FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (9328)
3.Kf.27.179/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Végh Katalin ügyvéd (3101 Salgótarján, Alkotmány út 9. II/6.) által képviselt TARJÁNHŐ Szolgáltató-Elosztó Kft. (3100 Salgótarján, Salgó út 52.) felperesnek a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Bercsényi Lajos főigazgató által képviselt Szent Lázár Megyei Kórház (3100 Salgótarján, Füleki út 64.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2002. december 11. napján kelt 13.K.32.495/2002/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (ötvenezer) forint együttes első és másodfokú eljárási költséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (tízezer) forint kereseti és 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A beavatkozó a Nógrád Megyei Hírlap 2002. április 25-i számában nyílt tárgyalásos pályázati felhívást tett közzé a Salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház hőenergia-ellátó rendszere gázmotoros korszerűsítésének vállalkozó általi megvalósítása, finanszírozása és a gázmotor hosszú távú üzemeltetése tárgyában.
A felperes jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy az általa is kiváltott dokumentációból megállapította, hogy a beszerzés annak értékére tekintettel a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül.
Az alperes határozatával a jogorvoslati kérelmet annak elkésettsége miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolásában rámutatott, hogy a kérelmező felperes saját előadása szerint a pályázatról 2002. április 25-én szerzett tudomást, a dokumentáció 2002. április 29-én történő kiváltásával annak részletes tartalmát megismerte, ehhez képest a 2002. július 16-án előterjesztett jogorvoslati kérelme a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos határidőn túl érkezett.
A felperes keresete folytán az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Döntését arra alapította, hogy mivel a felperes keresete a közbeszerzési eljárás mellőzését sérelmezte, a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidők számításánál a (8) bekezdése c) pontjában foglaltak az irányadók, vagyis a határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. Leszögezte, hogy a jogsértő esemény bekövetkezése és a jogsértésről való tényleges tudomásszerzés nem szükségképpen azonos, de értelemszerűen a tudomásszerzés a jogsértő esemény bekövetkezésénél korábbi időpontra nem tehető. A szerződés megkötésére nem került még sor, a kérelem elkésettségét az alperes alaptalanul állapította meg.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása iránt. Fellebbezésében kifejtette a Kbt. kétféle - szubjektív és objektív - határidőt különböztet meg. Mindkét határidő jogvesztő határidő, ezért különös gondosságot igényel azok kezdő időpontjának meghatározása. A szubjektív határidő kezdő időpontja a tudomásszerzés, az objektív határidőnél a kezdő időpont vagy a konkrét jogsértő esemény, vagy a Kbt. 79. § (8) bekezdésében meghatározott időpontok. Ezért nem fogadható el az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint a szubjektív határidő kezdő időpontja azonosítható az objektív határidő kezdő időpontjával. Ez az értelmezés azt jelentené, hogy a bíróság nem alkalmazza a tudomásszerzéstől számított 15 napos rendelkezést. A törvényszövegből egyértelműen megállapítható, hogy az esemény bekövetkezésétől számított 90 napos határidő a legvégső határidő, objektív határidő, amelynek kezdő időpontja a jogsértő esemény bekövetkezése. A jogalkotó a jogbiztonság érdekében szükségesnek tartotta annak törvényi meghatározását, hogy bizonyos típusú eseményeknél milyen időpontot kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekinteni. Ez a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja értelmében a szerződés megkötése. A közbeszerzési eljárás mellőzése esetén már az sérti a Kbt. rendelkezéseit, hogy nem tesznek közé felhívást a Kbt. előírásainak megfelelően, a beszerzések feltételrendszerét nem annak megfelelően határozzák meg. A határidő kezdő időpontja a kérelmet benyújtó személyéhez kötött, tehát szubjektív határidő.
A beavatkozó csatlakozott az alperes fellebbezésében foglaltakhoz.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte osztva az abban kifejtett jogi álláspontot.
Az alperes fellebbezése megalapozott.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint az alperes eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelemre indult eljárás esetén a (7) bekezdés rendelkezései értelmében az eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A (8) bekezdés akként rendelkezik, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A (9) bekezdés szerint a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
A Kbt. 79. § (7)-(9) bekezdései együttesen, egymással összefüggésben értelmezendők. A jogorvoslat előterjesztésére a Kbt. 79. § (7) bekezdése szubjektív és objektív határidőt állapít meg. A két határidő számításának kezdete nem feltétlenül esik egybe. A szubjektív határidő természetéből következően a jogsértő eseményről történt tudomásszerzéssel veszi kezdetét. A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos valamennyi, a Kbt. által szabályozott eljárási cselekményhez fűződhet jogsértés. A jogorvoslati kérelem benyújtását kiváltó esemény bekövetkezésének időpontja nem minden esetben határozható meg egyértelműen. A törvény ezért a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül néhányat kiemel, és pontosan meghatározza, mit kell a jogsértés bekövetkezésének tekinteni, ezáltal tulajdonképpen megnöveli a jogvesztő határidő tartamát. A Kbt. 79. § (7) és (9) bekezdésének rendelkezéseiből következik, hogy ez utóbbi jogalkotói segítség azonban csak az objektív jogvesztő határidők végső időpontjának meghatározására vonatkozik. Ezt az álláspontot erősíti a törvény preambulumában megfogalmazott cél, mely indokolttá teszi, hogy a törvény rendelkezéseit sértő eljárás annak befejezése előtt a bizottság elé kerüljön, és így meg lehessen előzni a jogellenes döntéseket. A közbeszerzési törvénynek egy sor, az eljárások gyorsítására irányuló szabályozása van, abból a jogalkotói megfontolásból, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn jogbizonytalanságot eredményező állapot.
Tévesen ítélte meg az elsőfokú bíróság - a szubjektív és objektív határidő közötti különbséget figyelmen kívül hagyva - a Kbt. határidőkre vonatkozó rendelkezéseit. A fentebb kifejtett jogszabályi törekvésnek gyökeresen ellentmondana az elsőfokú bíróság jogszabály értelmezésének elfogadása, amely végső fokon oda vezetne, hogy a közbeszerzési eljárás folyamatának első mozzanatában megvalósuló és ismert jogsértés esetén is lehetőséget biztosítana a kivárásra és a szerződés megkötését követően a jogorvoslat előterjesztésére. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az ezzel ellentétes jogalkalmazást erősíti a Kbt. 79. § (9) bekezdése is, amely a jogorvoslati eljárás megindítását lehetővé teszi a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is, a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén. A Kbt. 79. § (8) bekezdésében meghatározott szabály segítséget nyújt az eljárásban részt vevőknek és a jogalkalmazónak a jogsértő esemény bekövetkezésének megállapítását illetően, de nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogorvoslati eljárás megindítását függetlenül egyéb tényezőktől, a Kbt. 79. § (8) bekezdésének c) pontjában írt feltétel bekövetkezésének mechanikus alkalmazásához kösse.
A jogsértő esemény a közbeszerzési eljárás mellőzése volt, melyről a felperes legkésőbb a dokumentáció megvásárlásával - 2002. április 29. - tudomást szerzett, mivel a felperes számára - saját előadása szerint is - ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a beszerzés értéke közbeszerzési eljárás lefolytatását kívánta volna meg, ezért a jogorvoslati kérelem benyújtására számára nyitva álló határidőt elmulasztotta. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében kötelezte a sikeresen fellebbező alperes javára az első és másodfokú együttes perköltség megfizetésére.
A felperes köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdésének h) pontja értelmében az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján megfizetni.
Budapest, 2003. szeptember 10.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró