részekből állt, amelyekhez nem kapcsolódnak rendszerbe foglalva a képi megfigyelő eszközök. A nyertes ajánlattevő mind a tűzvédelmi, mind a riasztóberendezések tekintetében cégkivonata szerint a 45.31 TEÁOR-számú tevékenység alapján létesítésére vonatkozó alkalmassági feltételekkel rendelkezett. A képi megfigyelőeszközök rendeltetésére vonatkozóan a Döntőbizottság megállapította, hogy azok nem kizárólag vagyonvédelmi célúak, hanem a létesítmény egyéb funkcióját is szolgáló eszközök. Mindezekre tekintettel az ajánlattevők - így nyertes ajánlattevő is - a 74.60-as TEÁOR-számú tevékenységre jogosultság nélkül is alkalmasnak minősülnek a kivitelezés végzésére.
Ajánlatkérő nem írta elő az ajánlati felhívásban, hogy az ajánlattevőknek rendelkezniük kell a 74.60-as TEÁOR-számmal, illetve a Döntőbizottság sem állapította meg, hogy a beszerzés tárgya miatt az ajánlattevőknek rendelkezniük kellett ezzel. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részében ajánlatkérő részéről a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának megsértését nem állapította meg, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt elutasítja.
Jogorvoslati kérelmének második részében a Kbt. 61. § (1) bekezdésére tekintettel sérelmezte azt, hogy nem kimerítő a szöveges indokolás.
A Kbt. 61. § (1) bekezdésére szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete 2. c) pontja szerint a táblázatban szereplő értékelési pontszámokat indokolni kell.
Kérelmező az adott pontszámokat nem vitatta, elismerte, hogy mindegyik értékelési részszempont számszerűsíthető volt, a bontási jegyzőkönyvből megismerte a többi ajánlattevő ajánlatát részszempontok szerint is.
Az ajánlatkérő által készített összegzés a következőket tartalmazta:
"A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
Ajánlati ár: A projekt tervezett és tervezői költségvetéssel alátámasztott árához hasonló ajánlati ár.
Teljesítési határidő: A kiírásban megjelölt befejezési határidőhöz igazodó vállalt teljesítési határidő, előteljesítéssel.
Jóteljesítési garanciaidő időtartama: A szokásosnál előnyösebb garanciaidőtartam-vállalás.
Késedelmi kötbér mértéke: A szokásosnál előnyösebb kötbérfeltétel.
Tény, hogy az egyes ajánlattevők ajánlatai tartalmi elemeit részszempontonként nem tartalmazta az indokolás, azonban az ajánlatok bontási jegyzőkönyve tartalmazta valamennyi ajánlat részszempontonkénti elemeit, amelyek mindegyike számszerű adat volt. Az összegzésben írt szöveges magyarázat, valamint az ajánlattevők birtokában lévő adatok ismeretében az adott pontszámok ellenőrzése - a felhívás 13. b) pontjában meghatározott pontszám számítási módszer alapján - ajánlattevők számára biztosított volt. Az előzőekből megállapítható, hogy kérelmező a Kbt. 61. § (1) bekezdésében szabályozott körben minden lényeges információ birtokában volt, emiatt őt hátrány, illetve jogsérelem nem érte. Erre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét is elutasítja megalapozatlanság miatt.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította: ajánlatkérő döntése nem volt jogsértő, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. október 30.

Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.