KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9274)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.482/13/2003.

Tárgy: a Mizsepack Nyomdaipari Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Mizsepack Nyomdaipari Kft. (6050 Lajosmizse, Gyártelep 3., képviseli: dr. Kurtyán Edit ügyvéd, 1024 Budapest, Margit krt. 27. I. em. 1., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Központ (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 79., a továbbiakban: ajánlatkérő) "öntapadós vonalkódos egyedi azonosító címkék gyártása és szállítása tekercses kiszerelésben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 6-án megjelent 32. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja határozta meg a beszerzés tárgyát és a mennyiségét az alábbiak szerint:
Összességében 103 404 000 db öntapadós vonalkódos egyedi azonosító címkék gyártása és szállítása tekercses (100 db/tekercs és 500 db/tekercs és íves, 5 db/ív) kiszerelésben 3250 postahelyre megszemélyesítve.
A műszaki követelményeket a dokumentáció 4. fejezete tartalmazza. A küldeményazonosító fajták szerinti mennyiségi megoszlása lehívásonként kerül meghatározásra.
A felhívás szerint a teljesítés véghatárideje 2004. szeptember 30. Ezen belül a szállítás havi egyenlőtlen ütemezésben heti lehívás alapján két héten belül történő szállítással történik.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja határozta meg az ajánlattevőktől a pénzügyi gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság igazolása körében az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerint az alábbiakat kérte:
- az előző legfeljebb 3 év (2000., 2001., 2002.) legjelentősebb szállításainak ismertetése a beszerzés tárgyával azonos vagy hasonló (nyomott vagy nyomatlan öntapadós etikettcímkék gyártása) termékre vonatkozóan,
- műszaki, technikai felszereltség leírása, különös tekintettel a nyomtatási technológiára,
- a megajánlott termék műszaki paramétereinek leírása egy tekercs (100 db) megszemélyesített a dokumentációban részletezettek szerinti (ajánlati minta 3.4. pontja) mintadarab benyújtása. A benyújtott mintadarab (tekercs) eredetiségét eltávolíthatatlan módon (pl. pecséttel, aláírással stb.) igazolni kell úgy, hogy az a gépi leolvasást ne befolyásolja.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait a műszaki alkalmasság körében az alábbiak szerint rögzítette:
- előző 3 évre (2000., 2001., 2002.) a beszerzés tárgyával azonos vagy hasonló (nyomott vagy nyomatlan etikettcímkék gyártása) termékre vonatkozóan az ajánlatban megajánlott referenciák értéke nem éri el legalább a beszerzési értéket,
- a megajánlott termék műszaki paraméterei és a beadott mintadarabok nem felelnek meg a dokumentációban megajánlott műszaki követelményeknek,
- műszaki, technikai felszereltség nem alkalmas a thermo transzfer nyomtatási technológia végrehajtására.
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ajánlat volt.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában ajánlatkérő az egyéb információk között előírta többek között, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatát összefűzve ajánlatonként lezárt borítékban, 5 példányban, egy eredeti, négy, az eredetiről készült másolati példányban kell benyújtania, és világosan meg kell jelölnie, melyik az eredeti és melyek a másolatok. Amennyiben bármilyen eltérés lenne az eredeti és másolati példányok között, az eredeti példány az irányadó (ha az eredeti eltér az ajánlati adatlaptól, akkor az ajánlattételi adatlap az irányadó).
Ajánlatkérő rögzítette, hogy hiánypótlásra az eljárás során lehetőséget biztosít.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők rendelkezésére, melynek részei voltak az eljárási útmutató, az ajánlati minta, valamint a műszaki követelmények.
Továbbá a dokumentáció mellékletét képezte a különböző formanyomtatványok, valamint a vállalkozási szerződés tervezete.
Az eljárási útmutatóban ajánlatkérő rögzítette, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Az ajánlati nyilatkozatot a cégjegyzésnek megfelelően cégszerűen kell aláírni. Az ajánlatban szerepelnie kell egy tartalomjegyzéknek, a tartalomjegyzéket követő első oldalon pedig egy ajánlattételi lapnak az 1. sz. melléklet szerinti tartalommal.
Az 1. sz. melléklet lényegében az 51. § (3) bekezdés szerinti adatokat tartalmazta. A teljesítési határidőnél feltüntetésre került, hogy legkésőbb 2004. szeptember 30-ig legalább a dokumentáció (ajánlati minta 3.5. pontja szerinti) feltételekkel és a szállításoknak, (teljesítéseknek) a lehívásból számított 14 napon belül kell megtörténnie. Esetleges soron kívüli megrendelések (lehívások) esetében a teljesítés határideje a megrendelés (lehívás) kézhezvételétől számított 6 napon belül. Ajánlattételi lappal kapcsolatosan elvárás volt a cégszerű aláírás.
Az ajánlat műszaki tartalmával kapcsolatosan ajánlatkérő előírta, hogy a megajánlott termékek részletes műszaki specifikációja 1 db tekercs (100 db megszemélyesített (vonalkódos) KR (3 részes) jelű mintadarab benyújtása. A minta megszemélyesítése az ajánlatkérő által a dokumentációhoz mellékelt mintához hasonlóan, a mintán szereplő felirattal ellentétben "Sátoraljaújhely-Rudabányácska" felirattal történjen. A benyújtott mintadarab, mintatekercs eredetiségét eltávolíthatatlan módon (pl. pecséttel, aláírással stb.) igazolni kell úgy, hogy az a gépi leolvasást ne befolyásolja.
A szállítási határidő körében ajánlatkérő előírta, hogy a szállítás havi egyenlőtlen ütemezéssel, heti lehívás alapján két héten belül történjen.
A szállításokat munkanapokon hétfőtől csütörtökig délelőtt kell teljesíteni. Az első részszállítás a szerződéskötéstől számított 6 héten belül esedékes.
Az első lehívást ajánlatkérő a szerződéskötést követő második napon közli. A szállításoknak a lehívástól számított 14 napon belül kell megtörténnie.
Esetleges soron kívüli megrendelések (lehívások) esetében a teljesítés határideje a megrendelés kézhezvételétől számított 6 napon belül.
Ajánlatkérő a dokumentációban ezt követően rögzítette a vonalkódos küldeményazonosító műszaki leírását, mely követelmények minimális követelménynek minősültek. Ezen belül ismertette ajánlatkérő a belföldi és nemzetközi küldemények fajtáit, valamint ezen küldeményfajták vonalkódos szerkezeti felépítését. Hasonlóan kerültek rögzítésre a biankó belföldiküldemény-azonosítók és az etikettekkel szemben támasztott műszaki követelmények megjelölése.
Az etikett alapanyag és a nyomtatóanyag c. részben az alábbi előírás található: a nyomtatóanyag: TTR-szalag.
Magas kopásállóságú WAX/Resin szalag magas Resin- (műgyanta-) tartalommal, amely a küldeményforgalomban szokásos igénybevétel esetén a használat teljes ideje alatt biztosítja az etikettre nyomtatott változó információ leolvashatóságát.
Az eljárás során kérdésfeltevésekre is sor került. E körben kérdésként hangzott el, hogy hogyan és milyen módszerrel (műszerrel) vizsgálja ajánlatkérő a benyújtott termékek megfelelőségét. Az ajánlatkérő válasza az volt, hogy a "benyújtott mintadarabokat egyrészt vonalkód technikailag (vonalkód szerkezeti felépítés, kódolás stb.), másrészt a minimális műszaki követelményekben előírt tartalmi elemeket (adatelemek paraméterei, befoglalóméretek) vizsgálja. Egyéb, a minimális műszaki követelményekben megadott paramétereknek való megfelelőséget, mint pl. alapanyag, nyomtatóanyag, ragasztóanyag, kopásállóság stb. nem vizsgál.
A minimális műszaki követelményekben meghatározott műszaki paraméterek olyan műszaki információt tartalmaz, amelyeket ajánlatkérő által beszerzendő termékeknek teljesíteni kell, de ezek mindegyike nem képezi bevizsgálás tárgyát. Amennyiben a felhasználás során a megrendelő ezen paraméterek valamelyikében olyan változást tapasztal, amelyek alapján nem a minimális műszaki követelményeknek való megfelelőség valószínűsíthető, úgy reklamációval él, illetőleg ha szükséges, a reklamált terméket független intézménnyel bevizsgáltatja."
Az ajánlattételi határidőre, 2003. szeptember 16-ra három ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát az Állami Nyomda Rt., a MAG ICS Holding Rt. és kérelmező.
A bontásról készített jegyzőkönyv tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésben foglalt adatokat. A MAG ICS Holding Rt. esetében a vállalt teljesítési határidőknél rögzítésként az került, hogy "nincs megadva". Ajánlatkérő ezt követően 2003. szeptember 24-én hiánypótlást rendelt el mindhárom ajánlattevő vonatkozásában. A MAG ICS Holding Rt. esetében a hiánypótlásra történő felkérést tartalmazó levél az alábbiakat tartalmazta:
"Az ajánlattételi adatlapon az aláírás nem cégszerű. Az ajánlattételi adatlap tanúsága szerint az aláíró akként jegyzi a céget, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá írja a nevét, kérjük a hiányosság pótlását előre egyeztetett időpontban..."
"A teljesítési határidőre vonatkozó ajánlat az ajánlattételi adatlapon nem szerepel, az az ajánlat 174. oldalán található. Kérjük egyértelmű nyilatkozatukat a teljesítési határidő vonatkozásában."
A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő 2003. október 1. 15.00 óra volt. A hiánypótlások az előírt határidőben teljesítésre kerültek.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2003. október 15-én hirdette ki. Az eljárás nyertese MAG ICS Holding Rt. lett.
Kérelmező jogorvoslati kérelmet 2003. szeptember 26-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyet 2003. október 18-án, illetve 2003. október 27-én kelt beadványában pontosított, illetve kiegészített.
Jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megállapítását ajánlatkérő eljárást lezáró, illetve a nyertes ajánlat érvényessé nyilvánító döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére, illetve ideiglenes intézkedésként a lezáró szerződés megkötésének a megtiltását.
Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő hiánypótlásra ugyan lehetőséget biztosított, azonban MAG ICS Rt.-t olyan hiányok pótlására hívta fel, amely vonatkozásában hiánypótlás nem lehetséges. A felhívás szerint ugyanis az ajánlattételi adatlapot cégszerű aláírással kellett ellátni, ami lényegében egy rövid ajánlatnak minősül. Ennek utólagos aláírása hiánypótlás keretében nem pótolható, hiszen ez nem formai, hanem tartalmi hiányosság. Ezen túlmenően az ajánlati adatlapon a teljesítési határidőre is kellett nyilatkozni. A teljesítési határidő vonatkozásában pedig szintén hiánypótlást elrendelni nem lehet. Ajánlattételi adatlapon pedig a nyertes ajánlattevő a teljesítési határidőre nyilatkozatot nem tett, így ez utólag hiánypótlás keretében sem pótolható. Így a MAG ICS Rt. ajánlata érvénytelen.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő referenciaként feltüntette az előző évi postai szállítását is, amely szállítások referenciaként nem fogadhatók el. Ennek alátámasztásául becsatolt egy független laboratórium által készített szakvéleményt, mely szerint a 2002. évben ugyanerre a beszerzés tárgyára lefolytatott közbeszerzési eljárás nyerteseként a MAG ICS Rt. az ajánlatkérőnek olyan termékeket szállított, amelyek nem feleltek meg sem a 2002. évi, sem a jelen közbeszerzési eljárásban kiadott műszaki követelményeknek.
Ennek alapján ajánlatkérő alkalmatlan ajánlattevőt hirdetett ki nyertesnek.
Indítványozta a Döntőbizottság felé az egész ajánlat érvényesség vonatkozásában történő felülvizsgálatát. Ezen túlmenően kérelmező hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő a dokumentációban egyértelműen meghatározta, hogy a beszerzés tárgyát képező termékeknek milyen minimális műszaki követelményekkel kell rendelkezniük. Ajánlatkérő kérte mintadarab becsatolását is. Az eljárás során kérdésre adott válaszában ajánlatkérő nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a minimális műszaki követelmények mindegyikét nem kívánja vizsgálat tárgyává tenni, tehát az általa kért és kötelezően előírt műszaki követelmények egy részét figyelmen kívül hagyja műszaki szempontból. Kérelmező álláspontja szerint a műszaki követelményeknek való megfelelőséget teljeskörűen vizsgálni kell, és csak az azonos műszaki tartalmú ajánlatok értékelhetők, ennek alapján a minimális követelménynél magasabb szintű követelményt kielégítő ajánlatokat az ajánlatkérőnek az értékelésnél figyelemmel kell lennie.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Indoklásként előadta, hogy a MAG ICS Holding Rt. által csatolt ajánlattételi adatlapon az aláírás nem volt cégszerű, azon az aláírás fölött nem szerepelt a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve. A csatolt aláírási címpéldány tanúsága szerint ugyanis az aláíró akként jegyzi a céget, hogy a társaság előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá írja a nevét. Ajánlatkérő ezért a hiány pótlására hívta fel. Álláspontja szerint jogszerűen döntött erről, hiszen ez formai hibának minősül, melynek pótlására a jogszabály kifejezetten lehetőséget biztosít. Az adatlapon ugyanis az aláírás szerepelt, pótlólag a cég nevét kérték az aláírás előtt szerepeltetni, melyet bélyegzőlenyomattal teljesítettek.
A teljesítési határidő vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy e vonatkozásban nem hiánypótlás történt, hanem tisztázó kérdés feltételére került sor. A MAG ICS Rt. az ajánlattételi adatlapon valóban nem tüntette fel a teljesítési határidőt, azonban az ajánlat egyéb helyein egyértelműen nyilatkozott a teljesítési határidőre vonatkozóan. Ez okból sem lehetett az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani.
A műszaki alkalmasság igazolása körében ajánlatkérő a megajánlott termék műszaki leírásának, valamint egy tekercs megszemélyesített, a dokumentációban részletezettek szerinti mintadarab benyújtásának követelményét határozta meg. Az előírtakra tekintettel akkor alkalmatlan az ajánlattevő, ha megajánlott mintatermék műszaki paraméterei és a beadott mintadarabok nem felelnek meg a dokumentációba megadott minimális műszaki követelményeknek.
A beadott mintadarabok megfelelőségét egyrészt vizsgálattal, másrészt a benyújtott minta leírt műszaki paramétereinek összehasonlításával végezte el. Azt, hogy minőségileg milyen fokát éri el a megajánlott termék, vizsgálat tárgyát nem képezte, hiszen az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta, hogy ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során elrendelt hiánypótlása jogszerű volt-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdés szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban rendelkezett a hiánypótlás biztosításáról. Ennek alapján jogszerűen döntött a hiánypótlás elrendeléséről.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a MAG ICS Holding Rt. esetében a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő körben került-e sor a hiánypótlás elrendelésére.
Ajánlatkérő a becsatolt aláírási címpéldány alapján megállapította, hogy az ajánlattételi adatlapon az aláírás nem cégszerű, ugyanis az ajánlattételi adatlapon az aláírásra jogosult aláírása ugyan szerepel, de az aláírás felett a társaság előírt, előnyomott, illetve nyomtatott cégneve nem volt megtalálható.
A fent hivatkozott jogszabályhely az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására lehetőséget ad. A formai hiányosságok körét a jogszabály ugyan taxatív felsorolással nem határozza meg, csak példálózva kiemeli, hogy formai hiányosságnak minősül a nem megfelelő aláírás vagy példányszám. Jelen esetben az ajánlattételi adatlapon az aláírás szerepelt. Ajánlatkérő az aláírás feletti cégnév meglétét hiányolta az aláírási címpéldányban foglaltakra hivatkozással.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez formai hiányosság körébe esik, hiszen az aláírásból kétségtelenül meg lehetett állapítani, hogy az az aláírásra jogosulttól származik. Ajánlatkérő lényegében az aláírás feletti cégnév bélyegzőlenyomatát hiányolta. Ennek pótoltatása pedig hiánypótlás keretében jogszerű volt.
A Döntőbizottság ugyanakkor megjegyzi az ajánlattételi adatlap áttekintése alapján, hogy az ajánlati adatlapon a cégnév is feltüntetésre került. Így az aláírásra jogosult aláírás a feltüntetett cégnév alatt szerepelt. Hiánypótlás elrendelése nélkül is az ajánlatot érvényesnek kellett volna tekinteni.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy jogszerűen hívta-e fel ajánlatkérő MAG ICS Rt.-t hiánypótlásra a tekintetben, hogy ajánlattételi adatlapon a teljesítési határidőre vonatkozó rubrikát nem töltötte ki.
A Döntőbizottság e körben az alábbiakat állapította meg.
Kétségtelen tény, hogy ajánlatkérő a hiánypótlások bekérése tárgyú levelében a MAG ICS Holding Rt. esetében két pontban sorolta fel az ajánlattal kapcsolatos hiánypótlási elvárásait.
A második pontban ajánlatkérő az alábbiakat rögzítette:
"A teljesítési határidőre vonatkozó ajánlat az ajánlattételi adatlapon nem szerepel, az az ajánlat 174. oldalán található. Kérjük egyértelmű nyilatkozatukat a teljesítési határidő vonatkozásában."
A hiánypótlásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a teljesítési határidőre tett nyilatkozat elmulasztása hiánypótlás keretében nem pótolható.
A Döntőbizottság a fenti mondat értelmezése alapján azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem vitatható, hogy ajánlatkérő a teljesítési határidő vonatkozásában tartalmában nem hiánypótlást rendelt el, hanem a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt tisztázó kérdésre hívta fel ajánlatkérőt.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint ugyanis az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Az ajánlatkérő által idézett szövegből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy álláspontja szerint az ajánlattételi adatlapon az ajánlattevő nem nyilatkozott a teljesítési határidőre vonatkozóan, azonban az ajánlat 174. oldalán megtalálható a szállítási határidőkre vonatkozó nyilatkozat. Ennek egyértelműsítésére kért választ.
A Döntőbizottság e körben áttekintette a MAG ICS Rt. által becsatolt ajánlattételi adatlapot. Az ajánlattételi adatlap alapján megállapította, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérő által kiadott mintát tartalmilag teljes terjedelmében az ajánlati adatlapján szerepeltette. E körben az ajánlati adatlapon a teljesítési határidő körében ajánlatkérő által rögzítésre került, hogy legkésőbb 2004. szeptember 30-ig, legalább a dokumentáció (ajánlati minta 3.5. pontja szerinti feltételekkel), valamint hogy a szállításoknak, (teljesítéseknek) a lehívástól számított 14 napon belül kell megtörténnie. Esetleges soron kívüli megrendelések, (lehívások) esetében a teljesítés határideje, megrendelés (lehívás) kézhezvételétől számított 6 napon belül. A MAG ICS Rt. ezt kiegészítette az alábbi mondatrésszel: "a szerződésben meghatározott feltételek betartásával."
Ezt a tartalmú ajánlattételi adatlapot az ajánlattevő aláírásával tanúsította. Ugyanakkor az ajánlata 174. oldalán a szállítási határidőkre külön is nyilatkozatot tett, mégpedig a dokumentáció 3.5. pontjában szereplő szállítási határidőkre vonatkozó tartalommal egyezően.
Fentiekből következően megállapítható, hogy az ajánlattevő mind az ajánlattételi adatlapon, mind az ajánlatában is szerepeltette a nyilatkozatát a teljesítési határidőre vonatkozóan.
Ebből következően a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő az ajánlati adatlapon tett nyilatkozatot a szállítási határidőre, tehát a formai előírásoknak is megfelelően nyújtotta be ajánlatát, tehát ajánlatkérő jogszerűen döntött az ajánlat érvényessé nyilvánításáról.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a MAG ICS Rt. ajánlatában becsatolt referenciák megfeleltek-e az ajánlati felhívásban rögzítetteknek. A Döntőbizottság megállapította az ajánlattevő az elmúlt 3 év vonatkozásában nagy mennyiségű referenciamunkát ismertetett, melyeket főleg egészségügyi intézmények részére teljesített. Megjegyzésként rögzítette, hogy reklamáció a teljesítéssel kapcsolatban nem merült fel. Nem vitatható, hogy ismertetett a Magyar Posta Beszerzési és Ellátási Igazgatóság részére referenciamunkát is 2001. illetve 2002. évekre vonatkozóan. Ezen referenciamunkák esetében azonban feltüntetésre nem került, hogy reklamáció volt e körben vagy sem.
Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Magyar Posta Rt. részére végzett szállítások ismertetése nélkül is a becsatolt referenciamunkák alapján ajánlattevő alkalmas volt a szerződés teljesítésére.
Kérelmező kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő a mintapéldány műszaki megfelelőségét teljeskörűen nem kívánta vizsgálat tárgyává tenni, illetőleg nem is tette az értékelés során vizsgálat tárgyává.
Az ajánlatkérő a dokumentáció műszaki követelmények fejezetében határozta meg a kért termékre vonatkozó műszaki követelményeit. A műszaki alkalmasság igazolása körében kérte a megajánlott termék műszaki leírásának ismertetését, valamint egy tekercs megszemélyesített, a dokumentációban részletezettek szerinti mintadarab benyújtását. A kiírás szerint akkor alkalmatlan az ajánlattevő, ha a megajánlott termék műszaki paraméterei és a beadott mintadarabok nem felelnek meg a dokumentációban megadott minimális műszaki követelményeknek.
A konzultáción elhangzott kérdésre ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a benyújtott mintapéldányok vizsgálata milyen módon történik egyrészt vonalkódtechnikailag kívánta ajánlatkérő a mintapéldányokat vizsgálni, másrészt a minimális műszaki követelményekben előírt tartalmi elemeket kívánta vizsgálat tárgyává tenni.
E körben pedig ajánlatkérő kompetenciája annak meghatározása, hogy a benyújtott minták vizsgálatát milyen módon kívánja végezni, ajánlatkérő számára a Kbt. hatályos rendelkezései alapján kötelezően nem előírható, hogy csak műszeres vizsgálattal végezheti el a vizsgálatot. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában és a dokumentációban nem határozta meg azt, hogy a mintadarab valamennyi műszaki paramétereit műszeres vizsgálattal ellenőrizni fogja. Ez számon nem is kérhető. A lényeges követelmény e körben az esélyegyenlőség biztosítása, tehát a mintapéldányok vizsgálatát valamennyi ajánlattevő mintapéldánya esetén azonos módon kell elvégeznie. Ajánlatkérő tehát az ajánlati felhívás és a dokumentációban foglalt feltételektől az eljárása során nem tért el, csupán a konzultáción kérdésekre adott válaszában pontosította, hogy a mintákat milyen módon fogja ellenőrizni, az eljárás során ez is történt. A műszaki paraméterek mindegyike vizsgálat tárgyát képezte.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Ebből következően az ajánlatkérő az elbírálás során csak az árakat hasonlíthatta össze. Az árak összehasonlítása pedig érvényes ajánlatok esetében lehetséges.
Azok az ajánlatokat, amelyek pedig a minimális, az ajánlati felhívásban és a dokumentációban rögzített műszaki követelményeknek megfelelnek, érvényesnek minősülnek. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempont esetén az nem képezheti vizsgálat tárgyát, hogy a minimális követelményeknek való megfelelőségen túl milyen mértékű, milyen szintű követelményt elégít ki a megajánlott termék.
Kérelmező indítványozta a nyertes ajánlat érvényesség szempontjából történő teljes körű vizsgálatát.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A fenti szakasz alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem alapján, annak keretei között vizsgálódik, hivatalból történő vizsgálat csak lehetősége, de nem kötelezettsége a Döntőbizottságnak. A Döntőbizottság pedig a kérelmi elemeket teljeskörűen vizsgálat tárgyává tette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. november 3.

Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos