FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (9330)
3.Kf.27.209/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda (1065 Budapest, Podmaniczky u. 16., ügyintéző: dr. László András ügyvéd) által képviselt Human-Trade Kft. (2100 Gödöllő, Repülőtéri u. 5.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. január 23. napján kelt 25.K.33.141/2002/3. számú ítélete ellen az alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Esztergom Város Önkormányzat Vaszary Kolos Kórháza ajánlatkérőként 2002. szeptember 4-én nyílt közbeszerzési eljárás megindításáról tett közzé ajánlati felhívást a 652 fekvőbetegággyal rendelkező Vaszary Kolos Kórház teljes körű gyógyszerellátási rendszerének megszervezése és működtetése tárgyában. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. október 15-e 11.00 óra volt.
A felperes 2002. szeptember 17-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél, aki a jogorvoslati eljárást 2002. szeptember 17-én D.549/2/2002. számú értesítéssel megindította. Az ajánlatkérő 2002. szeptember 25-én tájékoztatta az alperest a sérelmezett ajánlati felhívás visszavonásáról, mely a Közbeszerzési Értesítő 2002. október 2. napján közzétételre került.
A jogorvoslati eljárást az alperes D.549/8/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelem elutasításával lezárta. Megállapította, hogy a felmerült költségeket - köztük a felperes által befizetett 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat - a felek maguk viselik. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás az ajánlati felhívás visszavonásával megszűnt, így a kérelmező kérelme alapján a jogorvoslati eljárás már nem folytatható le, mivel a jogorvoslati eljárás alatt a közbeszerzési eljárás hiánya miatt a Döntőbizottság hatáskörének hiánya megállapításának van helye.
Az alperes határozata ellen a felperes terjesztett elő keresetet annak felülvizsgálata iránt, amely a befizetett igazgatási szolgáltatási díj teljes összegének visszafizetését célozta. Álláspontja szerint jogszabályt sértett az alperesi határozat, amikor a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés h) pontjába ütköző módon a felmerült költségek viselésére a feleket kötelezte. Hivatkozott arra, hogy az igazgatási szolgáltatási díjat a Kbt. a jogkövetkezmények között sorolja fel, arról csak a jogsértés vagy a jogsértés hiányának megállapítása esetén lehet rendelkezni. Mivel a határozat az alperes hatáskörének hiányát állapította meg, tehát a közigazgatási eljárás eredményeképpen nem született döntés arról, hogy a jogorvoslati kérelemmel támadott közbeszerzési eljárásban történt-e jogszabálysértés vagy sem, ennek hiányában pedig a Kbt. hivatkozott rendelkezését alkalmazni nem lehet.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatának a költségviselésre vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy megállapította a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj felperes részére visszajár. Az alperest perköltség viselésére kötelezte, megállapította, hogy a kereseti illetéket az állam viseli.
Ítéletének indokolásában kifejtette a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára hivatkozással, hogy az alperes a jogsértőt - jogsértés hiányában -, az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Megállapította, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét érdemben az alperes nem bírálta el, így nem döntött a felperes által támadott közbeszerzési eljárás jogsértő voltáról sem. A jogorvoslati kérelem azáltal vált alaptalanná, hogy a közbeszerzési eljárás visszavonása folytán az alperes hatásköre az ügyben megszűnt. A jogorvoslati kérelem elbírásának az elsőfokú bíróság álláspontja szerint eljárásjogi akadálya volt, sem a jogsértés ténye, sem annak hiánya nem került megállapításra, ezért nem alkalmazható a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja, a felperest a költségek viselésére nem lehet kötelezni. Tévesnek minősítette az alperes azon álláspontját, mely szerint a felperest azért kötelezte a költségek viselésére, mert az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatban nem állapított meg jogsértést, így rá a díj viselését áthárítani nem lehetett. Végül nem fogadta el az alperes azon védekezését sem, mely szerint a díj visszatérítéséről kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehet rendelkezni. A jogorvoslati eljárás megindításának egyik feltétele nem vitásan a díj befizetése, annak viseléséről külön kell rendelkezni. A díj viselésére a jogorvoslati eljárás valamelyik ügyfelét is csak jogsértés vagy jogsértés hiányának megállapítása esetén lehet kötelezni, más esetben nem. Mindez pedig az elsőfokú bíróság álláspontja szerint logikailag azt jelenti, hogy a törvény ellenére befizetett díj jogosulatlan, azért az a befizetőnek visszajár.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása, valamint perköltsége megállapítása érdekében. Téves jogi következtetésen alapuló megállapításnak minősítette az elsőfokú bíróság azon álláspontját, mely szerint a felperes azért nem kötelezhető az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, mert az alperes érdemben nem bírálta el a jogorvoslati kérelmet. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem alaptalanságáról döntött a jogorvoslati eljárásban. A kérelmet azért kellett alaptalannak tekinteni, mert az eljárás alatt bekövetkezett ok miatt a jogsértés megállapításának nem volt helye. Az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításával szemben álláspontja szerint tényként állapítható meg, hogy a felperes jogorvoslati kérelme alapján az eljárás megindult, az eljárásban az alperes érdeminek minősülő döntést hozott, amelynek alapján jogsértés megállapítására nem került sor. Végül hivatkozott arra, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, amely alapot adna a felek eljárás költségei alóli mentesítésére.
A felperes ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására és javára perköltség megállapítására irányult. Arra hivatkozott, hogy nem a jogorvoslati kérelem vált alaptalanná, hanem már nem létezett az a közbeszerzési eljárás, amelyben a jogorvoslati kérelmet vizsgálni lehetett volna. Ilyen vizsgálat hiányában az alperes nem alkalmazhatta jogszerűen a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontját. Álláspontja szerint eljárás hiányában a befizetett igazgatási szolgáltatási díjjal az alperes jogalap nélkül gazdagodik. Méltánytalannak tartotta az alperes határozatának költségviselésére vonatkozó részét azért is, mert a jogorvoslati kérelemben megjelölt nyilvánvaló jogszabálysértés miatt az ajánlatkérő szankció nélküli lehetőséggel élve vonta vissza ajánlatát úgy, hogy mentesült a jogsértés megállapításával járó bírság és költségviselés kötelezettsége alól.
A fellebbezés alapos.
Az elsőfokú bíróság a teljeskörűen felderített tényállásból téves jogi következtetést vont le, amelyet a másodfokú bíróság az alábbiak miatt nem osztott.
A Kbt. jogorvoslati eljárást szabályozó rendelkezései szerint a Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében az alperes eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 80. § (2) bekezdése értelmében az alperes kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor - 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ennek hiánypótlási felhívást követően történő elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után a 80. § (3) és (4) bekezdése értelmében, amely határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az alperes a jogorvoslati eljárást a 80. § (1) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján, annak érkezése napján indítja meg.
E rendelkezésekből következően míg a hiányokat nem teljesítő kérelem ez okból történő, nem érdemi vizsgálaton alapuló elutasítása esetén a Kbt. speciális rendelkezései biztosítják a bírói felülvizsgálat lehetőségét, a hiánytalan kérelem következménye a jogorvoslati eljárás megindítása, amely egyben az alperes érdemi eljárását is jelenti. Ekkor nyílik meg az eljáró hatóság számára a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó, a jogorvoslati kérelem elbírálását célzó valamennyi intézkedés megtételének lehetősége, egyben kötelezettsége. Az eljárást a Kbt. 88. §-ában szabályozott jogkövetkezmények valamelyikének alkalmazása zárja le.
Az ajánlati felhívás visszavonása a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelem elutasítását eredményezte. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazása mellett - ez esetben is - a 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint kell marasztalni az - ily módon - alaptalan kérelmet előterjesztőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésében.
A Kbt. 25. §-a értelmében a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 25. § és a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés összevetéséből - a fentiekben kifejtettekre figyelemmel megállapítható, eltérő rendelkezés hiányában az Áe. 89. § (1) bekezdés szerinti, az államot terhelő költségviselésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásának nincs helye.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperesnek járó első és másodfokú eljárásban felmerült együttes perköltségének megtérítésére.
Az illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a felperes viseli, annak mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3), 39. § (3) bekezdés c) pontja, 46. § (1) bekezdés és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy a felperes a kereseti illetéket lerótta.
Budapest, 2003. október 1.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró