KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9217)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.485/8/2003.
Tárgy: a Wicom Kft. kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a WICOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1126 Budapest, Németvölgyi út 6., képv.: dr. Nyolcas László ügyvéd, 1042 Budapest, Árpád út 119., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szent István Kórház és Rendelőintézet konyhatechnológiai beruházás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. július 16. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 29. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő ismertette a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért iratokat és tényeket.
A felhívás 11. b) pontjában pedig ajánlatkérő közölte a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ezen szempontok között került meghatározásra a felhívás 11. b) pont 3. francia bekezdésében, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az a pályázó, ha a benyújtott mérlegek alapján bármely évben gazdálkodási eredménye negatív.
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" pontjának 6. francia bekezdésében rögzítette, hogy a Kbt. 43. § (5) bekezdés alapján hiánypótlási lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely az ajánlattétellel kapcsolatos formai és tartalmi előírásokat, valamint a műszaki, szakmai specifikációt tartalmazta.
A dokumentáció 6. oldalán, annak 5. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat kötelező tartalma az érvényes forgalomba hozatali engedély másolatának csatolása, míg a dokumentáció 11. oldalán a IV/1. pontban csatolni kérte a szükséges forgalomba hozatali engedélyeket, tanúsításokat.
A dokumentáció II. fejezet "műszaki, szakmai specifikáció" 4. oldalán ajánlatkérő rögzítette, hogy az árajánlathoz az abban szereplő gépekről és berendezésekről prospektusanyagokat kell mellékelni, valamint nyilatkozni kell a magyarországi hatósági engedélyek meglétéről (OÉTI, MEEI, TMB).
Az ajánlattételi határidőre, 2003. augusztus 26. napjára a kérelmező és a Szamos-H Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a bontást követően 2003. augusztus 31. napján mindkét ajánlattevő tekintetében hiánypótlást rendelt el. Ajánlattevők a hiányokat a megadott határidőre pótolták. Kérelmező esetében a referenciaigazolások dátumozásának pótlására, valamint a prospektusok magyar nyelvű változatának, egyes minőségtanúsítványoknak, illetőleg az alvállalkozók esetében a köztartozásokról szóló igazolások pótlására adott lehetőséget ajánlatkérő.
A kérelmező a közölt hiányokat pótolta, ezen túl a hiánypótlás keretében csatolta továbbá nem magyar nyelven az egyes termékek CE-tanúsítását, valamint a TMB-engedélyeket.
Ajánlatkérő a hiánypótlások beérkezését követően megvizsgálta az ajánlatokat, majd 2003. szeptember 16. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen kihirdette az eljárást lezáró döntését. Ajánlatkérő döntése értelmében az eljárás eredménytelen a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján, mivel minden ajánlat érvénytelen.
A kérelmező ajánlata ajánlatkérő döntése szerint egyrészt a 2002. évi negatív mérlege miatt alkalmatlan, valamint érvénytelen, mivel nem csatolta ajánlatához a dokumentációban kért nyilatkozatot a hatósági engedélyek meglétéről.
Kérelmező 2003. szeptember 26. napján terjesztett elő jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottságnál, melyben ajánlatkérő döntését kifogásolta, amellyel az ajánlata érvénytelenségét és a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát állapította meg.
Kérelme indoklásaként előadta, hogy ajánlatkérő a felhívásban alkalmatlansági szempontként azt határozta meg, ha bármely évben a pályázó gazdálkodási eredménye negatív volt. Előadta, hogy ennek ismeretében azért tett ajánlatot, mert álláspontja szerint a gazdálkodása nem volt negatív, hiszen társasági nyereségadót is fizetett, így érthetetlennek tartja, hogy ajánlatkérő mégis alkalmatlannak minősítette. Kifejtette, hogy ajánlatkérő kötelezettsége pontosan megfogalmazni elvárásait a felhívásban, illetőleg az általa használt fogalmak jelentését előre - a verseny tisztaságának biztosítása érdekében - kellő időben meghatározni.
Kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a gazdálkodási eredmény alatt az adózás előtti eredményt értette, azt ajánlatkérő tévesen azonosította az adózás utáni eredménnyel.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a hiánypótlást követően - annak ellenére, hogy a hiányokat pótolta - bizonyos nyilatkozat hiánya miatt mégis érvénytelen. Miért nem szólította fel ajánlatkérő a hiányolt nyilatkozat pótlására is, másrészt tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a hiányolt nyilatkozat az ajánlatban szerepelt, ugyanis a szerződéstervezet 4.3. és 4.4. pontja tartalmazza a nyilatkozatot a hatósági engedélyekről, valamint csatolásra is kerültek ezen engedélyek, tanúsítások egy része.
Álláspontja szerint külön formai elvárás a nyilatkozat megtételére nem került megfogalmazásra, így mint az engedélyek csatolása nyilatkozatnak tekinthető, a szerződéstervezetben tett nyilatkozat pedig kielégíti ajánlatkérő elvárását.
Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértést és kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmező ajánlatában csatolt mérlegek és könyvvizsgálói jelentés alapján is egyértelműen megállapítható volt, hogy a kérelmező 2002. évben a mérleg szerinti eredménye veszteséges volt, így érthetetlen, miért vitatja kérelmező az ajánlat adataival szemben ezen megállapítást.
Kifejtette, hogy mivel a felhívásban lehetővé tették a hiánypótlást, az e körbe eső hiányok pótlására, olyanokra, melyek pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint lehetőség van, fel kellett hívnia a kérelmezőt is.
Ezt követően vizsgálták meg az ajánlatot az egyéb érvényességi szempontból. Hivatkozott arra ajánlatkérő, hogy téves azon kérelmezői állítás, hogy a hatósági engedélyek tekintetében nem kért volna nyilatkozatot, minthogy az is téves, hogy valamennyi engedély rendelkezésre állt volna az ajánlatban. Előadta, hogy kérelmező az előírt OÉTI-, MEEI-, TMB-engedélyek közül csak az OÉTI-engedélyeket nyújtotta be az ajánlatában, míg a hiánypótlás során - ugyan arra nem kapott felhívást - pótolta a TMB-engedélyeket is, azonban az MEEI-engedélyek nem álltak rendelkezésre.
Ajánlatkérő fenntartotta, hogy helyesen járt el és a kérelmező ajánlata érvénytelen volt, valamint alkalmatlan is a szerződés teljesítésére, ezért jogszerű döntést hozott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében megfogalmazott hatáskörében eljárva és a kérelem keretei között alapvetően két kérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt vizsgálni kellett, hogy a kérelmező ajánlata tartalmazott-e olyan nyilatkozatot, amely kielégíti a dokumentáció II. fejezet 4. oldalán tett ajánlatkérői előírást.
Másrészt pedig arra a kérdésre kellett megadni a választ, hogy a kérelmező 2002. évi mérleg szerinti negatív eredmény alapján jogszerűen állapította-e meg ajánlatkérő, hogy a kérelmező a felhívás 11. b) pont 4. francia bekezdése szerint alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mivel gazdálkodási eredménye a benyújtott mérleg alapján negatív.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő a kiadott dokumentáció II. fejezet "műszaki, szakmai specifikáció" 4. oldalán előírta, hogy az árajánlathoz a abban szereplő gépekről és berendezésekről prospektusanyagokat kell mellékelni, valamint nyilatkozni kell a magyarországi hatósági engedélyek meglétéről (OÉTI, MEEl, TMB).
Ajánlatkérő elvárása volt a fent hivatkozott dokumentációban rögzítettek alapján, hogy az ajánlatnak a megajánlott gépek és berendezések tekintetétben a magyarországi hatósági engedélyek meglétéről nyilatkozatot kell tartalmaznia.
Amellett tehát, hogy ajánlatkérő a dokumentáció előírásai szerint a szükséges forgalomba hozatali engedélyeket, illetve tanúsítások csatolását kötelezően előírta, ezen túl még ajánlattevő nyilatkozatát is elvárta, hogy a magyarországi hatósági engedélyekkel a megajánlott gépek és berendezések az ajánlatadás időpontjában rendelkeznek-e.
A kérelmező ajánlatában csatolt - és ajánlatkérő által kötelezően csatolni kért - forgalomba hozatali engedélyek, tanúsítások nem helyettesítik, nem helyettesíthetik azon ajánlatkérői elvárást, amely a hatósági engedélyek meglétéről történő nyilatkozatot ír elő.
Az engedélyek, tanúsítások csatolásával nem lehet egyszerre két elvárását is teljesíteni ajánlatkérőnek, kiváltképp akkor nem, ha a dokumentáció egyértelmű előírást tartalmaz arra nézve, hogy az engedélyek, tanúsítások csatolása mellett kifejezetten nyilatkoznia kell ajánlattevőknek a megajánlott gépek és berendezések esetében a hatósági engedélyek meglétéről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti indokok alapján helytelen azon kérelmezői hivatkozás, mely szerint az engedélyek tanúsításának csatolásával eleget tett volna ajánlatkérői elvárásnak a nyilatkozattételi kötelezettség körében.
A Döntőbizottság továbbá nem találta megalapozottnak kérelmező azon hivatkozását sem, hogy az ajánlatban csatolt szerződéstervezet 4.3. és 4.4. pontja tartalmilag megfelel az ajánlatkérő által elvárt nyilatkozatnak.
A kérelmező által hivatkozott szerződéstervezet pontjai kizárólag arra vonatkoznak, hogy a munka többek között akkor teljesített, ha az üzembe helyezésre a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, illetve, hogy az átadás-átvétel keretében az engedélyeket át kell adni a megrendelőnek.
Egyik hivatkozott pont sem arra vonatkozik, hogy a megajánlott gépek és berendezések rendelkeznek a magyarországi hatósági engedélyekkel, így ezen szerződéses rendelkezések sem tekinthetők olyannak, amelyek teljesítik ajánlatkérői elvárást, azaz az engedélyek meglétére vonatkoznának.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megítélése szerint megállapítható, hogy a kérelmező ajánlata a magyarországi engedélyek meglétére vonatkozó nyilatkozatot nem tartalmazza.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az engedélyekre vonatkozó nyilatkozat az ajánlat tartalmával összefüggő követelménynek és nem formai előírásnak tekinthető, valamint a nyilatkozat nem tartozik a Kbt. 44. § és 46. § körében előírható nyilatkozatok körébe, ezért ajánlatkérő ezen hiány pótlására a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján nem adhatott volna jogszerűen lehetőséget.
Alaptalan ezért a kérelmező hivatkozása arra, hogy miért nem pótoltatta ajánlatkérő a kifogásolt nyilatkozatot.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A kérelmező ajánlata hiányos volt, mivel nem tartalmazta a dokumentációban előírt nyilatkozatot a hatósági engedélyek meglétéről. Ezért az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban megfogalmazott feltételnek, valamint a megállapított hiány nem tartozik a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti pótolható hiányosságok közé, ezért ajánlatkérő jogszerűen állapította meg a nyilatkozat hiánya okán a kérelmező érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással.
E körben tehát a kérelmező kérelme alaptalan.
Ajánlatkérő a kérelmező érvénytelensége mellett a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát is megállapította, ennek indoka az volt, hogy a kérelmező 2002. évi mérlege veszteséges.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
Ajánlatkérő a felhívásának 11. b) pontjában fogalmazta meg azon szempontokat, amelyek alapján az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősül. Ezen pont 4. francia bekezdésében került megfogalmazásra, hogy a benyújtott mérlegek alapján bármely évben az ajánlattevő gazdálkodási eredménye negatív, úgy alkalmatlannak minősül a szerződést teljesítésére.
Megállapítható, hogy ajánlatkérő ezen szempont megfogalmazásánál, még ha nem is a számviteli törvény által használt fogalmak alkalmazásával, azt a követelményt támasztotta, hogy az ajánlattevők ne legyenek veszteségesek a mérlegük alapján.
A kérelmező által csatolt mérlegek közül 2002. évi mérleg alapján kérelmező veszteséges volt, ami azt jelenti, hogy 2002. évben végzett gazdálkodása veszteséget eredményezett.
Nem változtat a kérdés megítélésénél az a körülmény, hogy a veszteséget milyen tényezők eredményezték, ugyanis ajánlatkérő sem tett különbséget a gazdálkodás eredményességének megítélésnél a tekintetben, hogy az milyen okokra vezethető vissza.
A fentiek alapján nem fogadható el e körben azon kérelmezői előadás, hogy gazdálkodásának eredményességét az adózás előtti eredmény igazolja, így ő megfelelt a ajánlatkérői kívánalomnak.
Ajánlatkérő ugyanis nem tett olyan előírást, hogy a mérleg mely sorait fogja figyelembe venni, s mely adatokat kíván a mérlegek vizsgálatánál mellőzni. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a gazdálkodószervezet gazdálkodása eredményességének megítélésénél nem mellőzhető az adófizetési kötelezettség és annak hatása, mert a gazdálkodószervezet működése körében az adófizetés ugyanolyan kötelezettségként jelenik meg, mint a mérlegben megjelenő más kötelezettségek.
A kérelmező által becsatolt mérlegek közül a 2002. évi mérleg eredménye negatív, így a kérelmező 2002. évben veszteségesen gazdálkodott, amely miatt ajánlatkérő a felhívás 11. b) pont 4. francia bekezdésére hivatkozással jogszerűen állapította meg, hogy kérelmező a szerződés teljesítésére alkalmatlan.
A Döntőbizottság nem látta szükségesnek e körben szakértői bizonyítást, mivel a csatolt mérlegek alapján tényszerűen megállapítható volt - szakértő bevonása nélkül -, hogy kérelmező mérlege szerint veszteségesen gazdálkodott 2002. évben.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy a kérelmező kérelme teljes egészében megalapozatlan volt, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése bíztosítja.
Budapest, 2003. október 29.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Telek Katalin s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.