KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9714)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.526/8/2003.
Tárgy: Nagy Levente, a Közbeszerzések Tanácsának tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Nagy Levente, a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: tanács tagja) által a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XXI., Széchenyi utcai távfűtési elosztó vezeték ISOPLUS rendszerű felújításának építési szerelési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a kezdeményező irat és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. július 30-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott közbeszerzés tárgyában a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Ajánlatkérő az eljárás indításáról a Döntőbizottság elnökét is tájékoztatta. Ajánlatkérő az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy a Kbt. alanyi hatályának 2003. április 25-én elfogadott és 2003. június 10-én életbe lépett változása folytán ajánlatkérő a törvény hatálya alá került minden értékhatárt elérő beszerzése tekintetében.
Ajánlatkérő ezt megelőzően 2003. február 2-án hirdette meg a beszerzés tárgyát képező feladat megvalósítására vonatkozó műszaki tervek elkészítésére a pályázatot. A tervkészítés engedélyezésére 2003. február 26-án került sor a tervkészítés megrendelése pedig 2003. március 12-én történt meg. A szerződés szerinti tervszállítási határidő a közműegyeztetések hatósági hozzájárulások beszerzésének elhúzódása miatt módosításra került. A tervet elkészítő Eco-Projekt Kft. a terveket 2003. június 18-án szállította le. A tervbírálatra ajánlatkérő részéről 2003. július 10-én került sor. Ajánlatkérő ekkor került abba a helyzetbe, hogy a Kbt. 32. § (2) bekezdése alapján a szükséges engedélyekkel rendelkezett a közbeszerzési eljárás megindítására. Az ajánlatkérőnek a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a fűtési szezon kezdete előtt, legkésőbb szeptember 30-ra el kell készülni a szükséges felújítási munkálatokkal, mert a vezetékek állapota miatt a munkák elvégzése nem halasztható. Ennek hiányában a távfűtési szolgáltatás megkezdésében súlyos zavarok keletkeznek. Ezen határidőre történő munka elvégzése másfajta eljárás választásával nem biztosítható.
A beszerzés tervezésekor a Kbt. módosítása még nem volt előre látható.
A közbeszerzési eljárás megindítására pedig csak 2003. július 10-ét követően kerülhetett sor, ez pedig nem ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza.
Ajánlatkérő ajánlattételre a Berépszer Kft.-t, az Oiltech Kft.-t, a Tectum Kft.-t és a Terra 21 Közmű- és Mélyépítő Kft.-t hívta fel.
Ajánlatkérő ajánlati felhívást is készített, mely tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi, gazdasági műszaki alkalmasságok igazolására kért adatokat, tényeket, az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontját.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Ajánlati felhívás a továbbiakban tartalmazta a közbeszerzési eljárás lefolytatásának menetét.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére dokumentációt is készített, mely dokumentáció 1.9. és 1.12. pontjai tartalmazták, hogy az ISOPLUS-os cső- és idomanyagokat az ajánlatkérő bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. augusztus 11-re a Terra 21 Kft. és az Oiltech Kft. nyújtotta be ajánlatát. A tárgyalások lefolytatását követően ajánlatkérő 2003. augusztus 13-án hirdetett eredményt, mely szerint a nyertes ajánlattevő a Terra 21 Kft. lett. A szerződés megkötésére 2003. augusztus 18-án került sor. Az eljárás eredményéről történő tájékoztató a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i számában került közzétételre.
A Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. október 13-án kezdeményezett hivatalból jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A jogsértő eseményről 2003. szeptember 29-én a számára eljuttatott közérdekű bejelentésből és az azzal együtt rendelkezésre bocsátott dokumentumokból értesült.
A rendelkezésre álló iratok alapján vélelmezhető, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésben, a 40. § (5) bekezdésben, illetve a 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő a tájékoztató 1. b) pontjában beszerzés tárgyaként ISOPLUS rendszerű felújítást határozott meg. A Kbt. 24. § (2) bekezdése általános jelleggel alapelvként rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. A Kbt. 40. § (5) bekezdése pedig a közbeszerzés tárgyának meghatározását illetően egyértelműen kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, hogy az egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. A hivatkozott jogszabályhely azt is előírja, hogy ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé teszi a meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, úgy a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a kiírással egyenértékű teljesítések megajánlását is. Jelen esetben azonban nem ez történt, ugyanis ajánlatkérő egy konkrét márkanévre való hivatkozással határozta meg a beszerzés tárgyát. Ugyanakkor a Kbt. 40. § (5) bekezdésben foglaltakra nem utalt.
A hivatalból kezdeményező álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállása is aggályos. Ugyanis a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények az ajánlatkérő általi indoklása nem zárja ki a neki felróható mulasztást.
Az ajánlatkérő ugyanis olyan szokásos, tevékenységi körébe eső tárgyban indított közbeszerzési eljárást, amellyel - a távhőszolgáltatással összefüggő kötelezettségeire figyelemmel - minden fűtési szezon megkezdése előtt számolnia kell. Továbbá azt sem állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlatkérő indokolásában feltüntetett szeptember 30-i teljesítési véghatáridő jogszabályból, vagy szerződéses jogviszonyból fakadó ajánlatkérői kötelezettség-e, illetve, hogy ajánlatkérő mely időpontban szerzett tudomást a fejlesztési munkák teljesítésének határidejéről.
Amennyiben ajánlatkérő kellő körültekintéssel előkészíti közbeszerzési eljárását, úgy széles körű nyilvánosságot biztosító nyílt eljárás lefolytatására lehetősége lett volna.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak. A Kbt. alanyi hatályának 2003. április 25-én elfogadott és 2003. június 10-én életbe lépett változtatása folytán került ajánlatkérő a törvény hatálya alá. Ajánlatkérő még ezt megelőzően 2003. február 2-án hirdette meg a beszerzés tárgyát képező feladat megvalósítására vonatkozó műszaki tervek elkészítésére a pályázatot. A Fenntartás Tervezési Osztály 2003. február 26-án engedélyezte a tervkészítés megrendelését, melyre 2003. március 12-én került sor. A szerződés szerinti tervszállítási határidő a közműegyeztetések hatósági hozzájárulások beszerzésének elhúzódása miatt módosításra került. A terveket elkészítő Eco-Projekt Kft. által a tervek 2003. június 18-án kerültek leszállításra. Tervbírálatra az ajánlatkérő részéről 2003. július 10-én került sor.
Ajánlatkérő ekkor került abba a helyzetbe, hogy a közbeszerzési eljárás megindításáról döntsön.
A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Budapest főváros területén történő végrehajtásáról szóló 42/1999. (IX. 23.) Főv. KGy. rendelet a következőket határozza meg:
"Fűtési idény az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak. Pótfűtési időszak az év április 16-tól május 31-ig, valamint szeptember 1-jétől október 14-ig terjedő időszak."
Ennek alapján a távhőszolgáltatónak a fűtési szezon kezdete előtt, legkésőbb a pótfűtési időszak elejére el kell készülnie a szükséges távhővezeték-felújítási munkálatokkal.
Ajánlatkérő többéves tapasztalattal rendelkezik mind az időjárási adatok, mind a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóközösségek pótfűtést kérő szolgáltatásait illetően. Ez alapján a felújítási határidők legkésőbb szeptember 30-ig tolhatók ki. Ezután már nagy valószínűséggel kerülhet sor pótfűtésre, illetve annak hiányában a próbaüzemelésre a fűtési szezonra való felkészülés jegyében.
A közbeszerzés tárgyát képező munkák elvégzésének hiányában a távfűtési szolgáltatás megkezdésében súlyos zavarok keletkezhettek volna, ajánlatkérő nem tudta volna ellátni jogszabályban meghatározott fűtési kötelezettségét. Az elvégzendő munkák szeptember 30-ra történő elvégzése szükséges volt, a rendelkezésre álló határidő alatt pedig a Kbt. által előírt határidők nem lettek volna betarthatók, ugyanakkor a beszerzés tervezésekor a Kbt. módosítása előre nem volt látható.
Figyelembe véve a szeptember végi teljesítési határidőt és azt, hogy az előkészítés megkezdésekor az ajánlatkérő még annak tudatában volt, hogy a beszerzési eljárást az engedélyes műszaki tervek rendelkezésre állása után a korábbi évek tapasztalatai alapján saját beszerzési szabályzata szerint kb. 3 hét alatt le tudja folytatni, semmiképpen nem róható fel ajánlatkérőnek a nem megfelelő előkészítés ténye. Az pedig, hogy a Kbt. szabályai az ajánlatkérőt érintő módon megváltoztak, ajánlatkérő érdekkörére és mulasztására nem vezethető vissza.
A közbeszerzés tárgyaként ISOPLUS rendszerű felújítás meghatározása szintén nem sértette a Kbt. szabályait, hiszen a felújításhoz szükséges anyagokat az ajánlatkérési dokumentáció tanúsága szerint az ajánlatkérő a saját rendelkezésére álló raktárkészletéből bocsátotta az ajánlattevők, illetve a nyertes kivitelező rendelkezésére. Az egyes vezetékszakaszoknak a felújítás során történő biztonságos cseréjéhez szükséges a korábbival azonos műszaki tulajdonságokkal rendelkező csőanyagokat ugyanis az ajánlatkérő korábban megkötött érvényes szerződése alapján szerezte be. A beépítendő anyagokat ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő vonatkozásában azonos módon biztosította, így az ajánlattevők oldalán anyagbeszerzési kötelezettség nem állt elő, ezért a Kbt. alapelvének megsértéséről nincs szó.
Ugyanezen okból nem lehet szó a Kbt. 40. § (5) bekezdésének megsértéséről sem, hisz az ISOPLUS anyagok nem tartoznak az ajánlattevők által beszerzett anyagok közé, így nem képezték a beszerzés tárgyának részét.
A Tectum Kft. érdemi észrevételében megerősítette, hogy az ISOPLUS anyagokat megrendelő biztosította számukra.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő közbeszerzési eljárása nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság elsődlegesen vizsgálta, hogy ajánlatkérő által választott Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárás jogszerű volt-e.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában ezen megengedő szabályokat a Kbt. 70. §-a biztosítja.
A Kbt. a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban e feltételek fennállását vizsgálta és megállapította, hogy a fenti együttes feltételek fennállnak az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő csak a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon felhasználásának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővülésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 2003. június 9-i hatálybaléptetésével tartozik a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek hatályai alá, így a 2003. június 9-ét követő beszerzései esetén köteles a Kbt. szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Fenti rendelkezésekből következően ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítására akkor jogosult, ha az anyagi fedezet, illetőleg a beszerzés megvalósításához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik.
A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő az előkészítő munkákat már 2003. februárban megkezdte. A tervkészítés megrendelésére 2003. március 12-én került sor. A tervek leszállítása 2003. június 18-án történt meg. A tervek elfogadására pedig 2003. július 10-én került sor.
Ennek alapján ajánlatkérő 2003. július 10-én volt abban a helyzetben, hogy közbeszerzési eljárását megindítsa. Az ajánlatkérő szolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések, így a 42/1999. (IX. 23.) Főv. KGy. rendelet meghatározza a fűtési idény és a fűtési időszak kezdő időpontjait. Az időjárás napi közép-hőmérsékleti statisztikai adatokra, ajánlatkérő szakmai tapasztalataira tekintettel a felújítási határidőt 2003. szeptember 30-ára állapította meg annak érdekében, hogy a fűtési idény megkezdésének előírt október 15-i határideje előtt esetleg szükséges, a pótfűtési időszakon belül a szolgáltatással rendelkezésre tudjon állni. A kivitelezési munkák elvégzésének szükséges időigényére is tekintettel a rendkívüli sürgősség indoka fennállt. Amennyiben a beszerzés tárgyát képező távfűtő elosztó vezeték felújítási munkái késedelmet szenvedtek volna, akkor ajánlatkérő az érintett terület távhőellátását biztosító közszolgáltatását nem tudta volna teljesíteni. Ajánlatkérő terhére nem felróható a tervek elkészültének elhúzódása, továbbá a beszerzés tárgyának megvalósítását képező feladatok elvégzésének megindításakor ajánlatkérő számára nem volt ismert, hogy a kivitelezési munkákra a közbeszerzési eljárás szabályai szerint kell eljárnia.
Amikor a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges feltételek rendelkezésre álltak, ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindításáról rövid határidőn belül intézkedett. Ennek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában fennálló feltételek fennállnak.
A munkák elvégzésének jogszabályon alapuló véghatáridejére tekintettel más eljárásfajta alkalmazása nem volt lehetséges.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta, hogy jogsértő módon történt-e a beszerzés tárgyának megállapítása.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
"Budapest XXI., Széchenyi utcai távfűtési elosztóvezeték ISOPLUS rendszerű felújításának építési és szerelési munkái"
A Kbt. 40. § (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Az ajánlati felhíváshoz mellékelt ajánlati dokumentáció 1.9. és 1.12. pontjaiban ajánlatkérő meghatározta, hogy az ISOPLUS cső- és idomanyagokat raktárkészletéből rendelkezésre bocsátott (RB) anyagként biztosítja. Ajánlatkérő a felújítás során a cserélendő vezetékszakaszok korábbival azonos műszaki tulajdonságokkal rendelkező csőanyagokkal kívánta biztosítani, melyhez szükséges anyagokat biztosította. Ajánlattevőknek tehát a csőanyag tekintetében ajánlattételi kötelezettségük nem volt. A beszerzés tárgyát az ISOPLUS rendszerű cső szállítása nem képezte. Erre tekintettel a Kbt. 40. § (5) bekezdésének és ezzel összefüggésben a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglaltak megsértése sem történt meg. Az esélyegyenlőség ugyanis biztosított volt, valamennyi ajánlattevő egyenlő eséllyel indulhatott, hiszen az ISOPLUS rendszerű csőanyagok biztosítása nem ajánlattevői kötelezettség volt.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást - ha a megindításra, vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 79. § (1) bekezdésére tekintettel az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást megszüntette.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 4.
Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos