FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (9405)
13.K.31.596/2003/4.
A Fővárosi Bíróság a személyesen eljárt dr. Kardkovács Kolos, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1011 Budapest, Mária tér 3.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
VÉGZÉST:
A bíróság a pert megszünteti.
A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Magyar Villamos Művek Rt. a 2003. március 27-én kelt levelével és az ahhoz mellékelt ajánlati felhívásával ajánlattételre kért fel több céget védelemautomatika rendszer és irányítástechnikai rendszer szállítására, és a beadott ajánlatokat egyfordulós, zártkörű versenytárgyaláson kívánta elbírálni.
A felperes mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. április 18-án jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Magyar Villamos Művek Rt. fenti eljárása miatt, mert kétségesnek látta a közbeszerzési eljárás mellőzésének jogszerűségét.
Az alperes a 2003. május 16-án kelt D.192/13/2003. számú határozatával a hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy a Kbt. 6. § g) pontja értelmében nem terjed ki a Kbt. hatálya a vezetékes energiahordozók beszerzésére, és a villamos energia ilyen energiahordozónak minősül.
A felperes mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja keresetet terjesztett elő az alperes fenti határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, sérelmezve a kezdeményezésére indult jogorvoslati eljárás megszüntetését. A keresetindítási jogát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3. § (4) bekezdésének utolsó mondatára és a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 12. § (2) bekezdésére alapította.
Az alperes a per megszüntetését indítványozta, mivel álláspontja szerint a felperes perbeli jog- és cselekvőképesség hiányában nyújtotta be keresetét.
Az Áe. 3. § (4) bekezdése szerint ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti.
A Kbt. 12. § (2) bekezdése értelmében a törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata: a) a legfőbb ügyész; b) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter; d) a gazdasági miniszter; e) az igazságügy-miniszter; f) a környezetvédelmi miniszter.
A bíróság tényként megállapította, hogy a felperes mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja kezdeményezett jogorvoslati eljárást az alperesnél, és ugyanezen minőségében nyújtotta be az alperes határozata elleni keresetét is.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A (3) bekezdés előírja, hogy a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A (4) bekezdés a) pontja szerint a bizottság hivatalból jár el akkor is, ha hivatalból való eljárását a Közbeszerzések Tanácsának tagja vagy elnöke - a hatáskörük ellátása során tudomásukra jutott -, a 76. § (1) bekezdése szerinti eseményekkel kapcsolatban kezdeményezik.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglalt, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 89. § (1) bekezdése értelmében akinek jogát vagy jogos érdekét a bizottságnak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
A Pp. 327. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási per indítására az jogosult, akinek jogát vagy törvényes érdekét az eljárás alapjául szolgáló ügy érinti.
A bíróság megállapította, hogy a felperes részéről a jogorvoslati eljárás kezdeményezése nem a Kbt. 79. § (3) bekezdésén alapul, és ebből következően nem az ügyféli jogok gyakorlását jelenti. A felperes a Kbt. 12. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 79. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kezdeményezhetett jogorvoslati eljárást, de nincs törvényi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az alperes határozatával szemben bármilyen jogi fellépésre - keresetindítási jog gyakorlására - is jogosult lenne.
A bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 89. § (1) bekezdése és a Pp. 327. § (1) bekezdése értelmében a felperes személyét érintően kell a határozattal előidézett jogsérelemnek vagy érdeksérelemnek fennállnia. Jelen esetben a keresetindítás jogszabályi feltétele kétségkívül hiányzik, így a felperes perindítási jogosultsággal nem rendelkezik.
Fentiekre figyelemmel a bíróság a Pp. 157. § a) pontja alapján - a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjára utalással - a rendelkező rész szerint határozott.
Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
Budapest, 2003. szeptember 17.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró