KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9165)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.498/9/2003.
Tárgy: az Afamia Trade Kft. jogorvoslati kérelme a MÁV Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Afamia Trade Kft. (1119 Budapest, Vahot u. 1., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet (1062 Budapest, Podmaniczky u. 109-111., továbbiakban: ajánlatkérő) 870 db beültethető csípőízületi implantátum és 1500 csomag csontcement szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő július 23-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A beszerzés tárgyát 10 tételcsoportban határozta meg, tételcsoportonként lehetővé tette részajánlat tételét.
Az ajánlattevő alkalmassága igazolására a számlavezető pénzintézet nyilatkozatát, a 2001., 2002. évi mérlegbeszámolót, az előző 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését és a termékleírást kérte csatolni az ajánlathoz.
Alkalmatlansági okként az ajánlattevő számláján 60 napnál hosszabb sorban állást, a negatív mérlegeredményt, az előző 3 évben a beszerzés tárgyával azonos igazolt referencia hiányát és az előírt orvosszakmai követelményeknek nem megfelelő termékleírást szabta meg.
A felhívás 16. pontjában az egyéb információk között előírta, hogy ajánlattevőnek csatolni kell a magyarországi forgalomba hozatalhoz szükséges hatósági engedélyt. E pontban közölte, hogy a Kbt. 43. §-a alapján biztosítja a hiánypótlási lehetőséget.
Az ajánlati dokumentáció 10. oldalán ajánlatkérő tételesen felsorolta, hogy az ajánlatnak az egyes dokumentumokat milyen sorrendben kell tartalmaznia. A IV/1. pont szerint csatolni kellett a "szükséges forgalombahozatali engedélyt (pl. ORKI, CE.)".
Az ajánlattételi határidőre, szeptember 3-ra a kérelmező a 2., 3., 4., 5. és 7. tételcsoportra tett ajánlatot. Ajánlatkérő szeptember 5-én hiánypótlásra szólította fel az ajánlattevőket. Kérelmezőtől kérte a mérlegbeszámoló kiegészítő mellékleteit, kérelmező a hiányt határidőre pótolta.
Ajánlatkérő szeptember 24-én kihirdette az egyes tételcsoportokban nyertesnek minősített ajánlatokat.
Kérelmező 2., 3. és 4. tételcsoportra tett ajánlatát érvénytelennek nyilvánította az előírt forgalombahozatali engedély hiányára hivatkozva, mivel a kérelmező által ajánlott Merete-termékek CE-engedélyének érvényessége 2003. augusztus 16-án lejárt, és azt nem helyettesíti az egyébként érvényes ISO 9001 tanúsítvány. Kérelmező október 2-án előterjesztett, október 3-án kiegészített és a jogorvoslati eljárásban október 21-én tartott tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítása mellett a 2., 3., 4. és 5. tételcsoportokra hozott eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Kérelme indokaként előadta, hogy a forgalomba hozatali engedélyként kért ORKI-, illetőleg CE-tanúsítvány tartalmát tekintve a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti, a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló dokumentum, ezért ajánlatkérőnek hiánypótlás keretében lehetőséget kellett volna adnia részére az érvényes engedély becsatolására, miáltal ajánlata érvényessé vált volna.
Hivatkozott arra is, hogy az általa csatolt, az ajánlattétel időpontjában kétségtelenül lejárt engedély tanúsítja az augusztus 26-a előtt gyártott termékek megfelelőségét, tehát ezen időpont előtt gyártott termékek szállításával a kiírásnak megfelelő terméket tudott volna szállítani ajánlatkérő részére. Miután augusztus 28-án a forgalomba hozatali engedély 2008-ig meghosszabbításra került, azt a hiánypótlás keretében be tudta volna csatolni.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a kérelmező által csatolt CE-jelzést viselő forgalomba hozatali engedély érvényességi ideje 2003. augusztus 26-án lejárt. A forgalomba hozatali engedély csatolását nem az alkalmasság igazolására írta elő, az alkalmassági feltételként sem volt kikötve. A forgalomba hozatali engedély nem azonos sem a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a gyártó minőségbiztosítási rendszerének tanúsításával (ISO-val), sem a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti, a termék minőségének tanúsításával. Az engedély csatolása érvényességi feltétel volt, így a hiány pótoltatására nem volt jogi lehetősége.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Döntőbizottságnak a jogvita eldöntéséhez abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a forgalomba hozatali engedély a kiírás alapján műszaki alkalmassági feltételnek minősült-e.
Az orvostechnikai eszközök magyarországi forgalomba hozatalát a 14/1990. (IV. 17.) SzEM, a 47/1999. (X. 6.) EüM és a 84/2001. (V. 30.) Korm. rendeletek szabályozzák.
A 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy orvostechnikai eszköz csak akkor hozható forgalomba, ha a (2) bekezdés előírásainak megfelelően CE-jelöléssel van ellátva. A (2) bekezdés szerint CE-jelöléssel akkor látható el az orvostechnikai termék, ha kielégíti a 4. § szerinti alapkövetelményeket, valamint ezen követelmények kielégítésének igazolására nézve lefolytatták a 6. § szerinti megfelelőség-értékelési eljárást. A 6. § attól függően, hogy a termék melyik minőségi osztályba tartozik, szabályozza a megfelelőség-értékelési eljárás választható formáit, nevezetesen a minőségbiztosítási rendszer szerinti eljárást, a típusvizsgálati eljárást, termék-ellenőrzési eljárást, gyártásminőség-biztosítási eljárást.
Kérelmező érvelése szerint azáltal, hogy a megfelelőség-értékelési eljárás választható formái között szerepel a termék-ellenőrzési eljárás is, a forgalomba hozatali engedély meglétére vonatkozó előírás tartalmát illetően azonos a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja szerinti alkalmassági követelménnyel.
Kérelmező érvelése nem helytálló.
Az ajánlattevő alkalmasságának igazolására vonatkozó szabályokat a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szabályozza, e rendelkezések írják elő, hogy az alkalmasság igazolására az ajánlatkérő milyen adatokra, tényekre nézve kérhet be nyilatkozatot, vagy tanúsítványt.
A (6) bekezdés szerint "az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére."
A (8) bekezdés alapján az ajánlatkérő az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevő alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban meghatározott feltételekhez kötve van.
A 26. § (2) bekezdés második mondata és a 44. § fenti rendelkezései összevetéséből az következik, hogy ajánlatkérő csak az ajánlati felhívásban meghatározott alkalmassági követelmények keretében dönthet az ajánlattevő alkalmasságáról.
Ajánlatkérő a felhívásban az alkalmasság igazolására nem írta elő a forgalomba hozatali engedély csatolását, a forgalomba hozatali engedély hiányához alkalmatlansági jogkövetkezményt nem fűzött.
Ajánlatkérő nem is írhatta volna elő az alkalmasság igazolására ezen engedély csatolását, mert a 44. § (1) és (2) bekezdés taxatív felsorolásában ilyen, az ajánlattevőre vonatkozó adat, tény, körülmény igazolása nem szerepel, ilyen előírás hiányában pedig ajánlati kötöttségénél fogva az alkalmasság tekintetében nem vizsgálhatta a forgalomba hozatali engedély meglétét.
A 44. § (2) bekezdés a)-g) pontja taxatív módon határozza meg a műszaki alkalmasság igazolására kérhető nyilatkozatok, tanúsítványok körét, azokat sem további igazolási móddal kibővíteni, sem az adott igazolási módon belül más igazolási formára kiterjeszteni nem lehet. A kiterjesztésre nincs lehetőség még akkor sem, ha a forgalomba hozatali engedély az annak megszerzéséhez szükséges eljárás vizsgálati tárgyánál fogva azonos értékű lenne a termék minőségének tanúsításával [44. § (2) bekezdés e) pont].
A tárgyaláson ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy nem kívánt alkalmassági következményt fűzni a forgalomba hozatali engedélyhez, azt érvényességi feltételként szabta meg, mégpedig azért, mert az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályok a forgalomba hozatal, illetve a használatba vétel feltételeként előírják az engedély meglétét.
Miután a forgalomba hozatali engedély nem minősül alkalmassági feltételnek, ajánlatkérőnek nincs jogi lehetősége ennek hiánypótoltatására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy nem biztosította kérelmező részére az érvényes forgalomba hozatali engedély hiánypótlás keretében való csatolását, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a hiánypótlás a hiányzó igazolások, nyilatkozatok pótlására és formai hiányosságok kiküszöbölésére szolgál. Kérelmező ajánlatához csatolt CE-tanúsítványt - forgalomba hozatali engedélyt -, de az tartalmi hiányosságban szenvedett, ugyanis lejárt. Így tehát kérelmező ajánlatát illetően nem állt fenn pótolható igazolás, nyilatkozat, valamint pótolható formai hiányosság sem.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2003. október 31.
Dr. Csitkei Mária s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos