KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9442)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.541/8/2003.
Tárgy: a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Jósvafő Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság, a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság elnöke) által Jósvafő Község Önkormányzata (3758 Jósvafő, Petőfi út 42., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Jósvafő és térsége szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a Kbt. 71/B. § (2) bekezdésében foglaltakat, ezért ajánlatkérőt 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint pénzbírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. augusztus 14-én megjelent 33. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését 2002. november 27-én hozta meg. Az ügyben indult jogorvoslati eljárás eredményeként a Döntőbizottság a D.740/14/2002. sz. határozatában ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, mely döntés ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Bíróság elutasította. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően ismételten az INNOTERV Rt.-t hirdette ki nyertesnek, akivel a szerződést 2003. február 26-án megkötötte. A felek között létrejött vállalkozási szerződést 2003. október 10-én közös megegyezéssel a felek felbontották.
Ezt követően döntött ajánlatkérő, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indít a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján a beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását 2003. október 13-án három cég részére küldte meg: a Neptun-Bau Rt.-nek, STRABAG Rt.-nek és a Deponátor Rt.-nek.
Az ajánlati felhívás szerint ajánlatkérő 2003. október 17-ére kérte az írásbeli ajánlatokat szennyvízcsatorna-hálózat építésére és tisztítómű létesítésére. A teljesítés határidejeként 2004. július 31-e került meghatározásra.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait, valamint az ajánlat elbírálásának szempontját, amely a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Ajánlatkérő az első tárgyalás időpontját az ajánlattétel napjára tűzte ki. Az ajánlattételi határidőre, 2003. október 17-ére a felhívott ajánlattevők az ajánlatukat benyújtották. Az ajánlattevőkkel az ajánlat benyújtását követően tárgyalások folytatására került sor. Az ajánlatkérő még ugyanezen a napon az ajánlatokat elbírálta, az eljárást lezáró döntés kihirdetése is megtörtént és ezzel egyidejűleg a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződés is aláírásra került.
Az eljárás nyertese a STRABAG Rt. és az INNOTERV Rt. közös ajánlattevők által létrehozott Jósvafő 2003. Konzorcium ajánlata lett, melyben az ellenszolgáltatás nettó 983 M Ft volt, teljesítési határidőként pedig 2004. július 31-e került meghatározásra.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökét a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indításáról 2003. október 14-én postára adott levelében tájékoztatta, fax útján a tájékoztatásra nem került sor. A postai küldemény a Döntőbizottság elnöke részére 2003. október 17-én érkezett meg.
Ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárását azzal indokolta, hogy az INNOTERV Rt. nyertes ajánlattevővel 2003. február 26-án megkötött szerződését - az INNOTERV Rt. kezdeményezését elfogadva - 2003. október 10-én felbontotta. A szerződés felbontásának közvetlen előzménye az volt, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásra tekintettel az OTP Miskolci Igazgatósága a beruházás finanszírozását felfüggesztette, illetve azt el sem kezdte. Az INNOTERV Rt. az így kialakult jogi és pénzügyi helyzetre tekintettel kezdeményezte a szerződés felbontását. Az érintett települések polgármestereiből álló bizottság újabb közbeszerzési eljárás lefolytatásáról döntött. Miután a 2002. évben elnyert céltámogatás teljesülésének feltétele a 2004. júliusi véghatáridő betartása, csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával biztosítható a 2004. július 31-i határidő tartása. A 2004. július 31-i határidő tartása feltétlenül szükséges, mert ennek elmulasztása a céltámogatás visszavonását eredményezi.
A Döntőbizottság elnöke 2003. október 20-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása egyértelműen nem állapítható meg, ennek alapján indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának, illetve az ajánlati felhívás jogszerűségének a vizsgálatát. Ezen túlmenően a kezdeményező irat kitért arra is, hogy ajánlatkérő az eljárás indításakor a törvény szabályainak megfelelően nem tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét. Indítványozta e körben is a Döntőbizottság vizsgálatát.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indoklásként előadta, hogy a beszerzés tárgya vonatkozásában korábban közbeszerzési eljárást folytatott le, amely közbeszerzési eljárás ellen jogorvoslati eljárások kezdeményezésére került sor, amelyek a mai napig jogerősen nem fejeződtek be. Ajánlatkérőnek nem volt módja a korábbi ajánlattevők közül kiválasztani a fővállalkozót. A INNOTERV Rt. szerződéstől való elállása új helyzetet teremtett, a beruházás megvalósítása került veszélybe, ezért döntöttek a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásáról. A beruházás pénzügyi fedezete változatlanul rendelkezésre áll mindösszesen 1 098 560 000 Ft értékben. A finanszírozási szerződések a pénzintézettel és a minisztériummal aláírásra kerültek, ugyanígy a hitelszerződések is. A beruházás teljes költsége a bonyolítással együtt 999 000 000 Ft, tehát a fedezet biztosított. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásáról szóló tájékoztatást adminisztratív hiba miatt fax útján nem küldték meg, postai úton 2003. október 14-én került a tájékoztatás a Döntőbizottság elnöke részére megküldésre. A szerződés aláírásakor 2003. október 17-én még nem tudtak arról, hogy a közbeszerzési eljárással összefüggésben jogorvoslati eljárás van folyamatban.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy ezen feltételek a jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
A becsatolt iratok alapján ajánlatkérő nem igazolta, hogy a beruházás befejezését illetően a céltámogatásra tekintettel kényszerhelyzetben van. Ajánlatkérő a céltámogatást ugyanis 2002-2003-2004. évekre ütemezve kapta meg. Az nem vitatható, hogy a céltámogatás igénylésekor saját maga a beruházás tervezett befejezését 2004 júliusában jelölte meg. Azonban a céltámogatás szabályai szerint a jóváhagyott és az adott évben fel nem használt támogatást az ajánlatkérő a következő évben, illetve a beruházás tervezett befejezését követő év végéig (2005. december 31-ig) használhatja fel. Ugyanis a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tv. 12. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel. Ezzel megegyező tartalmú az ajánlatkérő által becsatolt finanszírozási szerződés 11. pontja is. Ennek alapján ajánlatkérő számára a 2004. július 31-i határidő tartása nem kötelező, az meghosszabbítható még a további évre is. A beruházást a nyertes ajánlattevő úgy vállalta, hogy abban a teljes téli időszak is benne van. Ebből következően a szerződés teljesítése még 2004. év végéig is lehetséges egy nyílt eljárás lefolytatásával, hiszen az elvégzendő munka időigénye kb. fél év.
A környezetvédelmi alap célelőirányzat által biztosított támogatás igénybevétele tárgyában kötött szerződés 1.4. pontja pedig a beruházás végső határidejeként a 2004. december 31-ét rögzíti.
Ajánlatkérő a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátotta a Víziközmű Társulat kölcsönszerződését is, amelyben még a korábbi nyertes ajánlattevő van megjelölve kivitelezőként, tehát ennek a szerződésnek a módosítása mindenképpen szükséges. Ebben a szerződésben rögzítésre került ugyan a 2004. augusztus 31-i igénybevételi lehetőség figyelemmel a korábbi nyertessel kötött szerződés tartalmára. A nyertes ajánlattevő személyében történt módosítás alapján a kölcsönszerződés módosítása szükséges, amely a teljesítési határidő módosítására is szükségszerűen kiterjedhet. Ajánlatkérő olyan iratot a Döntőbizottság rendelkezésére nem bocsátott, mely a szerződésben rögzített határidő módosítását kizárná.
A fentiekből következően egyértelműen megállapítható, hogy rendkívüli sürgősség esete nem áll fenn, hiszen az ajánlatkérő által megjelölt teljesítési határidő módosítása nem kizárt, annak tartása nem kötelező, a határidő elmulasztása a céltámogatás igénybevételét nem lehetetleníti el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a rendkívül sürgős helyzet kialakulása pedig ajánlatkérő mulasztó magatartására vezethető vissza, hiszen amennyiben a Döntőbizottság D.740/14/2002. sz. határozatában foglalt rendelkezéseket végrehajtva hozza meg döntését, akkor egy másik ajánlattevővel végeztethette volna el a munkát és nem kerül abba a helyzetbe, hogy a pénzintézet felfüggeszti a fedezet folyósítását a feltehetően jogsértően kötött szerződésre figyelemmel.
A fentebb hivatkozott, a helyi önkormányzatok címezett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény rendelkezései alapján a kivitelezésre megállapított teljesítési határidő végső időpontja módosítható, így pedig lehetősége van ajánlatkérőnek újabb, nyílt eljárás lefolytatására.
A rendelkezésre álló iratok alapján olyan körülmény nem merült fel, mely azt támasztaná alá, hogy ajánlatkérő a beruházás megvalósításához pénzügyi fedezettel nem rendelkezne.
A Kbt. 71/B. § (2) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megkezdésekor meg kell küldeni a bizottság elnöke részére - telefaxon is - az ajánlati felhívást, továbbá a meghívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, székhelyéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt - ajánlatkérő által sem vitatottan -, hogy a Döntőbizottság elnökét ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításával egyidejűleg fax útján nem tájékoztatta. A Döntőbizottság elnökének tájékoztatása a hivatkozott jogszabályban foglaltakkal ellentétben fax útján elmaradt, a levél útján megküldött tájékoztatást pedig a Döntőbizottság olyan időpontban kapta kézhez, amikor is ajánlatkérő már a közbeszerzési eljárását lefolytatta és a nyertes ajánlattevővel a szerződést is megkötötte.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fenti indokokra tekintettel a jogsértést megállapította és az f) pont kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján 2003. december 31-ig a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra, arra a körülményre, hogy ajánlatkérő jogsértő módon döntött az eljárásfajta választásáról, figyelemmel volt a beszerzés magas összegére, továbbá hogy közbeszerzési eljárásai során ismételten jogsértő magatartást tanúsított. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a tájékoztatást a Döntőbizottság elnöke részére olyan időpontban küldte meg, amikor már a jogsértés reparálhatóságára sem volt lehetőség.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírságot nem alkalmazott, ugyanis a becsatolt felelősségi rend alapján az eljárásfajta választásáért felelős személy egyértelműen megállapítható volt, azonban az ajánlati felhívás tartalmának meghatározásáért a felelősségi rend alapján felelős személyt egyértelműen nem lehetett megállapítani, e tárgyban egyértelmű nyilatkozat adása az eljárás során nem történt.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 7.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos