KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9717)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.524/17/2003.
Tárgy: a Délviép Rt. jogorvoslati kérelme Sárbogárd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Délviép Dél-dunántúli Vízügyi Építő Rt. (7400 Kaposvár, Raktár u. 13., képviseli: dr. Hernesz Csaba ügyvéd, 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 1-9., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Sárbogárd Város Önkormányzata (7400 Sárbogárd, Hősök tere 2., képviseli: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22. fszt. 1-2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sárbogárd III. ütem és MÁV-lakótelep szennyvízcsatorna-építése és szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. június 25-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 26. számában előminősítési eljárás megindítására (4780/2003) a rendelkező részben írt tárgyban.
Ajánlatkérő a részvételi felhívásában különböző keresztmetszetű gravitációs és nyomás alatti szennyvízvezetékek, hálózati és házi átemelők építésére, továbbá szennyvíztelep bővítésére kért részvételi jelentkezéseket. Már a részvételi felhívásban jelezte, hogy 10 millió Ft-os ajánlati biztosítékot fog kérni az ajánlattevőktől, amely összeg szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik a nyertes ajánlattevő esetében. Meghatározta felhívásában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztását. Rész- és többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Az előminősítési szakaszban 4 jelentkező nyújtott be részvételi jelentkezést, közülük az alábbi három jelentkezőt hívták fel ajánlattételre 2003. augusztus 11-én: kérelmező, Alterra Kft., OMS-Hungária Kft.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban részletesen meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját, illetve dokumentációban írta elő a szerződési és az ajánlati feltételeit. A dokumentáció megvásárlása az érvényes ajánlattétel feltétele volt. A kérelmező a dokumentációt 2003. augusztus 14. napján vette át, amelyet átvételi elismervény tanúsít. Ajánlatkérő helyszíni konzultációt is tartott 2003. augusztus 25-én, amelyen a kérelmező is részt vett.
A 2003. szeptember 22-i ajánlattételi határidőre ketten tettek ajánlatot: kérelmező és az Alterra Kft. Az ajánlatokat külső szakértő bevonásával értékelték, majd bizottság és a testület bírálta el azokat. A 2003. október 8-i eredményhirdetésen az ajánlatkérő kihirdette az eljárás nyerteseként az Alterra Kft.-t, a kérelmező ajánlatával kapcsolatos döntés az érvénytelenítés volt. Az eredményhirdetésen az ajánlatkérő a kérelmezőre vonatkozó döntését részletesen indokolta az alábbiak szerint:
"3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
Délviép Rt. (7400 Kaposvár, Raktár u. 13.)
1. A részletes kiírási feltételekben (a továbbiakban, ajánlati dokumentáció) több helyen is előírásra került, hogy csak egyösszegű, teljes körű árat fogad el az ajánlatkérő, amely tartalmaz minden, a beruházás eredményes befejezéséhez szükséges költséget, függetlenül attól, hogy az építés kapcsolódik vagy a próbaüzem során merül-e fel stb.
Ajánlati dokumentáció:
1.4. Csak terv szerinti, teljes körű, generálkivitelezői, befejezési határidőre prognosztizált, egyösszegű ajánlatot fogadunk el.
10.1. Az ajánlati árat a teljesítés időpontjára véglegesített átalányáron kell megadni. Kizárólag teljes körű jótállási és szavatossági feltételeket vállaló, a kiírásnak mindenben megfelelő, a teljesítés időpontjára véglegesített egyösszegű (alapösszeg + áfa), forintban megadott fővállalkozási bruttó ajánlat értékelendő.
10.2. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazon költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásával szükségesek. Erre vonatkozóan az ajánlattevőnek kifejezett nyilatkozatot kell tenniük.
Az áradatokat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. vám, különböző díjak és illetékek stb.
Az ajánlattevő a kiírás ellenére több olyan elemet is beépít ajánlatában, ami a fenti kiírásnak nem felel meg.
Pl.: ajánlatának 164. oldalán, az ajánlatkérő által megadott 240 óra víztelenítés beárazásánál arra hivatkozik, hogy ennek tényleges költsége majd a kivitelezés során kerül meghatározásra.
Hasonló a helyzet az ajánlattevő azon megajánlásával (356. oldal), hogy
"a próbaüzem lefolytatásának alapfeltételeként felmerülő többletmunkát a vállalkozó térítés mellett elkészíti a megrendelő megbízására."
Az ajánlatkérő több helyen és egyértelműen kinyilatkozta az ajánlati dokumentációban, hogy minden költséget, ami a sikeres műszaki átadás átvételhez hozzá tartozik (amibe a szennyvíztisztító telep próbaüzeme és a szennyvízcsatorna üzempróbája is beleszámít) az ajánlattevőnek kell viselnie, azaz ami a kivitelezés eredményes megvalósításához szükséges, annak ellenértékét az ajánlattevőnek be kell építeni az ajánlati árába.
2. Az ajánlattevő ajánlatának 334. oldalán, a vállalkozói szerződés tervezetében a megvalósítandó műszaki tartalom alapjaként az engedélyes terveket jelöli meg, ellentétben azzal, hogy a műszaki dokumentáció keretében kiadásra került kiviteli tervek, amik az ajánlat alapján kellett volna hogy képezzék.
Egyértelmű tehát, hogy ha az ajánlattevő nem a kiviteli tervekre tette meg ajánlatát, azaz eltér az ajánlatkérő által előírt műszaki tartalomtól.
3. Az ajánlatkérő előírta az ajánlati dokumentáció 3.8 pontjában, hogy az ajánlattevő olyan műszaki ütemtervet csatoljon, amiből az ajánlatkérő számára egyértelműen kiderül, hol mikor és milyen munkát kíván végezni, mely időpontban kerül sor az úthelyreállításra, az üzempróbára, illetve próbaüzemre stb.
3.8. Az ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlattevők szerződés tervezetük mellékleteként csatoljanak az ajánlatkérő által rendelkezésükre bocsátott ütemezésnek megfelelő műszaki ütemterveként részletes időgrafikont(okat). A grafikon(ok) utcánként (ahol nincsen utcanév, ott egyéb egyértelmű azonosító alkalmazásával), lebontott legyen, úgy kidolgozva, hogy az egyértelműen megmutassa a munkavégzés időtartamát (kezdő és befejező napját naptári nap pontossággal) és helyét, valamint a munkavégzés legfontosabb szakaszainak azonosítására alkalmas jellemzőket (pl. gerincvezeték építése, aszfaltozás, üzempróba, készre jelentés, műszaki átadás-átvétel stb.)
Az ajánlattevő a kiírás ellenére olyan műszaki ütemtervet csatolt, ahol egy utca többször is szerepel, nem állapítható meg belőle, hogy a főbb munkafolyamatok elvégzésére mikor kerül sor stb.
4. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 6.3. pontjában kikötötte magának azt a jogot, hogy minden, a kivitelezés során felhasznált berendezésnek, terméknek stb. minőségi bizonylattal, alkalmazási engedéllyel kell rendelkeznie, és ezt a bizonylatot az ajánlatkérő felhívására az ajánlattevőnek 8 napon belül be kell mutatnia.
6.3. Minden anyagnak, előre gyártott elemnek, készterméknek és elvégzett munkának, amelyet a vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie minőségi bizonylattal, alkalmazási engedéllyel kell rendelkeznie, amelyet a megbízó, illetve képviselőjének felhívására 8 napon belül be kell mutatnia. Ezen bizonylatokat részszámlázáskor vagy az átadás-átvételi eljáráson illetve üzembehelyezési eljárás alkalmával a megrendelő részére át kell adnia.
Az ajánlattevő a kiírás ellenére ajánlatának 350. oldalán azt a megajánlást teszi, hogy a beépített anyagok, gépek, készülékek stb. bizonylatait a részműszaki átadás-átvétel, illetve üzembehelyezési eljárás stb. előtt 6 nappal biztosítja az ajánlatkérő számára.
5. Az ajánlatkérő előírta, hogy hónapra lebontott számlázási ütemtervet csatoljon az ajánlattevő.
10.7. A megajánlott számlázási rendet megfelelő, hónapra lebontott pénzügyi ütemtervvel kell az ajánlatban alátámasztani.
Az ajánlattevő által becsatolt számlázási ütemterv (368. oldal) nem hónapra lebontott, azaz nem felel meg a kiírás feltételeinek.
6. Az ajánlatkérő jótállásra vonatkozó megajánlások körében előírta, hogy az ajánlattevők az általuk megajánlott jótállási időre 11 000 000 Ft összegű bankgarancia-ígérvényt csatoljanak.
Ajánlati dokumentáció:
11.2. Az ajánlatkérő kötelezően előírja, hogy az ajánlattevők az általuk megajánlott jótállási idő tartamára 11 000 000 Ft, azaz tizenegymillió forint mértékű bankgaranciát kötelesek nyújtani.
11.3. A megajánlott jótállási idő alátámasztására az ajánlattevő csatoljon be azon banktól kötelező jellegű banki ígérvényt, mely banktól a bankgaranciát biztosítani kívánja. Az ígérvény alapján a kibocsátó bank kötelezettségét kell hogy képezze minden további vizsgálat és feltétel nélkül az adott bankgarancia kibocsátása.
A becsatolandó banki nyilatkozatnak, többek között tartalmaznia kellet, hogy a majdan kibocsátandó bankgarancia mikortól és meddig lesz érvényben:
11.4. Ezen banki nyilatkozatnak egyértelműen és kötelező jelleggel tartalmaznia kell az alábbi elemeket:
- azon tényt, hogy a bank mely időponttól és milyen mértékű garanciát vállal, a banki ígérvény és az ez alapján kibocsátandó bankgarancia lejártát és lehívhatóságát (a banki ígérvénynek minimálisan az ajánlattételi határidő lejártától az ajánlati kötöttség lejártáig kell hogy érvényben maradjon, a bankgaranciának pedig a szerződés aláírásától a vállalt teljesítési határidő + vállalt jótállási időig kell hogy lejárata biztosított legyen, és a lejáraton túl 10 napos lehívhatóságnak kell lennie),
Azaz az ajánlatkérő előírta, hogy a jól teljesítés időtartamára előírt bankgaranciának a szerződés aláírásának napjától (2003. október 16-tól) az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidő + 30 napig kell érvényben lennie egy további 10 napos lehívhatósággal.
Az ajánlattevő a kiírás ellenére ajánlatának 34. oldalán úgy nyilatkozik, hogy a jótállási időtartamára szóló banki ígérvényt csak a műszaki átadás-átvételt követően bocsátja az ajánlatkérő rendelkezésére.
7. A késedelmi kötbér fedezeteként csatolandó bankgarancia-ígérvénynél az ajánlatkérő előírta, hogy kötbér tekintetében csatolt bankgarancia-ígérvénynek mindenben meg kell felelnie a jótállási időre vonatkozóan csatolt bankgarancia-ígérvénynél előírtaknak azzal, hogy itt a kibocsátandó bankgaranciának az ajánlattevő által vállalt teljesítési határidő + 30 napig kell érvényben maradnia, további 10 nap lehívhatósággal.
12.1. A napi kötbér megajánlása. Az ajánlatkérő az ajánlatevők által a napi késedelmi kötbér tekintetében tett megajánlásokat értékeli, azzal, hogy késedelmi kötbér legmagasabb értékelhető mértéke napi 1 000 000 forint lehet.
12.2. ... Az ajánlattevő csatoljon a vállalt értékű kötbér összegén belül a napi mérték X 30 napra vonatkozó banki ígérvényt. A banki ígérvény alapján a kibocsátó bank kötelezettségét kell hogy képezze minden további vizsgálat és feltétel nélkül az adott bankgarancia kibocsátása.
12.3. A kötbérmegajánlás alátámasztására becsatolt banki papírnak minden meg kell felelnie a jótállási időnél meghatározottaknak (11. pont) azzal, hogy ebben az esetben a banki ígérvénynek minimálisan az ajánlati kötöttség lejártáig kell, míg a bankgaranciának a vállalt teljesítési határidő + 30 napig kell érvényben maradnia (további 10 napos lehívhatósággal)...
A kiírás ellenére azonban az ajánlattevő által a késedelmi kötbér fedezetként a 44. oldalon csatolt ígérvény szerint a bank vállalja, "a késedelmi kötbérre vonatkozó garancia kiadását a szerződés szerinti befejezési határidőtől az azt követő 30 nap (+ 10 nap lehívhatóság) időtartamra.
A fentiek alapján tehát az ajánlattevő ajánlata nem felel meg az ajánlati dokumentációban és az ajánlati felhívásban előírtaknak, ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen."
Ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett Alterra Kft.-vel a szerződést a felhívásban megjelölt időpontban megkötötte.
Kérelmező 2003. október 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be Döntőbizottsághoz.
Ebben kérte a jogsértés megtörténtének megállapítása mellett az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, illetve ideiglenes intézkedés alkalmazásával a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, amikor az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Ajánlata érvényes volt, és érdemben el kellett volna azt ajánlatkérőnek bírálnia, nem pedig kreált és valótlan indokok alapján érvénytelenné nyilvánítani. Véleménye szerint az ajánlatkérő az alapelveket is megsértette, nevezetesen az esélyegyenlőség és a versenytisztaság alapelvét az eljárása során.
Előadta azt is kérelmező, hogy az ajánlatkérő által hét különböző érvénytelenségi okként megjelölt kifogások nem helytállóak, mivel az ajánlati felhívásban és a dokumentációban írt feltételeknek az ajánlata mindenben megfelelt.
Tárgyaláson is megerősítette azt az álláspontját, hogy valamennyi értékelési szempont alapján a társaságuk ajánlata volt a legkedvezőbb, és megítélésük szerint azzal, hogy kreált és valótlan indokok alapján ajánlatuk érvénytelennek lett nyilvánítva, a Kbt. 24. §-ában foglalt eljárási alapelvek közül a verseny tisztasága és esélyegyenlőség súlyosan sérültek.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során kért ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában nem alkalmazta.
Ajánlatkérő a tárgyaláson is fenntartott írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és a kérelmező költségekben való marasztalását. Úgy az írásos észrevételében, mint a tárgyaláson előterjesztett szóbeli nyilatkozatában ajánlatkérő megerősítette és megismételte azon indokokat, mely alapján hét pontban találta kérelmező ajánlatát érvénytelennek és nyilvánította az értékelésre alkalmatlannak.
Az ügyben érintett további felek az eljárás során sem írásban, sem a tárgyaláson szóban érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Döntőbizottságnak a felek által vitatott kérdéskörökre tekintettel a jogorvoslati eljárás során a kérelmező ajánlatát hét kérdéskörben kellett megvizsgálnia az alábbiak szerint: a teljes körű ajánlati ár, az ajánlat alapját képező terv fajta, a műszaki ütemtervvel kapcsolatos hiányosságok, a minőségi bizonylatok kérdése, a számlázási ütemterv, a jótállási bankgarancia, valamint a késedelmi kötbér vonatkozásában. A Döntőbizottságnak abban a kérdéskörben kellett vizsgálatot folytatni és állást foglalni, hogy a fenti ajánlatkérői indokok helytállóak-e vagy sem, azaz a kérelmező ajánlata mindenben megfelelt-e az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak.
Fenti kérdésköröket megvizsgálva 1-7-ig a Döntőbizottság az alábbi megállapításokat teszi:
1. A teljes körű ajánlati ár kérdése
A kérelmező ajánlatának kifogásolt 164. oldala a dokumentáció részeként átadott árazatlan költségvetés változtatás nélküli oldala, amit a konzultáción elmondottak alapján az ajánlattevő felhasználhatott az ajánlata elkészítéséhez. A kérelmező mindemellett a kiírás szerinti mennyiségi adatokkal beárazta a víztelenítési munkákat, a felhívásnak és dokumentációnak éppen azzal tudott megfelelni, hogy az ajánlatkérő előírását a víztelenítés tételes elszámolására vállalta. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban visszavonta az érvénytelenség ezen indokát.
A kifogásolt 356. oldal szerint a kérelmező a szerződéstervezetben mint együttműködés tárgyát jelöli meg a lehetséges többletmunkát a próbaüzemmel összefüggésben. Ettől függetlenül a próbaüzem költségét az ajánlat 332. oldalán 6 millió Ft-ot meghaladó összegben szerepeltette, tehát megtette arra vonatkozó ajánlatát is, továbbá teljeskörűen vállalta a munkák elvégzését prognosztizált átalányáron. Többletmunka általában akkor merül fel egy beruházásnál, ha a megrendelő a szerződésben nem szereplő további feladat elvégzését kéri. A kérelmező ajánlatában semmi nem utal arra, hogy a dokumentációban szereplő műszaki tartalmat hiányosan kívánja teljesíteni, azt pedig önmagában nem lehet hátrányára értékelni, hogy az esetleges többletigényeket is teljesíteni szándékozik. Ha az ajánlatkérőnek kétségei lettek volna az így megtett ajánlattal összefüggésben, akkor magyarázatot kérhetett volna azzal kapcsolatban, erre azonban nem került sor. Előbbiek miatt puszta feltételezéseken alapult részéről a többletmunka vállalásának megítélése.
Az érvénytelenségi okok közötti 1. indok tehát nem állja meg a helyét.
2. Az ajánlat alapját képező tervfajta kérdése
A kérelmező a szerződéstervezete első oldalán (az ajánlat 334. oldalán) megjelöli az ajánlata alapjaként a részére átadott ajánlati felhívási dokumentációt, ajánlati dokumentációt és a műszaki terveket, amely felsorolással teljeskörűen meghatározta, hogy mire adott ajánlatot. Emellett felsorolásszerűen meg is nevezi az általa fontosnak tartott dokumentumokat. Az ajánlati dokumentáció a felsorolásnak megfelelően tartalmazta a hivatkozott számú hatósági engedélyeket, a két tervező által készített, munkaszámokkal azonosítható kiviteli terveket. Kétség nem fér hozzá, hogy a kérelmező azoknak a dokumentumoknak az összességére tette meg ajánlatát, amelyet ezzel a céllal az ajánlatkérő bocsátott rendelkezésére, függetlenül attól, hogy a "kiviteli terv" megnevezés helyett az "engedélyes terv" kifejezést használta.
Az érvénytelenség megállapításának a fentiekre tekintettel ebben a körben sincs alapja.
3. Műszaki ütemtervvel kapcsolatos hiányosságok
A dokumentáció 3.8. pontja alapján az ütemtervből ki kell derülnie az alábbiaknak:
a) utcák neve (nem volt kizárt, hogy egy utcára többször kerül sor a munkálatok során),
b) munkavégzés kezdete és vége naptári nappal,
c) munka jellege (gerincvezeték építése, aszfaltozás, üzempróba, készre jelentés, műszaki átadás-átvétel stb.).
Az ajánlatkérő azt kifogásolja, hogy a kérelmező ajánlatából nem állapítható meg, hogy az egyes munkafolyamatokra mikor kerül sor.
A kérelmező az ajánlatába egyesített műszaki és pénzügyi ütemtervet csatolt, amelyen grafikusan ábrázolta a munkafolyamatokat. Az utcák neve, a munkakezdés és befejezés időpontja az ábrázolásban szerepel, az egyes munkafolyamatok közül a grafikus jelölések és a szövegmagyarázatok együttes értelmezésével megkülönböztethetők a következő munkák: gerincvezeték, nyomóvezeték, átemelő építése, úthelyreállítás, készre jelentés, műszaki átadás-átvétel. Ezzel az ajánlatkérő példálózó felsorolásként megfogalmazott igényét a kérelmező teljesítette. Ugyanakkor az ütemezés alapján a szennyvízcsatorna-hálózat építésével kapcsolatban csak egyszer, az egész rendszer építésének befejezésekor kerül sor a készre jelentésre és a műszaki átadás-átvételre. Utcánként tehát részleges teljesítések nem történnek.
A nyertes ajánlattevőnél is a fentiekhez hasonló az ütemterv kidolgozottsága, azonban ebben az ajánlatban a részteljesítések pontos ütemezése is feltüntetésre került, ezekhez műszaki átadás-átvétel is kapcsolódik. Tény, hogy a nyertes ütemterve jobban követhető és áttekinthetőbb, mert a munkafolyamatok jelmagyarázattal ellátott eltérő színekkel kerültek feltüntetésre.
Összességében tehát ebben a körben a kérelmező ütemterve teljesíti az ajánlatkérő előírásait, kidolgozottságának színvonala viszont lényegesen alacsonyabb a nyertesénél, az érvényesség vizsgálata körében azonban erre nem lehetett tekintettel az ajánlatkérő.
Az érvénytelenség indoka nem megalapozott ebben a körben sem.
4. Minőségi bizonylatok kérdése
A dokumentáció szerinti ajánlatkérői igény egyrészt az, hogy a bizonylatoknak folyamatosan rendelkezésre kell állni és kérésre bármikor 8 napon belül az ajánlatkérő részére be kell azokat mutatni. Másrészt a részszámlázáskor, illetve az átadás-átvételi eljáráskor kell azokat a megrendelő részére átadni. Ajánlatkérő szerint az első fordulat vállalása a kérdéses, mert a "bármikor 8 napon belüli" bemutatásra a kérelmező a szerződéstervezetben nem tér ki. A második fordulat tekintetében a kérelmező vállalása kedvezőbb, mint a dokumentációban meghatározott feltétel, mert a bizonylatok 6 nappal korábbi időpontban történő átadását vállalja ezzel a kérelmező. Az tény, hogy a szerződéstervezetben nincs nyilatkozat arra, hogy a munkák folyamán a bizonylatok bemutatása miként történik, viszont az ajánlatkérő feltételével ellentétes nyilatkozata sincs, sőt a szerződéstervezetben más helyen (ajánlat 344. o.) kifejezetten vállalja is a kérelmező az ajánlatkérő által kérteket. A kérelmezőnek a felhívás feltételeit vállaló nyilatkozatára tekintettel legfeljebb kérdésként merülhetett volna fel az ajánlatkérő részéről a nyilatkozat pontos tartalma, amely tisztázására nem került sor.
Ebben a tekintetben is feltételezésen alapult az ajánlat érvénytelenítése.
5. Számlázási ütemterv kérdése
Az ajánlatkérő a felhívás 10.7. pontjában hónapokra lebontott számlázási ütemtervvel kérte alátámasztani a számlázási rendet. A kérelmező összesen 9 részszámlát nyújt be, napra pontosan dátumozva az időpontokat az általa csatolt "Számlázási ütemtervben". A számlázásokra azonban nem havi rendszerességgel, hanem változó időszakokat követően kerül sor. A kérelmező ajánlatában a pénzügyi teljesítés havi bontásban nem szerepel. Az ajánlatkérő pénzügyi ütemterv alatt azt várta el, hogy az ajánlattevő hónapokra lebontva tüntesse fel a megvalósuló műszaki tartalom összegszerűségét, és ehhez illeszkedve állítsa be a számlázási időpontokat és összegeket. Ezt az elvárást a hivatkozott 10.7. pontban érthetően meg is fogalmazta. Előírását helyesen értelmezte a nyertes ajánlattevő, aki teljesítette a havi lebontású pénzügyi teljesítés meghatározását, míg a kérelmező valóban mellőzte a havi lebontású pénzügyi ütemterv elkészítését.
Az ajánlat ebben a körben nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételének, azaz érvénytelenségének megállapítása e körben nem jogsértő.
6. Jótállási bankgarancia kérdése
Az ajánlatkérő a dokumentáció 11.2-4. pontjaiban határozta meg a feltételeit, melyek lényege a következő:
- bankgarancia-ígérvényt kell az ajánlathoz csatolni, amely az ajánlattételi határidőtől az ajánlati kötöttség lejártáig (eredményhirdetés + 60 nap) van érvényben,
- az ígért bankgaranciát (11 millió Ft-ot) a szerződés aláírásától a vállalt teljesítési határidő + jótállási idő lejártáig kell nyújtani, a véghatáridőn túli 10 napos lehívhatósággal.
Az ajánlatkérő sem vitatja, hogy a kérelmező által csatolt bankgarancia nyilatkozat megfelel az általa előírt feltételeknek. Amit kifogásol, az az ajánlat 34. oldalán tett nyilatkozat, mely szerint a kérelmező a "jótállásról szóló banki ígérvényt" csak a műszaki átadás-átvételt követően bocsátja az ajánlatkérő rendelkezésére.
Tény, hogy az említett ajánlattevői nyilatkozat értelmezése nem egyszerű. Az első kérdés, hogy mit ért a kérelmező "jótállásról szóló banki ígérvény" alatt. Ugyanis a banki ígérvény nem más, mint a bankgarancia-nyilatkozat, amely az ajánlatban van, tehát már az ajánlatkérő rendelkezésére áll. A kérelmező nyilatkozata az ajánlat 34. oldalán előbbieken túl még ellentétes az ajánlat 42. oldalán csatolt banki szándéknyilatkozat tartalmával is a rendelkezésre bocsátás időpontját illetően. Miután a banki szándéknyilatkozat tartalmilag teljes mértékben megfelel az ajánlatkérő által kérteknek, ajánlatkérőnek rá kellett volna kérdeznie a nem egyértelmű kijelentés tartalmára. Erre nem került sor.
Tekintettel arra, hogy a banki szándéknyilatkozat visszavonhatatlan volt, az ellentmondás nem vezethetett az érvénytelenséghez.
7. Késedelmi kötbér bankgaranciája
Az ajánlatkérő előírásait a dokumentáció 12.1-3. pontjai tartalmazták. A lényegük:
a) bankgarancia ígérvényt kell az ajánlathoz csatolni, amely az ajánlattételi határidőtől az ajánlati kötöttség lejártáig (eredményhirdetés + 60 nap) van érvényben,
b) az ígért bankgaranciát (kötbér napi értéke X 30 nappal összegben) a szerződés aláírásától a vállalt teljesítési határidő + 30 napig kell nyújtani, a véghatáridőn túli 10 napos lehívhatósággal. (Az előírások nagymértékben egybevágnak a jótállási bankgaranciára vonatkozó előírásokkal.)
Az ajánlatkérő szerint ezeknek a feltételeknek az ajánlat 44. oldalán csatolt banki szándéknyilatkozat nem felel meg, mert a bankgarancia érvényességének kezdő időpontja nem a szerződés megkötésének napja, hanem a szerződés teljesítésének befejezési határideje. A kérelmező álláspontja szerint a bankgarancia szándéknyilatkozat értelmezhető úgy is, ahogy az ajánlatkérő feltételeiben szerepel, bár elismeri, hogy a megszövegezése nem egyértelmű.
Az ajánlat 44. oldalán csatolt szándéknyilatkozat teljesen egyértelműen tartalmazza a bankgarancia feltételeit: a bank a bankgaranciát nyertesség esetén a szándéknyilatkozat érvényességi határideje előtt (szerződéskötéskor) kibocsátja, de a késedelmi kötbérre vonatkozó 30 millió Ft összegű garancia érvényességi időtartama a "szerződés szerinti befejezési határidőtől az azt követő 30 nap (+10 nap lehívhatóság)".
A bankgarancia érvényességének kezdő időpontja tekintetében tehát a kérelmező nem teljesítette az ajánlatkérő feltételét, ezért az ajánlat ebben a körben is érvénytelen.
A fent leírt értékelés alapján a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában az ajánlatkérő által megjelölt hét indok közül kettő helytálló, nevezetesen a számlázási ütemtervvel kapcsolatos, valamint a késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlatkérői megállapítás, így tehát ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné és zárta ki az értékelésből.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
E kógens rendelkezéseket összevetve a fenti hét kérdéskörre vonatkozó ténymegállapításokkal a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen volt.
A leírt értékelésből is megállapíthatóan a Döntőbizottság a vizsgálat során az érvényesként kezelt és nyertesnek kihirdetett Alterra Kft. ajánlatát is vizsgálat tárgyává tette, így erre tekintettel megállapítható az is, hogy a kérelmezőnek a verseny tisztaságára és az esélyegyenlőségre vonatkozó vélt sérelme is megalapozatlan, így ajánlatkérő terhére a hivatkozott alapelvek megsértése sem állapítható meg.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította, és ugyanezen § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 17.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos