KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9205)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.492/13/2003.
Tárgy: a Hidrocomp Kft. és Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelmei Pankasz Község Önkormányzata a közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Pankasz Község Önkormányzata (9937 Pankasz, Fő u. 64., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pankasz-Kisrákos-Viszák községek szennyvízcsatornázás" tárgyú közbeszerzési eljárásával kapcsolatban a Hydrocomp Kft. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 1/A., képviseli: dr. Koczka Csaba ügyvéd, 8900 Zalaegerszeg, Batthyányi u. 3-7. I/6., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., továbbiakban: II. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmeknek a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, és ezért vele szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének ezt meghaladó részét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. r. és II. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek által tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 26. számában megjelent részvételi felhívásával 2003. június 25-én a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő meghatározta a részvételi felhívás 9. pontjában a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körét, a részvételi felhívás 10. pontjában pedig a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, valamint a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. c) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lesz.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban mind a részajánlat, mind a többváltozatú ajánlat tételét kizárta.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. "Egyéb információk" című pontja első, negyedik és hetedik francia bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
- "Ajánlatkérő mind a részvételi, mind az ajánlati szakaszban a részvételi jelentkezésekre és az ajánlatokra vonatkozó formai és tartalmi követelményeket, feltételeket, a csatolandó okiratokat, azok kötelező vagy maximált tartalmát, sorrendjét és terjedelmét - a részvételi felhívással összhangban - a részvételi, illetve az ajánlati dokumentációban határozza meg."
- "A részvételi jelentkezéseket 1 db, cégszerűen aláírt, lebélyegzett, laponként folyamatosan sorszámozott, bonthatatlan kötésű, eredeti példányban, valamint két (az eredetivel mindenben megegyező) szintén bonthatatlan kötésű másolati példányban kell zárt csomagban beadni a részvételi dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint".
- "Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezők számára hiánypótlási lehetőséget nem biztosít".
Ajánlatkérő a részvételi szakaszhoz dokumentációt is készített, melynek megvásárlása a részvételi jelentkezés érvényességének feltétele volt. A részvételi dokumentáció "B" fejezet "A pályázattal szemben támasztott formai és tartalmi követelmények" című rész 1.4. pontjában az alábbiakat határozta meg ajánlatkérő:
"A pályázatokat a pályázó bonthatatlan kötésben készítse és a pályázó részéről aláírásra jogosult személy szignálja a pályázat összes írott oldalát, az írott oldalak egymást követő sorszámmal legyenek ellátva és a pályázat tartalmazza, hogy összesen hány írott oldalt tartalmaz a pályázat. A csatolt prospektusokat, ismertetőket is folyamatosan oldalszámozni és szignálni kell."
2003. július 21-ig a részvételi jelentkezési határidőig az I. r. kérelmező, a II. r. kérelmező, a Hidrotechnika-Győr Kft., az Alterra Építőipari Kft., a Kaiser Építőipari Kft., a Schumann-Fischer Bt., a Betonút Rt., a Hoffmann Rt., a Köz-Víz Kft., a Hídépítő Rt., a Swietelsky Kft. és a Pankasz 2004. Csatornaépítési Konzorcium nyújtott be részvételi jelentkezést.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz eredményhirdetését 2003. július 23-án tartotta, melyen kihirdette, hogy érvényes részvételi jelentkezést nyújtott be és a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősült valamennyi részvételre jelentkező. Ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősített és érvényes részvételi jelentkezést benyújtókat ajánlattételre felhívta.
Ajánlatkérő az ajánlattételi felhíváshoz dokumentációt is készített.
Az ajánlati dokumentáció 9. "Az ajánlatok formai követelményei" című részének második és hetedik bekezdésében ajánlatkérő az alábbiakat határozta meg:
"Az ajánlatot nyomtatott, vagy géppel írt formában kell benyújtani, A/4-es méret, sorszámozott oldalak - a mellékleteket is beleértve - az egyes példányok roncsolásmentesen, bonthatatlan kötésben készüljenek."
"Az ajánlat eredeti példányát minden oldalon le kell "szignózni" (aláírni)!"
Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszhoz készített részletes ajánlati dokumentáció 19. pont 3. bekezdésében meghatározta, hogy a szerződés az eredményhirdetést követő 9. napon kerül megkötésre.
2003. szeptember 18-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a Pankasz 2004 Csatornaépítési Konzorcium, a Hidrotechnika-Győr Kft., az Alterra Építőipari Kft., a Kaiser Építőipari Kft., a Schumann-Fischer Bt., a Betonút Rt., a Swietelsky Kft., a Hoffmann Rt., a Köz-Víz Kft., valamint az I. r. és II. r. kérelmező.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 22-én tartotta a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszának eredményhirdetését, amelyen kihirdette, hogy érvénytelen a Köz-Víz Kft., a Hidrotechnika-Győr Kft., a Betonút Rt., a Kaiser Kft., a Hoffmann Rt., az Alterra Kft., a Schumann-Fischer Bt., a Betonút Rt., valamint az I. r. és II. r. kérelmező ajánlata és az eljárás nyertese a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft. 359 538 750 Ft bruttó ajánlati árat tartalmazó ajánlata.
Ajánlatkérő az összegzés az eljárásról című irat 3. pontjában az érvénytelenné nyilvánított kilenc ajánlat érvénytelenségét az alábbiakkal indokolta:
"A Kbt. 52. § bekezdésének 2. b) pontjában foglalt rendelkezés szerint - érvénytelen, tekintettel arra, hogy a részletes pályázati dokumentáció 9. pont 2. bekezdése szerint nem sorszámozott minden oldalt, valamint a 9. pont 7. bekezdése szerint nem szignózott minden oldalt."
Ajánlatkérő 2003. szeptember 25-én kelt levelével az alábbiakat közölte az érvényetlennek minősített ajánlatokat benyújtókkal:
"Értesítjük Önöket, hogy a tárgyi munkában 2003. szeptember 18-án beadott ajánlatukat a Közös Közbeszerzési Bizottság érvénytelennek minősítette.
Az érvénytelenség indokolása:
Az ajánlatuk érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, mert nem sorszámozott és szignált minden oldal.
A részletes pályázati dokumentáció 9. Az ajánlatok formai követelményei 2. bekezdés ("sorszámozott oldalak" 8. oldal), valamint a 9. pont 7. bekezdés (9. oldal lap tetején) "minden oldalon le kell szignózni" egyértelműen meghatározza a formai követelményeket.
16. pont Az ajánlatok elbírálása fejezetben meghatározta a részletes kiírást, hogy formai és tartalmi hibát nem tartalmazó ajánlat érvényes."
Ajánlatkérő 2003. október 1-jén reggel 10.00 órakor a szerződést megkötötte a nyertes ajánlat benyújtójával.
I. r. kérelmező 2003. október 1-jén faxon nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, mellyel kapcsolatban a Döntőbizottság hiánypótlásra hívta fel. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének eredeti példánya 2003. október 2-án érkezett a Döntőbizottsághoz, mely kérelem megfelelt a hiánypótlási felhívásban előírtaknak is.
I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson a megkötött szerződésre tekintettel módosította. Módosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását és bírság alkalmazását. Kérelmének indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor ajánlatát érvénytelenné nyilvánította az oldalszámozással, illetve az oldalak aláírásával, szignózásával kapcsolatos előírás megsértésére hivatkozva. Álláspontja szerint csak az írott, információt vagy bármilyen adatot tartalmazó oldalak hordoznak az ajánlat tartalmához tartozó részt, így azokat kell sorszámozni és aláírni. Továbbá ezzel kapcsolatban ajánlatkérő a részvételi felhívásban, illetve dokumentációban is úgy rendelkezett, hogy csak az írott oldalakat kell sorszámozni, illetve aláírni. Ennek alapján a teljesen üres oldalak szignózását értelemszerűen feleslegesnek tartotta. Hivatkozott a részvételi dokumentáció 1.4. pontjára, mely szerint az aláírásra jogosult személynek a pályázat összes írott oldalát kell szignálni, valamint az írott oldalakat kell egymást követő sorszámmal ellátni.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás egy egységes rendszert alkot és amennyiben ajánlatkérő meghatároz valamilyen konkrét feltételt az előminősítési szakaszban, akkor azzal összhangban kell a feltételeket kiírnia, illetve külön kiírás hiányában azt megfelelően alkalmaznia kell az ajánlati szakaszban az ajánlatokkal kapcsolatban is. Előadta továbbá azt, hogy övé volt a legalacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlat a 334 millió forintos bruttó ajánlati árral. Ennek alapján pedig az ő ajánlata lett volna az eljárás nyertese.
II. r. kérelmező 2003. október 2-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított. II. r. kérelmező pontosított jogorvoslati kérelmében kérte jogsértés megállapítását, bírság alkalmazását és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére. Kérelme indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban meghatározottaknak és így érvényes volt. Álláspontja szerint teljesen életszerűtlen, értelmetlen és felesleges egy olyan közbeszerzési gyakorlat kialakítása, illetve előírás betartatása ajánlatkérő részéről, mely szerint valamennyi oldalt - ideértve az üres oldalakat is - be kell sorszámozni és alá kell írni, hiszen az üres oldalak nem tartalmaznak az ajánlattal kapcsolatban semmilyen ajánlati elemet. Előadta, hogy csak az ajánlattal kapcsolatban információt hordozó oldalak képezik részét az ajánlatnak, így csak azokat az oldalakat kellett mint írott oldalakat sorszámozni és szignózni, tehát az üres oldalakat nem kellett volna még az ajánlatkérő felhívása szerint sem besorszámozni és aláírni. Álláspontja szerint életszerűtlen és a visszaélés lehetőségét is felveti az üres oldalak aláírása. Hivatkozott arra is, hogy hiánypótlás alkalmazásával ajánlata érvényessé válhatott volna.
Álláspontja szerint nem biztos, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata is megfelel-e ennek a követelménynek, ezért kérte vizsgálni a Döntőbizottságtól a nyertes ajánlat e körben való érvényességét. Sérelmezte továbbá azt, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott szerződéskötési időpontot megelőzően kötött szerződést a nyertes ajánlatot benyújtó Swietelsky Kft.-vel.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban teljesen egyértelműen meghatározta, hogy valamennyi oldalt be kell sorszámozni és szignózni. E körben nem tett olyan megkülönböztetést az ajánlati szakaszban az oldalakkal kapcsolatban, hogy írott, vagy valamennyi, a nem írott oldalakra is kiterjedő, ő úgy határozta meg, hogy valamennyi oldal, és ebbe álláspontja szerint az üres oldalak is beletartoznak, így azokat is szignózni és sorszámozni kellett. Álláspontja szerint tehát csak azok az ajánlatok feleltek meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek, amelynek valamennyi oldala, tehát az üres oldalak is be voltak sorszámozva és szignózva. Ilyen volt a nyertes ajánlatot benyújtó Swietelsky ajánlata is, annak valamennyi üres oldala is szignózott és sorszámozott.
Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívásban és dokumentációban az eredményhirdetést követő 9. napon határozta meg szerződéskötési időpontként, mely időpont 2003. október 1. volt, e napon 10.00 órakor került a szerződés megkötésre. Ez pedig megfelelt az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott időpontnak. Tehát e körben is jogszerűen járt el.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Egyéb érdekeltek jelen eljárás szempontjából lényeges érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben megalapozottak az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság először az érvénytelenséggel kapcsolatos kérelemrészeket vizsgálta meg.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. pontjának első francia bekezdésében azt határozta meg, hogy mind a részvételi, mind az ajánlattételi szakaszban a részvételi jelentkezésre és az ajánlatokra vonatkozó formai és tartalmi követelményeket a részvételi, illetve az ajánlati dokumentációban határozza meg, de összhangban a részvételi felhívással. A részvételi felhívás 12. pontjának negyedik francia bekezdésében ajánlatkérő meghatározta, hogy a részvételi jelentkezéseket cégszerűen aláírt, lebélyegzett és laponként folyamatosan sorszámozott eredeti és két másolati példányban kell beadni, a részvételi dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint.
Ezen túlmenően a részvételi dokumentációban ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy csupán az írott oldalakat kell besorszámozni és aláírni. Az ajánlattételi felhívásban és az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő már nem határozta meg ismételten azt, hogy mit ért formai szempontból "ajánlati oldal" alatt, illetve, hogy csak az írott oldalakat kell-e figyelembe venni oldalként, mint a részvételi felhívás és dokumentáció alapján, vagy az ajánlati szakban eltérő az igénye.
A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy a részvételi felhívásban, illetve azzal összhangban határozza meg a részvételi jelentkezés és az ajánlattétel feltételeit, ezért ajánlatkérő nem hagyhatta volna figyelmen kívül az ajánlati szakban azt, hogy ő a jelen közbeszerzési eljárásban az "oldal" fogalmát, illetve "valamennyi oldal" fogalmát már meghatározta az előminősítési szakaszban, ettől eltérő rendelkezés hiányában előírását az eljárás egészére érvényesnek kell tekinteni.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek az oldalakra vonatkozó rendelkezései nem egyértelműek. A részvételi felhívás és dokumentáció rendelkezései az írott oldalt minősítették oldalnak és a részvételi felhívás tartalmazta azt az előírást is, hogy a részvételi felhívással összhangban határozza meg ajánlatkérő az ajánlatokra vonatkozó formai követelményeket. Ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban nem rendelkezett kifejezetten arról, hogy az üres oldalakat hogyan kell kezelni; illetve azokat be kell-e sorszámozni; alá kell-e írni. Ennek alapján az ajánlati dokumentáció azon előírását, hogy valamennyi oldalt szignózni kell, illetve azokat alá kell írni, a részvételi felhívásban és dokumentációban az egész eljárásra kihatóan meghatározott körülményekre, előírásokra figyelemmel kellett értelmezni. Ennek során két értelmezés volt lehetséges ajánlatkérő rendelkezései alapján, egyrészről csak az írott oldalakat figyelembe véve elvégezni a szignózást és sorszámozást, másrészről az írást nem tartalmazó üres oldalakra is tekintettel sorszámozni és szignózni az ajánlatot. A szignózás és sorszámozás célja az ajánlatok tartalmának egyértelmű megjelölése és az esetleges visszaélések lehetőségének kizárása. A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen azt, hogy a két lehetséges értelmezés közül mit fogad el, így az előírásoknak mindkét értelmezés szerint eleget tevő ajánlatokat megfelelőnek kellett elfogadni e körben. Annak a célnak, hogy az ajánlatok részét képező adatokat hordozó iratok azonosíthatóak és utólagosan kicserélhetetlenek legyenek, mind a két értelmezés szerint végzett sorszámozás és szignózás megfelel. Ennek alapján mind csupán az írott oldalakat, mind pedig az üres oldalakat is figyelembe vevő sorszámozás és szignózás megfelelt ajánlatkérő előírásának, így bármely értelmezés szerinti sorszámozott és szignózott ajánlat érvényesnek minősül. I. r. és II. r. kérelmező ajánlataiban az írott oldalak sorszámozva és szignózva va
nnak, vagyis megfelelnek e követelményeknek, így azok e körben érvényesek.
Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő érvényes ajánlatokat minősített érvénytelennek, tehát a jogorvoslati kérelmek e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlat érvénytelenségével kapcsolatos kérelmi részt vizsgálta meg.
A nyertes ajánlat, melyet a Swietelsky Kft. nyújtott be, valamennyi oldalán tartalmaz szignót és valamennyi oldala sorszámozva van tekintet nélkül arra, hogy az tartalmaz-e írást, illetve az teljes egészében üres a szignót és a sorszámot kivéve.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertesnek minősített ajánlat is megfelelt az ajánlatkérő által meghatározott formai követelményeknek, hiszen ő az üres oldalak tekintetében is elvégezte a sorszámozást és szignózást, így a II. r. kérelmező erre irányuló kérelemrésze megalapozatlan.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy amennyiben ajánlatkérő az üres oldalak sorszámozását és aláírását is megkövetelte, illetve úgy értelmezte az általa meghatározott előírásokat, hogy ezeket az oldalakat is be kell sorszámozni és szignózni, akkor arra a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján hiánypótlást kellett volna elrendelnie. A Kbt. e rendelkezése azt írja elő, hogy ajánlatkérő az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással, vagy más formai hiányossággal benyújtott ajánlat esetén hiánypótlást biztosíthat és a Kbt. 43. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint, ha az ajánlatkérő kifejezetten nem zárja ki a hiánypótlást, akkor hiánypótlást biztosítania kell. A jelen esetben az oldalakon szignálást vagy aláírást várt el az ajánlatkérő, tehát a kézjegy a formai hiányok körében pótolható lett volna. Azt ajánlatkérő is elismerte, hogy az ajánlati szakasszal kapcsolatban nem zárta ki a hiánypótlást a közbeszerzési eljárás során, erre vonatkozóan csupán az előminősítési szakaszra, illetve részvételi jelentkezésre vonatkozóan tett kizáró rendelkezést és az ajánlati szakaszra vonatkozó tiltást e rendelkezés nem tartalmaz.
A Döntőbizottság ezt követően I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az eljárás nyertesére vonatkozó részét vizsgálta meg.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
I. r. kérelmező 334 millió forintos ajánlati árat ajánlott meg. A pályázat nyerteseként kihirdetett ajánlat, melyet a Swietelsky Kft. nyújtott be, 359 538 750 Ft-os árat tartalmazott. A részvételi felhívás és az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb ellenszolgáltatás összege.
Az előzőekben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértő módon minősítette érvénytelenné az I. r. kérelmező ajánlatát, az e szempontból érvényes volt, így annak kizárása a közbeszerzési eljárás értékeléséből szintén jogsértő volt. Tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb ajánlati árat az I. r. kérelmező ajánlata tartalmazta, így az ő ajánlata lett volna - a jogszerűen végzett értékelés alapján - az eljárás nyertese. Erre tekintettel I. r. kérelmező ezen kérelmi eleme is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően II. r. kérelmezőnek a szerződés idő előtti megkötésével kapcsolatos kérelmi részének megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése alapján a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban meghatározta, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 9. napon 10.00 óra lesz. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését 2003. szeptember 22-én tartotta.
A nyertes ajánlatot benyújtó Swietelsky Kft.-vel az ajánlatkérő által megkötött szerződés 5. pontja az alábbiakat tartalmazza:
"Fentiek bizonyságául a szerződő felek ezennel aláírják a szerződést. Jelen szerződés azon a napon válik érvényessé, amikor az utoljára aláíró fél, azaz a megrendelő is aláírta."
A szerződés aláíróiként a Swietelsky Kft. és a megrendelő, vagyis az ajánlatkérő vannak feltüntetve. A szerződés megkötésének időpontja - tekintettel a szerződés előzőekben idézett 5. pontjára is - 2003. október 1., mely időpont az ajánlatkérő aláírási dátumaként az iraton szerepel.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban kötötte meg a közbeszerzési eljárást lezáró szerződést, így a szerződésnek az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározottaknál korábbi időpontban történő megkötésére irányuló jogorvoslati kérelemrész megalapozatlan.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben;
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A jelen közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen beszerzés lebonyolítására Pankasz, Viszák és Kisrákos községek társultak, és a társulat tagjai gesztor önkormányzatként Pankasz Község Önkormányzatát választották meg. Ezzel egyidejűleg a három község önkormányzata közös bírálóbizottságot hozott létre, mely az eljárást lezáró döntés meghozatalára is jogosult volt. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban személyi bírság alkalmazására - a közös bírálóbizottságra tekintettel - nincs mód.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy ajánlatkérő 2002. január 1. óta először követ el a Kbt. rendelkezéseibe ütköző jogsértést, továbbá tekintettel volt a beszerzés tárgyára, jellegére és értékére, valamint arra, hogy a megkötött szerződésre tekintettel a jogsértés nem reparálható és arra, hogy a jogsértés az eljárás eredményére is kihatott. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl a javára értékelhető jogorvoslati eljárást segítő, közreműködő magatartást nem tanúsított. A bírság összege a hatályos jogszabályok alapján 1 000 000 Ft-tól a beszerzés értékének 30%-áig terjedhet. A megkötött szerződésben nettó 287 631 000 Ft (bruttó 359 538 750 Ft) a szerződéses összeg, mely a beszerzés értékét jelenti.
A Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságnál magasabbat indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni, ugyanis a jogsértés több résztvevő érdekeit is súlyosan sértette. Ennek megfelelően ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint összegű bírság - mely a beszerzés értékének nem egészen 2%-a - kiszabása arányban áll az elkövetett jogsértések súlyával és azoknak kellő mértékű szankcióját jelenti.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a költségek viseléséről, a továbbiakban a megalapozatlan kérelemrészeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 7.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.