KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9716)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.527/8/2003.
Tárgy: Nagy Levente, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Nagy Levente, a Közbeszerzések Tanácsának tagja (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: tanács tagja) által a Budapesti Távhőszolgáltató Rt. (1116 Budapest, Kalotaszeg u. 31., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest XI., Kővirág sori 2XNÁ 300 mm-es primer vezetékpár terv szerinti 325 nyomvonalméter hosszúságú szakaszának a felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. július 30-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott közbeszerzés tárgyában a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
Az ajánlatkérő 2003. július 30-án tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét is az eljárás indításáról mely szerint a Kbt. alanyi hatályának a 2003. április 25-én elfogadott és június 10-én hatályba lépett változása folytán a törvény hatálya alá került minden értékhatárt elérő beszerzése tekintetében.
Ajánlatkérő ezt megelőzően 2003. március 4-én tűzte ki a beszerzés tárgyát képező feladat megvalósítását.
A Fenntartás Tervezési Osztály (a továbbiakban: FTO) 2003. április 8-án engedélyezte a tervkészítés megrendelését, melyre április 9-én sor került.
A tervek alapját képező tanulmány időközben módosításra került, majd a tervet elkészítő REÁL-ENERGO Kft. által a tervek 2003. július 1-jén leszállításra kerültek.
A tervbírálatra az ajánlatkérő részéről 2003. július 10-én került sor, melyről az emlékeztetőt mellékelte. A tervbírálat alapján a tervek kiegészítése vált szükségessé, melynek határideje 2003. július 25. volt, melyet a tervező teljesített.
Ajánlatkérő ekkor került abba a helyzetbe, hogy a szükséges engedélyek birtokában a Kbt. 32. § (2) bekezdésének megfelelően a közbeszerzési eljárást megindítsa.
Az ajánlatkérőre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a távhőszolgáltatónak a hivatalos fűtési szezon kezdete (október 15.) előtt, legkésőbb szeptember 30-ára el kell készülnie a szükséges felújítási munkálatokkal, mert a vezetékek állapota miatt a munkák elvégzése nem halasztható. Ennek hiányában a távfűtési szolgáltatás megkezdésében súlyos zavarok keletkeznek.
Mivel az elvégzendő munkák szeptember 30-ára történő elvégzése mindenképpen szükséges, e határidő alatt pedig a Kbt. általa nyílt eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak, ugyanakkor a beszerzés tervezésekor a Kbt. módosítása még nem volt előre látható, a rendkívüli sürgősség feltétele fennáll. A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges törvényi feltételek pedig csak 2003. július 28-án valósultak meg, tehát a rendkívüli sürgősséget előidéző körülmények nem eredtek az ajánlatkérő mulasztásából.
Ajánlatkérő ajánlattételre felkérte az Alterra Kft.-t, a Force Kft.-t, a Tectum Kft.-t, a Terra 21. Kft.-t és a CSŐSZER Rt.-t.
A felkért ajánlattevőknek megküldött ajánlati felhívást többek között meghatározta az eljárás lefolytatásának menetét, előírta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat, az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. Az ajánlatkérő meghatározta a részszempontokat, a súlyszámokat, ponthatárokat, valamint a pontszámok kiosztásának módszerét.
Az ajánlattételi határidőre 2003. augusztus 11-re a Tectum Kft., a Terra-21 Kft., az Alterra Kft. és a CSŐSZER Rt. nyújtotta be ajánlatát.
A tárgyalások lefolytatását követően 2003. augusztus 14-én az ajánlatkérő az eljárás nyertesének a Terra 21 Kft.-t hirdette ki.
Ajánlatkérő a szerződést a Terra 21 Kft.-vel 2003. augusztus 18-án megkötötte. A tájékoztató az eljárás eredményéről a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i számában jelent meg.
A Közbeszerzések Tanácsa tagja ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen 2003. október 13-án hivatalból eljárást kezdeményezett a Döntőbizottságnál. Előadta, hogy a jogsértő eseményről 2003. szeptember 29-én a számára eljuttatott közérdekű bejelentésből és az azzal együtt rendelkezésre bocsátott dokumentumok tartalmából értesült.
A rendelkezésre álló iratok alapján vélelmezhető, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket.
Az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatosan kifogásolta a választott eljárás indokaként meghatározottakat az alábbiak szerint.
Ajánlatkérő a tájékoztató 2. a) pontja értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, melynek jogalapját a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára való hivatkozással határozta meg.
Ajánlatkérő a tájékoztató 2. b) pontjában ismertette a rendkívüli sürgősséget eredményező körülményeket, mely szerint: "a közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges pénzügyi fedezetet [Kbt. 32. § (2) bekezdés] - más felszabaduló beruházási források engedélyezett átcsoportosításával - 2003. június 28-án tudta jelen beszerzésre ajánlatkérő biztosítani. A beszerzés tárgyát képező feladat elvégzésének határideje 2003. szeptember 30. Így a Kbt. által előírt határidők nem lettek volna betarthatóak, a rendkívüli sürgősség feltétele fennállt.
Az eljárást hivatalból kezdeményező tanács tagja megítélése szerint az ajánlatkérő indokolása nem zárja ki egyértelműen a neki felróható mulasztást, amely a rendkívüli sürgősség fennállásához vezetett. Az ajánlatkérő ugyanis olyan, a szokásos tevékenysége körébe eső tárgyban indított közbeszerzési eljárást, amellyel - a távhőszolgáltatással összefüggő kötelezettségeire figyelemmel - minden fűtési szezon megkezdése előtt számolnia kell, és amelyhez a szükséges pénzügyi fedezetről is gondoskodnia kell. Továbbá az sem állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlatkérő indokolásában feltüntetett szeptember 30-i teljesítési véghatáridő jogszabályból vagy szerződéses jogviszonyból fakadó ajánlatkérői kötelezettség-e, illetve hogy ajánlatkérő mely időpontban szerzett tudomást a felújítási munkák teljesítésének határidejéről.
Álláspontja szerint amennyiben az ajánlatkérő kellő körültekintéssel előkészíti a közbeszerzési eljárást, úgy a széles körű nyilvánosságot biztosító nyílt eljárás keretében is kiválasztható lett volna a legkedvezőbb ajánlat.
Indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg a tárgyi tájékoztató általa kifogásolt pontjainak jogszerűségét, és alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjában írt jogkövetkezményeket, nevezetesen állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és szabjon ki bírságot a törvény szabályait megszegő szervezettel és személlyel szemben.
Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak. Hivatkozott a Döntőbizottság elnökének írt tájékoztatásában foglalt, a közbeszerzési eljárás jogalapja választásának részletes indokolására. Előadta, hogy az ismertetett körülményeket követően került abba a helyzetbe, hogy a szükséges engedélyek birtokában az időközben jogszabályi kötelezettséggé vált közbeszerzési eljárást a Kbt. 32. § (2) bekezdésének megfelelően előkészítse és megindítsa.
A "Távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Budapest főváros területén történő végrehajtásáról" szóló 42/1999. (IX. 23.) Főv. Kgy. rendelet a következőket határozta meg:
- "fűtési idény: az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időszak [1. § (1) bekezdés g) pont];
- pótfűtési időszak: az év április 16-tól május 31-ig, valamint szeptember 1-jétől október 14-ig terjedő időszak [1. § (1) bekezdés h) pont]."
Az ajánlatkérőre vonatkozó fenti hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a távhőszolgáltatónak a hivatalos fűtési szezon kezdete (október 15.) előtt, legkésőbb a pótfűtési időszak elejére el kell készülnie a szükséges távhővezeték felújítási munkálatokkal.
Ajánlatkérő többéves tapasztalattal rendelkezik mind az időjárási adatok, mind a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóközösségek pótfűtést kérő szokásait illetően, ez alapján a felújítási határidők legkésőbb szeptember 30-ig tolhatók ki. Ezután már nagy valószínűséggel kerülhet sor pótfűtésre, illetve annak hiányában a próbaüzemelésre a fűtési szezonra való felkészülés jegyében.
Jelen esetben a távhővezetékek műszaki állapota miatt a munkák elvégzése nem volt halasztható. Ennek hiányában a távfűtési szolgáltatás megkezdésében súlyos zavarok keletkezhettek volna, az ajánlatkérő nem tudta volna ellátni a jogszabályban meghatározott fűtési kötelezettségét.
Mivel az elvégzendő munkák szeptember 30-ra történő elvégzése mindenképpen szükséges volt, e határidő alatt pedig a Kbt. által előírt határidők nem lettek volna betarthatóak, ugyanakkor a beszerzés tervezésekor a Kbt. módosítása még nem volt előre látható, a rendkívüli sürgősség feltétele fennállt. A közbeszerzési eljárás megindításához szükséges törvényi feltételek pedig csak 2003. július 25-én a tervmódosítás időpontjára valósultak meg, tehát a rendkívüli sürgősséget előidéző körülmények nem eredtek az ajánlatkérő mulasztásából.
Fentiek alapján álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő kellő körültekintéssel járt el, amikor valóban a szokásos tevékenysége körébe eső tárgyban indított beszerzési eljárást, illetve a beszerzés előkészítését kellő időben megkezdte.
Figyelembe véve ugyanis a szeptember végi teljesítési határidőt és azt, hogy az elkészítés megkezdésekor (2003. február) az ajánlatkérő még annak tudatában volt, hogy a beszerzési eljárást az engedélyes műszaki tervek rendelkezésre állása után - a korábbi évek tapasztalata alapján - saját beszerzési szabályzata szerint kb. 3 hét alatt le tudja folytatni, semmiképpen nem róható fel az ajánlatkérőnek a nem megfelelő előkészítés ténye.
Az a körülmény, hogy időközben a Kbt. szabályai az ajánlatkérőt érintő módon megváltoztatásra kerültek, az ajánlatkérő érdekkörére és mulasztására nem vezethetők vissza.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára alapított eljárása jogszerű volt.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha ezt a törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás megengedő szabályait a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást a Kbt. 70. § (I) bekezdés c) pontjára alapította mely szerint e rendelkezés akkor alkalmazható árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság jelen eljárásban e feltételek fennállását vizsgálta és megállapította, hogy a fenti együttes feltételek fennállnak az alábbiak szerint.
Az ajánlatkérő csak a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővülésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. tv. 30. §-ának 2003. június 9-i hatálybalépésével tartozik a közbeszerzési törvény rendelkezései hatálya alá, így a 2003. június 9-ét követő beszerzései esetén köteles a Kbt. szabályai szerint eljárni.
A Kbt. 32. § (2) bekezdés előírása szerinti szükséges engedélyek ajánlatkérőnek csak 2003. július 25-én a tervbírálatot követő szükséges terv kiegészítésének elkészülésének időpontjában álltak rendelkezésére.
Az ajánlatkérőt nem terheli mulasztás, illetőleg késedelem a közbeszerzési eljárás kezdeményezését illetően, mivel az új törvény hatálybalépését követően haladéktalanul megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését, az ajánlati felhívás és dokumentáció összeállítását.
Az ajánlatkérő szolgáltatási kötelezettségére vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések, így a 42/1999. (IX. 23.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja meghatározza a fűtési idény és a pótfűtési időszak kezdő időpontjait. Az időjárási, a napi közép-hőmérsékleti statisztikai adatokra figyelemmel és az ajánlatkérő szakmai tapasztalataira tekintettel a felújítási határidőt 2003. szeptember 30-ára állapította meg annak érdekében, hogy a fűtési idény megkezdésének előírt október 15-i határideje előtt esetleg szükségessé váló, már a pótfűtési időszakon belül a szolgáltatással rendelkezésre tudjon állni.
A kivitelezési munkák elvégzésének szükséges időigényére is tekintettel a rendkívüli sürgősség indoka fennállt. Amennyiben a beszerzés tárgyát képező távfűtő primer vezetékpárszakasz felújítási munkái késedelmet szenvedtek volna, akkor az ajánlatkérő az érintett terület távhőellátását biztosító közszolgáltatási kötelezettséget nem tudta volna teljesíteni.
A rendkívüli sürgősséget megalapozó fenti ok nem az ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, illetve nem voltak előre láthatók a szükségessé váló tervmódosítások.
Amikor az ajánlatkérő számára a beszerzés megkezdhetőségének feltételei ismeretében egyértelművé vált, hogy csak a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli sürgősségre alapozott tárgyalásos eljárás keretében lehetséges a 2003. szeptember 30-i időpontra tekintettel a beszerzési igényének kielégítése, haladéktalanul 2003. július 30-án megindította a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak.
A Kbt. 79. § (1) bekezdés alapján a bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindítására, vagy folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás indításáról értesültek.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 7.
Dr. Csanádi Péter s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos