KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (9993)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.517/15/2003.
Tárgy: a HospNet Kft. jogorvoslati kérelme a Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A HospNet Egészségügyi Informatikai Kft. (4025 Debrecen, Hatvan u. 58., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet a dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd (1068 Budapest, Felsőerdősor u. 8.) által képviselt Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet (3300 Eger, Széchenyi u. 27-29., továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő informatikai rendszerének hálózata felmérése, rendszertervének elkészítése, kivitelezése, hardverelemek beépítése és az ehhez kapcsolódó folyamatos támogatói és üzemeltetői szolgáltatás tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában részvételi felhívást tett közzé hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos gyorsított eljárás lefolytatására a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 24-én megjelent számában.
A tárgyalásos eljárási forma alkalmazását illetően a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozott, miszerint a rendszer összetettsége és a felméréshez szükséges speciális műszerezettség hiánya miatt a rendelkezésére álló rövid idő alatt nem tudta a beszerzés tárgyát pontosan meghatározni. A gyorsított eljárást egy részről a pénzügyi fedezet 2003. július 16-tól szeptember végéig való rendelkezésre állásával, másrészről azzal indokolta, hogy informatikai hálózata olyan mértékig hibás, hogy már veszélyezteti a betegellátást.
A pénzügyi, gazdasági alkalmasságot - többek között - ahhoz kötötte, hogy a jelentkező előző 3 évi árbevétele közül legalább az egyik el kell hogy érje az 500 millió Ft-ot.
A jelentkezési határidőre 10 jelentkezés érkezett ajánlatkérőhöz. Kérelmező nem nyújtott be jelentkezést.
A részvételi szakasz október 9-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő négy jelentkezőt minősített alkalmasnak a szerződés teljesítésére.
Kérelmező október 9-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz.
Sérelmezte az ajánlatkérő által választott eljárási formát, állította, hogy annak jogi feltételei nem állnak fenn. Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy "az informatikai hálózat állapota, jellege és tulajdonságai jelenleg nem ismertek az ajánlatkérő számára", mert kérelmező mint a hálózat kiépítője részletes dokumentációt adott át ajánlatkérő részére, és ajánlatkérő foglalkoztat informatikai végzettségű szakembereket.
Kifogásolta a gyorsított eljárási formát is, álláspontja szerint a sürgősségnek ajánlatkérő által felhozott indokai nem valósak. Ajánlatkérő a finanszírozási szerződést 2003. január 1-jén megkötötte, ennek elszámolási határideje 2003. december 31. Így ajánlatkérő mulasztására vezethető vissza, hogy a pénzügyi fedezet felhasználásáról csak az utolsó pillanatban rendelkezett. Ellentmondásosnak is tartja a közölt indokot, mert abban az szerepel, hogy 2003. szeptember hónapig fel kell használni a pénzügyi fedezetet, ugyanakkor csak szeptember 24-én jelentette meg a felhívást.
Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő 500 millió Ft/év árbevétel meglétéhez kötötte a jelentkező alkalmasságát, álláspontja szerint ez a beszerzés értékéhez képest túlzott elvárás.
Ajánlatkérő észrevételeiben és a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A felhívásban a tárgyalásos eljárás folytatására vonatkozóan közölt indokaival kapcsolatban előadta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy milyen mértékben ismerte informatikai hálózata állapotát, hanem azon, hogy a rendelkezésére álló rövid idő alatt nem lehetett azt olyan mértékben megismerni, hogy legalább a nyílt eljárás megindításához szükséges rendszertervet elkészíthesse. A rendszerterv lefedi a teljes hálózati infrastruktúrát, így magában foglalja a kábelezést, az aktív eszközök pontos tervezését, valamint a hálózat konkrét méretezését. Ahhoz, hogy az eljárásban az ajánlattevők egyenlő eséllyel ajánlatot tegyenek, szükséges a rendszerterv alapján készített ajánlati dokumentációt az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. Ajánlati dokumentáció hiányában az ajánlatkérő elvárások és az ajánlattevői ismeretek megfelelő szintre hozása csak tárgyalásos eljárásban lehetséges.
A pénzügyi fedezet rendelkezésre állására nézve előadta, hogy a Misszió Egészségügyi Központ Kht.-val 2003. január 2-án megkötött együttműködési szerződésből még nem lehetett megállapítani, hogy milyen összegű támogatást fog kapni a beszerzéshez, a szerződésben támogatásként csak az OEP által kifizetett megtakarítás meghatározott %-ára nézve szerepel utalás. Április 10-én a szerződés 1. sz. mellékletében határozták meg a konkrét összeget, ami 43 millió Ft körüli összeget tesz ki. A mellékletet ekkor még csak ajánlatkérő írta alá, a támogatást adó nem.
A konkrét támogatási összegre vonatkozó szerződésmellékletnek a támogató általi aláírásának hiánya miatt nem indíthattak nyílt eljárást, valamint azért sem, mert a támogatás ténylegesen még nem állt rendelkezésükre.
A Misszió Kht. a június 12-én kelt levelével küldte meg részére a kht. által is aláírt szerződésmellékletet, majd az augusztus 1-jén kelt levéllel értesítette ajánlatkérőt az átutalás július 16-án való megtörténtéről. Így csak július 16-a után volt abban a helyzetben, hogy döntsön a közbeszerzési eljárás megindításáról. A szerződés szerint a támogatást szeptember 30-ig fel kellett használnia, csak tárgyalásos eljárás alkalmazása mellett látott erre reális lehetőséget. A támogatóval lefolytatott tárgyalásai eredményeként került a felhasználási lehetőség az év végéig meghosszabbításra.
Augusztus 28-án küldte meg a felhívás szövegét közzététel végett a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségének, a közben eltelt időszak szükséges volt az eljárás megindítására vonatkozó döntés meghozatalához, a dokumentáció elkészítéséhez, az informatikus és jogi szakértőkkel való egyeztetéshez.
Ajánlatkérő mindezen tényeket dokumentumokkal igazolta.
Az 500 millió Ft éves forgalomra mint alkalmassági feltételre nézve előadta, hogy okulva abból, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás nyertese pénzügyi nehézségei miatt nem tudta a szerződést teljesíteni, ragaszkodott ahhoz, hogy egy pénzügyileg stabil cég legyen az eljárás nyertese. A 40 millió Ft-os szerződést 1 hónap alatt kell teljesítenie a nyertesnek, így csak olyan ajánlattevő jöhetett számításba, amelyik az árbevételeivel igazolt módon képes egy hónap alatt ilyen nagyságrendű teljesítésre. A havi 40 millió Ft éves szinten a kiírásban megjelölt 500 millió Ft.
Fontos volt számára a nyertes cég pénzügyi stabilitása azért is, mert a kiírásban 20 éves jótállás vállalását tette kötelezővé a kábelezésre (az egyéb eszközökre pedig 10 évet). Ennek a feltételnek pedig csak olyan cég tud megfelelni, amelyiknek pénzügyi stabilitása folytán esélye van arra, hogy még 20 évig helyt tud állni a teljesítésért.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és ajánlatkérőnek a tárgyaláson előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. 26. § (1) bekezdése előírja: "A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi."
Az engedő rendelkezéseket a 70. § tartalmazza.
Az ajánlatkérő által hivatkozott 70. § (1) bekezdés e) pontja szerint tárgyalásos eljárást folytathat le az ajánlatkérő, ha "az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását."
Ajánlatkérő a beszerzés tárgya pontos meghatározásához szükséges idő elégtelenségére hivatkozott, állítása szerint a nyílt eljárás előkészítése olyan hosszú időt vett volna igénybe, hogy a pénzügyi fedezet július 16-án való rendelkezésére állásától számítva nem lett volna elég ideje a nyílt eljárás lefolytatására olyan feltételek mellett, hogy az eredetileg szeptember 30-ra előírt teljesítési határidő betartható legyen.
Ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás jogalapjaként a 70. § (1) bekezdés e) pontjára való hivatkozása nem helytálló.
Ajánlatkérő - általa is elismerten - rendelkezett saját alkalmazású informatikai szakemberekkel, csupán a felméréshez szükséges műszerezettsége hiányzott.
Az ajánlati dokumentáció alapját képező rendszertervet tehát - a szükséges műszerek bérlése útján - elkészíthette volna.
A felméréshez egy hónapnál kevesebb időre lett volna szüksége, hiszen ajánlatkérő (az 500 millió Ft-os alkalmassági kritérium indokaként) úgy nyilatkozott, hogy a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatást egy hónap alatt kell teljesíteni, mely beszerzésnek részét képezte a részvételi felhívás szerint "az ajánlatkérő informatikai hálózatának felmérése, rendszertervének elkészítése" is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a tárgyalásos eljárás lefolytatására nem a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontja szerinti indok szolgáltatott jogalapot, hanem a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti helyzet fennállása.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontja szerint ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha "az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt e törvényben előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából."
E jogcím alapján hármas feltétel együttes fennállása szükséges a tárgyalásos eljárás jogszerű alkalmazásához:
- rendkívüli sürgősség fennállása,
- amelynek bekövetkezése ajánlatkérő által nem volt előre látható,
- és amely nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.
A Döntőbizottság a tényállás alapján vizsgálat tárgyává tette, hogy a hármas feltétel együttesen fennállt-e ajánlatkérő beszerzését illetően.
Ajánlatkérő 2003. január 2-án együttműködési szerződést kötött a Misszió Egészségügyi Központ Kht.-vel (továbbiakban: támogató) arra nézve, hogy támogatást kap a beszerzés tárgyát képező munkák elvégzéséhez. A szerződésben a támogatás összege nem szerepelt, ebből csak az volt megállapítható ajánlatkérő számára, hogy "az OEP által kifizetett megtakarításnak 30%-ára jogosult. A támogatás összegét április 10-én ismerte meg az együttműködési szerződés 1. sz. melléklete szövegéből, a mellékletet azonban a támogató ekkor még nem írta alá.
A támogató június 12-i levelével küldte meg ajánlatkérő részére az általa is aláírt 1. sz. mellékletet, a támogatási összeget - 43 millió Ft-ot - július 16-án utalta át ajánlatkérő részére.
Ajánlatkérő tehát július 16-át követően tudta előkészíteni, majd megindítani a közbeszerzési eljárást.
Az 1. sz. mellékletben szerepelt egy olyan kitétel, hogy az ajánlatkérőnek szeptember 1-jéig tételes beszámolót kell készítenie a támogatás felhasználásáról. Ajánlatkérő e kitételből joggal következtetett arra, hogy ez időpontig meg kell ismernie a nyertes ajánlati árát. A közbeszerzési eljárási formát ehhez képest kellett megválasztania, ami az idő rövidsége miatt nem lehetett más, mint tárgyalásos eljárás. Az eljárás megindítása időpontjában ajánlatkérő még nem tudta, hogy a tárgyalásai eredményeképpen módja lesz év végére halasztani a teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő ezért a tárgyalásos eljáráshoz tette meg az előkészületeket, így a beszerzés tárgyává tette a nyílt eljárásban egyébként rá háruló, az ajánlati dokumentáció elkészítéséhez szükséges rendszerterv elkészítését is.
A sürgősségi helyzet tehát azáltal állt elő, hogy a támogatási szerződés év elején történt aláírása ellenére ajánlatkérő csak július 16-át követően tudta a közbeszerzési eljárást megindítani, mégpedig olyan feltételek mellett, hogy szeptemberben már a teljesítésnek is meg kell történnie.
A sürgősségi helyzet bekövetkezése a Döntőbizottság álláspontja szerint nem róható ajánlatkérő terhére, egy támogatót nem lehet arra kényszeríteni, hogy egyrészt a konkrét támogatási összeget tartalmazó szerződésmellékletet aláírja, másrészt az aláírást követően azonnal utalja át a támogatást.
Ajánlatkérő nem láthatta előre a sürgősségi helyzet bekövetkezését, hiszen 2003. év elején már megkötötte a támogatásra vonatkozó szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy bár ajánlatkérő nem helytállóan jelölte meg a tárgyalásos eljárási forma alkalmazása indokát, jogszerűen alkalmazta a gyorsított tárgyalásos eljárási formát. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
Kérelmező sérelmezte az ajánlatkérő által megszabott azon alkalmassági feltételt, hogy a megelőző 3 év egyikében az ajánlattevő árbevételének el kellett érnie az 500 ezer Ft-ot.
Az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kérhető adatok, tények körét a Kbt. 44. § (1), (2) bekezdése tartalmazza. A (6) bekezdés előírja, hogy ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A (7) bekezdés szerint ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését és a (4) bekezdés szerinti követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia és legfeljebb a teljesítéshez szükséges mértékig lehet előírnia.
Ajánlatkérőnek - a kiírás időpontjában meglévő ismeretei szerint - rendkívül rövid idő állt rendelkezésére a szerződés teljesítésére.
Törekednie kellett tehát olyan nyertes kiválasztására, aki pénzügyi, gazdasági helyzete folytán képes az akár egy hónapon belüli teljesítésre is.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő által az alkalmassági kritérium indokaként előadott számítást, azzal együtt, hogy ajánlatkérő kétségtelenül jelentős mértékben bebiztosította magát az ajánlattevő teljesítőképességét illetően, de az alkalmassági előírás a beszerzés értékéhez és körülményeihez képest nem tekinthető túlzott mértékűnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően az 500 millió Ft/év árbevétel alkalmassági feltételként való meghatározásával, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2003. november 19.
Dr. Csitkei Mária s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos