FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (9467)
3.Kf.27.172/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Avvakumovits György ügyvéd (1055 Budapest, Markó u. 4.) által képviselt Ramóna Rt. (1135 Budapest, Jász u. 56.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. december 19. napján kelt 13.K.32.347/2002/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 forint (harmincezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (tízezer) forint elsőfokú, és 24 000 (huszonnégyezer) forint másodfokú eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Igazgatósága "144 000 db postás szolgálati munkaruha - kötött termék - gyártása és szállítása 3 évre vonatkozó keretszerződésen belül" beszerzés tárgyában tett közzé nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlattételi felhívást. Az ajánlati felhívás 16. d) pontja többek között 30 napnál nem régebbi cégkivonat (egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolvány), továbbá az aláírók aláírási címpéldányának eredeti vagy hitelesített másolati példánya csatolását írta elő. Az ajánlati felhívás j) pontja értelmében az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek. Az ajánlattételi határidőben 6 gazdasági társaság, köztük a felperes, valamint egy egyéni vállalkozó nyújtott be ajánlatot, akik közül az ajánlatkérő két gazdasági társaságnak és az egyéni vállalkozónak hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Az eredményhirdetés alkalmával az ajánlatkérő a felperes ajánlatát érvénytelennek minősítette, mert ajánlatához elmulasztotta az aláírók aláírása címpéldányát becsatolni.
A felperes mint kérelmező jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedéssel a meg nem kötött szerződés megtiltását kérte.
Az alperes D.394/10/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az aláírási címpéldány az egyébként engedélyezett hiánypótlás keretében nem pótolható, mert nem tartozik a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdéséinek hatálya alá.
A felperes keresetében a jogsértés megállapítása és az annak alapján megkötött szerződés semmisségének megállapítása iránt terjesztett elő keresetet. Álláspontja szerint az alperes törvényt sértett azzal, hogy a hiánypótlás lehetőségét csak a Kbt. 44. § és 46. §-aiban foglalt feltételekre korlátozta, és figyelmen kívül hagyta, hogy a törvény lehetőséget biztosít az ajánlattal kapcsolatos forma hiányosság pótlására is. Aláírási címpéldány csatolásának elmulasztása formai hiányosságnak tekinthető, a csatolt cégkivonat adataira is tekintettel az ajánlattétel érdemét és az aláírás szabályos voltát nem befolyásolta.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felperes javára perköltséget állapított meg, és akként rendelkezett, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. Indokolása szerint a Kbt. 43. § (4) bekezdése nem kizárólag a Kbt. 44. és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságuk pótlására ad lehetőséget, hanem hiánypótlást enged meg az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok esetén is. Az aláírási címpéldány az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ajánlat formai kellékének tekintendő, így annak pótlására hiánypótlás keretében jogszerű lehetőség lett volna. Az ajánlatkérő a felperes számára a hiánypótlási lehetőséget nem biztosította, ezzel jogsértő módon minősítette a felperes ajánlatát érvénytelennek. Ennek alapján a jogsértő ajánlatkérő döntést elfogadó alperesi határozat jogszabálysértő.
Felhívta az alperest arra, hogy az új eljárás során a jogsértés megállapítása mellett a Kbt. 88. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazásáról is döntenie kell.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint az aláírási címpéldány hiánya nem minősül formai hiányosságnak, mert ez az ajánlat tartalmi részét képezi, mivel a kötelezettségvállalás megfelelőségét mutatja be, amikor lehetőséget ad annak megállapítására, hogy az ajánlatot valóban az arra jogosult nyújtotta-e be. A be nem csatolt irat hiánya nem képezheti hiánypótlás tárgyát.
Másodlagosan azért kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, mert álláspontja szerint a hatályon kívül helyezés indoka nem állt fenn. Eltérő jogi álláspontja miatt lehetősége lett volna az elsőfokú bíróságnak a közigazgatási határozat megváltoztatására, a Kbt. 88. § (1) bekezdésének b)-g) pontjai szerinti intézkedés megtételére. Azért is indokolt a megváltoztatás, mert a bíróság nem rendelkezett a jogsértés tényének megállapításáról, és a megkötött szerződés semmisségének megállapításáról sem, amelyre egyébként a felperes kereseti kérelme vonatkozott.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, másodlagos kereseti kérelmével kapcsolatban utalt arra, hogy bár a kereseti kérelem az alperesi határozat megváltoztatására irányult, helyesen döntött az elsőfokú bíróság az alperesi határozat hatályon kívül helyezéséről, mert lehetőséget biztosít az alperes részére az új eljárás során a megfelelő jogkövetkezmények alkalmazására.
Az alperes fellebbezése alapos.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszániban benyújtott ajánlat esetén. A fenti jogszabályhelyből megállapíthatóan hiányzó okirat utólagos csatolására csak akkor van lehetőség, ha az az okirat a Kbt. 44. § és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat. A hiányzó aláírási címpéldány nem esik a Kbt. 44. § vagy 46. §-ának hatálya alá, az az ajánlat tartalmi elemeként megkövetelt, de egyéb információk rovatban szereplő irat csatolási kötelezettség. Ez esetben a Kbt. 43. (4) bekezdésének második fordulata az irányadó - nevezetesen - egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlására van lehetőség. A jogalkotó szóhasználatából azonban a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a formai hiányosság egy meglévő, az ajánlatnál rendelkezésre álló okirat valamely "hibája" esetében állhat fenn. Amennyiben az okirat nem áll rendelkezésre, nem annak hiányosságáról, hanem annak hiányáról van szó.
Helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy érdemi változást jelent az ajánlat szempontjából az okirat csatolása, mivel abból olyan információ nyerhető az ajánlat megfelelőségére - arra jogosult nyújtotta-e be - amely az ajánlat benyújtásakor nem állt rendelkezésre. Következésképpen nem alkalmazható a hiányzó aláírási címpéldány vonatkozásában a Kbt. 43. § (4) bekezdésében írt és az ajánlati felhívás 16. j) pontjában rögzített hiánypótlási lehetőség. Tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor az aláírási címpéldány pótlására hiánypótlás keretén belül jogszerű lehetőséget állapított meg. Ez a lehetőség a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján csak abban az esetben illette volna meg a felperest, ha egy, az ajánlattal már benyújtott okirat formai hiányosságáról lett volna szó. Ebből következően az alperes határozata megfelelt a jogszabályoknak, tehát helyesen állapította meg, hogy az ajánlatkérő jogsértést nem valósított meg.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében megváltoztatta és az alaptalan keresetet elutasította.
A sikeresen fellebbező alperes részére a Pp. 78. (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján állapította meg az együttes első és másodfokú perköltséget.
A le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bekezdése értelmében a felperes köteles az államnak megfizetni. Az illeték mértékét a másodfokú bíróság az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. torvény 43. § (3), 46. § (3) bekezdés c) pontja alapján batározta meg.
Budapest, 2003. szeptember 24.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró