KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9576)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.494/12/2003.
Tárgy: a Ratio Siculum Kft. jogorvoslati kérelme az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Ratio Siculum Kft. (1123 Budapest, Alkotás u. 21., képviseli: dr. Knipl Zoltán ügyvéd, 1075 Budapest, Dohány u. 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81.) és az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10-14., nevében eljár: Informatikai és Hírközlési Minisztérium, képviseli: dr. Gombocz Judit ügyvéd, 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25., a továbbiakban ajánlatkérő) "a Közháló távközlési és hálózati alapszolgáltatásához 5000 internet-szolgáltatás hozzáférési pont távközlési és hálózati alapszolgáltatásra épülő, a Sulinet alhálóhoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 35. számában 6394/2003 szám alatt 2003. augusztus 27-én részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban, majd a Közbeszerzési Értesítő 37. számában 6936/2003 szám alatt 2003. szeptember 10-én részvételi felhívását módosította.
A felhívás 3. a) pontjában meghatározta, hogy részajánlat tételére a feladatok alábbi bontása szerint van lehetőség:
- Internet-szolgáltatás biztosítása 5000 Sulinet-szolgáltatás hozzáférési pont számára,
- Ügyfélszolgálati szolgáltatás biztosítása 5000 Sulinet-szolgáltatás hozzáférési pont felhasználói számára és távfelügyeleti szolgáltatás biztosítása 1000 Sulinet-laboratórium számára.
A szerződések tervezett időtartama 2004. január 1.-2006. december 31-ig.
A módosított felhívás 8. pontja szerint, a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és tények körében a résztvevőknek és a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak is be kell nyújtani az alkalmasság igazolásához szükséges dokumentumokat. A pénzügyi alkalmasságot az ajánlatkérő a részvételre jelentkező és alvállalkozó vonatkozásában is vizsgálja. A részvételre jelentkező és az alvállalkozók mindegyikének külön-külön önállóan kell megfelelniük a pénzügyi, gazdasági alkalmasság körében, a felhívás 8.1.1. és 8.1.3. pontjára vonatkozóan, míg a 8.1.2. pontjára vonatkozóan együttesen kell megfelelniük.
A 8.1.1. pont szerint csatolni kell a "30 napnál nem régebbi, eredeti (vagy közjegyző által hitelesített másolati) pénzintézeti nyilatkozat a cégkivonat szerinti összes pénzintézettől az alábbi tartalommal:
- a pénzintézet és a részvételre jelentkező/alvállalkozó kapcsolatának jellemzése (jó, széles körű, csak számlakapcsolat),
- a részvételre jelentkező/alvállalkozó minősítése (fizetési kötelezettségének időben eleget tesz-e),
- a részvételre jelentkező/alvállalkozó bankszámláján van-e, volt-e sorban állás, ha igen, mikor és mennyi ideig.
A műszaki alkalmasság vonatkozásában a részvételre jelentkezőknek és az alvállalkozóknak együttesen kell igazolni, hogy megfelelnek a 8.2.1. és 8.2.2. a), b), c) pontjaira vonatkozóan.
A 8.2.1. pont szerint "az előző 3 év (2000., 2001., 2002., később alakult cég esetében a megalakulás óta) beszerzés tárgya szerint legjelentősebb 10 referencia ismertetése (referencialevéllel hitelesítve, kapcsolattartó személyek és elérhetőségük megadásával, az ellenszolgáltatás bruttó összegével, a teljesítés idejével és a szerződést kötő másik fél (vevő) megnevezésével). A referencialevelekben kérik feltüntetni a megvalósult szállítási határidőket, valamint a teljesítés minősítését (kiváló, jó, közepes, megfelelő, nem megfelelő) a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján.
A felhívás 9. b) pontjában a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai közül, az internetszolgáltatás esetén többek között az alábbiak kerültek megjelölésre:
- a pénzintézeti nyilatkozat alapján pénzügyi helyzete nem ítélhető meg stabilnak (fizetési kötelezettségeinek nem tesz időben eleget, számláján az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer 30 napot meghaladó sorban állás volt vagy van),
- ha 2000., 2001. és 2002. évi nettó árbevételének átlaga nem haladja meg a 400 millió Ft-ot (újabb alapítású jelentkező esetén a jelentkezést megelőző időszak igazolt nettó árbevétele),
- amennyiben a saját tőkéje 2002. december 31-én kisebb, mint 100 millió forint,
- amennyiben az előző három évben (2000, 2001 és 2002) végzett referenciamunkáival kapcsolatosan csatolt referenciaigazolások közül legalább három nem rendelkezik kiváló minősítéssel.
A részvételi felhívás 10. pontja szerint az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma részteljesítésenként 3.
A részvételi jelentkezési határidőre 2003. október 6-ra az alábbi jelentkezések érkeztek: Ramiris Rubin Rt., Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft., KFKI Számítástechnikai Rt., Invitel Távközlési Szolgáltató Rt., GTS-Datanet Távközlési Kft., EuroWeb Internet Szolgáltató Rt., Hungarotel Távközlési Rt., Minor Rendszerház Rt.
Kérelmező 2003. október 1-jén terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, az eljárás hiánypótlást követően 2003. október 7-én indult meg. Kérte az álláspontja szerint több pontban törvénysértő részvételi felhívás megsemmisítését, jogsértés megállapítását, költségeinek megtérítését. Kérte ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
A jogsértés tudomására jutása vonatkozásában előadta, hogy 2003. szeptember 16-án, a Közbeszerzési Értesítőben később közzétett másik eljárás, a 6392-es közbeszerzési eljárás dokumentációját vette át az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. Ezen alkalommal értesült arról, hogy a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező részvételi felhívás is megjelent, s mivel úgy ítélte meg, hogy részt kíván venni az eljárásban, tájékozódott a felhívás részleteiről.
Kérelmező álláspontja szerint jogsértő a részvételi felhívás 9. b) pontjának a nettó árbevételre, illetve az alaptőke vonatkozó pontja, mert a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem áll arányban a beszerzés értékével, valamint versenykorlátozó előírás. A beszerzés értékére vonatkozóan előadta, hogy a dokumentáció alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő által kért szolgáltatások megegyeznek egy szokványos lakossági internetszolgáltató kapcsolatával. A leendő szolgáltatónak a nemzetközi kapcsolatot - ellentétben a lakossági szolgáltatókkal - nem kell biztosítania, mert azt ajánlatkérő adja. A levelezési szolgáltatások teljes mértékben megegyeznek pl. a mailbox.hu ingyenes levelezési lehetőség szolgáltatásaival. A Domain név és az IP regisztrációs szolgáltatás legfeljebb 2-4 új munkatárs beállítását igényli. A fix IP cím külön költséget nem okoz. A különböző szolgáltatóknál nettó 7500-8500 Ft-ért lehet egyszerű egyedi felhasználónak ADSL-szolgáltatást kapni. Hivatkozott két jelentős megtakarításra, egyfelől a számlázás hiányára, másfelől a nemfizetés kockázatának elmaradására. Mindezek alapján megállapította, hogy a kiírásnak megfelelő internetszolgáltatás ára egyedi felhasználó esetén 12 hónapra 5000 végpontra 150 millió forint. Fentiekhez képest álláspontja szerint aránytalan a 400 millió Ft átlagos forgalom és a 100 millió forintos alaptőke alkalmassági feltételként való előírása.
Előadta továbbá, hogy sérti a Kbt. 44. § (1) és (6) bekezdését a részvételi felhívásnak az a pontja, mely szerint a pénzintézeti nyilatkozat alapján a "jó" vagy "széles körű" számlakapcsolat alapján rangsorolja ajánlatkérő az ajánlattevőket. Álláspontja szerint ez a pénzintézet szubjektív megítélésén alapul, melynek figyelembe vétele jogsértő.
A műszaki alkalmasság körében meghatározott referenciával kapcsolatban előadta, hogy a Kbt. 44. § (2) bekezdésének a) pontja azt írja elő, hogy a műszaki alkalmasság igazolható a szállítások, szolgáltatások, beruházások ismertetésével. A Kbt. nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő a jelentkező által ismertetett szolgáltatások megrendelő általi igazolását is előírja. Álláspontja szerint a Kbt. kógens jellege nem teszi lehetővé, hogy ajánlatkérő a Kbt.-ben meghatározott igazolási módtól eltérjen.
Ajánlatkérő a kérelemmel kapcsolatos észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a kérelem elutasítását ügyfélképesség hiánya, elkésettség és megalapozatlanság jogcímén is.
Előadta, hogy kérelmező részéről nem áll fenn a Kbt. 79. §-ában meghatározott jog vagy jogos érdek sérelme, tekintettel arra, hogy a kérelmező társaság néhány hónapja alakult, így a részvételi felhívásban meghatározott, a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot megalapozó előírásoknak nem felel meg. Nem olyan informatikai szakcég, amely a projekt megvalósítására alkalmas lehetne különös tekintettel arra, hogy a "Közháló projekt" a magyarországi informatika történetében az eddigi legnagyobb infokommunikációs projekt, amely sok ezer közoktatási és közintézmény több ezer felhasználója számára hivatott szolgáltatásokat nyújtani. Ezen szolgáltatásoknak a közigazgatási és az állami szférában szigorúnak és újszerűnek tekintendő minőségi és teljesítménykövetelményeket kell kielégítenie. A követelményrendszert megfelelő műszaki szakismeret, a komplex infokommunikációs szolgáltatási rendszerekkel kapcsolatos üzemeltetési tapasztalatok hiányában átlátni nem lehet.
Hivatkozott a jogorvoslati kérelem elkésettségére tekintettel arra, hogy a részvételi felhívás módosítása 2003. szeptember 10-én megjelent, s minden kifogásolt elemet tartalmazott. Ezért álláspontja szerint október 1-jén a kérelem a 15 napos jogvesztő határidőn túl került benyújtásra.
A jogorvoslati kérelemre tett érdemi észrevételében előadta, hogy az alkalmassági követelményeknek olyan meghatározása, mely szerint ajánlatkérő külön-külön vizsgálja a pénzügyi és gazdasági megbízhatóságot a fő és alvállalkozó tekintetében, ugyanakkor a forgalom és a műszaki alkalmasság tekintetében együttes megfelelőséget ír elő, messzemenően kielégíti a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglaltakat.
Előadta továbbá, hogy kérelmező rosszul ítélte meg a feladatot, így annak volumenét is, amelyhez rendelte ajánlatkérő az alkalmassági követelményeket. A szolgáltatónak "alapszintű" és "emeltszintű" internetszolgáltatást kell biztosítani, amely alapvetően különbözik a szokványos lakossági internetszolgáltatástól. Ennek műszaki követelményeit az "Ajánlatkérési dokumentáció" tartalmazza, nem a "Segédlet a részvételi felhíváshoz", melyből kérelmező kiindult. A követelmények között olyan szolgáltatások biztosítása szerepel, amely a szokványos lakossági internetszolgáltatások esetén szóba sem kerülhetnek, úgy mint a "By-pass szolgáltatás az iskolák migrálásához", "a hierarchikus idő-szinkronizációs szolgáltatás", a "tartalék internetelérés garantált sávszélességgel", "oktatási", "adatszolgáltatási" és "SLA-mérési" kötelezettségek "maximalizált hálózatterheltségi előírások", "előírt méretezési alapelvek". Előadta továbbá, hogy a projekt megvalósításához a fix IP-cím biztosítása számos egyéb szolgáltatás biztosításához elengedhetetlenül szükséges. A közháló egy egységes, komplex, menedzselt és magas rendelkezésreállást biztosító, küldetéskritikus alkalmazásokat kiszolgáló infrastruktúrát alkot, amelyhez az IP-cím menedzselés elengedhetetlen. A fix IP-cím garantálása egy adott felhasználó részére a szolgáltatási infrastruktúra és az üzemeltetési folyamatok vonatkozásában lényegesen komolyabb terheket, illetve feladatokat hárít a szolgáltatóra. Előadta továbbá, hogy a közhálóban nincs végpontszintű számlázás, de van végpontszintű SLA-mérési és riportozási kötelezettség, melynek biztosítása a szolgáltató számára a kérelmező által említett "megtakarításoknál" lényegesen nagyobb költséggel járnak. Az ügy irataihoz zárt borítékban csatolta a beszerzési értékre vonatkozóan a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló ügyiratot, melynek alapján megállapítható, hogy a beszerzés becsült értéke messze meghaladja a kérelmező által vélelmezett összeget.
A pénzintézeti nyilatkozat vonatkozásában előadta, hogy ajánlatkérő nem fogalmazott meg ezzel összefüggésben alkalmatlansági kritériumot, tehát mindössze nyilatkozat csatolására köteles a részvételre jelentkező, annak előírása nem jogsértő.
A referencia vonatkozásában előadta, hogy ez a közbeszerzési eljárásokban teljesen megszokott és általános műszaki alkalmassági követelmény. A megrendelői igazolás a nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzésére szolgál.
Az egyéb érdekeltek érdemi nyilatkozatot nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező rendelkezik-e ügyfélképességgel.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Kérelmező a részvételi felhívás előírásainak megsemmisítését kérte arra való hivatkozással, hogy annak megszövegezése sérti jogos érdekeit. A Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a kérelmező cégkivonatában több olyan tevékenységi kör is szerepel (7221'03 szoftverkiadás, 7222'03 egyéb szoftver-szaktanácsadás, 7230'03 adatfeldolgozás, 7240'03 adatbázis-tevékenység, online-kiadás, 7260'03 egyéb számítástechnikai tevékenység), amely feljogosítja a beszerzés tárgyát képező tevékenység folytatására, tehát nem zárható ki ilyen tárgyú beszerzések esetén a közbeszerzési eljárásban való részvétele akár ajánlattevőként, akár alvállalkozóként. Ennek alapján a tevékenységi körét érintő beszerzések tekintetében közzétett részvételi, illetve ajánlati felhívás jogsértő előírása kérelmező jogát, jogos érdekét sértheti, így ügyfélképességgel rendelkezik. Annak eldöntésére, hogy az alkalmassági kritériumoknak meg tud-e felelni az eljárásnak csak egy későbbi szakaszában kerül sor, így a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság fennállása önmagában az ügyfélképesség hiányát nem alapozza meg.
A Döntőbizottságnak ezt követően azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. év IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 39. §-a tartalmazza a határidők számításával kapcsolatos szabályokat, a (4) bekezdés szerint a határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani, a Kbt. három eseménnyel kapcsolatban meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
Kérelmező a részvételi felhívást támadta a kérelmében. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja értelmében a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni a jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. Jelen esetben ez az időpont a módosítás megjelenésére is tekintettel 2003. október 6. volt, így a kérelem benyújtása ehhez az időponthoz képest határidőben történt meg.
Ezt követően azt kellett vizsgálni, hogy a kérelem az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos határidőben került-e benyújtásra.
Kérelmező nyilatkozata szerint a jogsértésről történő tudomásszerzés időpontja 2003. szeptember 16. Jelen esetben a kérelmező nyilatkozata áll csak a Döntőbizottság rendelkezésére a tudomásra jutás időpontjával kapcsolatban, ezzel ellentétes adat az eljárás során nem merült fel. Az Áe. fenti rendelkezésére is tekintettel a Döntőbizottság a jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként 2003. szeptember 16-át állapította meg, így ehhez az időponthoz képest a kérelem a jogvesztő határidőben került benyújtásra.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés a), b), c) pontja kimondja, hogy az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható a pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal; a mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával; valamint az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával.
A (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével).
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kel korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az alkalmatlansági szempontok közül meghatározta, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlannak tartja azt a részvételre jelentkezőt, akinek a meghatározott időszakban az igazolt nettó árbevétele az alvállalkozóval együtt nem haladja meg a 400 millió forintot, illetőleg a részvételre jelentkezőnek és az alvállalkozóknak az alaptőkéje 2002. december 31-én kisebb mint 100 millió forint. Erre vonatkozóan a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a beruházás becsült értéke az ajánlatkérő által csatolt dokumentumok alapján lényegesen meghaladja a kérelmező által megjelölt összeget. Téves tehát a kérelmező erre vonatkozó becslése. A nyertesnek ehhez a nagyságrendhez igazodóan kell kötelezettségeket vállalnia a szerződés teljesítésének három évében, amellett, hogy esetleg több egyéb munkában is érdekelt. Nem túlzott az előírt minimális alaptőke nagysága, a beruházás sikeressége érdekében indokolt, a beszerzéssel arányos, szükséges mértékű. Nem túlzó a 400 M Ft-os árbevétel sem tekintettel arra is, hogy kisebb, mint a jelen beruházásból egy évre eső érték.
Mindezek alapján a beszerzés tárgyának, jelentőségének és volumenének alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a követelmények előírása a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéket nem haladták meg, a beszerzés becsült értékére tekintettel kerültek megállapításra és a versenyt sem korlátozták. Mind a beszerzés összértéke, mind a megoldandó műszaki feladat összetettsége és bonyolultsága, a felhasználók nagy száma indokolja a kialakított követelményrendszert, valamint az ehhez rendelt alkalmassági kritériumok meghatározását.
A pénzintézeti nyilatkozat vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által sérelmezett "a pénzintézet és a részvételre jelentkező kapcsolatának jellemzése (jó, széles körű, csak számlakapcsolat) "alkalmassági kritérium előírása nem jogsértő. A kért nyilatkozat arra alkalmas, hogy ajánlatkérő információt szerezzen arról, hogy a részvételre jelentkező hány pénzintézettel áll kapcsolatban, mely pénzintézeteknél vezet pénzforgalmi számlát. Ajánlatkérő alkalmatlansági szempontot ehhez a ponthoz nem rendelt, tehát a részvételre jelentkező alkalmatlanságát nem eredményezheti.
A műszaki alkalmasság körébe tartozó, a megrendelő által minősített referenciák csatolása vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy a törvény csupán a referenciák ismertetését írja elő, pontos szabályokat nem állapít meg a tekintetben, hogy a referencia ismertetése milyen formában és milyen módon történjen. A Döntőbizottság álláspontja szerint a törvény lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatkérő megbizonyosodjon arról, hogy a részvételre jelentkező által referenciaként ismertetett szolgáltatások elvégzése milyen minőségben történt, s ennek lehetséges módja az, hogy referencialevél csatolását írja elő, melyben a megrendelő igazolja az elvégzett munkát és annak minőségét. Ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgáltatások megfelelőségéről meggyőződjön, ennek előírásával jogszabályt nem sért.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 11.
Dr. Telek Katalin s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.