KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9720)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.505/14/2003.
Tárgy: a Főkert Parkfenntartó Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Főkert Parkfenntartó Kft. (1149 Budapest, Limanov tér 25., képv.: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti u. 72.; továbbiakban kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (1163 Budapest, Havashalom u. 43., továbbiakban: ajánlatkérő) által "Budapest XVI. ker., Erzsébet liget művelődési otthon (színházépület), orvosi rendelő környezetének öntözőhálózat-kiépítése, valamint a zöldfelületi rekonstrukciós munkák I. ütemének (5007 m2 nagyságú terület) elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. A kérelmet egyebekben elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. július 30. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 31. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A közzétett hirdetményt 2003. augusztus 13-án közzétett hirdetménnyel az értékelési részszempontok és azok súlyszáma tekintetében módosította ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározásra került, hogy a szerződés időtartama 2003. október 15-től 2004. május 15-ig szól.
A felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámával és az értékelés módszerével együtt: A felhívás ezen részének módosítását követően az értékelés szempontjai az alábbiak szerint alakultak:
- ajánlati ár (figyelembe véve az évenkénti árváltozás mértékét) súlyszám: 70
- növényültetéskor az eredésen túli garancia vállalása súlyszám: 10
- többletszolgáltatásként az elkészült parkfelület fenntartása (hónapokban megadva) súlyszám: 20
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 0-10.
A legjobb ajánlat 10 pontot kap, a többi ajánlat pontszáma arányosítás módszerével kerül meghatározásra. Az ajánlatok összpontszámának számítási módja: az egyes részszempontokra adott értékelési pontszámot megszorozzuk a súlyszámmal, a szorzatokat pedig összeadjuk.
Ajánlatkérő a felhívás 16. "Egyéb információk" e) pontjában rögzítette, hogy a dokumentációval kiadott pályázati adatlap kitöltése kötelező. Az előírt mellékletek bármelyikének hiánya maga után vonja az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
E pontban ajánlatkérő meghatározta, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket, a kötelezően kitöltendő nyilatkozatokat, szerződés tervezetet csatolt, és kertészeti kiviteli terv és árazatlan költségvetési kiírás formájában meghatározta a pontos műszaki tartalmat.
A dokumentációban szereplő aktualizált kertészeti kiviteli terv növényjegyzéke szerint az ajánlattevőknek az abban megjelölt fajtájú fák, cserjék, örökzöldek és évelő növények ültetését is vállalniuk kellett, valamint a kiültetendő növények között a költségvetési kiírás V. 11. sora szerint egynyáriak ültetése is a feladat része volt.
A kiadott árazatlan költségvetés V. 15. tételeként az 1 éves parkfenntartási munkák szerepeltek, míg a dokumentáció egyértelműen tartalmazza azon kötelezettséget, hogy az ajánlati árat a kiadott költségvetési kiírásnak megfelelően kell megadni, valamint a kötelezően alkalmazandó egységes tartalomjegyzék szerint a költségvetés kiírás beárazott példánya kötelező része kellett legyen az ajánlatnak.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. szeptember 23. napjára 5 db ajánlat érkezett. Ajánlatot nyújtott be a GARDEN Kft., a LIÁN Kht., a Jánosik és Társa Kft., a Varpex Rt., valamint kérelmező.
Az ajánlatokat ajánlatkérő által felállított bizottság megvizsgálta, amelynek eredményeként 3 ajánlattevőt felszólított hiánypótlásra. A hiánypótlást követően ajánlatkérő valamennyi ajánlatot érvényesnek minősített és az ajánlatokat értékelte.
Ennek során a bírálóbizottság 2003. október 2. napján tartott ülésén határozott arról, hogy a növényültetéskor az eredésen túli garancia a törvényben előírt 12 hónapon túl a 36 hónapot meghaladó garancia vállalás setében "értelmezhetetlen, szakmailag értékelhetetlen, komolytalan, továbbá az ajánlattevők esélyegyenlőségét súlyosan sértő, ezért az ilyen ajánlatokat 0 pontra értékeli"
Döntött továbbá arról is a bizottság, hogy azon ajánlatok esetében, ahol az ajánlattevő a kész parkfelület ingyenes fenntartását vállalta, de a részletes költségvetésben az 1 éves parkfenntartás tételt beárazta, az ajánlati árból az éves parkfenntartás költségét a vállalt időtartamnak megfelelő arányban levonja. Az összehasonlíthatóság érdekében a korrigált árat veszi figyelembe az értékelés során.
A fenti döntések alapján elvégezte a bizottság az ajánlatok értékelését, majd döntésük szerint az eljárás nyertese a Garden Kft., az ezt követő 2. legkedvezőbb ajánlat a Varpex Kft. ajánlata.
A nyilvános eredményhirdetésre 2003. október 3. napján került sor, ahol ajánlatkérő kihirdette az eljárás eredményét, valamint a fenti bizottsági döntéseket is ismertették. Ajánlatkérő az Összegzés c. iratot elkészítette, mely az eredményhirdetésen ismertetetteket tartalmazta a törvényben előírt tartalom mellett.
Kérelmező 2003. október 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte.
Álláspontja szerint a növényültetéskor az eredésen túli garancia vállalása részszempont tekintetében ajánlatkérő olyan szempontot vont be az értékelésbe, melyet sem a felhívásban, sem a dokumentációban előre nem határozott meg, és erre hivatkozva értékelte 0 pontra ajánlatának ezt a részét. Álláspontja szerint ez sérti a Kbt 55. § (6) bekezdését. Hivatkozott arra, hogy a beszerzés tárgyához kapcsolódó feladatok jelentős része faültetés, amelyek hosszú élettartamára tekintettel a 20 év garancia nem tekinthető túlzónak.
Kérelmező előadta, hogy helyes értékelés esetén kérelmező lenne az eljárás nyertese, ezért ajánlatkérő megsértette az 59. § (1) bekezdését is.
Kérelmező kérelmét kiegészítve kifogásolta továbbá az ajánlati ár értékelését is. Indokai szerint ugyanis ajánlatkérő módosította a már benyújtott ajánlatok ajánlati árait akkor, amikor az éves parkfenntartás költségét az ajánlatokból kivette, és az összehasonlítást úgy végezte el, mintha ezek az ajánlattevők is ingyen vállalták volna a parkfenntartást. Álláspontja szerint ezzel ajánlatkérő megsértette e körben is a Kbt. 55. § (6) bekezdését, illetőleg ajánlatkérő megsértette a Kbt. 49. § (2) bekezdését is, valamint elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét és ezzel megsértette a Kbt. 43. § (7) bekezdését is abban az esetben, ha számítási hibának tekintjük a parkfenntartási munkák értékének kivételét az ajánlati árból. Kérelmező álláspontja szerint azonban ezt nem lehet a számítási hiba kategóriájába sorolni.
Kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő 2003. október 14-én nyújtott be észrevételt, melyben a kérelem elutasítását kéri. Álláspontja szerint az értékelésbe nem vont be utólag szempontokat, hanem kérelmező értelmezte tévesen a bírálati részszempontot. Észrevételében kifejti, hogy nem a fák élettartamára kért garanciát, hanem csak arra, hogy az eredeztetésük sikeres lesz, azaz meggyökeresednek, ez pedig nagyságrendekkel kevesebb, mint 240 hónap. Előadja továbbá, hogy a feladat csak csekély mértékben foglal magában faültetést (10 db), többségében cserje (3970 db) és évelő növény (8320 db).
Álláspontja szerint kérelmező ajánlata a garanciavállalás körében nem tekinthető jóhiszeműnek, valamint ezen tartalmi elem 0 pontra történő értékelését jogszerűnek és értelemszerűnek tekinti.
Az ajánlati árak korrigálásával kapcsolatban előadja, hogy annak elvégzése az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében szükséges volt az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az ajánlattevők egy része (kérelmező is) vállalta 1 évnél hosszabb időre az ingyenes parkfenntartást és a tételes költségvetési táblázatban ezt a tételt 0 Ft-ra árazta. Más ajánlattevők is vállalták az 1 évet meghaladó időre a térítésmentes fenntartást, de a tételes költségvetési táblázatban beárazták, ezért ezen tétel összegét a vállalási árukból levonták. "Ez az összeg nem számít bele a tényleges vállalási árba, a korrekció elvégzése merőben technikai kérdés.
Egyéb érdekelt Garden Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy a kérelmező által vállalt 20 éves garancia azért is elfogadhatatlan számukra, mert a beültetésre kerülő növények többségének élettartama ennél jóval rövidebb.
A Döntőbizottság 2003. október 8. napján ideiglenes intézkedéssel élt és az eljárást lezáró a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott az alábbi indokok szerint
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében megfogalmazott hatáskörében eljárva a kérelem keretei között két kérdésben kellett állást foglalnia. Egyrészt hogy ajánlatkérő módosította-e az egyes ajánlatokat, akkor, amikor a parkfenntartás költségével csökkentette adott ajánlattevők ajánlati árait, és erre tekintettel történt-e jogsértés az ajánlati ár értékelése körében. Másodsorban választ kellett adnia Döntőbizottságnak arra a kérdésre, hogy ajánlatkérő jogszerűen mellőzte-e a kérelmező növényültetésen túli garanciára tett vállalását az értékelés során, illetve jogszerűen végezte- e el a pontozást ezen részszempont körében.
1. Az ajánlati árnak az egyes ajánlattevők esetén ajánlatkérő általi korrekciója az 1 éves parkfenntartás költségével.
Ajánlatkérő a kiadott dokumentáció pályázati adatlapja alapján kötelezően nyilatkozatot várt el ajánlattevőktől, hogy menynyi ideig vállalják a kész parkterület fenntartását ingyenesen.
Az elkészült parkterület ingyenes fenntartására vonatkozó vállalásokat ajánlatkérő értékelni kívánta a külön meghatározott értékelési részszempont körében a felhívás 13. b) pontja szerint.
Emellett azonban a dokumentáció részét képező költségvetési kiírásban - amely kitöltése ajánlatevők által kötelező volt - az 1 éves parkfenntartás munka megjelölésre került mint beárazandó tétel.
A dokumentáció szerint a beárazott költségvetés ajánlatba szerepeltetése kötelező tartalmának részét kellett képeznie.
A fenti ajánlatkérői feltételrendszer alapján valamennyi ajánlattevő az ajánlati adatlapon nyilatkozott az ingyenes parkfenntartás idejére vonatkozóan, valamint csatolták az árazott költségvetést. Egyes ajánlattevők - köztük kérelmező is - az árazott költségvetésnek az 1 éves parkfenntartás tételét 0 Ft-ra költségelte, egyes ajánlattevők - köztük a nyertesnek kihirdetett Garden Kft. is - az ingyenes parkfenntartás vállalása mellett beárazta a parkfenntartás tételét a költségvetésbe, így az ajánlati árukban a parkfenntartás költsége is megjelent. Ajánlatkérő azon ajánlattevők esetében, akik az ingyenes parkfenntartás vállalása mellett a költségvetésben ennek ellenértékét szerepeltették, ezen összeggel csökkentette az ajánlattevők ajánlati árait.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárása az ajánlati ár korrigálása körében semmi esetre sem tekinthető az ajánlatok tartalmának módosításának. Ezen ajánlatokban ugyanis ajánlattevők az elkészült parkfelület fenntartását ingyenesen vállalták 24, avagy azt meghaladó időtartamban.
A beszerzés tárgya nem terjedt ki parkfenntartási feladatok ellenérték fejében történő elvégzésére, az kizárólag az ajánlattevők által vállalt ingyenes fenntartásra terjedhet ki.
A parkfenntartási munkák ezért csak abban a körben jelentkezhetnek, amennyiben és amilyen időtartamban az ingyenesen kerül vállalásra, parkfenntartási munkák ellenérték fejében történő végzése nem része a beszerzésnek - még akkor sem, ha a költségvetési kiírásban ezen munkák 1 éves időtartama tételként szerepel -, így az ajánlati árnak sem lehet része, főképp akkor nem, ha ajánlattevők az ingyenes fenntartási munkákra vállalnak kötelezettséget az ajánlatban.
Az olyan ajánlati árak estében tehát, ahol az ingyenes parkfenntartás ajánlati vállalása ellenére annak költsége az ár részét képezte, nyilvánvalóan tévedésen alapul, azon a tévedésen hogy az ingyenesség ellenére költségelésre került.
Ezen esetben pedig ajánlatkérőnek ezen ajánlati ár meghatározásának hibáját korrigálni kellett, erre a Kbt. 43. § (7) bekezdése lehetőséget is biztosít számára, amikor kimondja, hogy az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki a összesített ellenértéket. Ez a jelen esetben azt jelentette, hogy a költségeit parkfenntartás értékét - amely az ajánlati vállalások szerint ingyenes volt - levonta az ajánlati árból.
Jelen esetben ez természetesen az ajánlati ár módosulását jelentette és ezáltal az ajánlat érdemi részét érintette, de éppen azért nem tekinthető az ajánlat jogszerűtlen módosításának, mert magukból az ajánlatokból következett és azok tartalmának megfelelően megállapítható volt. Önmagában az, hogy az elvégzett korrekció kihat az egyes - értékelés alapját képező - tartalmi elemekre még nem szükségképpen jelenti az ajánlat módosítását, ezért nem osztotta a Döntőbizottság a kérelmező azon okfejtését, hogy az ajánlati ár megváltozására tekintettel az ajánlat tiltott módosítása valósult meg.
A törvény fent hivatkozott 43. § (7) bekezdése azt is előírja, hogy a számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell. Jelen esetben ajánlatkérő értékelő bizottsága 2003. október 2. napján megtartott bizottsági ülésén döntött az ajánlati ár javításáról, amelyről az eredményhirdetés időpontjában a jelenlévő ajánlattevőket, illetve az eredményhirdetésen meg nem jelenő ajánlattevőket az összegzés megküldésével tájékoztatta és ezzel eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének a számítási hiba javításával kapcsolatban. Az 1 napon belüli tájékoztatás kielégíti azt a követelményt, hogy haladéktalanul kell megtörténjen a tájékoztatás.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság nem találta alaposnak a kérelmezői kifogásokat e körben, álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása az ajánlati ár javítása tekintetében nem volt jogsértő.
2. A második részszempont "növényültetéskor az eredésen túli garanciavállalás" ajánlatkérő általi értékelése
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő értékelési részszempontként a növényültetésen túli garanciavállalást határozta meg. E körben a dokumentációban a "Tájékoztató a pályázat elkészítéséhez" 7. pontjában csak azt rögzítette, hogy a növényültetéskor az eredésen túl vállalt garanciát megrendelőtől való ellenszolgáltatás nélkül kell érteni, és a vállalkozónak arról kell nyilatkozni, hogy vállalja-e azt, és ha igen, akkor hány hónapig az átvételt követően. Ajánlatkérő azt is meghatározta még; hogy az eredésen túli garancia fenntartási szerződéshez nem köthető.
A fent ismertetetteken túl a garanciavállalás tartalmára, az ezzel kapcsolatos elvárásokra, feltételekre megszorításokra vonatkozóan semmiféle rendelkezést nem adott.
Az ajánlatok értékelésének szakaszában ezen részszempont esetén rendelkezett arról, hogy a növényültetésen túli garanciavállalás körében a 36 hónapot meghaladó vállalásokat kizárja az értékelésből, azokat értékelhetetlennek tekinti. Ezen döntése szerint végezte el az értékelést, amely során a kérelmező vállalását 0 ponttal értékelte.
Ajánlatkérő joga, hogy meghatározza, milyen elemeket kíván értékelni az összességében legelőnyösebb ajánlat körében, ezen lehetőségének korlátja, hogy azt előre a felhívásban kell meghatároznia, illetőleg a részszempont tartalmának pontos meghatározását a dokumentációban teheti. Arra azonban nincs lehetősége, hogy egy részszempont tartalmát későbbiekben, az ajánlatok ismertében az értékelés szakaszában határozza meg. Jelen ügyben ajánlatkérő garanciavállalást (jótállást) kért megajánlani, amely körében csak az volt az előírás, hogy az az eredésen túli időszakra vonatkozzon.
Az, hogy ajánlattevők a vállalásaikat a garancia körében az eredésen túli időre meddig terjedően tehetik meg, illetve, hogy ajánlatkérő a szerződésszerű teljesítés biztosítását a jótállással meddig az időpontig kívánja kedvezően figyelembe venni, nem határozta meg sem a felhívásban, sem a dokumentációban.
Ajánlatkérő ilyen irányú rendelkezéseket csak az ajánlatok beérkezése után az ajánlatok értékelésének körében tett, ami azt eredményezte, hogy ezen részszempont tekintetében az ajánlatokban tett vállalások értékelésére utóbb meghatározott korlátozások között került sor. Ezen korlátozás kétirányú volt jelen esetben, egyfelől ajánlatkérő magát a garancia fogalmát értelmezte a felhívásban közöltekhez képest szűkítően akkor, amikor előadta, hogy garanciára vonatkozó vállalásokat nem az élettartamra kért, hanem arra, hogy az eredeztetésük sikeres lesz, meggyökeresednek, azaz a megfelelő folyamatok lejátszódnak. Másfelől ajánlatkérő időkorlátot is felállított, hogy a garanciavállalásokat 36 hónapi vállalásig fogja értékelni.
Mindkét korlátozása ajánlatkérőnek az értékelési részszempont körében sértette a törvény rendelkezést, amikor az értékelést nem a felhívásban előre közöltek alapján, hanem a szempont tartalmát későbbiekben, az értékelési szakban felállított feltételek mellett bírálta el. Ezzel az eljárásával ajánlatkérő megsértette a Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglalt követelményeket, amikor a kérelmező vállalását a garancia körében a fenti két - előre nem ismertetett - feltétel mentén ítélte meg és pontozta 0 ponttal.
A Döntőbizottság megítélése ajánlatkérő eltérő rendelkezése hiányában a garancia (jótállás) vállalások körében annak tartalmát a jótállás általános fogalma alapján kell és lehet értelmezni a jelen közbeszerzési eljárásban is. Ez azt jelenti, hogy jótállás az amikor, a jótálló fokozott felelőséget vállal azért, hogy a szolgáltatott dologban megvannak a törvényes és a szerződésben meghatározott tulajdonságot.
Ajánlatkérőnek tehát a garancia fenti fogalma alapján kell a Kbt. 55. § (6) bekezdésében megfogalmazott kötelezettsége teljesítése körében eljárnia, amely az ajánlat részszempont szerint tartalmi elemeinek megállapítását jelenti, meg kell állapítania, hogy az egyes ajánlatokban tett vállalások tartalma miképp állapítható meg, illetve megállapítható-e figyelemmel természetesen a teljesítendő feladatra és azok feltételeire is. Ezt követően kell ajánlatkérőnek ajánlatok megállapított tartalmi elemeit pontoznia szintén az általa előre megadottak betartásával.
A kérelmező kérelmében hivatkozott arra is, hogy helyes értékelés mellett nyertes ajánlattevő lett volna.
Tekintettel azonban arra, hogy a jogorvoslati eljárás során alkalmazott ideiglenes intézkedéssel ajánlatkérőnek lehetősége van az értékelés során elkövetett jogsértést korrigálni, a Döntőbizottság nem végezhet ajánlatkérő helyett értékelést, ezzel ugyanis ajánlatkérő helyett hozna döntést, ez pedig nem feladata a Döntőbizottságnak, valamint ajánlatkérő döntési jogát korlátozná. A fentiek alapján Döntőbizottság az eljárást lezáró döntés megsemmisítése mellett megadta a lehetőséget ajánlatkérőnek - és ezzel biztosította kérelmező részére -, hogy az általa sérelmezett közbeszerzési eljárásban egy jogszerű eljárást lezáró döntést hozhasson, avagy új eljárás keretében jogszerűen lefolytatott eljárásban vehessen részt kérelmező.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértések kiküszöbölésére, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte. Ajánlatkérő a reparáció körében a törvény adta lehetőség szerint újra értékelheti a döntést megalapozó tényezőket és új eljárást lezáró döntést hozhat avagy dönthet arról hogy ezen eljárás eredménytelenné nyilvánítása mellett egy új közbeszerzési eljárást indít a jelen beszerzési tárgyban.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.