FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9329)
25.K.30.448/2003/10.
A bíróság a dr. Katona Miklós ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány út 27.) által képviselt Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A.) felperesnek a dr. Szaller Ottó jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott (hivatkozási szám: D.552/1512402.) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében, amely perbe a dr. Karas Mónika ügyvéd (1055 Budapest, Nyugati tér 8.) által képviselt CITY Service Rt. (1024 Budapest, Szemlőhegy út 1.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alperesnek 30 000 forint, azaz harmincezer forint perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell a Fővárosi Ítélőtáblához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Felperes a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 31-én megjelent 31. számában módosította azt az 5989 szám alatti nyílt közbeszerzési eljárás megindítására szóló ajánlati felhívását, amelyet a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 17-én megjelent 29. számában tettek közzé, az OEP épületeiben takarítás tárgyban.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A 13. b) pont alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok és azok súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
- tisztítószerek hatékonysága 0,3
- kéztörlő nedvszívó képessége 0,1
- kéztörlő vastagsága 0,1
- toalettpapír nedvszívó képessége 0,1
- toalettpapír vastagsága 0,1
- munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága 0,4
- takarítási technológia hatékonysága 0,4
- ár 1,0
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-600-ig. A részszempontok pontszámai a megadott ponthatárokon belül arányosítással kerülnek megállapításra.
Az ajánlati felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helyét húsz területi egységbe sorolták (terméksor).
Az ajánlati dokumentáció V. pontja tartalmazza az elbírálás szempontjait. Az V. 2.1. pont szerint az ajánlatok elbírálását bizottság végzi, amely a bírálatról jegyzőkönyvet készít. A részszempontok, illetve alszempontok pontszámai a megadott ponthatárokon belül arányosítással kerülnek megállapításra. Az ár részszempont esetében a maximális pontszámot az az ajánlattevő kapja, aki a többi ajánlattevőhöz képest a legalacsonyabb árat ajánlotta. A többi részszempont, illetve alszempont esetében a maximális pontszámot az az ajánlattevő kapja, akinek az ajánlata a többi ajánlathoz képest az adott részszempont, illetve alszempont vonatkozásában szakmailag a legjobb.
Az eljárásról készült összegzés alapján az eljárás eredményes volt. Az Összegzés 2. c) pontja az értékelési pontszámok indokolását a következőkben adta meg.
Az árak értékelése során az adott terméksor legalacsonyabb árát elosztottuk a pontozandó ajánlattevő által megadott árral, majd a hányadost megszoroztuk a súlyozott pontszámmal. A szakmai, minőségi részszempontok indokolását lásd a 2. számú mellékletben. Ez a következőket tartalmazza:
A tisztítószerek hatékonysága részszempont körében rögzítették, hogy a tisztítószerek bemutatása a pályázatokban nem egységes szerkezetben és szempont szerint történt. Emiatt az értékelést saját vizsgálati és áruismereti tapasztalatai, szakmai elvárások, valamint a csatolt dokumentációk (megléte és tartalma) alapján összeállított követelményrendszer szerint végezték, háztartás vegyipari szakértők bevonásával. A következő pontérték sávokhoz az alábbi követelményeket rendelték.
600 pont: a termékek hatékonysága megfelelő, biztonsági adatlap van, a vonatkozó rendeletekben előírt bizonylatok (szakvélemény, nyilatkozat, bejelentés stb.) az alkalmazni kívánt termékek legalább 90%-ánál megtalálható.
550 pont: a termékek hatékonysága megfelelő, a dokumentáció kismértékben hiányos.
500 pont: a termékek hatékonysága még értékelhető, a dokumentáció hiányos, nincs biztonsági adatlap.
450 pont: a hatékonyság nem értékelhető, a dokumentáció nem tartalmazza a termékre vonatkozó információt.
A kéztörlő nedvszívó képessége, a kéztörlő vastagsága, továbbá a toalettpapír nedvszívó képessége, valamint a toalettpapír vastagsága részszempontoknál felperes az előzőekben kialakított sávok szerint pontozott.
A munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága és a takarítási technológia hatékonysága szakmai minőségi részszempontoknál a legjobb ajánlattevőnek 600 pontot adott a felperes, az ez után következő ajánlatokra kevesebbet, de már nem egységes 50 pontos sávonkénti csökkenéssel, hanem attól eltérően 10-20 pontos különbségekkel adta ki a pontokat.
Felperes az árnál adható pontszámot úgy számolta ki, hogy a legalacsonyabb árat elosztotta az éppen pontozandó ajánlattevő által megadott árral, majd a hányadost megszorozta a súlyozott pontszámmal.
A beavatkozó jogorvoslati kérelmére eljárva az alperes a 2002. október 28. napján kelt D.552/15/2002. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlati felhívás 7. és 20. terméksorában a felperesi ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, valamint a felperessel szemben 1 000 000 forint, míg a jogsértésért felelős főosztályvezetővel szemben 100 000 forint bírságot szabott ki.
Az alperes a határozat indokolásában megállapította, hogy a felperes az ajánlati ár részszempontnál az ajánlati felhívásnak megfelelően arányosítással értékelt. Ugyanakkor a szakmai-minőségi részszempontoknál az ajánlati felhívástól eltérően nem arányosítással, hanem sávosan értékelt, és ezen belül is az első öt részszempontnál eltérő értékelést alkalmazott a 6. és 7. részszempontoknál folytatott értékeléstől.
Tekintettel pedig arra, hogy az ajánlatkérő felperes értékelése során eltért a saját maga által meghatározott módszertől, nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy jogszerűen választhassa ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot, ezért a jogorvoslati kérelem keretein belül két terméksor tekintetében megsemmisítette az eljárást lezáró döntést.
Felperes keresetében jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek keretében a határozat megváltoztatását azzal, hogy az értékelés módszere azonos, és megfelel az ajánlati felhívásban megjelölt és a dokumentációban meghatározott arányosításnak, így nem sértette meg a Kbt. alperes által felhívott rendelkezéseit. Perköltségre igényt tartott.
Felperes kifogásolta, hogy a közigazgatási határozat nem említi a dokumentáció értékelésre vonatkozó előírását. Kiemelte, hogy sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció tartalmával kapcsolatban jogorvoslati eljárás nem indult.
Előadása szerint a bírálat során a felperes valamennyi gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapuló bírálati részszempont vonatkozásában az arányosítást alkalmazta módszerként. Az arányosítás mint az összes és az egyes bírálati részszempontok módszere a bírálati szempontok különbözősége miatt más-más módon értelmezendő, de az arányosítás kategóriáján belül.
Az ajánlati ár részszempont esetében az arányosítás egy számított arányosítás, amely fordított aránypárt állít fel. A maximális pontszámot a legalacsonyabb árajánlatot tevő ajánlattevő kapta, míg a többi ajánlattevő arányosan kevesebbet, ez az arányosítás két számadat hányadosa.
A munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága és a takarítási technológia hatékonysága részszempont értékelése során az arányosítás egyenes arány. A maximális pontszámot az az ajánlattevő kapta, aki az adott részszempontban, a szakmai megítélés szerint a legjobb ajánlatot nyújtotta be, a többi ajánlattevő arányosan kevesebb pontot kapott.
Az első öt részszempont bírálata az előzőhöz hasonlóan arányosítással történt. Az optimális érték kapta a maximális pontszámot és az ennél gyengébb ajánlat arányosan kevesebbet. Az, hogy az egyes ajánlatok között milyen különbség van, és az optimális paraméterektől melyik paraméterek mennyiben térnek el, hogy melyik ajánlat hány ponttal kap kevesebbet, azt a leggondosabban kiválasztott szakértő cég határozta meg.
A per során csatolta a KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. levelét, amely megerősítette a felperes által előadottakat az értékeléssel kapcsolatban, ugyanakkor részletezte a részszempontok szakmai indokait is.
Felperes szerint minden arány, amely nem számított arány "sávos". Csak a matematikai módszerrel számolt (számított) arány "pontos", tehát az így képzett eredmény függvénye folytonos, és csak az így számított eredmény lehet például végtelen tizedes tört. Minden más esetben az arányosítás "sávos", akkor is, ha ezek a "sávok" 1 pontos, vagy 100 pontos "sávok". Az ajánlati áron kívül valamennyi részszempont minőségi paraméterei közötti különbségtétel arányai olyan szakmai kérdés, mely gondos mérlegelésre került. A "sávok" pontosan jelzik a minőségileg értékelhető, a műszaki irányelvek, vizsgálati szabványok indokolta különbségeket, ugyanakkor kizárják például azt, hogy szakmailag elfogadott hibahatárok torzítsák az eredményt. Előadta azt is, hogy az ár értékelésénél azért nem számított sávos arányosítás alapján számítottak, mert a felperes az árra vonatkozóan elég jelentős súlyszámot határozott meg, ezen kívül megjegyezte, hogy körülbelül öt éve ugyanilyen módszerrel értékelik az ajánlati árakat.
Az alperes fenntartotta a határozatban foglalt indokait, álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő, ezért kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben való marasztalását.
Érvelése szerint a felperes által előadottak éppen azt támasztják alá, hogy felperes a részszempontok értékelésekor nem egységes módszerrel, metodikával értékelt, hanem egyszer matematikai arányosítással (az árnál), majd a többi részszempontnál sávos értékelés módszerével.
A beavatkozó az ügyben nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásokon nem jelent meg, perköltséget nem igényelt.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján, a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban, a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt kellett megítélnie, hogy felperes a perrel érintett közbeszerzési eljárásban megsértette-e a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, és ennek alapján jogszabálysértő-e az alperes határozata.
A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a felek előadásai, a per során becsatolt irat, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva a következőkre alapozta a döntését.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el.
A fentiek szerint a törvény keretei között az ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy milyen szempontrendszer alapján kívánja elvégezni az ajánlatok értékelését, és az egyes értékelési részszempontokat maga választhatja ki. A közzétett elbírálási szempontoktól az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során azonban már nem térhet el még abban az esetben sem, ha az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy az ajánlatok az egyes részszempontokat nem egységes szerkezetben és nem egységes szempont szerint mutatják be. A Kbt. 55. § (6) bekezdése egy olyan kötelező előírás az ajánlatkérő számára, amelytől semmilyen indoknál fogva nem térhet el.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontja egységes módszert jelölt meg az ajánlatok kiválasztására, figyelemmel a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakra, ez a módszer részszempontonként nem is lehet eltérő.
A bíróság megítélése szerint az ajánlati dokumentáció a felhívásban foglaltaktól eltérő kiválasztási módszert nem adott, amire egyébként ugyancsak a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontjából következően jogszerű lehetőség nincs is.
A felek egyező előadása alapján a bíróság tényként fogadta el, hogy a felperes az ajánlatok értékelésénél az ár részszempont esetében fordított aránypár felállításával számított arányosítással állapította meg a kiosztott pontokat. A többi részszempont esetében egyenes arányosítás alapján "tól-ig" határokat, úgynevezett "sávokat" alakított ki, amely sávok pontszámai az első öt részszempontnál 50-50 ponttal csökkennek az induló 600 ponthoz képest, míg a munkafolyamatokba épített ellenőrzések gyakorisága és a takarítási technológia hatékonysága részszempontoknál 10-20 pontos a sávonkénti pontszámok csökkenése.
A kifejtettek alapján a bíróság megítélése szerint önmagában az a tény, hogy felperes az ajánlatok kiválasztásánál az egyes részszempontok értékelését eltérő módszerrel végezte, megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontját. Az ajánlati ár fordított aránypár felállításával számított arányosítás módszerével történő értékelése nem tekinthető azonosnak az egyenes arányban, de sávok kialakításával kiosztott pontozás módszerével. A sávok önkényes, utótagos kialakítása alkalmas az eredmény befolyásolására. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatokat sávok kialakításával kívánja arányosan értékelni, úgy az ajánlati felhívásban előre meg kell határozni az egyes sávok pontértékeit és az azokhoz rendelt követelményeket. Amennyiben ezt előre az ajánlatkérő a felhívásban nem határozza meg, az ajánlatokat csak az árnál is alkalmazott számított arányosítás módszerével lehet értékelni. Kétségtelen, hogy a felperes által felállított sávok egyfajta arányt tükröznek, de azok előzetes meghatározásának hiányában nem tekinthetők a felhívásban rögzített arányosításnak.
A bíróság megítélése szerint az ajánlatok értékelésénél a felperes a Kbt. 34. §-ának (3) bekezdésének d) pontját többszörösen is megsértette. Egyrészt azzal, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott arányosítással szemben hét részszempont esetében ténylegesen sávosan értékelt, másrészt megsértette azzal is, hogy a részszempontokat nem azonos módszerrel (az ár esetében arányosítással, míg a többi részszempontnál sávok kialakításával) értékelt, ezen belül is úgy, hogy két részszempontnál az első öt részszempontnál alkalmazott sávos értékeléstől is eltért.
A kifejtettek szerint a bíróság az alperes határozatát a felperes által vitatott részében felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján törvényes jogi következtetéseket vont le, határozatában jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A közigazgatási határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, ezért a bíróság a keresetet mint alaptalant, elutasította.
A bíróság a Pp. 78 § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére. A beavatkozó érdemi nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásokon nem jelent meg, perköltségigénnyel nem élt, a perköltség kérdésében vele kapcsolatban nem kellett határozni.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság - figyelemmel a felperes személyes illetékmentességére - a költségmentesség alkalmazásáról 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján határozott.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. szeptember 18.
dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró