KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9758)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.477/14/2003.
Tárgy: az ŐRVÉD Kft. jogorvoslati kérelme az ELMŰ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az ŐRVÉD Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Rév út 105., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 72-74., postacím: 1393 Budapest 62., Pf. 511., képviseli: dr. Sátori Anna ügyvéd, 1054 Budapest, Aulich u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "A Budapesti Elektromos Művek Rt. és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. kisfogyasztói csatlakozóin és fogyasztásmérő helyein végzett munkák végrehajtása évente 914 ezer fogyasztási helyen" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel az 52. § (2) bekezdés d) pontját, valamint ezekre tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítő 2003. június 11-én megjelent 24. számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában 3285/2003 szám alatt.
A felhívás 3. d) pont meghatározta, hogy részajánlat tehető az ELMŰ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. áramszolgáltatási területén belül 10 régió területére (ELMŰ Rt.: észak-pesti, közép-pesti, délpesti, észak-budai, dél-budai, ÉMÁSZ Rt.: miskolci, egri, gyöngyösi, salgótarjáni, sárospataki régióközpontok). Az egyes részterületeken belüli további bontás nem lehetséges.
A szerződés teljesítési határideje a 4. pont szerint a szerződés aláírásától számított 30. napon lép hatályba és 2005. március 31-ig érvényes.
A részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait a 9. a) pont határozta meg, a II. b) pont a műszaki szempontok között a műszaki technikai felszereltség alapján, a II. c) pont a teljesítésbe bevonni kívánt, a részvételre jelentkezővel munkaviszonyban álló szakemberek megfelelősége alapján. Az alkalmasság elbírálására vonatkozóan a felhívás előírta, hogy a II. b) és c) alpontokban meghatározott minimális követelmények 1 régió ellátásához szükségesek!
A 9. b) pont a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítése műszaki szempontjai között a II. b) és c) pontja a következőket határozta meg:
b) nem rendelkezik egy régió területére vonatkozóan legalább a 9. a) II. b) pontban felsorolt eszközökkel,
c) nem rendelkezik egy régió területére vonatkozóan olyan szakembergárdával, amely felkészültsége és létszáma megfelel a 9. a) II. c) pontban leírt valamennyi minőségi és mennyiségi értékelési szempont ott meghatározott legalacsonyabb értékének.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma húsz volt, hat céget ajánlatkérő már kiválasztott.
Az ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített.
A részvételi jelentkezési határidőre, 2003. július 7-ére 16 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz.
A részvételi szakasz eredményhirdetése 2003. július 17-én volt, az ajánlatkérő a BanKonzult Kft.-t, az Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft.-t, az Elektron Immo-Plus Kft.-t, az Elektro Szolg. 98 Kft.-t, az EM-AN Kft.-t, az ERSTO Kft.-t, az ESCORT Kft.-t, az Észak-budai Kft.-t, a GA Magyarország Kft.-t, a GOLDES Security Kft.-t, a Kábel Team Kft.-t, a Sector Hungary Rt.-t, a TESSAG Hungária Kft.-t és kérelmezőt alkalmasnak minősítette és ajánlattételre az ajánlati felhívás megküldésével az ajánlattevőket felhívta. Két cég részvételi jelentkezését érvénytelenné nyilvánította.
Az ajánlati felhívás 8. b) pontja a 2., 3. és 4. bekezdésben a csatolandó iratok között előírta, hogy
- az ajánlattevőnek - mivel kapacitását meghaladó részterületekre tehet ajánlatot - meg kell adnia, hogy milyen részajánlati variációkban tartja magát alkalmasnak a teljesítésre (pl. 1. változat: 1. és 4. részterület, 2. változat: 5. részterület 3. változat: 2. és 4. részterület stb.),
- az ajánlattevőnek meg kell adnia a részajánlatok prioritását,
- az ajánlatban szerepelnie kell - a részvételi jelentkezésben bemutatottak alapján - a részterületi variációkhoz rendelt erőforrások felsorolásának a következő bontásban:
- a szerelőpárok neve,
- a szerelőpár rendelkezésére álló FAM-készletek száma,
- a szerelőpár rendelkezésére álló gépjárműívek) darabszáma, feltüntetve legalább a forgalmi rendszám utolsó betűjele, továbbá annak három számjegye,
- a szerelőpár rendelkezésére álló mobiltelefon(ok) darabszáma, a telefonszám legalább az utolsó 4 számjegyének feltüntetésével.
Ugyanaz az erőforrás több megjelölt részterületi variációban is szerepelhet.
A 12. pont 3. bekezdése előírása szerint az ajánlatnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az ajánlattevő mely részterületre tesz ajánlatot.
Az 5. bekezdés előírta, hogy az ajánlattevő a részterületekre összkapacitását meghaladóan is tehet ajánlatot, ez esetben azonban meg kell jelölnie, hogy mely részajánlati variációkra vonatkozóan rendelkezik elegendő kapacitással, és meg kell jelölnie a részterületek prioritási sorrendjét is.
A 7. bekezdés az ajánlat érvénytelenségi okai között a második, harmadik, negyedik és ötödik francia bekezdésekben meghatározta:
- nem tartalmazza, hogy mely részterület(ek)re tesz ajánlatot,
- nem tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mely részajánlati variációk ellátására vonatkozóan rendelkezik elegendő kapacitással,
- az ajánlattevő több régióközpont területére tett ajánlatot, de nem adta meg a kapacitásvariációkat,
- nem, vagy hiányosan tartalmazza a részterületi variációkhoz rendelt erőforrások felsorolását.
Továbbá azt, hogy érvénytelen az a nyertes pozícióban lévő fővállalkozói ajánlat, amelyben a felsorolt erőforrásokat más nyertes pozícióban lévő fővállalkozói ajánlat alvállalkozói erőforrásaként is számba vették.
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentáció műszaki követelményeket, kereskedelmi és egyéb szerződési feltételeket és az ajánlatra vonatkozó előírásokat tartalmazott.
A dokumentáció 1.8. pontja ismertette az egyes tevékenységek leírását, a 12-féle tevékenység egységárát az ajánlati árűrlapon kellett megadni. A 3.1. pont szerint az egységárakhoz "szorzókat" kellett hozzárendelni, amelyeket az ajánlattevők határoztak meg.
Az ajánlatra vonatkozó előírások között a 3.3. pont 2. bekezdése a részajánlat tételre vonatkozóan előírta, hogy egy ajánlattevő több régióközpont területére is tehet ajánlatot. Ebben az esetben az ajánlattevőnek az ajánlatban meg kell adnia a prioritási sorrendet, valamint azt, hogy maximálisan hány területre rendelkezik kapacitással. Ezen adatok hiányában az ajánlat érvénytelen.
Továbbá, hogy az ajánlati lapon az ajánlattevőnek fel kell tüntetnie mely részajánlat(ok)ra tesz ajánlatot.
A 3.8. pont az érvénytelenségre vonatkozó előírásokat a felhívásban foglaltak szerint ismertette.
Az ajánlattételi és bontási határidő 2003. augusztus 5-én volt. A kérelmezőn kívül a BanKonzult Kft., az Elektromos Műszaki Szolgáltató Kft., az Elektron Immo-Plus Kft., az Elektro Szolg. 98 Kft., az EM-AN Kft., az ERSTO Kft., ESCORT Kft.-t, az Észak-budai Kft., a GA Magyarország Kft., a GOLDES Security Kft., a Kábel Team Kft., a Sector Hungary Rt., és a TESSAG Hungária Kft. nyújtott be ajánlatot. A kérelmező az Észak-pesti, az Észak- és Dél-budai, valamint az ÉMASZ Rt. valamennyi régiójára részajánlatokat tett.
Az ajánlatkérő az első tárgyalást valamennyi ajánlattevővel 2003. augusztus 25-én folytatta le, a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a végső árajánlatot 2003. augusztus 29-én 11.00 óráig küldhették meg az ajánlattevők. Az utolsó tárgyalásra az ajánlattevők egyik részével 2003. szeptember 1-jén, másik részével szeptember 2-án került sor. A kérelmező a tárgyalás mindkét szakaszában részt vett.
Többek között 2003. szeptember 1-jén folytatott tárgyalást az ajánlatkérő a Goldex Security Kft.-vel és az Észak-Budai Kft.-vel.
Az Észak-Budai Kft. az elvégzendő feladatok volumenére tekintettel, kapacitása hiánya miatt az észak-budai régióra vonatkozó ajánlatát visszavonta, a dél-budai és az észak-pesti régióra tett ajánlatát fenntartotta. Ajánlati ára a dél-budai régióra 469 697 000 Ft volt.
A Goldex Security Kft. fenntartotta az észak-budai régióra tett ajánlatát, nyilatkozata szerint ezen területen végzendő munkákra rendelkezik elegendő kapacitással. Ajánlati ára az észak-budai régióra 768 336 000 Ft.
A kérelmezővel 2003. szeptember 2-án tárgyalt az ajánlatkérő. Nyilatkozata szerint fenntartotta árajánlatát az utoljára megadott egységárakra és szorzókra vonatkozóan. Ajánlati ára az észak-budai régióra 633 781 096 Ft, a dél-budai régióra 383 224 049 Ft volt.
A bírálóbizottság javaslata alapján az ajánlatkérő 2003. szeptember 11-én nyertes ajánlattevőnek az észak-pesti régióra az Elektro Szolg. 98 Kft.-t, a közép-pesti régióra a Kábel Team Kft.-t, a dél-pesti régióra az Escort Kft.-t, az észak-budai régióra a Goldex Security Kft.-t, a dél-budai régióra az Észak-budai Kft.-t, a miskolci és a sárospataki régióra a Tessag Hung. Kft.-t, a gyöngyösi régióra az ELMŰ Szolg. Kft.-t, az egri és a salgótarjáni régióra a GA Magyarország Kft.-t hirdette ki.
Az ajánlatkérő, az Elektron Immo-Plus Kft. és kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította. Kérelmező ajánlata érvénytelenségét azzal indokolta, hogy az nem tartalmazta milyen részajánlati variációkban tartja magát alkalmasnak a teljesítésre, valamint nem adta meg a részajánlatok prioritását.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőkkel a szerződéseket 2003. szeptember 19-én megkötötte, a szerződés időtartamára tekintettel az észak-budai régióra a Goldex Security Kft. 768 336 000 Ft nettó ajánlati árára tekintettel keretösszegben 1,2 milliárd forint, a dél-budai régióra az Észak-budai Kft.-vel a 469 697 000 Ft nettó ajánlati árára tekintettel 750 millió Ft keretösszegben szerződött ajánlatkérő.
A kérelmező 2003. szeptember 22-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatát érvénytelené nyilvánító ajánlatkérői döntést és 2003. szeptember 26-i kérelem kiegészítésének megfelelően a dél- és észak-budai régiókra vonatkozóan ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződések megkötését, mert álláspontja szerint ezekre vonatkozó ajánlata a legkedvezőbb volt. A 2003. október 15-én megtartott tárgyaláson a szerződések megkötésére tekintettel - kérelmét módosította és jogszabálysértés megállapítását, bírság kiszabását, valamint költségekben marasztalást kért.
Ajánlata érvénytelenné nyilvánítását azért sérelmezte, mert álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlatát alkalmasnak minősítette, a tárgyalásokba bevonta. Az árajánlatok alapján kettő - dél- és észak-budai - régióban legkedvezőbb ajánlatot adta.
Előadta, hogy kizárása jogsértő, mert ajánlata mindenben megfelelt a törvényben, az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A felhívás 12. pont 5. bekezdésére tekintettel ajánlatának 9. oldalán csatolt nyilatkozata értelmében a megajánlott tevékenység nem haladja meg a társaság összkapacitását, így a prioritási sorrend megjelölésének nincs jelentősége. Álláspontja szerint, ha ez kötelező elvárás lett volna, akkor ennek tisztázására hiánypótlás keretében felszólíthatta volna, vagy a tárgyaláson ilyen irányú kérdéseket feltehetett volna ajánlatkérő.
A kizárással ellentétben a kérelmező nyilatkozott arról, hogy az ajánlati lapon a kiírásnak megfelelően a megjelölt nyolc részterületen alkalmasnak találja magát a teljesítésre. Erre a nyilatkozatra tekintettel nem kell rangsorolni, hogy mely részterületeket helyezi első helyre, hiszen minden területen a meglévő kapacitásával teljesíteni tud a pályázati kiírásban megjelölt feltételeknek megfelelően. A tárgyaláson tett nyilatkozata szerint két másik régióban nyertes cégnél, mint alvállalkozó szerepel, de ezen alvállalkozói kapacitásai nem szerepelnek az észak- és dél-budai régióra vonatkozó ajánlatában szereplő kapacitásokban.
Álláspontja szerint az érvénytelenné nyilvánítással ellentétben figyelemmel kell lenni a Kbt. 79. § (1) bekezdésében írtakra, ezáltal az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló az 1957. évi IV. törvény alkalmazására, amelynek 16. § (3) bekezdése rendelkezik arról, a kérelmet - így a pályázatot is - tartalma szerint kell elbírálni.
Az ajánlatkérő a kérelemre tett észrevételében előadta, hogy az ajánlati dokumentációban leírt feltételeknek megfelelően a tárgyalási alapot jelentő egységárakra - valamint arra kért ajánlatot, hogy és -, amennyiben az ajánlattevő több részajánlati területen éri el a tárgyalás során a legalacsonyabb ajánlati árat, milyen prioritással és milyen variációban tartja kapacitását elegendőnek a teljesítésre.
Tévesnek tartja kérelmező értelmezését, miszerint "Az ajánlatkérő az ajánlatot alkalmasnak minősítette és az első tárgyaláson elfogadta".
Ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. előírásai szerint érvényesnek, vagy érvénytelennek minősítheti. A minősítés teljes körű feltételei az ajánlati dokumentációban leírtak szerint ebben az időszakban nem voltak értelmezhetőek, mivel a legalacsonyabb ár elérése volt a cél a tárgyalási szakaszban és annak lezárása után volt értékelhető a prioritás és a kapacitás.
Hivatkozott továbbá kérelmező nyilatkozatára, amely "mindhárom részterület ellátásához elegendő" kapacitást említ, de sem a kért rangsort, sem a részterületek variációját, azonosítóját nem adta meg.
A tárgyaláson tett nyilatkozata szerint az ajánlatok érvényességét a tárgyalási szakasz előtt egyáltalán nem vizsgálták. Mivel az ajánlat belső tartalmával nem foglalkoztak, az értékelésnél derült ki, hogy kérelmező a prioritási sorrendet nem adta meg. Kérelmezővel nyolc régióra tárgyaltak. Kérelmező az ajánlati lapon is nyolc régióra vonatkozóan adott ajánlatot.
Kijelentette, hogy kérelmező ajánlatát nyilatkozatának formai hiányosságai alapján nyilvánította érvénytelennek a dokumentáció 3.3. pont 2. bekezdésében foglaltak alapján. Elismerte, hogy a hiánypótlást nem zárták ki. Továbbá azt is kijelentette, hogy kérelmező az észak- és dél-budai régióban a legjobb ajánlatot tette.
Nyilatkozata szerint, ha valamely ajánlattevő az általa megajánlott részterületek mindegyikét képes teljesíteni, akkor a prioritás megjelölésének nincs értelme. Kérelmező más nyertesnél alvállalkozóként feltüntetett kapacitása átfedésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez az átfedés kérelmezőnél vélhetően nem állt fenn.
A végső ajánlati árakkal kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy az ellenszolgáltatási értékek 1 évre, azaz 2003. október 19-től 2004. október 19-ig terjedő időszakra vonatkoznak.
Egyéb érdekeltként a Sector Hungary Kft., a BanKonzult Kft. és a Tessag Hungaria Kft. jogorvoslati kérelemre vonatkozó érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, valamint az írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint megalapozottnak tartja.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert ajánlata nem tartalmazta:
- milyen részajánlati variációkban tartja magát alkalmasnak a teljesítésre,
- nem adta meg a részajánlatok prioritását.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése második fordulata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározta, hogy az ajánlattevő összkapacitását meghaladóan is tehet ajánlatot, ez esetben azonban meg kell jelölnie, hogy mely részajánlati variációkra vonatkozóan rendelkezik elegendő kapacitással és meg kell jelölnie a részterületek prioritási sorrendjét is.
Az előírás kiegészült továbbá a dokumentáció azon előírásával, amely szerint az ajánlatban szerepelnie kellett a részterületi variációkhoz rendelt erőforrások felsorolásának.
A kérelmező ajánlatának 4. oldalán az ajánlati lapon és a 9. oldalán nyilatkozott a részterületekre vonatkozóan, összesen nyolc régióra tett ajánlatot, az indokolásban már ismertetettek szerint.
Továbbá úgy nyilatkozott, hogy "mindhárom részterület" ellátásához elegendő kapacitással rendelkezik, ezért részajánlati variációkat nem ad meg. A rendelkezésre álló erőforrásokat a "három terület" bontásában ajánlata tartalmazza, FAM-szerelőkészlettel pedig minden szerelőpárja rendelkezik.
Az ajánlat nyolc területre, a 11. oldaltól a 22. oldalig az észak-pesti, az észak- és dél-budai régiókra, valamint a 23. oldaltól a 42. oldalig az egri, a gyöngyösi, a salgótarjáni, a miskolci és a sárospataki régiókra vonatkozóan a szerelőpárok, a telefonszámok, a gépjárművek rendszámának ismertetését részletezi az ajánlati felhívás előírásainak megfelelően.
Az ajánlati felhívás 12. pont 5. bekezdés úgy fogalmazott, hogy abban az esetben kell megjelölni a részajánlati variációkat és ezekre vonatkozóan a prioritást, ha és amennyiben az ajánlattevő összkapacitását meghaladóan tesz ajánlatot.
Az ajánlati felhívás az előzőekben összefüggésben határozta meg az érvénytelenségi szempontok között azt - amennyiben ajánlattevő összkapacitása kevesebb, mint részajánlati vállalása -, hogy akkor érvénytelen az ajánlat, ha nem tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát, melyik részajánlati variációkra vonatkozóan rendelkezik elegendő kapacitással, illetőleg, ha nem adta meg a kapacitásvariációkat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az érvénytelenségi szempontok szó szerinti és tartalmi értelmezése alapján a kérelmező ajánlata e részében nem volt érvénytelen. A kérelmező nyolc régióra tett az ajánlati felhívásnak megfelelő részajánlatot. A kapacitást az erőforrásokkal - szerelőpár, gépjármű, telefon, FAM-készlet - kellett bemutatni. Ezen adatokat mind a nyolc régióra vonatkozóan az ajánlat tartalmazta.
Ajánlatkérő nem vetette össze kérelmező ajánlati lapon tett nyilatkozatát, mely szerint "mindhárom" részterület ellátásához elegendő kapacitással rendelkezik azzal a ténnyel, hogy az ajánlatában pedig nyolc régióra tett részajánlatot. Ajánlatkérő eljárása során nem élt a Kbt. 57. § (2) bekezdésében biztosított felvilágosítás kérési lehetőséggel, amely alapján az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmát tisztázhatta volna.
A Döntőbizottság figyelemmel az ajánlat tényleges tartalmára, megállapította, hogy az ajánlatkérő nem a felhívás, illetve a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint értékelte a kérelmező ajánlatát, mert figyelmen kívül hagyta, hogy az ajánlat tartalmazta kérelmező kapacitásának bemutatását az általa vállalt mind a nyolc részterületre.
Az ajánlat másik érvénytelenségi oka a részajánlatok prioritás megjelölésének elmaradása volt.
