KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9813)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.557/16/2003.
Tárgy: az V. Sebesség Kft. I. r. és az ATI-OKTATÓ Kft. II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros VII. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzat polgármestere közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az V. Sebesség Gépjárművezető-képző Kft. (1045 Budapest, Anonymus u. 7-9., képviseli: dr. Baksa Péter ügyvéd, 1136 Budapest, Balzac u. 32., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és az ATI-OKTATÓ Kft. (1035 Budapest, Szentendrei út 34., képviseli: dr. Baski Ágnes ügyvéd, 1431 Budapest, Pf. 121., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest Főváros VII. Kerület, Erzsébetváros Önkormányzat polgármestere (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6., képviseli: dr. Kovács Marianne ügyvéd, 1085 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 29. II/4) "gépjármű-vezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati oktatás 250 fő XII. évfolyamos tanuló részére, a dokumentációban szereplő vállalkozási szerződés szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fejenként 150 000-150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. szeptember 3-án, a Közbeszerzési Értesítő 36. számában 5573/2003 szám alatt ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a fenti tárgyban.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit, többek között az alábbiakat:
- 2001., 2002. évi mérlegek a számviteli törvényben előírt mellékletekkel együtt fénymásolatban,
- azoknak a vezetőknek a megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket az ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe.
Ajánlatkérő felhívása 10. b) pontjában hét alkalmatlansági szempontot állapított meg, ezek között:
- nem csatolta a 2001. és 2002. évi mérlegeket a számviteli törvényben előírt mellékletekkel együtt fénymásolatban,
- a teljesítésbe bevonni kívánt vezető nem szerepel az iskolavezetői névjegyzékben.
Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni. Az alábbiak szerint meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat, pontszámokat, és az értékelés módszerét:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 20
2. az átadott vállalkozási szerződésben foglaltaknál ajánlatkérőre nézve kedvezőbb bármely szerződési feltétel vállalása 20
- ajánlattevő által ajánlott kedvezmények által biztosított költségmegtakarítás 10
- elméleti tanfolyamok után benyújtott számlák 15 banki napon túli kiegyenlítése 5
- gyakorlati oktatás után benyújtott számlák 15 banki napon túli kiegyenlítése 5
Az értékelés során adható pontok részszempontonként: 0-10. Az értékelés módszere: részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a maximális 10 pontot kapja, a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül kiszámításra.
A felhívás 16. pontjának harmadik francia bekezdése szerint hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
Ajánlatkérő a felhívás 16. pontjában az egyéb információk között az alábbi előírásokat tette:
- Ajánlattevőnek rendelkeznie kell a tanfolyamtartáshoz szükséges engedélyekkel, meg kell felelnie a 20/1992. (VII. 21.) számú KHVM rendelet előírásainak, az erről szóló dokumentumokat köteles ajánlatához csatolni.
- Az ajánlatkérő egyszeri tanfolyam- és vizsgadíjat fizet minden tanuló után, az esetleges pótórákat és pótvizsgákat az ajánlattevő és a tanulók szülei között kötendő megállapodás szerint a szülők finanszírozzák.
- Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a képzés lebonyolításához szükséges engedélyekkel, ezek másolati példányát csatolnia kell az ajánlathoz.
Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
- nyilatkozatot - külön íven írottan - a vállalkozási szerződés tartalmának elfogadásáról és a vállalkozási szerződés kipontozott részeinek kitöltését és cégszerű aláírását,
- érvényes felelősségbiztosítási okiratot.
Ajánlatkérő dokumentációként "Vállalkozási szerződés" tervezetet bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére.
Az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. 2003. szeptember 17-én írásban tájékoztatást kért ajánlatkérőtől az ajánlati felhívás 16. pontjának 32. alpontjában előírt felelősségbiztosítási okirattal kapcsolatban. Kérdése az volt, hogy "Milyen fajta biztosítási szerződés igazolását kérik? Ezt milyen (és hány darab) okirattal kell igazolni?" Ajánlatkérő a kérdésre írásban nem adott választ.
Az ajánlatevők ajánlatának átvételekor az ajánlatkérő egy listán vette számba, hogy az egyes ajánlatokat milyen okiratokat, részeket tartalmaznak. E listán a felelősségbiztosítási okirat után zárójelben azt tüntették fel, hogy "nem kötelező".
2003. október 14-én I. és II. r. kérelmezők, az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. és a Kalmár Autósiskola ajánlatát bontották fel.
I. r. kérelmező ajánlatának 182. oldalán csatolta az AEGON Biztosító Rt. nyilatkozatát arról, hogy I. r. kérelmező teljes körű Általános tevékenységi felelősségbiztosítással rendelkezik.
II. r. kérelmező ajánlatában a Generali Providencia Biztosító Rt. igazolása került csatolásra arról, hogy II. r. kérelmező a tanulók vonatkozásában balesetbiztosítással rendelkezik.
A Kalmár Autósiskola ajánlata a felelősségbiztosítás vonatkozásában okiratot nem tartalmazott.
Az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. ajánlata a felelősségbiztosítás vonatkozásában okiratot nem tartalmazott.
A vállalkozási szerződés vonatkozásában I. r. kérelmező nyilatkozatot és kitöltött szerződést csatolt, a Kalmár Autósiskola, az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. külön íven nyilatkozott.
A II. r. kérelmező a vállalkozási szerződés kitöltött és aláírt példányát csatolta ajánlatának 3., 4. és 5. oldalán.
A Kalmár Autósiskola mint egyéni cég mérleg helyett "Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, veszteség kiszámítása" elnevezésű okiratot csatolta a 2001. és a 2002. évre is.
Az ajánlat 19. oldalán felsorolja a képzésben részt vevő szakemberek névsorát és nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy a nevezett személyek a szakoktatói névjegyzékben szerepelnek. Elsőként feltüntetésre került iskolavezetői megjegyzés mellett Kalmár Gábor.
Ajánlatkérő minden ajánlattevőt alkalmasnak minősített és minden ajánlatot érvényesnek fogadott el.
Az eredményhirdetés időpontja 2003. október 27. volt, a nyertes a Kalmár Autósiskola lett. Ajánlatkérő átadta ajánlattevőknek az összegezést az eljárásról.
Az ajánlattevő által ajánlott kedvezmények által biztosított költségmegtakarítás részszempontra valamennyi ajánlattevő megkapta a maximális 10 pontot.
Az elméleti tanfolyamok után benyújtott számlák 15 banki napon túli kiegyenlítése, valamint a gyakorlati oktatás után benyújtott számlák 15 banki napon túli kiegyenlítése részszempontok esetében II. r. kérelmező 6,7 pontot, a többi ajánlattevő 10 pontot kapott.
Az összegezés 2. c) pontjában, a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolásaként ajánlatkérő közölte, hogy "a súlyszámok és az értékelési pontszámok szorzatából kerültek kiszámításra az arányosítás szabályai szerint". Az összegezés nem tartalmazta az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit, csak táblázatos formában, az egyes részszempontokra adott pontszámokat és azok összesítését.
I. r. kérelmező 2003. október 28-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság D.557/2003. sz. alatt indította meg.
A II. r. kérelmező 2003. október 29-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottság D.567/2003. sz. alatt indította meg.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárást D.557/2003. szám alatt egyesítette.
Mindkét kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és ajánlatkérőt kötelezze az eljárási költségek viselésére, ideiglenes intézkedésként kérték az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Mindkét kérelmező előadta, hogy a nyertesként kihirdetett ajánlattevő nem rendelkezett a kiírásban alkalmassági feltételként előírt, a főváros területére érvényes képzési engedéllyel és a kiírás 16. pontjában meghatározott tanfolyamtartáshoz szükséges engedéllyel. Ennek alátámasztására I. r. kérelmező csatolta a Fővárosi Közlekedési Felügyelet FV/K/V/NS/A/81/1/2003. számú levelét.
Mindkét kérelmező sérelmezte, hogy az összegezés az eljárásról elnevezésű dokumentum nem felel meg a Kbt. előírásainak.
Mindkét kérelmező sérelmezte, hogy a nyertes ajánlat érvénytelen a felelősségbiztosítási okirat csatolásának hiánya miatt.
I. r. kérelmező előadta továbbá, hogy a nyertes ajánlattevő nem csatolta az ajánlati felhívásban előírt hiteles mérlegeket.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozóan sérelmezte, hogy nem került értékelésre az 5 óra/fő ingyenes pótóra biztosítására vonatkozó ajánlata.
Előadta, hogy ajánlatkérő az eljárás alapelveit sértette azáltal, hogy szóban megváltoztatta az ajánlati felhívás tartalmát a felelősségbiztosítás vonatkozásában.
Előadta, hogy valamennyi ajánlattevő közül egyedül csatolta a felelősségbiztosításra vonatkozó igazolást, mely az ajánlati felhívás szerint kötelező volt, így egyedül tett érvényes ajánlatot az eljárás során.
II. rendű kérelmező sérelmezte, hogy a nyertes ajánlattevő által megjelölt közreműködő oktatók nem szerepelnek a fővárosi szakoktatói névjegyzékben. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő megváltoztatta az ajánlati felhívásának azt az előírását, mely szerint felelősségbiztosítási okiratot kell tartalmazni az ajánlatoknak. Előadta, hogy ajánlatában nyilatkozott a felelősségbiztosítás meglétéről azzal, hogy a Generali Providencia Biztosító társaságnál rendelkezik balesetbiztosítással a tanulói vonatkozásában.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe arra vonatkozó ajánlatát, hogy csak az összes tanfolyam befejeztével nyújtja be az elméleti tanfolyamra vonatkozó számlát, mely álláspontja szerint lényeges további kedvezményt jelent.
Kérte annak megállapítását is, hogy érvénytelenek azok az ajánlatok, amelyek nem tartalmazták a vállalkozási szerződés cégszerűen aláírt példányát. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (2) bekezdését, mert nem alkalmazta azt a szabályt, hogy mely szerint 10%-os mértékű eltérés esetén az árra vonatkozó ajánlatot egyenértékűnek kell tekinteni.
Az eljárási költségek között kérte megtéríteni az ügyvédi megbízás csatolásával igazolt 60 000 Ft + áfa ügyvédi megbízási díjat.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő rendelkezik a megfelelő képzési és tanfolyamtartási engedéllyel tekintettel arra, hogy csatolta a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet által kiadott képzési engedélyt. Ezen engedély alapján jogosult a főváros területén is tanfolyamok tartására, illetőleg eseti bejelentési kötelezettség alapján tarthat tanfolyamot. Ez a lehetőség kizárólag a Fővárosi Közlekedési Felügyelet és Pest Megyei Közlekedési Felügyelet illetékességi területe viszonylatában kölcsönösen fennáll.
Előadta, hogy szóbeli tájékoztatással így nem változtatta meg az ajánlati kiírás feltételeit, szóbeli tájékoztatást nem adtak ajánlattevőknek az eljárás során. Eredeti szándéka szerint a felelősségbiztosítás csatolása nem lett volna kötelező, azonban tény, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlathoz csatolandó elemként szerepel. Előadta, hogy felelősségbiztosítási kötvény egy ajánlatban sem szerepel, azonban ennek hiányában is érvényesnek fogadta el valamennyi ajánlatot. Annak ellenére, hogy megmaradt előírásként a felelősségbiztosítási okirat csatolásának kötelezettsége, mégis elfogadta az ajánlatokat, mert e követelménynek egyik ajánlattevő sem felelt meg.
A 2001. és 2002. évi mérleg csatolásának követelménye vonatkozásában előadta, hogy a nyertes ajánlattevő mint egyéni vállalkozó mérleg készítésére nem köteles. Az általa benyújtott szja-bevallás tartalmilag megfelel az ajánlati felhívás előírásának, tehát ajánlatkérő jogszerűen fogadta el. A mérlegek helyett az adóbevallás vizsgálata alapján vizsgálta a nettó árbevételre vonatkozó követelmény teljesítését.
A nyertes ajánlattevőnek az iskolavezetői névjegyzékben való szereplése vonatkozásában előadta, hogy tekintettel arra, hogy irat csatolását e vonatkozásban sem írta elő, annak megállapítására, hogy a nyertes ajánlattevő iskolavezetője szerepel az iskolavezetői névjegyzékben, azt fogadta el, hogy a nyertes által csatolt képzési engedély kiadásának feltétele az iskolavezetői névjegyzékbe való bejegyzés. Továbbá az ajánlat a képzésben részt vevő szakemberek vonatkozásában tartalmaz nyilatkozatot arról, hogy a szakoktatói névjegyzékben szerepelnek.
Az értékelés vonatkozásában előadta, hogy az ajánlati felhívásban megadott "az átadott vállalkozási szerződésben foglaltaknál az ajánlatkérőre nézve kedvezőbb bármely szerződési feltétel vállalása" részszempontot három alszempontra bontotta a felhívás szerint, s az értékelés is ennek megfelelően történt.
I. r. kérelmező ajánlatának az 5 óra ingyenes pótóra biztosítására vonatkozó megajánlása költségmegtakarítást nem eredményez, mivel a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a felhívás is azt tartalmazza, hogy a pótórákat nem ajánlatkérő finanszírozza.
A részszempontok értékelésére vonatkozóan előadta, hogy valamennyi ajánlatkérő annyi, a költségmegtakarítás körébe eső felajánlást tett, hogy az első alszempont vonatkozásában valamennyi ajánlatot a maximális pontszámmal tudta értékelni. A második és harmadik alszempont esetében a pontok az arányosítás módszerével kerültek megállapításra. Három ajánlattevő harminc banki napos átutalást vállalt, kivéve II. r. kérelmezőt, aki húsz napot vállalt. Az értékelés ennek alapján történt.
A Kbt. 59. § (2) bekezdésének megsértésére vonatkozó kérelmi elem elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy ennek a jogszabályhelynek az alkalmazás jelen közbeszerzési eljárásban fogalmilag kizárt, mivel a beszerzés tárgya nem árubeszerzés.
Tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívásban nem írta elő konkrétan a vállalkozási szerződés csatolásának követelményét, elfogadta azokat az ajánlatokat is, melyekben külön íven nyilatkoztak ajánlattevők, s azokat is, melyekben csatolták a vállalkozási szerződés megfelelően kitöltött és aláírt példányát.
Egyéb érdekeltként az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. részletes észrevételt nyújtott be. Előadta, hogy a felelősségbiztosítás vonatkozásában írásban kért választ ajánlatkérőtől, de eredménytelenül. A vállalkozási szerződés csatolására vonatkozó előírás körében előadta, hogy az ajánlati felhívás értelmezése szerint külön íven kellett nyilatkozatot tenni. Sérelmezte, hogy az összegezés nem a Kbt. előírásainak megfelelő.
A Döntőbizottság 2003. október 29-én kelt D.557/3/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedésként megtiltotta a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek az alábbi indokok alapján részben alaposak.
A kérelmezők által is sérelmezett alkalmatlansági és érvényességi kérdésekben a Kbt. a következő rendelkezéseket tartalmazza:
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata alapján az ajánlati felhívásában foglaltakhoz kötve van, az ajánlatok vizsgálata során nem tekinthet el a felhívásban általa előírtaktól.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy alapos az I. r. kérelmező azon kérelmi eleme, mely arra vonatkozott, hogy - rajta kívül - minden ajánlat érvénytelen, mert csatoltak az ajánlattevők felelősségbiztosítással kapcsolatos okiratot.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az érvényes felelősségbiztosítási okiratot. Ezt az előírást ajánlatkérő jogszerűen nem módosította. Írásban, a felelősségbiztosítás vonatkozásában feltett kérdésre nem adott választ. Egy egyéb érdekelt hivatkozott szóbeli válaszra, melyet ajánlatkérő tagadott, de ily módon a felhívás előírásai egyébként sem módosíthatóak.
A Döntőbizottság a fenti bizonyítékok összevetése alapján azt állapította meg, hogy ajánlatkérő a felhívás kötelező rendelkezését sem írásban, sem szóban nem módosította. A Döntőbizottság fentiek alapján megállapította, hogy ajánlati felhívás előírásai szerint az ajánlat érvényességi kelléke volt a felelősségbiztosításra vonatkozó okirat csatolása. Az ajánlatok bontásakor használt lista pedig a használat időpontjából és funkciójából következően nem bír relevanciával ebben a kérdésben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő, az ÚJ-ATI Autósiskola Kft. ajánlata érvénytelen, mert egyáltalán nem tartalmazott a felelősségbiztosítással kapcsolatban okiratot.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ATI Oktató Kft., a II. r. kérelmező vonatkozásában a balesetbiztosítást a felelősségbiztosítás helyett tekintettel arra, hogy az előírás kifejezetten felelősségbiztosításra vonatkozott, mely más biztosítási szerződésnek, biztosítási típusnak minősül.
A Döntőbizottság helyt adott a II. r. kérelmező azon jogorvoslati kérelmének, mely szerint, mindazon ajánlat érvénytelen, melybe nem csatoltak cégszerűen aláírt vállalkozási szerződést.
Ajánlatkérő egyértelműen "és" kötőszó előírásával határozta meg a 16. pontban, hogy cégszerűen aláírt szerződéstervezetet is kell csatolni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes, az ÚJ-ATI Autósiskola nem csatolt be cégszerűen aláírt vállalkozási szerződéstervezetet, ezért ajánlatuk a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak. Ezen rendelkezésre tekintettel a Kalmár Autósiskola, az ÚJ-ATI Autósiskola Kft., valamint a II. r. kérelmező érvénytelen ajánlata az ajánlatok érdemi elbírálásában már nem vehetett volna részt.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A fenti rendelkezések alapján az érvénytelen ajánlatot - miután az értékelésbe nem vonható be - nem lehet nyertesként megjelölni. Az ajánlatkérő azonban a Kalmár Autósiskola érvénytelen ajánlatát értékelte, sőt ezt az ajánlattevőt hirdette ki nyertesként. Ezzel megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában, az egyéb információk között előírta, hogy ajánlattevőnek rendelkeznie kell a tanfolyamtartáshoz szükséges engedélyekkel, meg kell felelnie a 20/1992. (VII. 21.) számú KHVM rendelet előírásainak, az erről szóló dokumentumot csatolni kell az ajánlatához.
A nyertes ajánlatában csatolt képzési engedélyt a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet adta ki a fenti rendeletre való hivatkozással.
A 20/1992. (VII. 21.) számú KHVM rendelet 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a járművezető-képzés a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet engedélye alapján végezhető.
A (2) bekezdés szerint a képzési engedély nem tagadható meg attól, aki az e jogszabályban előírt személyi, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek megfelel, és a teljes képzési szolgáltatásra vonatkozó, a 6. számú mellékletben előírt, írásba foglalt vállalkozási feltételeit a felügyeletnek átadta.
A (3) bekezdés szerint a képzési engedélyben fel kell tüntetni az iskolavezető nevét és az iskolavezetői igazolványának számát.
A Döntőbizottság megkereste a Közlekedési Főfelügyeletet mint illetékes hatóságot, mely 3213/1/2003. számú állásfoglalásában kifejtette, hogy Pest megye és a főváros tekintetében elkerülhetetlen, hogy a Pest megyére kiadott képzési engedéllyel rendelkező szervek a főváros területén oktatást folytassanak, tekintettel arra, hogy a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet székhelye Budapesten van és a képző szervek közül többen is rendelkeznek Budapesten vizsgapálya-szerződéssel.
A képzési engedéllyel rendelkező képző szerv az engedélyező hatóságnak köteles a tanfolyamok megkezdését bejelenteni, valamint a járművezetők vizsgáztatását is kizárólag ennél a felügyeletnél kezdeményezheti.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy a Kalmár Autósiskola képzési és tanfolyamtartási jogosultságát elfogadta.
A Döntőbizottság megítélése szerint az sem minősül jogsértésnek, hogy a egyéni vállalkozó ajánlattevő esetén a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolására elfogadta a személyi jövedelemadó bevallását.
Egyéni vállalkozó is lehet ajánlattevő a Kbt. rendelkezései értelmében, és ezt ajánlatkérő sem zárta ki. Ugyanakkor a pénzügyi és számviteli előírások értelmében jövedelméről jogszerűen személyi jövedelemadó bevallást készít. Az a körülmény, hogy ezt ajánlatkérő külön nem tüntette fel az igazolások körében, még nem minősíti jogellenesnek a más jogszabályi rendelkezésnek megfelelően elkészített bevallást.
A Döntőbizottság a kérelmeknek a fentiek szerint helyt adott. A kérelmekben megjelölt az értékelés jogsértő voltára vonatkozó kérelmi elemeket nem vizsgálta, hiszen az ajánlatkérő értékelését már az érvénytelen ajánlatok érvénytelenként való elfogadása jogsértővé tette.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az összegezésnek az eljárásról tartalmaznia kell:
2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei:
b)** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c)* * A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által készített és az eredményhirdetéskor ismertetett összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit.
Az összegezés 2. c) pontjában ajánlatkérő a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolásaként az általa választott pontozási módszert ismertette. A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen ajánlatkérői tájékoztatás nem felel meg a törvény által előírt indokolási kötelezettségnek.
A törvény előírja, hogy az összegezésnek tartalmazni kell a részszempontok szerinti tartalmi elemeket. Az ajánlattevők ennek alapján tudják megállapítani, hogy az ajánlatkérő helyesen értékelt-e, valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai, és azok és súlyozása alapján döntött-e. A tájékoztatási kötelezettség az eljárás tisztaságának egyik fontos biztosítéka.
A fentiek alapján az ajánlatkérő által készített összegezés nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában meghatározottaknak.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság nem kötelezte ajánlatkérőt a II. rendű kérelmező jogi képviselője részére az ügyvédi munkadíj megtérítésére.
A Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz az eljárási díjjal kapcsolatban. Nem határozza meg azonban azt, hogy mit és milyen mértékben lehet, illetve kell az eljárás során felmerült költségnek tekinteni, ugyanígy a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény sem. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet csak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségről rendelkezik. Így a Döntőbizottságnak - bár méltányolja a kérelmező költség iránti igényét -, jogszabályi felhatalmazás hiányában, annak megállapítására nem volt lehetősége. Az is akadályát képezi a Döntőbizottság döntésének, hogy tételes jogszabályi rendelkezés nem is szabályozza közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet díját, a bírósági eljárási költségekről szóló jogszabályi rendelkezések pedig nem alkalmazhatók. Ezen indokokra tekintettel a Döntőbizottság elutasította a II. r. kérelmező költségigényét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 8.
Dr. Telek Katalin s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos