KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9903)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.552/11/2003.
Tárgy: a Középületépítő Rt. jogorvoslati kérelme Érd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Középületépítő Részvénytársaság (1056 Budapest, Molnár u. 19., képviseli: dr. Pozsgai Mária ügyvéd, 1056 Budapest, Molnár u. 19., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult eljárásban, melyet Érd Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó u. 1., képviseli: dr. Csupor Endre Zsolt jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Körösi Csoma Sándor Általános Iskola bővítése, felújítása és tornaterem építése, kivitelezési terveinek elkészítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 96. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 40. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő által kiadott ajánlati felhívás dokumentációját és az ennek kiadását követő ajánlatkérői döntéseket megsemmisíti. A megállapított jogsértésre tekintettel a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi továbbá, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg kérelmezőnek 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. augusztus 6-án részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 32. számában előminősítési eljárás megindítására (5610/2003) a rendelkező részben írt tárgyban.
A részvételi felhívás rész- és többváltozatú ajánlatot nem engedett meg. E felhívásban meghatározta ajánlatkérő a szokásos feltételeket. Az alkalmasság vizsgálatára adatokat kért, és megadta az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához tartozó előírásait is.
Az egyéb információk között azt is jelezte már ajánlatkérő, hogy az ajánlati szakaszban dokumentációt fog biztosítani az eljárásba bevont ajánlattevők számára, amelynek ára 250 000 Ft + áfa lesz.
Az előminősítési szakaszt követően ajánlatkérő 2003. szeptember 10-én küldte meg ajánlati felhívását az alkalmasnak minősített ajánlattevőknek, közöttük a kérelmezőnek is. Az ajánlati felhívás és dokumentáció egy része a műszaki terveket tartalmazta, más része pedig az ajánlati feltételeket, a vállalkozási szerződés mintát és a nyilatkozati blankettákat.
A szerződés 2. pontja szerint a szerződéses ár egyösszegű prognosztizált átalány ár, amelytől csak a műszaki tartalomban bekövetkező +5%-ot meghaladó változás - beleértve a pótmunkát is - esetén lehet eltérni.
A szerződés 15. pontja szerint a szerződés melléklete egyebek mellett a részletes költségvetés. Ennek tartalmát a 2. sz. mellékletben részletezte az ajánlatkérő.
Az összesítő sorait itt meghatározta, ezek lefedik a beszerzés tárgyát és annak minden járulékos feladatát.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 18. és október 1. között adta át a dokumentációt a jelentkező ajánlattevőknek, közülük a kérelmezőnek 2003. szeptember 30-án. Ajánlatkérő 2003. október 8-án helyszíni konzultációt tartott, ahol a kérdésekre válaszolt és később ezen kívül is választ küldött az ajánlattevők kérdéseire.
E kérdésfelvetés körében több résztvevő is kérte az ajánlatkérőtől a mennyiségi kimutatás átadását, de erre az ajánlatkérő rendre elutasító választ adott.
Ezzel kapcsolatosan álláspontja az volt, hogy a pontos mennyiségi kimutatást csak a kiviteli tervek alapján lehet elkészíteni. Jelen esetben azonban a kiviteli tervet is a vállalkozónak kell elkészítenie, továbbá az átadott helységkönyvek és tervek segítségévél a mennyiségek kiszámíthatóak.
Egy helyen a válaszában az ajánlatkérő arra is utalt, hogy a szerződés módosítására is sor kerülhet, ha a kiviteli tervek alapján a mennyiségek jelentősebben módosulnak.
A konzultáción elhangzott kérésre az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevőknek a létesítmény hatósági építési engedélyét és a szakhatósági nyilatkozatokat is.
2003. október 27-én a jogorvoslati kérelem beérkezésének napján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megindította, és még ezen a napon 13.31 órakor az ideiglenes intézkedéséről szóló határozatát, valamint a jogorvoslati kérelmet megküldte fax útján az ajánlatkérőnek, melynek sikeres vételét a fax visszaigazolta.
A fenti időpontban, azaz 2003. október 27-én a fax küldemény megérkezett az ajánlatkérő Polgármesteri Hivatal Titkárságára, de ajánlatkérő azt figyelmen kívül hagyta és 2003. október 28-án 10.15 perckor felbontotta a beérkezett ajánlatokat.
A felhívás szerinti határidőig ajánlatot nyújtott be ajánlatkérőhöz a KIPSZER Rt., a Royal Bau Rt., a Hérosz Építőipari Rt., a Progress B-90 Kft., a Bayer Center Építőipari Kft., az RKB Építő Kft., valamint a STRABAG Rt.
A benyújtott ajánlatok az ellenszolgáltatás tekintetében eltérést mutattak, mely szerint az ajánlati árak bruttó 631 és 823 millió Ft között mozogtak.
Kérelmező a fenti határidőre ajánlatot nem nyújtott be ajánlatkérőhöz.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedését a megjelölt időpontban kézhez kapta és azt tudomásul vette, és a bontást követően a további eljárást felfüggesztette.
Kérelmező 2003. október 27-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján hívja fel a jogsértés okozóját a törvény szabályainak megfelelő eljárásra, és az ajánlatkérő döntésének meghozatalát a valamennyi munkanemre kiterjedő árazatlan költségvetés valamennyi pályázó részére történő átadásához, és ez alapján a pályázatok benyújtási határidejének meghosszabbításához kösse. Kérte továbbá ideiglenes intézkedés alkalmazásával a közbeszerzési eljárás felfüggesztését a jogorvoslati elbírálásáig. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is.
Kérelmező az előbbieken túl sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Döntőbizottság ideiglenes intézkedését 2003. október 27-én kézhez véve, az ajánlatokat a határozatban foglalt felfüggesztés ellenére 2003. október 28-án felbontotta és megismerte.
Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában nem biztosította az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti tartalmú dokumentációt, ugyanis abban nem csatolta az összevont tételsoros mennyiségi kimutatást.
Előadta, hogy a 2003. október 8-án megtartott konzultáción több ajánlattevő is kifogásolta a hiányos tartalmú dokumentációt, viszont az ajánlatkérő válasza szerint a rendelkezésre álló tervek alkalmasak arra, hogy az ajánlattevők maguk számítsák ki az ajánlat megtételéhez szükséges mennyiségi adatokat.
Kérelmében konkrétan hivatkozott a komplett gyengeáramú rendszerhez tartozó mennyiségi adatok, valamint a statikai és külső közműterv hiányára is.
A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontját a tárgyaláson pontosítva 2003. október 14-ében jelölte meg.
Kérelmét a fenti kiegészítéssel a tárgyaláson változatlanul fenntartotta és azt is előadta, hogy való igaz, hogy nem elengedhetetlen feltétele a jogszabályok szerint a közbeszerzési eljárásnak az árazatlan tételes költségvetés, de álláspontja szerint a megfelelő ajánlattételhez az ajánlatkérőnek ezt valamilyen formában biztosítania kell.
Az általuk is kért árazatlan költségvetést azért hiányolták, mert megfelelően megalapozott ajánlat nem tehető ennek hiányában. Indítványozta azt is, hogy a Döntőbizottság - tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat az eljárás felfüggesztése ellenére felbontotta - vizsgálja meg, hogy a benyújtott ajánlati árak milyen szórást mutattak, mert álláspontja szerint az ott fellelhető esetleges eltérések is a kérelme megalapozottságát támasztják alá.
Előadta, hogy nem vitatja azt a tényt, hogy a helységkönyvek, amelyeket ajánlatkérő a rendelkezésükre bocsátott, sok információt tartalmaznak, de ajánlatkérő statikai tervet sem biztosított a számukra, így megfelelő ajánlattételre a szerkezetépítést illetően nem volt lehetőség a rendelkezésükre álló iratok és dokumentáció alapján. A statikai kifogásaival kapcsolatosan arra is utalt, hogy számításokat végzett, amelyek keretében megállapítható, hogy 0-200 ezer Ft-ig terjedő árajánlat is lehet egy-egy tétel vonatkozásában. Véleménye szerint ez is arra enged következtetni, hogy megfelelő dokumentáció hiányában azonosan értékelhető ajánlatok nem voltak tehetők az ajánlatkérő számára. Kérdésre azt is nyilatkozta - ajánlatkérő által sem vitatottan -, hogy a dokumentációt, melyet hiányosnak ítéltek, 2003. szeptember 30-án vették át, majd ezt követően részt vettek az október 8-i konzultáción. A konzultációs kérdésekről készített ajánlatkérői írásos választ 2003. október 14-én vették át, ekkor vált számukra egyértelművé a jogsértés, ezért az október 27-én benyújtott jogorvoslati kérelmük nem tekinthető elkésettnek.
Az ajánlatkérő írásos észrevételében, amit a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettség, másodlagosan pedig megalapozatlanság címén.
Elsődleges kérelmét arra alapozta, hogy a kérelmező 2003. szeptember 30-án vette át a dokumentációt, ehhez képest az október 27-én benyújtott jogorvoslati kérelme túl van a 15 napos jogvesztő határidőn, ezért az elkésettnek tekinthető.
Másodlagosan megalapozatlanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, mert az az álláspontja, hogy jogszabály nem teszi kötelezővé árazatlan költségvetési kiírás rendelkezésre bocsátását és ugyanakkor a kiadott dokumentáció a mennyiség meghatározásához szükséges paramétereket, (mennyiség, méret) megfelelő mértékig tartalmazta. Nyilatkozatában azt is rögzítette, hogy a kérelmező által hivatkozott elektromos munkák és szerkezetépítés nagyságrendje nem meghatározó az ajánlati ár szempontjából. Az eljárás folyamán a kérelmező részére megindokolták, hogy miért nem került sor a mennyiségi kimutatás csatolására, de láthatóan a kérelmező ezt nem vette figyelembe. Álláspontja szerint nem megalapozott az a feltevés sem, hogy műszaki szempontból megalapozatlan árajánlatok fognak érkezni az eljárásban és azt később a megrendelő majd szerződésmódosítással kénytelen lesz megemelni. Az ajánlati felhívásban egyértelművé tették, hogy semmilyen jogcímen nem kerülhet sor az ajánlati ár utólagos módosítására, erre többlet fedezet nem áll a rendelkezésükre.
Éppen a kiviteli terv készítését megelőző költségvetés lett volna árnövelő tényező, ezért az alkalmazott eljárás szolgálta jobban a törvény céljait.
Írásos észrevételében tett azon nyilatkozatát, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedést elrendelő határozatát csak az ajánlatok bontását követően kapta kézhez, annyiban módosította, hogy a jogorvoslati ügy tárgyalásán elismerte, hogy az ideiglenes intézkedés és az eljárás megindításáról szóló döntőbizottsági küldemény már 2003. október 27-én megérkezett az ajánlatkérő Polgármesteri Hivatal Titkárságára és ezt követően október 28-án felbontották az ajánlatot. Azért történhetett meg az ajánlatok felbontása, mert nem a fax küldemény megérkezésének a helyén bontották fel az ajánlatokat, arra egy másik épületben került sor másnap. A bontást követően alkalmazták, illetve figyelembe vették a Döntőbizottságnak az eljárás felfüggesztésére vonatkozó ideiglenes intézkedését.
Az ügyben érdekelt felek a szabályos értesítés ellenére sem írásban, sem a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, a felek írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a rendelkező részben írt szabályokat, ezért a jogsértés a terhére felróható.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során először azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett-e el, figyelemmel az ajánlatkérő erre vonatkozó elsődleges indítványára.
A vizsgálat során a Döntőbizottság tényként állapította meg - felek által sem vitatottan -, hogy ajánlatkérő a konzultációról szóló jegyzőkönyvet összeállítva azt megküldte a felek részére, amit kérelmező 2003. október 14-én vett kézhez. E jegyzőkönyv a kérelmezőre vonatkozó kérdések felsorolásakor a 6. tétel alatt azt a választ tartalmazza, hogy "pontos mennyiségi kiírás csak a kiviteli tervek alapján lehetséges, azt pedig nyertes pályázó készíti."
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a fenti szabályt összevetve a történtekkel megállapította, hogy kérelmező a konzultációs jegyzőkönyv kézhezvételekor győződhetett meg arról, hogy ajánlatkérő számára a mennyiségi kimutatást nem fogja biztosítani, és ezt írásban is rögzítette. Ha az ajánlatkérő a kért mennyiségi kimutatásokkal legkésőbb ekkor kiegészíti a dokumentációt - mint ahogy ezt megtette a hatósági engedélyokiratok vonatkozásában - akkor a kérelmezőt nem éri jogsérelem. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 2003. október 14-i időpontban tudatosulhatott a kérelmezőben, hogy nem rendelkezik megfelelő információkkal ahhoz, hogy reális ajánlatot tehessen ajánlatkérő számára.
Fentiekből megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el, így azt a Döntőbizottságnak érdemben is vizsgálnia kellett.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 96. § (3) bekezdése szerint: felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza építési beruházás esetében a dokumentáció részletes műszaki tartalmát.
E felhatalmazás alapján készült el a jogorvoslati eljárás során a felek által is felhívott és nyilatkozataik szerint egyértelműen ismert 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet, mely a törvényi felhatalmazásból eredően szabályozta az ott megjelölt kérdéskört.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során az ajánlati felhívás dokumentációját megvizsgálva megállapította - az ajánlatkérő által sem vitatottan -, hogy az nem tartalmaz mennyiségi kimutatást.
A dokumentáció ("tenderterv") összevont tételsoros mennyiségi kimutatást csak a konyhatechnológiai berendezésekre, az épületvillamossági munkák egy részére (külső világítás, villámhárító, elosztók) tartalmaz, ugyanakkor az építészeti, épületgépészeti, szerkezetépítési, belsőépítészeti és épület elektromos munkák egyéb részeiről ez a munkarész hiányzik.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő hivatkozása e kérdéskörben a kiviteli terv készítése későbbi időpontjára és a tervdokumentáció egészére nem helytálló és nem méltányolható.
A Döntőbizottság véleménye szerint az ajánlattételhez szükséges műszaki leírás pontos tartalmát építési beruházásra vonatkozóan éppen azért szabályozta a jogalkotó jogszabályban, mert az építési beruházás összetettségére tekintettel a megfelelő és egyenlő eséllyel történő ajánlattételnek szigorú követelménye van. Minden valószínűség szerint az ajánlattevők képesek a tervdokumentációból maguk is megállapítani a műszaki tartalom főbb mennyiségi jellemzőit, azonban nyilvánvaló, hogy minden ajánlattevő más mennyiségi adatokat állapítana meg a rendelkezésre álló műszaki tervekből. A dokumentáció tartalmának szabályozása azt hivatott biztosítani, hogy az ajánlattétel minden ajánlattevő részéről azonos műszaki dokumentáció alapján történjen, mely utóbbit az ajánlatkérőnek kell biztosítania a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján.
A Döntőbizottság szerint csak akkor vonatkoznak az ajánlati árak azonos műszaki tartalomra, ha az ajánlatkérő mindenki számára azonos feltételekkel részletesen meghatározza a dokumentációban a mennyiségi és minőségi igényét. Ehhez a követelményhez az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerinti tartalommal kell elkészíteni az ajánlati felhívás dokumentációját, amelyben a rendelet mellékletben felsorolt és részletesen kidolgozott munkarészeket köteles az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára biztosítani. A rendelet mellékletének 5. pontja előírja, hogy a mennyiségi kimutatást mint kötelező tartalmi elemet - teljes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről - minden építési beruházás ajánlati felhívásának tartalmaznia kell.
A kérelmező indítványozta, hogy a Döntőbizottság az ajánlatok adatai alapján is győződjön meg arról, hogy az egyértelműen meg nem határozott mennyiségi adatokra tekintettel az ajánlatok szerinti mennyiségek is jelentős szórást mutatnak.
Ezen indítvány alapján a Döntőbizottság megvizsgálta a becsatolt ajánlatokból az ajánlattevők által megajánlott árakat. Ennek keretében megállapítást nyert, hogy az ajánlatok ára bruttó 631 és 823 millió forint között mozogtak.
E két szélsőséges ajánlati árat tartalmazó ajánlatot a Döntőbizottság megvizsgálva egy-két nagyobb volumenű munkanem tekintetében, az alábbiakat állapította meg:
Iskolaépület felújítási munkái:
- falazás és egyéb kőművesmunkák anyagár: 19,16 M Ft, 7,16+7,6 M Ft
- vakolás, rabicolás anyagár: 8,93 M Ft, 10,15 M Ft
- tetőfedés anyagár: 20,89 M Ft, 9,77 M Ft
- burkolás anyagár: 14,8 M Ft, 20,9 M Ft
- bádogozás anyagár: 2,4 M Ft, 4,27 M Ft
- szigetelés anyagár: 12,1 M Ft, 18,8 M Ft
Fentiekből látható, hogy az ajánlattevők árképzése csak az anyagár tekintetében - ahol mindenki a terv szerint tette meg az ajánlatát - igen nagy eltéréseket tartalmaztak éppen azért, mert a mennyiségek meghatározása és az anyagok minőségének kiválasztása az ajánlattevő feladata volt. Az anyagárak megfelelő dokumentáció esetén nem mutatnak ekkora mértékű szórást, hiszen minden ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott mennyiségi igénynek és minőségi követelménynek megfelelően tesz ajánlatot. A helyiségkönyvekből ezeket az adatokat nem lehet azonos módon meghatározni. Ezzel szemben az asztalos szerkezetek meghatározása például könnyebb és egyértelműbb feladat, a vizsgált ajánlatokban a következő anyagárak vannak: 20,8 M Ft; 24,6 M Ft, tehát nincs közöttük 100%-os nagyságrendű eltérés, mint ahogy a fentiek között ilyenek is mutatkoznak.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint a KTM rendeletet úgy is lehet érteni, hogy az összevont tétel nem más, mint x m2 felújítás stb.
Ezzel szemben a Döntőbizottság álláspontja az, hogy a KTM rendelet egyértelműen a teljes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatást írja elő a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről.
A fent hangsúlyozott kifejezések nem értelmezhetőek akként, hogy csak a beszerzés tárgyát kell meghatározni annak jellemző mennyiségével. (Ha ez így lenne, akkor nem is lenne szükség a dokumentációra, hiszen ennyit az ajánlati felhívásban is köteles az ajánlatkérő meghatározni.)
A Döntőbizottság sem vitatja, hogy nem feltétlenül árazatlan tételes költségvetés formájában kell a fenti követelményt teljesíteni, de a gyakorlat általában pontosan annak megfelelő tételes mennyiségi kimutatást tekint a követelmény szerintinek. A jelen esetben az ajánlatkérő semmilyen formában nem kívánt a jogszabályi követelményeknek megfelelni.
A megállapított tényállást összevetve a műszaki leírásra vonatkozó törvényi rendelkezéssel és a dokumentáció tartalmát szabályozó 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet előírásaival a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem biztosította a jogszabályi elvárásoknak megfelelően a dokumentációban azokat az adatokat, melyek az eredményes ajánlattételhez elengedhetetlenül szükségesek a tárgyi építési beruházás során.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, tekintettel az ugyanezen paragrafus (4), (5) és (7) bekezdéseiben írtakra is.
A Döntőbizottság a jogsértő ajánlati dokumentációt, valamint az annak kiadására vonatkozó és az azt követő ajánlatkérői döntéseket megsemmisítette a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pont alapján.
Az f) pontja szerint ajánlatkérővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni a jogsértésért felelős személlyel, vagy szervezettel szemben.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő felelősségi rendjét megvizsgálva a jogorvoslati eljárás tárgyalásán kötelezte ajánlatkérőt, hogy a dokumentáció elkészítéséért felelős személy nyilatkozatát - aki a tárgyalás időpontjában külföldön tartózkodott - a tárgyalást követő 3 napon belül csatolja be a Döntőbizottsághoz figyelemmel a jogvita tárgyára is. Ajánlatkérő e felhívásnak az előírt határidőre nem tett eleget, így a Döntőbizottság a felelősség vizsgálatakor csak az ajánlatkérő mint szervezet felelősségét tudta megállapítani a jogsértés tekintetében.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése előírja a Döntőbizottság számára, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsértés súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
E rendelkezést is figyelembe véve a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogorvoslati eljárás során hatályos törvényi minimum - 1 000 000 Ft - bírság összege nem bír elegendő visszatartó erővel a jogsértő ajánlatkérővel szemben, különös tekintettel a közbeszerzés tárgyának értékére és az ajánlatkérő által tanúsított magatartásra is. Ez utóbbi körben a Döntőbizottság azt is figyelembe vette a bírság minimális mértékét meghaladó összeg kiszabásakor, hogy ajánlatkérő 2003. október 27-én megismerve a Döntőbizottság ideiglenes intézkedését, 2003. október 28-án mégis felbontotta az ajánlatokat, holott erre a döntőbizottsági határozat tükrében már nem lett volna lehetősége.
Fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság szükségesnek tartotta a törvényi minimumban meghatározott bírság mértékét meghaladó összegű bírság alkalmazását ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának rendelkezése alapján kötelezte ajánlatkérőt mint jogsértésért felelős szervezetet arra, hogy a kérelmező részére az igazgatási szolgáltatási díjat térítse meg.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. november 24.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.