KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10018)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.545/12/2003.
Tárgy: a Ratio Siculum Kft. jogorvoslati kérelme az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Budai-Balogh Gábor ügyvéd (1066 Budapest, Oktogon tér 1.) által képviselt Ratio Siculum Kft. (1125 Budapest, Óra u. 1/A., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. (1082 Budapest, Üllői út 82/E., továbbiakban: ajánlatkérő) informatikai infrastruktúra üzemeltetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 24-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzésre tárgyalásos eljárás lefolytatása céljából. A közbeszerzési eljárás lefolytatására A SZÁMÍT Kft. részére adott megbízást.
A tárgyalásos eljárási forma alkalmazását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapította, indokaként a felhívásban közölte: "a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását. A végzendő munkát változó műszakszámban kell végezni, változó külső elvárások, igények mellett. Az informatikai infrastruktúra üzemeltetése kiterjed annak különböző típusú fejlesztésére is, melynek végleges meghatározását csak a tárgyaláson az ajánlattevőkkel közösen lehet meghatározni."
A felhívás 8. pont harmadik bekezdésében ajánlatkérő a jelentkező műszaki alkalmassága igazolására előírta az előző 3 év legjelentősebb, a beszerzés tárgyával azonos területen végzett referenciái ismertetését az ezekhez tartozó referenciaigazolásokkal együtt. A 9. b) pontban kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a jelentkezőt, ha nem rendelkezik legalább egy, informatikai infrastruktúra üzemeltetésére szóló kiváló minősítésű referenciaigazolással.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát 3-ban határozta meg.
A felhívás 13. pontja harmadik bekezdésében közölte, hogy a részvételi dokumentáció ára 40 000 Ft + áfa, amit készpénzben kell kifizetni ajánlatkérő megbízottja részére. Közölte továbbá, hogy a dokumentáció a megbízottnál térítésmentesen megtekinthető.
A részvételi dokumentációt 14 cég - köztük kérelmező - vásárolta meg.
A jelentkezési határidőre, október 22-én 10.00 órára 8 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz. Kérelmező a jelentkezést október 22-én 10 óra 10 perckor nyújtotta be, ami a kitöltött felolvasólapból állt. Közölte, hogy jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz.
Ajánlatkérő november 3-án hirdette ki a részvételi szakasz eredményét, a MÁV Informatika Kft.-t, a Delta Elektronik Kft.-t és a Getronics Mo. Kft.-t hívta fel ajánlattételre.
Kérelmező október 21-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
Kérte a jogsértés megállapítását, a részvételi felhívás megsemmisítését.
Sérelmezte, hogy ajánlatkérő előírása szerint referencialevéllel kell igazolni a jelentkező alkalmasságát, álláspontja szerint a Kbt. 44. §-a ilyen igazolási módot nem tesz lehetővé.
Kifogásolta a választott eljárási formát, annak közölt indokát nem tartotta valósnak. Arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő ugyanebben a tárgyban korábban már lefolytatott egy eredménytelenül végződő nyílt eljárást, a jelen eljárásban kiadott műszaki leírás megegyezik a nyílt eljárás dokumentációjában rögzített műszaki leírással.
Kifogásolta továbbá a részvételi dokumentáció árát, véleménye szerint a mindössze 28 oldalból álló dokumentáció árának 40 000 Ft + áfa összegben való meghatározása túlzott.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Elsődlegesen a kérelmező ügyfélképessége hiányára hivatkozott. Előadta, hogy kérelmező a részvételi jelentkezését elkésve adta be a kért dokumentumok nélkül, így kizárt, hogy az eljárásban ajánlattevőnek minősüljön. Kérelme nem bírálható el egyéb érdekeltként benyújtott kérelemként, mert nem igazolta, hogy milyen jogát, jogos érdekét sérti a tárgyalásos eljárás. A kérelmező által beadott felolvasólapból kitűnik, hogy kérelmező nem végzett a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet, a nulla forintos üzemi eredménye kérdésessé teszi, hogy végzett-e bármilyen tevékenységet.
Az alkalmasság igazolási módja sérelmezésével kapcsolatban előadta, hogy az alkalmasságról ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az (1), a (2) és a (6) bekezdés alapján kell döntenie, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti. Ezt úgy teheti meg, hogy bekéri az ismertetett referenciáknak a megrendelő általi igazolását.
A tárgyalásos eljárás alkalmazása indokaként hivatkozott a korábbi nyílt eljárásban szerzett tapasztalatára, miszerint a szerződéses feltételek pontos meghatározhatósága hiánya folytán az ajánlati árak 70-100%-kal meghaladták a jelenlegi szolgáltató árát. A beszerzés tárgya ugyanis különböző fejlesztések elvégzését is igényli, valamint az állandóan változó külső elvárások, igények mellett a szolgáltatást változó műszakszámban indokolt végezni. Ilyen körülmények között csak tárgyalásos eljárásban lehet pontosan meghatározni a beszerzés tárgyát.
A dokumentáció árát illetően közölte, hogy annak elkészítését 4 fő végezte 9 munkanap alatt. A bérköltség 250 857 Ft volt, a tárgyi költségek (fénymásolás, kazetták, papír, posta, telefon stb.) 129 006 Ft-ot tettek ki, az irodabérlet erre az időszakra 85 905 Ft volt. A vonatkozó számlákat csatolta. A dokumentáció nettó 465 768 Ft-os összköltségét elosztva a dokumentációt prognosztizáltan megvásárlók számával, 6-tal, nettó 77 628 Ft jut egy példány dokumentációra, a 40 ezer Ft mérsékelt árnak tekinthető.
A Döntőbizottság a felek írásbeli észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Döntőbizottság elsődlegesen a kérelmező ügyfélképessége kérdésében foglalt állást.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A (3) bekezdés előírja: "A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti."
Kérelmező a jelentkezését a jelentkezési határidő lejártát követő 10 perccel, tehát elkésetten nyújtotta be. A jelentkezés csak a kitöltött felolvasólapból állt, az tehát hiányos is volt.
A két szakaszból álló eljárások közös szabályai között a 63. § (8) bekezdése kimondja, hogy a részvételi szakaszra megfelelően alkalmazandók a 51-54. § szabályai. Így az 52. § (2) bekezdés a) pontja értelmében érvénytelen a jelentkezés, ha azt a jelentkező a jelentkezési határidő lejártát követően nyújtotta be, a d) pont értelmében érvénytelen a jelentkezés, ha az nem felel meg a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek. Az 53. § (2) bekezdése szerint az érvénytelen jelentkezést benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
A kérelmező jelentkezése tehát érvénytelen volt, az eljárásban ajánlattevőként már nem vehetett részt, így ajánlattevői minőségénél fogva nem nyújthatott be jogorvoslati kérelmet.
A Döntőbizottság a kérelmező cégkivonatából megállapította, hogy kérelmező tevékenységi körében szerepel az egyéb számítástechnikai tevékenység, amely a beszerzés tárgyát képező informatikai infrastruktúra üzemeltetésének végzésére feljogosítja. Kérelmező a jelentkezési dokumentációt október 8-án megvásárolta. Jogos érdekét képezte tehát az, hogy a kiírási feltételek olyanok legyenek, amelyeknek meg tud felelni. Ily módon a kérelmező ügyfélképessége megállapítható.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az alkalmassági feltételek között előírta a referencialevél csatolását.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ajánlattevő/jelentkező műszaki alkalmassága igazolható az előző, legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével.
A (7) bekezdés az igazolási módokra vonatkozóan azt a korlátozást tartalmazza, hogy a kérhető adatok és tények kérését ajánlattevőnek a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia.
A műszaki alkalmasság igazolására azért indokolt az előző munkák ismertetése, mert ajánlatkérő ennek alapján tud meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő/jelentkező már végzett a közbeszerzés tárgyával azonos munkát, tehát képes lehet a közbeszerzési szerződés teljesítésére. Ahhoz, hogy e korábbi munkavégzések minőségéről is meg tudjon győződni, szükséges e munkák megrendelőinek visszajelzése, a referencialevél bekérése is. A referencialevél tehát a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolási mód körébe esik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő helyállóan kérte a műszaki alkalmasság igazolása körében a jelentkező által végzett szolgáltatásokról szóló referencialevelet, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta, hogy ajánlatkérő tárgyalásos eljárási formát alkalmazott a beszerzésre arra hivatkozva, hogy a korábbi nyílt eljárás tárgya is ugyanezen beszerzés volt, akkor meg tudta határozni a beszerzés tárgyát, így most nem állíthatja, hogy nem határozható meg a beszerzés tárgya.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az előző nyílt eljáráshoz képest módosult a műszaki tartalom. A változás abban áll, hogy a jelen eljárásban a szolgáltatás végzését illetően változó műszakszámra kér ajánlatot, a nyílt eljárásban a műszakszám állandó volt. Változtatást jelent a nyílt eljáráshoz képest az is, hogy a jelen eljárásban felmerült az informatikai infrastruktúra fejlesztése is, ezek rendszeres és eseti díjairól kíván tárgyalni az ajánlattevőkkel.
A változó külső feltételekre nézve előadta, hogy az informatikai rendszer a Kempelen Farkas Hallgatói Informatikai Központban működik, a rendszer meg kell hogy feleljen a mindenkori egyetemi szerkezetnek, az összevonások, szétválások és a jogszabályi változások által előállt helyzeteknek.
Ajánlattevő a tárgyalásos eljárás indokolásában hivatkozott szempontokat nem a részvételi, hanem az ajánlati dokumentációban jelölte meg.
A dokumentáció 4.10.3. pontja szerint a szolgáltató köteles "Rendszerfejlesztés Támogatás" szolgáltatást nyújtani a megbízó által végzett, az informatikai infrastruktúrát érintő fejlesztésekben.
A 4.6. pont utal arra, hogy az ajánlatkérő a tárgyalásokon kívánja pontosítani, ill. meghatározni a szolgáltatás többletköltségét a változó külső igények esetében, változó műszakszámnál, valamint a különböző informatikai fejlesztési igények jelentkezése mellett.
A vállalkozói ajánlat részletezését a dokumentáció 8.A. melléklete írja elő az egyes műszakokat teljesítő szakemberek rendelkezésre állási díjainak és eseti szolgáltatási díjainak ismertetésével. Az egy-két vagy három műszakos szolgáltatás eseteit ajánlatkérő a tárgyalások keretében kívánja eldönteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megjelölte azon ajánlati elemeket, amelyek csak a tárgyalások során válhatnak a szerződés feltételeivé, ezáltal igazolta, hogy a tárgyalásos eljárásnak a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített feltételei fennállnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárási forma alkalmazása nem jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése előírja: "A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők/jelentkezők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani."
A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő által a dokumentáció elkészítésére és a jelentkezők rendelkezésére bocsátásával kapcsolatban felmerült költségekre és ezek alapján a dokumentáció ára meghatározására vonatkozó számítást.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő helytállóan határozta meg a részvételi dokumentáció árát, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 21.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.