Kérelmező úgy nyilatkozott, hogy mindegyik részterület ellátásához elegendő kapacitással rendelkezik, ezért nem adott meg részajánlati variációkat. Ajánlatkérő a tárgyaláson elismerte, hogy valószínűsíthető, hogy kérelmező összkapacitása elegendő volt mindegyik részajánlatára, valamint arra is, hogy alvállalkozóként szerepelhessen más régió nyertesénél. Azt is elismerte, hogy ha valamely ajánlattevő az általa megajánlott részterületek mindegyikét képes teljesíteni, akkor a prioritás megjelölésének nincs értelme.
A felhívás 8. b) pontja 2. bekezdésben ajánlatkérő lehetővé tette, hogy az ajánlattevők kapacitásukat meghaladó részterületekre is tehetnek ajánlatot. A 3. bekezdésben és a dokumentáció 3.3. pontjában azt írta elő, hogy meg kell adni a részajánlatok prioritását. A 12. pont 5. bekezdésben ajánlatkérő azt írta elő, hogy az összkapacitást meghaladóan tett ajánlat esetében kell megjelölni a részterületek prioritási sorrendjét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - figyelembe véve ajánlatkérő erre vonatkozó nyilatkozatát és a felhívás 12. pont 5. bekezdését - a kérelmezőnek prioritási sorrendet nem kellett megjelölnie, hiszen nyilatkozott, hogy mindegyik részterület ellátásához rendelkezik elegendő kapacitással. A prioritás megjelölésének - amelyet ajánlatkérő is elismert - csak a kapacitáson túli vállalások esetében van funkciója.
Erre tekintettel a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérő hivatkozását a dokumentáció 3.3. pontjára, hiszen ezt a pontot a 12. pont 5. bekezdésével együtt kell figyelembe venni.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a kérelmezőnek az észak- és dél-budai régió teljesítésbe vont erőforrásai szerepeltek-e más régiókra vonatkozóan és megállapította, hogy ezen két régió megjelölt erőforrásai mind a szerelőpárok, mind a technikai felszerelés tekintetében kizárólag ezen területek ellátását szolgálták.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem vette figyelembe azt, hogy kérelmező - ajánlatkérő által sem vitatottan - az általa megajánlott régiók tekintetében rendelkezett megfelelő kapacitással, így külön prioritási sorrendet felállítania nem volt szükséges, mivel a prioritási sorrend meghatározásának csak az összkapacitást meghaladóan tett ajánlat esetében volt jelentősége.
Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az érvénytelenség megállapítása körében felhozott mindkét indoka megalapozatlan volt. Ajánlatkérő nem az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmának való megfelelőség szerint értékelte érvényesség szempontjából kérelmező ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező - ajánlatkérő által is elismerten - két részterületre a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást adta meg, amely az érvénytelenség kimondásával nem került értékelésre. Erre tekintettel, mivel a dél- és észak-budai régióra nem a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat hirdette ki nyertesnek ajánlatkérő, megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Mindezekre tekintettel a jogorvoslati kérelem megalapozott és a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel az 52. § (2) bekezdés d) pontját, valamint az előzőekre tekintettel az 59. § (1) bekezdését.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban az iratok és a nyilatkozatok alapján egyszemélyi felelős megállapítására nem került sor.
A bírság mértékének megállapításakor a Döntőbizottság az eset összes körülményét figyelembe véve a megállapított jogsértésekkel arányban állónak látta a rendelkező részben megállapított bírságot.
A mérlegelés során a Döntőbizottság figyelemmel volt arra, hogy az eljárást lezáró szerződéseket megkötötték, így a jogsértés reparációjára nincs mód. A beszerzés értéke azon két régiónál, ahol kérelmező a legalacsonyabb összegű ajánlatot nyújtotta, meghaladja az 1,238 milliárd forintot. A beszerzés értékéhez viszonyítva a kiszabott bírság annak mindössze 0,8%-a.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy ajánlatkérő e törvénybe ütköző magatartást ismételten nem tanúsított.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben megjelölt jogsértéseket, ezért az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont alapján kötelezte a jogsértőt az eljárási díj viselésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 4.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos